Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-06 / 262. szám
4 Somogyi Néplap 1986. november 6., csütörtök Rugalmas munkaidőben dolgozik a jászberényi Lehel Hűtőgépgyár ötezer dolgozója. Ezért — és a munkaidő- alap védelméért — új, a számítóközponthoz kapcsolt blokkolóórákat szereltek föl. Ezek a dolgozók adatait tartalmazó kódolt műanyagkártyával működnek, s a számítógép pontosan jelzi, hogy ki mennyit volt távol, mennyi időt töltött munkában két fizetés között. A korábban egy-egy féldecire „kiugró” dolgozók becenevet is adtak már a készüléknek, rumrablónak nevezték el. HIGIÉNIKUS, A.TÁJBA ILLŐ LÉTESÍTMÉNY Új forgalmi-műszaki telep Zamárdiban A Somogy Megyei Településtisztasági és Kertészeti Vállalat új forgalmi-.műszaki telepét adták át Zamárdiban, egy nagyobb beruházás befejező részeként. A létesítmény avatásán részt vett Tóth János, a megyei pártbizottság titkára és Brandtmüller István a megyei tanács általános elnökhelyettesle. Rosta Sándor, a ,Balatoni Intéző Bizottság főtitkára ünnepi beszédében szólt a Balaton védelmét szolgáló erőfeszítések eredményeiről, s hangsúlyozta; az emberek ritkán gondolnak arra, hagy a vízellátás, a csomagolástechnika fejlődése révén nő a hulladék mennyisége, s ennek ártalmatlanítása jelentős költségekbe kerül. Rendszerint fölháborodunk, ha szemetes a táj,- piszkos a strand, ha a .megszokott köz- tisztasági szolgáltatásiban zavar támad vagy hiányosság •tapasztalható. Ugyanakkor nem szívesen változtatunk rossz szokásainkon. Nem veszik tudomásul, hogy a megn'övékedett fogyasztási igények kielégítésével együtt jár a magasabb költségeket igénylő hulladékkezelési feladat. A Balatoni Intéző Bizottság nagy gondöt fordít arra, hogy a köztisiztasági, illetve a településtisztasági szolgáltatás az üdülőforgalom növekedésével arányo- < san fejlődjék. A zamárdi szemét- és forgalmi telep fogadja a keleti parti sáv szilárd és folyékony hulladékát, s a gyűjtés technikai eszközeinek működtetési feltételeit is megteremltették. Évente mintegy hatvanezer köbméter szilárd hulladékolt ártalmatlanítanak, nyaranta ezer—ezerötseáz köbméter szemetet hordanak ide naponta, s a teraszos kazettás Őrjárat a főutakon Tájékoztató a téli felkészülézről Bármennyire is szeretnénk, ma még tudomást nem venni róla: az idén is lesz tél — hóval, faggyal, jeges utakkal és nehézkes közlekedéssel. A Pécsi Közúti Igazgatóság kaposvári üzemfőnökségén tegnap a téli hónapok forgalombiztosítási feladatairól tartottak tájékoztatót. A meteorológiai hosszútávú előrejelzés szerint a múlt évihez hasonló mennyiségű hó esik az idén is, így e télen sem lesz könnyebb dolguk a közúti igazgatóság és a városgazdálkodási vállalatok dolgozóinak. A közúti igazgatóság 605 kilométer hosszú szakaszon, 4,5 millió négyzetméternyi területen védi, tisztítja az utakat. Elsősorban a főközlekedési utak burkolatának sózása, a homok leszórása, illetve lekotrása a feladata. A forgalmasabb utakon, szükség esetén, 34 őrjáratos kocsi közlekedik majd, ezenkívül minden üzemmérnökségen 2 rajonos — érdesí- tő kőzúzalékot szóró — gép. a Volán és az igazgatóság 4—4 nyitóekés munkagépe áll bevetésre készen. Ha más már nem segít, akkor a hókotrókat is útnak indítják. Valamennyi gépet felújították tavasszal, most csak az utóellenőrzést végezték el. Ezt a napokban egy szemle is követi. A saját gépek mellett bérelt járművek is segítenek a hó eltakarításában. Minden településsel, termelőszövetkezettel szerződést kötött az igazgatóság, hogy ha szükség lesz rá, tisztítsák meg a belső utakat. Több mint száz jármű egészíti ki a közutas- gépparkot. Hogy mennyi só fogy az idén, ma még nehéz megjósolni; volt olyan év, hogy alig 800 és olyan is, mikor 4000 tonna fogyott. A környezetvédelmi szefnpontok a minél kevesebb só használatát indokolnák, ugyanakkor a lakosság egyelőre ezt látja az egyetlen gyógyírnak, amely javíthat a téli közlekedésen. Homokból és kőzúzalékból megfelelő mennyiséget tudnak biztosítani, több helyen az utak mellé kis kupacokba kirakják ezeket a szóróanyagokat — ha valaki elakadna és nincs a közelben más, tudjon segíteni magán. A veszélyes útszakaszokat, kanyarokat és lejtőket természetesen kiemelten ellenőrzik, s mivel egyszerre nem tudnak mindenhol dolgozni a gépek, ezért az igazgatóság éjjel-nappal hívható telefonszámán, a 14-460-as központi ügyeletén bárki jelezheti, hogy valahol segítséget kérnek. Az utak tisztításán kívül fontos feladata lesz még az igazgatóságnak az olvadással együtt járó víz elvezetése, mivel az újabb fagyásnál a burkolatra ráfagyó jég fokozottan balesetveszélyes, s jelentős károkat is okoz. A november 15-étől március 15-éig tart az ügyelet, s a főközlekedési utak mellett mintegy ezer kilométernyi alsórendű út védelméről is gondoskodnak. Ezeket ér- desítő zúzalékkal szórják le. A tájékoztatón megjelent, közlekedésben érintett szakemberek egységes véleménye szerint szoros együttműködéssel, kölcsönös segítséggel várhatóan sikerrel megbirkózhatnak a téli gondokkal. ürítő öt—haitszáz köbméter szippantott szennyvíz befogadására alkalmas. A műhelycsarnokban évente 24 ezer úgynevezett javító üzemórát fordítanak a technikai eszközök működtetésére, s a szociális létesítményekben mintegy 90 dolgozó számára van lehetőség a veszélyes munka miatt szágorúanameg- kovetelt tisztálkodásra. A vállalat és a Balatoni* Intéző Bizottság között évek óta eredményes az együttműködés a balatoni üdülőövezet fejlesztésében. E tervszerű, szoros kapcsolat tette lehetővé a VI. ötéves terv során e fontos feladatot ellátó zamárdi komplexum megvalósítását is. A szeméttelepet 1982-ben helyezték üzembe, a szippantott szennyvizeik fogadására 1983 óta van lehetőséig; 1984-ben kezdődött meg a konténerprogram, az idén pedig felépítették a forgalmi műszaki telepet — ez korszerű, higiénikus és a tájba illő létesítmény. A teljes program . megvalósítása mintegy 62 millió forintba került, s ebből 32 millióval a BIB, 8 millióval pedig az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal segítette a vállalatot. Az ünnepélyes átadást követően a kimagasló teljesítményt nyújtó dolgozóknak kitüntetést, jutalmat adott át Brandtmüller István, illetve Ignáczi Györgyné, a vállalat igazgatója. Ú3 VADÁSZATI TÖRVÉNY KÉSZÜL Vadból is megárt a sok Félidőt jelez a naptár a tíz évre szóló vadászati üzemtervek felelőseinek. A megyei tanácsok és az állami erdőgazdaságok szakemberei elemzik az 1981—1986 közötti időszak -tapasztalatait, feltérképezik az öt esztendő alatt lezajlott értékes folyamatokat. Felülvizsgálják, hogy a vadgazdaságok és vadásztársaságok eleget tettek-e szerződésben vállalt kötelezettségeiknek, megállapítják az esetleges hiányosságok okait, intézkednek megszüntetésük érdekében. A tervek végrehajtásának felülvizsgálatánál a fő teendő: összehasonlítani a vadállomány elmúlt öt esztendei becslési és vadászati lelövési adaíait. Ennek alapján kapnak képet a szakemberek a tényleges vadállományról, a szaporulatról; ennek alapján tudják megállapítani, hogy a tervezettnél nem nagyobb-e a vadállomány. Az erdő, mező védelmében Nagyon fontos, hogy például vaddisznó vagy szarvas ne Jegyen több, mint ameny- nyíi a terület eltartó képessége, amennyi állat nem okoz számottevő vadkárt. Ellenkező esetben a megyei tanács lés az erdőfelügyelőség köteles beavatkozni, meghatározva a vadgazdaság és a vadásztársaság számára, hogy milyen mértékben kell csökkenteni a vadállományt. A vadkárok ehárítása érdekében olyan intézkedést is hozhatnak az illetékesek, hogy például szarvas helyett őzet kell telepíteni vagy bekeríteni, őrizni a vadlegelőt. Az önálló vadászati üzemtervek a vadgazdálkodás fejlesztését is szolgálják, de olyan körülmények között — például zárttériben, vadaskertiben — kell megőrizni és fejleszteni a vadállományt, hogy minél kevesebb kárt okozva szolgáljon bevételi forrásul. Fontos á vad helyhez kötése legelőkön, nem károsítható erdőterületeken, /ahol talál elegendő erdei gyümölcsöt. A takarmánymennyiség növelése viszont nem hárítja el a vadkárt. A népgazdaság szempontjából nagyon fontos, hogy egyeztessék a mezőgazdaság, az erdőgazdaságok és a vad- gazdaságok érdekeit. E hármas érdekegyeztetésnek még a vadászati tervek rovására is érvényesülnie kell — mondotta beszélgetésünk során dr. Tóth Sándor, a MÉM Faipari Hivatala vadászati és igazgatási főosztályának vezetője. — Az együttműködésből ki-ki a maga ereje arányában vegye ki a résaét, de ugyanolyan arányban részesedjen a nyereségből is. Fokozni kell a szövetkezeti érdekeltséget, például apróvad tenyésztés formájában, megőrizni a fácán- és őzállományt, s gyarapítani a dámvadak számát. A szövetkezeti vadgazdálkodásban eddig nincs érdemi előrehaladás, de a szövetkezeti érdekeltségre törekvés tapasztalható. Jó példa, hogy Kiskunfélegyházán a zártkerti dámszarvas tenyésztés-tartás folyamatosan megindult. I Százmilliós vadkár A közös vagyoni érdekeltség ellen hatnak a szankciók. Az erdőfelügyelet az erdők védelmében figyelemmel kíséri a vadon élő állatok által okozott kárt, s egyrészt jelzi a MÉM erdőfelügyeleti főosztályának, másrészt a kár arányában bünteti az erdőgazdaságot, csökkentve nyereségét; így ösztönzi arra, hogy jobban figyeljen a vadgazdaság tevékenységére. Ha végképp nincs mód az érdekek egyeztetésére, akkor sor kerülhet az adótt területen a vadászat megszüntetésére is; állami jogosultságot is meg lehet vonni. A megyei tanácsoknak is joguk van szankciókat alkalmazni, ha az üzem terv revíziójának eredménye szükségessé teszi: figyelmeztetéssel vagy a bérleti szerződés megvonásával sújthatják a vadásztársaságokat, ha azok nem tesznek eleget a konkrét gazdasági együttműködésből adódó kötelezettségeknek. Lehetőség van arra, hogy az erdőgazdaságok a mező- gazdasági területen, vagy az erdőben tapasztalt vadkár megtérítését — ha másként nem megy — polgári peres úton kényszerítsék ki a vadgazdaságtól, vagy vadász- társaságtól. Ez még nem vált általános gyakorlattá, de ha az erdőgazdaság nem él e jogával, akkor ne panaszkodjon a vadkárra, ne okozzon ezzel feszültséget — hangsúlyozta beszélgetésünk során a MÉM Faipari Hivatalának vezetőhelyettese. Ahhoz, hogy a rendteremtési elképzeléseket meg tudják valósítani, meg kell oldani az erdőkárok becsülhe- tőségét. Az Erdészeti Tudományos Intézet szakemberei becslési útmutatót dolgoznak ki, amelyben a konkrét erdőkár hektár és köbméter szerinti egységáron van „forintosítva”. A javaslat érdekessége a fokozatosság. Az első fokozat a gyenge kár, amely nem von maga után kártérítést. A második, harmadik és negyedik fokozat növekvő kártérítést ír elő, megszabva a hektáronkénti forint összeget. Az ötödik fokozat esetén újra kell kezdeni az erdősítést. A múlt éviben' körülbelül 100—150 millió forint erdőkárt okoztak a vadon élő állatok. Az általános gazdasági fegyelem érvényesítése érdekében szüksége van az erdőgazdaságoknak és a bíróságnak js a körültekintő vadkárbecslésre. Ez a körültekintés azt is jelenti, hogy ha az erdőgazdaság követ el mulasztást, például nem lép fel a rovarkár ellen; hagyja, hogy a gyom elnyomja a csemetéket; vagy nem megfelelő talajra ülteti a fákat, esetleg a fiatal tölgyesben helyezi el a vadetetőt, ilyen esetekben nem számi that. fel vadkárt. Tanulnak a vadászok Előkészületben van az új vadászati törvény. A jogszabálytervezet elkészült, és már érezteti jótékony hatását. Sok helyütt oldódtak a fesizültségek, a társasági zártság. Betartják például a tervezetnék olyan fontos pontját, mint a vadászható állatfajok meghatározása. A szákmai továbbképzést is előírja a jogszabálytervezet. Ennek széliemében rendeletileg középszintre emelték a vadászképzést, 1987-től szakközépiskolában tanulhatnak a hivatásos vadászok, felnőttoktatás is lesz levelező tagozaton. (A 450 állami vadásznak van érettségije, a vadásztársaságok alkalmazottai közül nincs mindenkinek.) Nagy előrelépés lesz még az idén az erdőkárokkal kapcsolatos tennivalók — nyilvántartás, mérés, vadkármegállapítás — rendeletbe foglalása. Az erdőfenntartási alappal való gazdálkodásra szintén rendeletet hoznák, és módosul a vadász- társaságok szövetségi alapszabálya is. Mindez a vad- gazdálkodás, a vadászat nemes sportjának fejlődését is szolgáltja — összhangban az erdészettel és a mezőgazdasággal, mert ezt követeli meg a népgazdaság érdeke. Imre Erzsébet ,, Amíg a lábam bírja, megyek... ff Amikor először kerestem, a Berzsenyi utcai üzlet kirakatában a maga készítette ruhák mellett egy kis tábla adta tudtul, hogy a tulajdonos, Varga Ferencné beteg. Egy jó hét múlva már ismét a varróműhelynek berendezett kis helyiségben várta a vevőket, bár trom- bózisos lába még mindig dagadt volt, s az orvos további pihenést javasolt. — Nem tudok otthon megülni — mondja nevetve az energikus fiatalasszony. — Annyi elintéznivalóm van mindig, hogy nem érek rá' a magam bajával foglalkozni. Nem panaszképpen mondom, mert szívesen vállaltam a Kiosz nőbizottságának elnöki tisztét és az ezzel járó teendőket. Mielőtt megnyitottam volna ezt az üzletet, otthon dolgoztam. Hat éve van üzletem és azóta végzek társadalmi munkát is az alapszervezetben. Amikor megkerestek, hogy vállalnám-e, örültem neki azért is, mert abban az időben halt meg a férjem és úgy éreztem, azzal, hogy másokon segíthetek, elfoglalom magam, könnyebb lesz átvészelni a nehéz időszakot. mi HM — Hogyan tudja megosztani az idejét az itteni és a társadalmi munkája között? — Reggel kilenckor nyitok, előtte még körbeszaladom a várost, és hol ezt, hol azt intézek el. Most éppen a közelgő névadónapra készülünk, aztán mindjárt itt lesz a télapó-ünnepség. Érdekessége, hogy a magam készítette ruhában köszönti a Télapó a gyerekeket. Az első ünnepségre úgy kértük kölcsön a jelmezt, és félreértés folytán majdnem későn hozták meg a helyszínre. Akkor megfogadtam, hogy soha többé ilyen izgalomnak nem tesszük ki magunkat. — Minden intéznivalót ennyire a szívén visel? — Szeretem a rám bízott feladatot a magam és mások örömére teljesíteni. Rendszeresen részt veszek a divat- bemutatók rendezésében, az iparosbálon tombolát árulok, és megszervezem, hogy saját készítésű ajándékokkal lepjük meg a nyerteseket. Mivel az alapszervezetünkben sok a nő, azért tudom, milyen sokat jelent a társadalmi munka szempontjából, ha valaki olyan kedvező családi háttérrel rendelkezik, mint én. A szüleimmel lakunk és negyedik osztályos fiammal együtt sok segítséget kapunk tőlük. — Két évvel ezelőtt, az első ciklus lejárta után ismét megválasztották a nőbizottság elnökének. — Sose bántam meg, hogy vállaltam, mint ahogy azt sem, hogy ezt a szakmát választottam. Maszeknál voltam tanuló, ott a mesterségbeli fogások mellett azt is megtanultam, hogyan kell viselkedni a vendégekkel, és aizt is, hogy ez nem nyolcórás szakma. Gyakran zárás után itt maradok vagy otthon folytatok egy megkezdett munkát. Öröm nézni, amikor felpróbálják és azt mondják, hogy köszönöm, Magdi, pont ilyet szerettem volna. De így vagyok a társadalmi munkával is. Nem azt nézem, mennyit kell szaladgálni, hanem azt, hogy ezzel másoknak örömet szerezhetek. Amíg a lábam bírja, megyek, szervezek ... N. Zs.
