Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-06 / 262. szám
2 Somogyi Néplap 1986. november 6., csütörtök Folytatás Bécsben SAJTÓKÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról) rendelkezések végrehajtását, a kelet—nyugaiti együttműködést. „Magyar részről a találkozón aktívan, kezdeményezzen, az előrelépést biztosító gyakoratá intézkedések érdekében kívánunk tevékenykedni — íoHyltiatta. — Figyelmünket nem kerülik majd el a záróokmány azon területei sem, ahol eddig viszonylag kevés történt a Helsinkiben elhatározottak megvalósításáért. Készek vagyunk valamennyi kérdés nyílt, építő vizsgálaltára, egyetlen téma megvitatása elől sem zárkózunk el. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a találkozó ne váljon a konfrontáció színterévé és készek vagyunk a pozitív szellemű együttműködésre, a közös kezdeményezésekre valamennyi partnerünkkel”. A külügyminiszter aláhúzta, hogy Magyarország — alapvető külpolitikai céljainak megfelelően — rnegkü- lönböztetétt figyelmet szentel a poldtilkaiJbiztoinsági kérdéseknek. Elsőrendű fontosságot tulajdonít az államközi kapcsolatokat vezérlő elvek maradéktalan érvényesülésének, beleértve azokat is, amelyek megítélése szerint az elmúlt időszakban kissé háttérbe szoruljtak. Beszélt arról, milyen nagy jelentőségű a nyílt gazdaságú Ma- gyaország számára, hogy a záróokmány második kosarának eddig viszonylag elhanyagolt kérdéseiben a találkozó konkrét intézkedéseket tegyen a kölcsönösen előnyös együttműködés gyakorlati előmozdítására, új lehetőségek és kapcsolati formák feltárására, az együttműködésit gátló tényezők felszámolása révén. A múltból, földrajzi és gazdasági adottságokból kö- ketfcezáik, hogy a magyar állampolgárok, intézmények kapcsolatai a világ más országaival sokrétűek, nagy hagyományokkal rendelkeznek. „Ezzel szoros összefüggésben — és különösen kontinensünk múltjának ismere- ■ tében — jelentősnek tartjuk azokat az erőfeszítéseket, amelyék az Európa, különböző országaiban élő nemzetiségek konstruktív kapcsolat- építő és az államközi viszonyt kölcsönösen gazdagító szerepénék még 'teljesebb kibontakoztatására irányulnak” — hangsúlyozta. Vánkonyi Péter méltatta a résztvevők túlnyomó többsége által egyértelműen hasznosnak és sikeresnek minősí- tett budapesti kulturális fórum jelentőségét, kiemelve az ott részt vett alkotó személyiségek szerepét, a mintegy 250 javaslatot, amelyek gazdag alapot .jelentenék a továbblépésihez. — A fórumot mi kiindulópontnak tekintjük és számos országgal tanácskozásokat kezdtünk az ott beterjesztett, legéletképesebbnek, elfogadásra legesélyesebbnek tartott javaslatok magvalósítása érdiekéiben. A javaslatoik valóra váltásához nagyöhb következétességre, fokozott kompromisszumkészségre, s nem utolsó sorban kitartó türelemre ■ van szükség .— hangoztatta nagy érdeklődéssel fogadott beszédében Várkonyi Péter külügyminiszter. Sevardnadze beszéde Ez a találkozó nem kerülheti meg Reylyavíkot, mert az fordulópontot jelentett abban a folyamatban, hogy Európát eljuttassuk az atomfegyvermentes állapothoz — jelentette ki szerda délelőtt a bécsi utótalálkozón Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. A szovjet külügyminiszter a továbbiakban — Reykja- víknál maradva — így folytatta: a tárgyalások csúcspontja kétségtelenül az volt, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőjé egyező álláspontra helyezkedett minden atomfegyver felszámolásának kérdésében. Sevardnadze megállapította: a genfi tárgyalások lényegében újabb impulzust kaptak. Amennyiben az Egyesült Államok valóban ebben az irányban kíván továbbhaladni, akkor a küldöttségek Géniben máris hozzáfoghatnak a megfelelő megállapodások előkészítéséhez, mert a mi küldöttségünk készen áll erre a munkára. Ezen az úton egyetlen akadály emelkedik: az amerikai űrfegyverkezési program. Mi mindent megtettünk a megoldás érdekében. Odáig mentünk, hogy beleegyeztünk: az Egyesült Államok e program keretében tíz évig folytassa laboratóriumi kutatásait. Tíz év után — az atomfegyverek csökkentése vagy felszámolása körülményei között — világosabb lenne, hogy mit- tegyünk a továbbiakban, milyen megoldást találjunk. Ellen j avaslatunk lényege: a tízéves időtartam eltelte után állítsák hadrendbe az SDI-t. Az amerikai elnök világosan kijelentette, hogy az említett időszak után az Egyesült Államok haladéktalanul értesíti a Szovjetuniót a rakétaelhárító-rendszerről szóló szerződésből történő kilépésről. Más szóval, bennünket azért hívtak ide, hogy szentesítsük, illetve aláírjuk a kozmikus fegyverek hadrendbe állítását. A kérdés azonban nem olyan egyszerű, amint azt Washongtonban elképzelik — figyelmeztetett Sevardnadze. — Az atomfegyver minden népet érint, a világűr az egész emberiségé, így tehát közösen kell elgondolkodnunk azon, hogy mivel „kecsegtet” az SDI és a vele kapcsolatos fegyverkezési hajsza újabb hulláma. Enél- kül egyetlen probléma sem oldható meg a jelenlegi csomagból. Sevardnadze a továbbiakban arra tért ki, hogy a szovjet vezetés milyen tanulságokat vont le Reykjavík- ból. Az első tanulság mondotta —, hogy az atomtfegy- venmentes világért vívott küzdelem egyáltalán nem kilátástalan. A második tanulság: egyes európai politikai vezetők álláspontja az átom- leszerel-és kérdéseit illetően hasonló. Amikor azonban reálissá vált az a léhetőség, hogy a földrészt megtisztítsuk a rakétáktól, 'egyszerűben ragaszkodtak a'hlhoz, hogy maradjanalk még Európában, az amerikai atomfegyverek, s országaikból ne távolítsák el őket. A harmadik tanulság erkölcsi jellegű. Európa békéje és biztonsága nem válik megbízhatóvá és szilárddá, ha továbbra is teret engednek a megtévesztésnek, a féliiigazságöknak és a félretájékoztatásoknak. A rosszul értelmezett nemzeti presztízs vagy a választás előtti 'küzdelem elképzelései miatt nem szabad hiánycikké tenni a bizalmat. Reykajvík után kénylbelenék vagyunk megállapítani: a félretájékoztatás kórokozója elérte egyes nyugati országok vezetésének felső szintjét — mondotta Sevardnadze. A szovjet külügyminiszter méltatta a stockholmi konferencia első szakaszának sikeres befejezését, ami lefektette az alapot „Stockholm—2”-höz, vagyis a tényleges európai leszerelési intézkedések megtételéhez. „Stockholm—2” elveinek kidolgozása a bécsi utótalálkozó résztvevőire vár — mondotta Sevardnadze, A szovjet külügyminiszter beszédének további részében kijelentette: el kellene gondolkodni azon, hogyan állíthatók a külgazdasági kapcsolatok Európa valameny- nyi népének szolgálatába, s hogyan lehet utat nyitni a nemzetek közötti gazdasági közeledés előtt. Hozzáfűzte: a Szovjetunió támogatja számos ország javaslatát, hogy tartsanak egy európai gazdasági fórumot. Az emberi jogok kérdéskörét érintve Sevardnadze kijelentette: következetesen igyekszünk előmozdítani az emberek közötti olyan érintkezést, az információk és a szellemi értékek olyan cseréjét, amely a humanizmust és a békét szolgálja. A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít a helsinki záróokmány hetedik elvének, amely az emberi jogok, a szabadságjogok tiszteletben tartásáról rendelkezik, beleértve a szabad gondolkodást, a lelkiismereti és vallási szabadságot, valamint a meggyőződés kifejezésének szabadságát. Mivel ezen a téren számos megoldatlan probléma halmozódott fel — hangsúlyozta Sevardnadze —, a Szovjetunió javasolja, hogy ezeknek a kérdéseknek a megtárgyalására hívják ösz- sze a helsinki tanácskozás résztvevőinek széles képviseletű konferenciáját. Javasoljuk — fűzte hozzá a szónok —, hogy ezt a fórumot Moszkvában tartsák meg. Reméljük, hogy ezen a fórumon sikerül kölcsönös megértésre jutnunk, ami elősegítené, hogy az összeurópai folyamathoz csatlakozott valamennyi országban javítsuk a helyzetet humanitárius területen — fejezte be bécsi felszólalását Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. Shultz felszólalása George Shultz amerikai külügyminiszter azt ígérte, hogy országa kész lendületesen folytatni a reykjavíki csúcstalálkozón kibontakozott fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat, de egyúttal kitart — hangoztatta — az űrfegyverkezési tervek mellett, amelyek meghiúsították a megállapodást. Shultz az európai utótalálkozón szerdán elmondott beszédében egyúttal ismét éles hangon támadta a Szovjetuniót és más szocialista országokat az emberi jogok megsértésének vádjával. A beszéd nem mutatott arra, hogy Washington az emberi kapcsolatok témaköre mellett kész volna érdemi haladásra a helsinki folyamat más kérdéseiben. A külügyminiszter egyúttal, visszatáncolva a Reykjavík- ban kialakult egyetértéstől, arról beszélt: az elrettentést szolgáló hadászati fegyverek csökkentése csak a hagyományos haderők kérdésével összefüggésben vizsgálható. Shultz a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokkal kapcsolatban sem szolgált' új javaslattal, pusztán a tavalyi NATO-tervek elfogadását sürgette. A miniszter üdvözölte a stockholmi tanácskozáson született megállapodásokat, de szót sem ejtett arról, hogyan lehetne folytatni e tárgyalásokat, vagy szükségét látják-e a folytatásnak egyáltalán. Az amerikai külügyminiszter viszonylag rövid beszédének felét az emberi jogok kérdésének szentelte, élesen bírálva, támadva a Szovjetuniót, valamint Csehszlovákiát, Lengyelországot, Bulgáriát azért, mert — álláspontja szerint — nem teljesítik a helsinki ajánláso’kat, megsértik az emberi, köztük a nemzetiségi jogokat. A beszéd tartalma, hangneme határozott ellentétben állott Sevardnadze szovjet külügyminiszter pozitív hangvételével, a kölcsönös engedményeken alapuló tárgyalási, megállapodási javaslataival. Az amerikai külügyminiszter beszéde alapján nem látszik valószínűnek, hogy a két nagyhatalom képviselőinek bécsi tárgyalásain érdemi haladás következzék be. A KGST 42., BUKARESTI ÜLÉSSZAKÁRÓL 1986. november/ 3. és 5. között a Román Szocialista Köztársaság fővárosában, Bukarestben megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 42. ülésszakát. Az ülészsakon részt vettek a KGST-tagországok küldöttségei. A magyar küldöttséget Lázár György miniszterelnök vezette. Az ülészak munkájában részt vett a JSZSZK küldöttsége. Megfigyelőként részt vettek az Angolai Népi Köztársaság, az Afgán Demokratikus Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Nicaraguái Köztársaság és a Szocialista Etiópia képviselői. Az ülésszakon a Román Szocialista Köztársaság küldöttségének vezetője, Constantin Dascalescu elnökölt. Az ülészak megtárgyalta a VB beszámolóját a KGST- tagországok felső szintű gazdasági értekezlete határozatának teljesítése terén, a Tanács 40. és 42. ülésszaka között végzett tevékenységéről. Megállapították, hogy a KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezlete határozatainak és ezt követő megállapodásaiknak valóra váltása, a kommunista és munkáspártok szervező és irányító tevékenysége, az országok népeinek önfeláldozó munkája, a meglevő tartalékok mozgósítása, valamint a KGST-tagországok közötti együttműködés lehetőségeinek kihasználása nagy hatással volt gazdasági potenciáljuk növekedésére, egységük és összeforrottsá- guk erősítésére. A KGST- tagországok jelentős sikereket érteik el az előző tervidőszakban. 1981—85-ben az országok együttes megtermelt nemzeti jövedelme 18 százalékkal, az ipar bruttó termelése 18 százalékkal, a mezőgazdaságé 11 százalékkal növekedett. Jelentősen megnőtt a kölcsönös árucsereforgalom, 1985-ben elérte a 198 milliárd transzferábilis rubel értéket. Emelkedett a lakosság reáljövedelme, bővült a lakásépítés, javult az orvosi és a szociális ellátás. 1985-ben az előző évhez képest a KGST-tagországok- ban a megtermelt nemzeti jövedelem összesen 3,6 százalékai, az ipari termelés 3,9 százalékkal, a külkereskedelem volumene 3,2 százalékkal emelkedett. A termelés növekedésében döntő tényező volt a munka termelékenységének emelkedése, ennek révén biztosították az iparban áz összes többlettermék több mint 80 százalékát. A jelenlegi ötéves tervidőszakra szóló népgazdasági tervek koordinációja eredményeinek vizsgálatakor megállapították, hogy az elősegítette az országok lehetőségeinek jobb kihasználását és kölcsönös együttműködésük erősítését az egyes országok és a KGST-tagországok ösz- szessége gazdaságának dinamikus és harmonikus növekedésé céljából. A tervkoordináció során az együttműködés fejlesztéséről elért megállapodások valóra váltása elő fogja segíteni a KGST-tagországok gazdasága hatékonyságának fokozását. A tervkoordináció során nagy figyelmet fordítottak a felső szintű gazdasági értekezlet határozatainak teljesítésére, a KGST-tagországok közötti szilárd hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok kialakítására. Az országok aláírták vagy előkészítették a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés 2000-ig szóló kétoldalú hosz- szú távú programjait. Az ülésszak felhívta a. figyelmet arra, hogy — az előző tervkoordináció során egyeztetett szinthez viszonyítva — további lehetőségeket kell feltárni a kölcsönös áruszállítások növelésére, különösen a világszínvonalnak megfelelő élvonalbeli technika, valamint a fűtőanyag, az energia, a nyersanyagon:, a különféle vegyipari termékek, jó minőségű közszükségleti cikkek és élelmiszerek körében. Az ülésszak megbízást adott a következő ötéves időszakra szóló tervkoordináció programjának kidolgozására, széles körű komplex intézkedéseket irányozva elő a programban. A tagországok szándéka, hogy kibontakoztassák a kölcsönös együttműködéssel összefüggő területeken a gazdaságpolitika egyeztetését, a szilárd gazdasági kapcsolatok kialakítását célzó munkát, mindenekelőtt a tudományos-műszaki haladást meghatározó területeken. Feladatul tűzték ki azt is, hogy a' kölcsönösen szállított áruk világszínvonallúak legyenek. Intézkedéseket kell tenni a KGST-tagorsZágok műszaki-gazdásági s éhezheted enségén ék erősítésére. Az ülésszak megállapította, hogy a testvéri, országok gazdasági ’ növekedésének gyorsítását és a szocialista gazdasági integrációs folyamiatok .elmélyítését előmozdítja a kiemelt irány|dkkal kapcsolatos számos nagy horderejű többoldalú egyezmény valóraváltásának megkezdése. Ide tartozik a Jamburg és a Szovjetunió nyugati hatóra közötti gázvezeték építésében, a földgáz közlekedési eszközök üzemanyagként történő felhasználásában való együttműködés. A fűtőanyag- nyersanyag probléma megoldása során a KGST-tagországok folytatták az együttműködést számos .nagy objektum építésében, közös erővel növelték az atomerő- művi kapacitásokat, valamint egyeztetett együttműködési intézkedéseket tették az anyag- és energiatakarékosság céljából. Az ülésszak rámutatott az együttműködés számos hiányosságára, azt a feladatot tűzve a tanács szervei elé, hogy következetesen teljesítsék a felső szintű gazdasági értekezlet határozatait, teljesebb mértékben használják ki a nemzetközi termelési szakosítás és kooperáció lehetőségeit. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a jelenlegi szakaszban az egyik legfontosabb együttműködési feladat a termelési szakosítás és kooperáció további elmélyítése olyan korszerű együttműködési formák fejlesztése alapján, (mint a KGST-ta.gor- szágok gazdálkodó szervezetei közötti közvetlen .kapcsolatok a tudomány és a termelés területén, az érdékelt államok által önáló gazdasági elszámolású közös vállalatok, .egyesülések, tervező irodák, tudományos szervezetek és egyéb nemzetközi kollektívák létrehozása. Az ülésszak nagy jelentőséget tulajdonít a KGST-or- szágok atomenergetikai együttműködése további fejlesztésének. Jóváhagyta . az atomerőművek és atomfűtő- művdk építésének 2000-ig szóló programját. Előirányozta az atomerőművi kapacitások üzemtoehelyezésé- nék növelését, az atomerőművek berendezéseinek nemzetközi kooperáción alapuló biztosítását. Megelégedéssel állapították meg, hogy mélyültek a kapcsdlaitók a KGST és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság között. Kifejezték azt a határozott szándékukat, hogy a KGST-ta.gországiok 3 jövőben is következetesen fejlesztik a gazdasági együttműködést a többi szocialista állammal;. A KGST-tagországok a jövőben is gazdasági és tudományos-műszaki segítséget nyújtanak a fejlődő államok számára ezek népeinek érdekében. A KGST-tagországok fejleszteni kívánják a kölcsönösen előnyös és egyenjogú kereskedelmi-gazdasági . és tudományos-műszáki kapcsolatokat a fejlett tőkés or szágokkal. A gyümölcsöző együttműködés példájául szolgálhat a KGST-tagországok és a Finn Köztársaság közötti sokoldalú együttműködés. Megállapítva, hogy a KGST-tagországok gazdasága és kölcsönös együttműködése az elmúlt ötéves időszakban és 1986-ban feszült nemzetközi légkörben fejlődött, a testvéri szocialista országok komoly aggodalmukat fejezték ki a fegyverkezési verseny, elsősorban a nukleáris fegyverkezési verseny erősödése miatt, amelyet az Egyesült Államok és a NATO cselekedetei idéznek elő. Ezek az erők nem kívánnak a fegyverkezési verseny megfékezésének, a világűrre való kiterjesztése megakadályozásának, az atomfegyverkísérletek beszüntetésének útjára lépni. A KGST-országok teljes mértékben támogatásukról biztosították a Szovjetunió konstruktív állásfoglalását a Reykjavíkban megtartott felső szintű szovjet—amerikai találkozón, nagyra értékelték a leszerelésért, a nukleáris háború veszélyének elhárításáért folyó küzdelem valamennyi területéri áttörés elérését célzó, nagy horderejű szovjet javaslatokat. Az ülésszak részvevői kifejezték országaik eltökéltségét a párbeszéd folytatására, a nukleáris fegyverkezési verseny beszüntetéséért, a nemzetközi biztonság és béke átfogó rendszerének megteremtéséért való további aktív harcra. Az ülésszak megállapította, hogy nagy jelentőségűek a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti felhívásában foglalt, az európai hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentésére, az állaimok katonai kiadásainak megfelelő mérséklésére vonatkozó javaslatok. A KGST-tagországok nagyra értékelik a stockholmi konferencia első szakaszának eredményeit- Megállapítják, hogy a politikai akarat, az értelem és a kölcsönös megértés olyan megállapodások elérését tette lehetővé, amelyek a bizalom és a biztonság erősítése szempontjából nagy jelentőségűek. A KGST-tagországok hangsúlyozzák, hogy a mai nemzetközi helyzetben egyre fontosabbá és sürgetőbbé válik a nemzetközi gazdasági kapcsolatok mentesítése mindenféle mesterséges akadálytól és korláttól, olyan nemzetközi gazdasági biztonság megteremtése, amely egyformán védi minden állam érdekeit. A KGST-tagországok ki- amelik annak fontosságát, hogy az ENSZ keretében minden ország részvételével tárgyalásokat kell folytatni a legfontosabb nemzetközi gazdasági problémák átfogó, igazságos megoldása végett. Állást foglalnak egy olyan világfórum összehívása mellett, amelyen komplex módon rrieg lehetne vitatni a világ- gazdasági kapcsolatokat nehezítő tényezőket. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a bonyolult és ellentmondásos nemzetközi helyzetben különösen fontosak az együttműködés és a szocialista gazdasági integráció elmélyítése céljából hozott döntései. Kifejezte meggyőződését, hogy ezek elősegítik a KGST-tagországok gazdaságának további fejlődését, pozícióik erősítését a világban, valamint a szocializmus által a világ fejlődésének egész menetére gyakorolt befolyás növekedését. A KGST 'ülésszaka az egység, a testvéri barátság, a kölcsönös tisztelet és megértés légkörében zajlott le.
