Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-17 / 296. szám

1986. december 17., szerda Somogyi Néplap 3 ÚJ glmnóElunu Több épül jövőre a megyében Tizenhárom kimutatás — hosszú számsorok — tá­masztotta alá Somogy jö­vő évi terv- és költségveté­si javaslatát a megyei ta­nács tegnapi ülésén. A je­lentés mellékletének számí­tó kimutatások egyúttal ér­veket is szolgáltatták a ta­nácstagoknak. A testület tag­jai ennek a sok információ­nak a birtokában döntöttek arról, hogy miként gazdál­kodjon a megye a VII. öt­éves terv második esztende­jében. A tervek kialakítása­kor figyelembe vették a gaz­dasági munka megjavításáról és az állami költségvetés 1987. évi irányelveiről szóló központi és megyei párthatá­rozatokat. A megye tanácsai működési és fenntartási ki­adásokra jövőre 4 milliárd 941 millió forintot költhet­nek: 9 százalékkal többet, mint az idén. A legnagyobb összeg elbből — 38 és fél százalék — az oktatási, a kulturális és a sportfelada­tok ellátására jut. Ezt az egészségügyi és a szociális kiadások követik. Ennék az ágazatnák a részesedése 27,9 százalékos. A gazdasági fel­adatokra a pénz 20,3 száza­lékát kívánják felhasználni. A pénz ilyen megosztását indokolja, hogy a megyében növekednek az egészségügyi és a szociális ellátás felada­tai. A legerőteljesebb az emelkedés a szociális segé­lyezésben, a szociális étkez­tetésben és a házi szociális gondozásban. A kórházi gyó­gyításon belül jelentősen ja­vulnak a sebészeti ellátás feltételei. Növekszik a járó- beteg-eií látás na fordított idő is. A központi fejlesztési program keretében tovább folytatódik az oktatás kor­szerűsítése. A középiskolai tanulók száma várhatóan 455-tel emelkedik, és jelen­tős változást hoz az oktatás­ban az iis, hogy a megye- székhelyen elkészül a kise­gítő iskola és a hozzá kap­csolódó bentlakásos intéz­mény. Fejlesztésekre egymilliárd 733 millió forintot költhet­nek jövőre a megye tanácsai. Ez 250 millió forinttal több, mint amennyivel eredetileg a középtávú tervben számol­tak. Ez a növekedés abból adódik, hogy a színház re­konstrukciója a tervezettnél gyorsabb ütemű lett, meg­kezdődik Kaposváron a don- neri felüljáró kivitelezése, és több pénz jut a lakásel­látás . javítására is. Jövőre mintegy 15—16 százalékkal több lakás használatba véte­lével számol a terv. Az 1960 lakásból több lesz a szociá­Fejlődő demokratizmus VÁLLALATI TANÁCS ALAKULT A VENDÉGLÁTÓ VÁLLALATNÁL miéiről, és arról, hogy olyan ember kezébe került a sta­fétabot, aki ismeri a válla­latot, eredményeit és gond­jait. Vincze Lajos a vállalati tanács tagjaitól azt' kérte: tulajdonosi szemlélettől vezé­relve, közvetlen érdekeltként vegyenek részt a testület munkájában. Határozottan lépjenek föl a pazarlás el­len, s jó ötletekkel 'segítsék az eredményes munkát. Az alakuló ülésen Dóri János azt a tanácsot adta útra- valóul az új vállalati testü­letnek, hogy a kollektív bölcsesség révén tárjanak föl eddig rejtve maradt tar­talékokat, mart csak így le­het eredményes a működő- képesség megőrzését célzó törekvésük. lis, a bér- és a telepszerű többszintes lakás. Családi házból közel annyi épül meg jövőre is, mint amennyit az idén adták át. Kaposváron folytatódik az Arany János utca északi oldalán az épít­kezés és megkezdik a kisgá- ti lakótelep kialakítását. A tanácsok 540 telek tartós használatba adásával számol­nak. Az egészségügyben a leg- legnagyobb előrelépést a 220 ágyas műtéti tömb üzembe helyezése jelenti Kaposvá­ron. Ezzel egyidőben befeje­zik a kórház közműrekonst­rukciójának első szakaszát is. Siófokon folytatódik az új elmepavilon építése, és előkészítették a marcali kór­ház rekonstrukcióját. A mun­ka a versenytárgyalások eredményétől és a pénzügyi lehetőségektől függ majd. Jó üteműnek minősítette a testület a középfokú oktatás intézményrendszerének fej­lesztését. Az idén és jövőre összesen 45 új tanteremmel számolunk. A kaposvári Munkácsy gimnáziumban 6, a marcali gimnáziumban 8 tanterem készül el ezekben a napokban. Jövőre a bar­csi 8 tantermes gimnázium befejezése mellett megkez­dődik 30 középiskolai tante­rem építése. Közöttük lesz a 16 tantermes kaposvári gim­názium is. Húsz község jut jövőre egészséges ivóvízhez. Folytatódik a Balaton-parton a szennyvízcsatorna gyűj­tőhálózat-építése. Igáiban az első félév végére befejezik a tisztítótelep és a szennyvíz­csatorna-hálózat építését. A kaposvári szennyvíztisztító építésére jövőre 50 millió forintot kívánnak költeni. A megyei tanács amikor jóváhagyta a jövő évi ter­vet és költségvetést, hangsú­lyozta, hogy a helyi taná­csokban — élve az önállóság adta nagyobb lehetőségekkel — takarékosan és a gazda­sági lehetőségeket kihasznál­va kell a pénzzel bánni. Bővül az Agroker alkatrészválasztéka Mai kommentárunk Több é kevesebb anyaggal A Somogy Megyei Ven­déglátó Vállalatnál tegnap megalakult a vállalati ta­nács. Ezzel Kaposváron be­fejeződött az áttérés az új vállalatvezetési formára. A Kapós-szállóban összehívott rendezvényen részt vett és felszólalt Dóri János, a me­gyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője, Kál­mán Sándor, a városi párt- bizottság titkára, Tavali Béla, a KPVDSZ megyei tit­kára. A résztvevőket Balogh Lajos igazgató köszöntötte, s elmondta: a vállalatnál megalakult és eredménye­sen működött a szervező bizottság. A hat körzetben tartott jelölő gyűléseket ma­gas részvételi arány, élénk érdeklődés jellemezte. A hatvanöt vendéglátó egység csaknem hétszáz dolgozója nyolc képviselőt választott a vállalati tanácsba, hét tanácstagot pedig delegál­tlak a testületbe. Az alakuló ülésen minden vál­lalati tanácstag megjelent s egyöntetűen hagyta jóvá a szervezeti és működési sza­bályzatot. Sándor.fi Ferencné szb- tiitkár a vállalati tanács tisztségviselőinek két évre szóló megválasztása előtt ismertette az elnök és az elnökhelyettes feladatát, jo­gait és hatáskörét. A titkos szavazás eredményeként a A havazás és az esőzések nyomán javul majd az őszi vetések állapota, ám további csapadékra lenne szükség ahhoz, hogy az idei eszten­dő krónikus nedvességhiá­nya némiképpen ellensúlyo­zódjék. A MÉM szakembe­reinek adatai szerint a leg­utóbbi, november 24-i orszá­gos felmérés szerint az ősz- szel elvetett gabona lényege­sen rosszabb állapotban volt, mint az utóbbi húsz évben bármikor. Ezen nincs is csodálkozni való, hiszen az agrometeorológiai adatok azt tanúsítják, hogy 1986 szeptember-október-novem- berében az átlagosnál 100 milliméterrel kevesebb ned­vességutánpótlást kapott a talaj. Száztíz éve nem volt ennyire aszályos az évnek ez a három hónapja, amely a mezőgazdaság szempontjá­ból mindig alapvetően fon­tos, hiszen ilyenkor „indul­nak meg” az őszi vetések, sőt, még a következő év tavaszára is marad a talaj­ban az áltaílábn kiadós őszi esőzések nedvességéből. Egy SVV vállalati tanácsa elnö­kének Regős Istvánné gaz­dasági igazgatóhelyettest, elnökhelyettesnek pedig So­mogy vári Jánost, a kapos­vári Béke Söröző vezetőjét választották. Regős Istvánné, miután megköszönte a vállalati ta­nács tagjainak bizalmát, a feadatok között hangsúlyoz­ta: az önkormányzat nagy felelősséget ró mindany- nyiunkra. A legfontosabb célokat — mint amilyen a működőképesség megőrzése, a vállalat fejlesztése — csak akkor érhetik el, ha a dön­tések előtt mindig és min­denről világos tájékoztatást kapnak a tanács tagjai. A nyugdíjba vonuló Ba­logh Lajos igazgató poszt­jára pályázatot írtak ki. A vállalati tanács tagjait Sán- dorfi Ferencné tájékoztatta arról, hogy a pályázatokat elbíráló bizottság Vincze Lajost, a vállalat kereske­delmi igazgatóhelyettesét tartotta alkalmasnak az igaz­gatói tisztre. Így vélekedtek a vállalati tanács tagjai is. A titkos szavazás eredmé­nyéként egybehangzóan Vincze Lajost választották meg öt évre a vállalat igaz­gató jónak. A felszólalók elismeréssel szólták a nyugdíjba vonuló igazgató, Balogh Lajos te­vékenységéről, a vállalat vezetésében szerzett érde­másik agrometeorológiai adat: 1986 második félévénél a 100 éves statisztika a csa­padék szempontjából csak egyetlen rosszabb évet tart számon. A MÉM szakemberei sze­rint november végén a búza 46 százaléka gyenge minősí­tést kapott, ez azt jelenti, hogy mintegy 630 ezer hek­táron egyszerűen nem kelt ki a mag, vagy alig-alig csí­rázott ki a szaporítóanyag. Az elmúlt két hétben a helyzet némileg előnyére változott, hiszen sokfelé meg­indult a búza fejlődése, ám korántsem olyan mértékben, mint amilyenre az év ha­sonló szakában szükség len­ne. Ezért fogadták a mező­gazdák nagy örömmel a de­cember közepi csapadékot, amely — mivel a föld felső rétege még -nem fagyott át — leszivárog a mélyebb ré­tegekbe. Egyelőre azonban még mindig túlságosan szűk­markú a természet, a földek további utánpótlást várnak. Az Aignotoar vásárlói ta­pasztalhatják, hogy egyre többféle árut találnak a ka­posvári vállalatnál. Az utób­bi időben beszerezhetnek itt olyan termékeket is, melyek nem tartoznak szorosain a mezőgazdasági alakatrészel- látásihoz. Ilyenek például a vilüanyégők vagy a gépkocsik s zélvédőüvegei. — Rá vagyunk kényszerül­ve arrtai, hogy mindent for- gaűmlaizizunk — mondta Anitái László, az alkatrészosztály vezetőije. Mint mezőgazdasá­gi ellátók kezdünk vissza­szorulni. — A 'mezőigazdasá­gi üzemek az utóbbi 'időben naigy számban vásárolnak nyugati gépeket és ezekhez meglehetősen nehezen jutunk alkjaitnószhez. Az import alkat­részekéit másfél évvel előre rendeljük a'budapesti Agro- teíken keresztül, vagyis meg­lehetősen hosszú az átfutási idő. Az Agroker így továbbra is elsősorban a hagyományos gépekhez forgalmaz alkatré­szeket. Az összes szocialista géptípushoz tartanak készle­tet, kivételt csupán a román gépek és a szállítószalagok jelenítenek. Ennek az oka, hogy az Agrókerek egyre in­kább szakosodnak. Kaposvá­ron a burgonyagépekre he­lyezték a hangsúlyt, és ter­mészetesen a Kaposgép ter­mékeit is itt forgalmazzák. A Kaposgéppeűi évente 10— A nemzetközi összeha­sonlítások szerint legfon­tosabb hazai iparágaink átlagosan 30—60 százalék­kal több anyagot, energi­át és ’még ennél is több élőmunkát fektetnek be termékeikbe, mint a fejlett országokban. Több-keve­sebb eltéréssel nemcsak a magyar, hanem a hasonló profilú tőkés vállalatokra is jellemző ez a megálla­pítás. Bármilyen szomorú ránk nézve az, hagy nálunk a termelékenység általában 60—70 százalékkal alacso­nyabb, mint a fejlett or­szágokban, ezen nem si­ránkoznunk kell, hanem tennünk ellene. Mindaddig, amíg vállalataink csupán a saját korábbi mutatóik­hoz, a bázishoz mérik ma­gukat, s nem a nemzetkö­zi élvonalhoz, addig ez a különbség inkább növek­szik, mint fogy. Hiába lát­ja be már sok száz gaz­dasági (vezető, hogy az ex­portképesség fokozása a gyorsabb műszaki fejlesz­téstől és radikális önkölt­ségcsökkentéstől függ, megvalósítani, elérni saját vállalatánál egymagában csak sziszifuszi küzdelem árán tudná. Elméletileg ugyanis igaz az, hogy aki kevesebb ráfordítással, hatékonyabban termel, az nagyobb nyereséget reali­zál, de gyakorlatilag a gaz­daságirányítás és ösztönzés felemás szabályozói sok­szor éppen ez ellen a kí­vánatos irányzat ellen hat­nak. Az akadozó anyagellátás, a megbízhatatlan kooperá­ció körülményei között, a kényszerűségből torzult és kapkodó munkaerő-gazdál­kodás, valamint kereske­12 millió fonimtos forgalmuk vám. — Mivel a vevőinket meg akarjuk tartani, arra törek­szünk, hogy minél többféle terméket felkutassunk. Tehát mi keressük a gyártót. Je­lenleg mintegy 200 gyártóval állunk kapcsolatban. Ezen­kívül a Novdkin keresztül igen jelentős tételben és na­gyon jó minőségű alkatrésze­ket gyártatunk kisiparosok­kal, gmk-fcal, Ezeknek egy része importot helyettesít. Az országban mindenütt fejlődik az Agrdkerekniél a gyóntatás. Mivel a vállalata­ink között jó a kapcsolat, így mindig tudjuk, hogy a másik mit gyártat. Ez .nagy­mértékben elősegíti azt, hogy az áru mindig időben a ren­delkezésünkre álljon. Az alkatrészraktárnak je­lenleg 114 millió forintos át­lagkészlete van. Néhány évvel ezelőtt még 150—160 milliós készlett állt a vevők rendelkezésére. — A vállalat forgó alaptő­kéjét ezelőtt 20 évvel állapí­delempolitika amúgy is halomra döntene minden hatékonyságra vezető, ön­költségcsökkentést célzó törekvést. Akkor pedig nem tehetünk semmit a ráfordítások nyomasztó növekedése ellen? De igen, s ennek már több helyen biztató ered­ményei is jelentkeznek. A példák azt bizonyítják, hogy nem pusztán az anyag, }az ,energia és a lét­szám takarékosabb felhasz­nálásával, hanem a műsza­ki feltételek, a kereskedel­mi piackutatás előkészíté­sével, a termelési folya­matok pontosabb megter­vezésével kell kezdeni. Vagyis a termelés fejlet­tebb fokán törvényszerűen megnövekszik a szellemi ráfordítás részaránya, s olykor — gondoljunk csak a vegyipar, a számítástech­nika, a mezőgazdaság vi­lágszínvonalú eredményei­re — a dologi tényezőknél is nagyobb jelentőségre tesz pzert. Gazdaságpoliti­kai szóhasználattal élve: a tudomány termelőerővé válik. Az is nyilvánvaló, hogy a nem indokolt, .pazarló anyagi ráfokításainkat a világpiac nem ismeri el. A nemzetközi árucsere-for­galomban az egyre növek­vő cserearány-romlás eb­ből fakad. S ezt a folya­matot megállítani, sőt meg­fordítani csak akkor lehet, ha a jövőben kevesebb anyaggal, energiával és több ésszel dolgozunk. Vagyis már észrevehetően növeljük a szellemi ráfor­dítás részarányát. Az! olyan szellemi rá­fordításokét, amit 'a világ­piac is elismer. Zsiday Csaba tették meg 430 millió forint­ban. Az árak közben lénye­gesen elmélkedtek és ez az összeg ma sókkal kevesebbet ér. Olyan cikkeiket kell tehát fomgaü/mazmiunik, ami kelendő, és nem merjük vállalná azt, amiből évente csak néhány darab fogy. Az Agrokémiái most, a mezőgazdasági gépek nagy­javítása idején élénk a for­galom. A termelőszövetkeze­tekben sok a régi, jócskán el­használódott munikagép és ezeknek a javítása nagyon alkaltrés zigényes. — Jelenleg az erőgépek al­katrészellátása a jó, ámde mindig készülünk a mező­gazdasági szezonokra. Utol­jára novemberben volt egy alkatrészbörze, ahol minden Agroker jelen volt és ilyen­kor töltjük fel a raktáriakat. A kaposvári vállalat első­sorban a megye területét lát­ja el, de máshová is szállíita- najk. Sokszor keresik fel őket az Alföldről is, miivel ott egé­szen más az árukészlet. L. R. Jól jött a hó, az eső a mezőgazdaságnak

Next

/
Thumbnails
Contents