Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-25 / 277. szám

2 Somogyi Néplap 1986. november 25., kedd A béke megőrzéséért kell világszerte fellépni M. Gorbacsov Indiába utazott Mihail Gorbacsov (középen) indiai útja előtt a moszkvai repülőtéren. Mellette balról felesége Raisza, Nyikolaj Rizskov, a Minisztertanács elnöke, jobbról Andrej Gromiko (Folytatás az 1. oldalról.) mint az egyesült államokbeli kommunista ifjúsági szövet­ség képviselője megjegyezte: az elnöknek hazájában is mind nagyobb ellenállással kell szembenéznie a fegyver­kezési programok megvalósí­tásában. Számos felszólaló egyetér­tett azzal, hogy a DÍVSZ behatóan foglalkozzék föl­dünk globális problémáival, az emibenmiilüiökat sújtó sze­génység és elmaradottság felszámolásának lehetőségei­vel, a fejlődő országok hely­zetével. Különösen azzal, hogy a -gazdaságilag elma­radott térségék fiataljai mi­ként élvezhetnék a Világon másutt természetes alapvető emberi jogokat: a tanulás­hoz, az egészségügyi ellátás­hoz, a munkához való jogot. A vitában résztvevők utal­tak arra, hogy a DÍVSZ előtt álló feladatok elvégzé­séhez a szervezetnek fejlesz­tenie, tökéletesítenie kell munkamódszereit, s ezzel összefüggésben a DÍVSZ te­vékenységének néhány hiá­nyosságára hívták fel a fi­gyelmet. Ezek sorába tarto­zik a döntések és programok végrehajtásának gyakran elégtelen ellenőrzése, a'szer­vezet munkájának lassúsága, a dinamizmus hiánya. Ugyan­csak kedvezőtlen jelenség, hogy az ifjúság különböző rétegeinek problémáit oly­kor felszínesen közelítik meg. A DÍVSZ munkájának megújításáról szóivá hangoz­tatták: nem csupán formá­lis, hanem lényegi változá­sokra van szükség. Többen ezzel kapcsolatos javaslato­kat is megfogalmazták; egye­bek közt szorgalmazták, hogy váljék nyitottabbá a világ- szövetség, újabb és újabb if­júsági szervezetek képvise­lőit vonva be a mozgalomba. Kívánatosnak tartották, hogy a,z eddigieknél több kezde­ményezés származzék a tag­szervezetektől, olyan akciók, amelyek nemzetközi méretű­vé válhatnak. Ugyancsak fontosnak minősítették a DÍVSZ propaganda tevé­kenységének javítását. * * * Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára hétfőn a KB székházá­ban fogadta a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség XII. közgyűlésén résztvevő, a szo­cialista országokból érkezett delegációk vezetőit. A talál­kozón részt vett Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. A szívélyes, baráti légkörű beszélgetésen Szűrös Mátyás tájékoztatót adott belpoliti­kai életünk néhány időszerű kérdéséről és a fontosabb nemzetközi problémákkal kapcsolatos magyar állás­pontról. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn hivatalos -baráti látogatásra Indiába utazott. Gorbacsov Radzsiv Gandhi miniszterel­nök és az indiai kormány meghívásának tesz eleget. Mihail Gorbacsov kíséreté­ben Indiába utazott Eduard Sevardnadze külügyminisz­ter, Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára, Szergej Ahromejev marsall, a Szov­jetunió Fegyveres Erőinek vezérkari főnöke, a honvé­delmi miniszter első helyet­tese, Julij Voroncov, a kül­ügyminiszter első helyettese és több ,más szovjet vezető. A moszkvai vnukovói re­pülőtéren Mihail Gorbacso- vot és a küldöttséget Gej- dar Alijev, Andrej Gromiko, Jegor Ligacsov, Nyikolaj Rizskov, Mihail Szolomencev, Viktor Csebrikov, az SZKP KB PB tagjai, valamint a politikai bizottság póttagjai, a KB több titkára és más szovjet vezetők búcsúztatták. Mihail Gorbacsov hétfőn Üzbegisztán fővárosába, Tas- kentbe érkezett. Este talál­kozott a köztársaság vezetői­vel és beszélgetést folytatott velük az üzbég párt, taná­csi és társadalmi szervezettek munkájának időszerű kérdé­seiről, a köztársaság életének valamennyi területét érintő mélyréható átalakítás problé­máiról. Az eszmecserét kö­vetően Mihail Gorbacsov b2- szédet mondott. OSZTRÁK VÁLASZTÁS A BELSŐ ÉRTÉK Franz Vranitzky alakíthat új kormányt Az Osztrák Szocialista Párt vezetése érezhető megköny- nyehbüléssei fogadta, hogy a pártnak — 10 mandátum el­vesztése ellenére — sikerült megőriznie viszonylagos több­ségét, és így Franz Vranitzky újabb kormányt alakíthat. A kancellár, akinek személyisé­ge, sikeres nyilvános szerep­lése minden jel szerint dön­tő szerepet játszott a válasz­tás kimenetelében, első nyi­latkozatában hangoztatta: fel fogja venni a koalíciós tár­gyalásokat a Néppárttal és megerősítette: a Haider-ve- zette Szabadságpárttal to­vábbra sem képzelhető el kormányszövetség. Alois Mock, a konzervatív néppárt elnöke elismerte: pártja nem érte el kitűzött célját, a többséget, ám ö maga a kudarc ellenére he­lyén marad. Mock ezzel vá­laszolt a híresztelésekre, hogy miután pártelnpkségé- nek nyolc éve alatt nem si­került választást nyernie másfél évtizede ellenzékben lévő pártja számára, most lemond. Jtjrg Haider, akit a szabad­ságpárt szeptemberi kong­resszusán a párt szélsőjobb- oldali szárnya emelt pajzsra, rendkívül magabiztosan be­szélt — mint mondotta — általa sem várt mértékű si­kerről. hogy pártja szavaza­tainak es mandátumainak számát 50 százalékkal gyara­pítva, történetének legjobb eredményét érte el. Freda Meissner-Blau, a zöldek ve­zetője történelmi sikernek (Folytatás az 1. oldalról.) A munkával kapcsolatos jogoknak és kötelezettségek­nek együttesen kell érvényre jutniuk. Elismerés, kedvez­mény, jutalom a kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munká­ért adható. Az irányelv rámutat arra is, hogy növekedett a fon­tossága a vállalat, a szövet­kezet, a munkáltató munka- szervezési és irányítási tevé­kenységének. Az eredményes gazdálkodás megkövetelheti azt is, hogy a dolgozókat a korábbihoz képest más mun­kakörbe, más munkahelyre, illetve más munkáltatóhoz szervezetten átcsoportosítsák. A munkáltató fel is mond­hatja a dolgozó munkavi­szonyát. A munkáltatói fel­mondásnak a törvényes ren­delkezések keretei között minősítette, hogy a zöldek először és rögtön kilenc kép­viselővel bejutottak a parla­mentbe. Egyúttal rámutatott: a választási eredmény „drasz­tikus jobbratolódást” mutat, Haider sikere tükrözi, hogy „válságos időkben az embe­rek demagógok után szalad­nak”. Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnöke ki­jelentette: pártja elérte vá­lasztási célját, növelte sza­vazóinak táborát. A párt mandátumhoz nem jutott. A még nem végleges ada­bármely valóságos indokolás mellett helye lehet. A jogos munkáltatói fel­mondást sem méltányosság­ból, sem olyan körülmények­re tekintettel nem lehet ha­tálytalanítani, amelyek a munkaügyi vita keretein kí­vül esnek. Olyan felmondás esetén például, amelynek in­dokolása — a munkáltatónál történt átszervezés miatt — a dolgozó munkakörének meg­szűnésére hivatkozik: a mun­kaügyi vitában nem lehet vizsgálni, hogy a megtörtént átszervezés célszerű volt-e, illetve, hogy a vállalat miért az érintett dolgozó munkavi­szonyát mondta fel, s miért nem valamely azonos mun­kakört betöltő munkatársá­nak a munikaviszoinyát szün­tette meg. Hatálytalanítani kell a tok szerint az egyes pártok­ra adott szavazatok aránya (zárójelben az 1983-as ada­tok) : SPÖ 43,34 százalék (47,65), ÖVP 41,29 (42,32). FPÖ 9,72 (4,98). zöldek 4,63 (3,39), OKP 0.72 (0,66). * * * Kurt Waldheim államelnök kedden a választáson több­séget szerzett szocialisták képviselőjét. Franz Vranitzky kancellárt bízza meg kor­mányalakítással — egyben az eddigi kormányt az ügyek vitelével. munkáltatói felmondást, ha indokolása valótlan. Jogtalan a felmondás egyebek között abban az esetben, ha az nem a megszabott módon, például nem írásban történt, illetve az indokolás nem világos. A munkafegyelmet sértő vétségek között különös gonddal kel! elbírálni az iga­zolatlan késést, mulasztást, a munkaidőben való munka­végzés elmulasztását, a mun­kahely engedély nélküli el­hagyását, szeszesital fogyasz­tást a munkahelyen, a társa­dalmi tulajdont károsító cse­lekmény munkahelyi elköve­tését, a munkavégzés, illetve az utasítás teljesítésének megtagadását, a hanyag, se­lejtes munkavégzést, a mun­kavédelemre vonatkozó sza­bályok megsértését, továbbá a más dolgozók munkafelté­telei megteremtésének, illet­Sűrűn váltották egymást a szovjet és az indiai küldött­ségek az utóbbi hetekben Új- Delhi és Moszkva között. A látványosan megélénkült diplomáciai tevékenység Mi­hail Gorbacsov ma kezdődő indiai útjának előkészítését szolgálta. Legfelsőbb szintű tárgyalások legutoljára hat évvel ezelőtt voltak az indiai fővárosban, akkor Leonyid Brezsnyevet látták vendégül Üj-Delhiben. Főtitkárrá vá­lasztása óta Mihail Gorba­csov most először tesz hiva­talos látogatást ázsiai ország­ban. A csúcstalálkozó jelentősé­gét azonban nem elsősorban a „statisztikai” adatok szol­gáltatják. Azon túlmenően, hogy a látogatást mindkét részről mérföldkőnek tekin­tik a kétoldalú kapcsolatok történetében, az egész világ figyelemmel kíséri a tárgya­lásokat. Nem indokolatlanul. A Szovjetunió a szocialista közösség vezető hatalma, In­dia az el nem kötelezettek mozgalmának hangadó or­szága. Állásfoglalásaik a nemzetközi élet kardinális kérdéseiről kihatnak a világ­politikai helyzet alakulására. Üj-Delhiben mindig is ki­emelték: az indiai—szovjet kapcsolatok stabilizáló ténye­zőként jelentkeznek a nem­zetközi színtéren, mert nem irányulnak senki ellen, lé­nyegi elemük éppen az ál­lamok közötti békés együtt­működés következetes elő­mozdítása. A két ország viszonyának jellegzetességei közül két ve munkájuk megszervezésé­nek elmulasztását. Foglalkozik az irányelv a munkajogi felelősségre vonás, a fegyelmi büntetés céljával: ez olyan hatás kiváltása, amely alkalmas mind a fe­gyelmet sértő dolgozó, mind a munkatársak esetleges to­vábbi fegyelmezetlen maga­tartásának megelőzésére. Az irányelv szerint a fegyelmi jogkör gyakorlójának olyan fegyelmi büntetést kell al­kalmaznia, hogy az arányos legyen az elkövetett vétség­nek a vállalatnál jelentkező súlyával. Külön foglalkozik az irány­elv a munkaidő alatti italo­zás, illetve a munkahelyen italos állapotban való meg­jelenés miatti felelősségre vo­nással. Szól a munka során a közvagyonban okozott kár megtérítése iránti igények­ről. Végezetül foglalkozik a vezetők felelősségével. Az irányelv teljes szövege rövidesen megjelenik a Ma­gyar Közlönyben. alapvonást szoktak aláhúzni. Egyfelől azt, hogy a kapcso­latokat nem az alkalomsze­rűség vezérli, mentesek a külső nyomástól — a vi­szonynak belső értéke van és érdeme önmagában rejlik. Másfelől a kapcsolatokat a folyamatosság, a kiegyensú­lyozottság és a kiszámítható­ság jellemzi — nagy szó ez akkor, amikor máshol gyak­ran fordulnak visszájára a „baráti” szálak. Sem a világ- események, sem a politikai hangsúlyeltolódások és veze­tői személycserék nem tör­ték meg az indiai—szovjet együttműködés gerincét. A diplomáciai kapcsolatok 1947-ben történt felvétele után az ötvenes évek köze­pén lendültek mozgásba a két ország érintkezései. In­dia el nem kötelezett szere­pének jelentősége megértésre talált a szovjet vezetésben a hidegháborús időszak sema­tikus szemlélete után. Kitör­ve az angolszász gazdasági és katonai kötelékekből, az in­diai vezetők viszont a Szov­jetunióban találtak partnert mind a világporondon, mind az önerőre támaszkodó fej­lesztés megvalósításában és az állami szektor kiépítésé­ben. A két országot attól kezd­ve szorosan összekötötte a békés egymás mellett élés elvrendszere. Azonos alapál- lásból^ közelítették meg — akárcsak ma is — a béké­nek. a feszültséggócok fel­számolásának, az államok közötti egyenjogú együttmű­ködésnek a kérdéseit. Nem szükségszerű velejárója a kapcsolatoknak, hogy Moszk­va és Új-Delhi minden el­képzelésben. módozatban és részletben egyetértsen. Ellen­kezőleg: viszonyuk érettségé­re utal, hogy megbecsülés­ben és tiszteletben tartják egymás politikai, ideológiai és biztonsági szempontjait. A meghatározó jellemvonás mégis áz, hogy az emberiség egészét érintő politikai és gazdasági folyamatokról azo­nos vagy hasonló nézeteket vallanak. Elegendő megemlí­teni a szovjet leszerelési kez­deményezések indiai támoga­tását, az Új-Delhit is magába foglaló hatok csoport jának az atomrobbantási kísérletek beszüntetését kérő javaslatá­ra adott kedvező moszkvai választ. Radzsiv Gandhi többször leszögezte már, hogy haszontalannak és veszélyes­nek tartja az amerikai űrhá­borús tervet, amelyet Mihail Gorbacsov a nukleáris le­szerelés legfőbb akadályozó tényezőjének nevezett. Szá­mos más kérdésben — köz­tük regionális ügyekben — is kifejezésre jut a vélemé­nyek egybecsengése, a múlt­ban és a mában egyaránt. A viszony kétoldalú terü­leteit áthatja a kölcsönös bi­zalom és érdekeltség szelle­me. intézményesített keretét az 1971-ben megkötött béke, barátsági és együttműködési szerződés fektette le. Tavaly Radzsiv Gandhi és Mihail Gorbacsov aláírta a gazda­sági, tudományos és műszaki kooperációnak tizenöt évre szóló irányelveit. A Szovjet­unió közreműködése az in­diai gazdaság alappilléreinek — az energiatermelésnek és a nehéziparnak — lerakásá­ban elévülhetetlen. A nyolc­vanas évek közepéig több mint lizmilliárd rúpia össze­gű hosszú lejáratú szovjet hitelt kapott India, az álla­mi ágazatban csaknem het­ven gazdasági létesítmény épült meg a Szovjetunió se­gítségével. A kereskedelmi forgalom növekedését három számjegyű szorzó érzékelteti: pusztán az utóbbi öt évben az árucsere értéke megkét­szereződött és csaknem elér­te a négymilliárd dollárt. A gazdasági együttműködés­ben is figyelemmel voltak mindkét részről egymás igé­nyeire, a felmerülő problémák kölcsönösen előnyös kikü­szöbölésére. Nagy lehetőséget látnak most a két ország erőteljes fejlesztési és kor­szerűsítési célkitűzéseinek kihasználásában: szóba ke­rült az új formák, köztük a termelési-műszaki kooperá­ciók és közös vállalkozások felfuttatása — akár egymás országaiban, akár harmadik államokban. Szovjet részről készséget nyilvánítottak az indiai magánvállalatokkal történő együttműködés ki- szélesítésére is. A kölcsönös megbízhatóság mutatkozik meg a két or­szág katonai együttműködé­sében. India a szubkonti- nensre beáramló és biztonsá­gát fenyegető nyugati fegy­verek ellensúlyozására a Szovjetunióhoz fordult — a feltételek nélküli támogatás nem maradt el. Moszkvában viszont abban lehettek biz­tosak. hogy a leszállított kor­szerű fegyverek kizárólag vé­delmi célokat ' szolgálnak majd az indiai kezekben. Mihail Gorbacsov látoga­tásának előestéjén közvéle­mény-felmérést készített a Sunday Observer című hír­magazin Üj-Delhiben. A megkérdezettek kilencven- három százaléka India leg­jobb barátjaként a Szovjet­uniót jelölte meg, csaknem háromnegyed részük az or­szág érdekében kedvezőnek tartja a kapcsolatok szoro­sabbra fűzését. Rácz Péter Franz Vranitzky kancellár (balról) kezet nyújt Freda Meiss- ner-BIau asszonynak, a zöldek vezetőjének. Vranitzky mel­lett Alois Mock, a Néppárt és Jörg Haider, a Szabadságpárt vezetője Irányelv a munkafegyelemről

Next

/
Thumbnails
Contents