Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-25 / 277. szám
1986. november 25., kedd Somogyi Néplap 3 APÁK ÉS FIÚK Röntgengépek v A gazdasági-társadalmi fejlőlés megtorpanásának Okai közt gyakran szóba került a nemzedékváltás folyamatosságának hiánya. A vezetés megújulási készségére sokaik szerint kedvezőtlenül hat annak korösszetétele, elöregedése. A fiatalok többsége beilleszkedik, szinte el- búvik a beosztott szerepkörébe, csupán az összehasonlítások, a számadások alkalmával lázadozik. „Apáink huszonévesen vezető pozícióba kerültek, nekünk meg vámunk kell, amíg az ő korosztályuk nyugdíjba vonul, és csak azután kerülhetünk sorra.” Az éles megfogalmazás a maga túlzásaival együtt plasztikusan érzékelteti a különbségeket apák és fiúk előmeneteli lehetőségeiben. A tárgyilagos helyzetértékeléshez tartozik: az apák ifjúságának sok minden kedvezett. A biológiai érettséget gyorsan követte a felnőtté válás. Az iskolapadokat nem sokáig koptatták, a tanítómester szerepét az élet vette át. A történelem gyors sodrása — különösen a felszabadítást követő óvéklben — felgyorsította a nemzedékváltást. Az új világ építéséhez új emberek kellettek, s az embert próbáló feladatok megoldása közben edződtek a káderek. Az ifjúság társadalmi súlyának, szerepének bizonyos fokú csökkenése napjainkban viszont világjelenség. Miközben a biológiai érettség meggyorsult, a munkakezdés, a társadalmi érettség, a felnőtté válás jelentősen kitolódott. Növekszik a tanulási idő. Az átlagos életkor növekedésével együtt az ösiscanépessögen belül nő az idősék, és csökken a fiatalok aránya. Az ezredfordulón például a 30 éven aluliak 650 ezerrel lesznek kevesebben. A 60 éven felüliek pedig 200 ezerrel többen, mint 1980-ban. (A népesség abszolút száma a demográfusok szerint ugyanezen időszakban 350 ezerrel csökken.) Egyik-másik városi ház lakói arról panaszkodnak, hogy árnyékot vet ablakukra és az amúgy is sötét szobákra a lakás előtt nőtt, több emelet magas fa. Szerencsére ezeket a fákat még nem vágták ki, s remélhetőleg továbbra is a helyükön maradnak. Egyedül a növények oldhatják fel ugyanis a beton- halmazok szürkeségét. Az új lakónegyedek tervezői már nem túratják fel az építésre kijelölt egész területet. Azelőtt — néhány évvel korábban — azonban értékes növényeket irtottak ki, esetenként még megmenthető épületeket tüntettek el a föld színéről. Egy-egy lakóövezet építésekor, tudom elkerülhetetlenek a szanálások. Emberek több évtizedes munkáját kell lerombolni, hogy még többen jussanak otthonhoz. A régi lakóknak azonban szinte gyógyír, ha legalább néhány kedves fájuk, növényük megmarad. Az évekig gondozott gyümölcsfák természetesen meg- sínylik az építkezést. A régi gazda gondoskodása hiányzik az elárvult gyümölcsfáknak. S hogy ott maradt mindenki kényeked vének, ugyan kié lehet majd a fa termése? Természetesen mindenkié! Ázoké, akik ott laknak és akik épp csak arra járnak.' Sok emberben ma is él a szemlélet: amit magam (ingyen) el tudok vinni, abból nem hagyok az utánam jövőnek. A közterületek gyümölcsfái emiatt is igen cudar helyzetben vannak. Meg azért is, mert a gyermekhad nagy pusztítást vihet végbe rajtuk. És nincs egyetlen apa vagy édesanya sem, aki megmagyarázná a gyerekének: A világ változása tehát apáikétól eleve különböző sorsot, kifutási lehetőséget kínál a fiúknak. A lehetőségek, a feladatok azanlban nem csökkentek. Az apák az indulásnál még úgy gondolhatták, hogy úttörő vállalkozásukkal elvégzik az országépítő munka nehezét, s utódaiknak nemcsak helyzete, hanem munkája is köny- nyehb lesz. Ki hitte, volna akikor, hogy maga az útkeresés is több nemzedékre szóló, a feladatok pedig nem egyszerűsödtek, hanem mind bonyolultabbak és nehezebbek lesznek. Jócskán maradt tehát tennivalója napjaink ifjúságának. Alkothat, bizonyíthat, helytállása létkérdés. A munka, a gazdálkodás külső és belső feltételei gyorsan változnak. A vezetés minden szintjén stílus- (módszer) és irányváltásra van szükség. A megújulási folyamat része a vezetőik cserélődése, fiatal szakemberek bátor elöreléptetése, annál is inkább, mivel a külföldi és a házai tapasztalatok szerint a 35—45 közötti műszaki, gazdasági vezetőkben van a legtöbb vállalkozó szellem és fogékonyság az új dolgok, a változások iránt. A régi mondás szerint teher alatt nő a pálma. A fiatalok megméretésének egyetlen módja a munka, a teljesítmény. Bízzák meg őket bátran erőt, képességeket próbára tevő feladatokkal. Ha szükséges, menet közben segítsék őket, de egyúttal teremtsenek számukra önálló mozgásteret, kifutási lehetőséget. Miután a vállalatok, az intézmények remélhetőleg végleg megszabadulták a központi .irányítás szoros pórázától, a kicsinyes gyámkodástól, a belső mechanizmus . korszerűsítésére van szükség. Arra, hogy a vállalatók, az intézmények részlegei, kisebb egységei szintén megszabaduljanak a belső tervűiébontás, a túlszabályozás, az utasításos rendszer, a „kézi vezérlés” gúzsba kötő nyűgéitől. Csak így bizonyíthatja öntevékenyséjövőre is jó lenne cseresznyét vagy diót szedni a fákról. Sok városi gyerek erdőt legtöbbször csak a rohanó autóból lát, úgy, hogy a zöldellő levelek és a száradó avar illata még csak meg sem érinti orrocskáját. Velük aztán igazán nehéz megértetni, hogy a fáknak is fájhat, ha letörik eleven ágait. S nem egyszer találkoztam már felnőttekkel is, akik vandál módon tördelték a fákat, bokrokat. Azért, hogy a legegyszerűbben, a földön ülve A belső-somogyi termőföld kedvezőtlen sajátosságait már régóta ismerik a szakemberék, hatékony javításra azonban sokáig mégsem ikerült sor. Nagyatádon és környékén csak 1972-ben kezdték meg a komplex meliorációt, a termelési felitételék javítását. Mi történit azóta, és leginkább mi történt az utóbbi öt éviben? Egyebek között erre voltak kíváncsiak a közelmúltban a nagyatádi népi ellenőrök. Erről is szó volt a városi pártvégrehajtóbizottság legutóbbi ülésén. A népi ellenőrök a seges- di, a lálbodi, a nagyatádi és a kuftasi termelőszövetkezet mellett felkeresték a Kutasi Állami Gazdaságot és a Ri- nya-Dambó menti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulatot is, hogy tapasztalatokat szerezzenek. Huszonegyen hatvanhét mun'kanagét, vállalkozó készségét a beosztott ifjú vezető. Mind szélesebb körben pályázati úton töltik be a különböző vezetői tisztségeket. Erősödik a fcádenmunka demokratizmusa. Az életkort állapotként, és nem valamiféle privilégiumként mórle- géliilk. A pályázatok elbírálásánál a tehetséget, a rátermettségét, a demokratikus vezetői képességéket tartják mérvadónak, és nem az életkort. Tapasztalatból tudjuk, hogy az idősebb vezető is lehet dinamikus, vállalkozó szellemű, s a fiatal pedig öregesen tempós és maradi. Azonos képességű pályázók közül viszont többnyire a fiatalabbat választják. A kádermunka erősödő demokratizmusa, áhogyan azt a termelőszövetkezeti mozgalom tapasztalatai félreérthetetlenül bizonyítják, kedvez a fiatal szakemberek bátor előre léptetésének, a természetes kiválasztódásnak. A szocialista társadalom fejlődésének voltak olyan időszakai, amelyek a kialakult vezetői összetétel fenntartásának, megerősítésiének kedveztek. A mostani időszák egyáltalán nem ilyen. A nemzedékváltás felgyorsításához persze nem elegendő a szándék, az elhatározás, az is szükséges, hogy a fiatalok „mutassák meg magúikat”. Természetesen a vezetői posztokon a j öv ölben sem szakbarbárokra, hanem sokoldalú, érdeklődő, 'közéleti emberekre van szükség. És a megfelelő vezetői kvalitás (szervező-, meggyőző-, dön- tő-akanatátvivő készség) ugyancsak nélkülözhetetlen. Vagyis a vezetőik kiválasztásánál a hármas követelmény továbbra is érvényes. Az életkor, nem lehet előny, és nem lehet hátrány, hanem állapot. A pályázatok elbírálásánál a tehetséget, a rátermettséget mindenkinél azonos mércével lehet csak mérni. Kovács József szedhessék le róluk a gyümölcsöt. Eszembe sem jut, hogy követeljem a saját részem e fák terméséből. A köztéri növényeket ugyanis szépségükért, nyugtató látványukért szeretem, nem pedig gyümölcsükért. A fára mászó gyerekeket és a néhány szem termést leszakító idősebbeket nem ítélem el. Ha úgy tetszik. hogy a fában nem okoznak kárt. De az értelmetlen pusztítást elítélem. Faragó László pót fordították a vizsgálatra. Vezetőjük dr. Ágh Pál, a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát meliorációs főmérnökségének igazgatója volt, aki meghívottként részt vett a párt-vlb munkájában is. Öt kértük a tapasztalatok összegzésére. — A tizennégy évvel ezelőtt kezdett melioráció milyen kézzel fogható eredményeket hozott? Mérhetö-e hasznossága például a terméseredmények változásával? — Az utóbbival közvetlenül és egyértelműen semmiképpen nem, hiszen a termésátlagok nemcsak a talajtól függnek, hanem sok minden mástól is. Ami szerintünk mérhető, de csak közvetetten az a gazdaságosság minimálisan 15—20 százalékos növekedése, hiszen a komplex melioráció során a terület rendezésével nagyobb Amikor a Medicor Röntgengyár tapsonyi telepén a falra akasztott képeken ösz- szehasonlítottam a régebbi, de még ma is üzemelő röntgengépeket a legújabb termékekkel. olyan érzésem támadt, hogy ezeket a berendezéseket is utolérte valamilyen ipari divathullám. Valószínűbb persze, hogy inkább a célszerűség kívánta meg a kisebb, elegánsabb formákat. Tapsonyban 16 féle diagnosztikai röntgenberendezés készül. Némelyiket — a sugárgenerátort is beleértve — teljes egészében itt csinálják. Másoknak pedig — összesen 56 féle gépnek — valamelyik alkatrészét készítik itt. — Csak be kell dugni a csatlakozót a konnektorba, és máris használhatók ezek a gépek — mondta Barka József, a telep vezetője. — Az idén volt a termékváltás; elkezdtük az úgynevezett RS- család gyártását. Ez helyettesít majd több régi gépet is. A röntgengépek iránt nagy a kereslet a fejlett országokban. A magyar berendezéseket szívesen vásárolják külföldön, a Tapsonyban készült röntgengépek jelentős része is exportra megy. Szállítottak már az Amerikai Egyesült Államokba, illetve Egyiptomba és NSZK-ba is. — Nagyon munkaigényes tevékenység a mienk, és jól képzett szakembergárdát foglalkoztatunk. Fegyelmezettséget, pontosságot igényel a röntgengépgyártás. A Medicor tapsonyi üzeme a falu lakosain kívül munkát ad a környező településeken élőknek is. Jelenleg 240-en dolgoznak a telepen. — Egy Sunimat félautomata lemezlyukasztó gépre van alapozva az egész technológiánk. Ha e gép elromlik, megáll a termelés. Ez a berendezés viszont három műtábláikat hoztunk létre, megfelelő utalkait alakítottunk ki, tdhát kedvezőbb az lesZköz- kiihasznádtság, jobbak a szállítási lehetőségek. Üzemanyag takarítható meg, kevesebb költséggel, kell számolni. A ítérség sajátossága, hogy errefele a kémiai talaj- javítás önmaigában is 15—20 százalékos növekedést hozhat. — Milyen tapasztalatokra tettek szert a környékbeli gazdaságokban ? — A komplex meliorációt mindenki kedvezőnek tartja. Jelenleg a legnagyobb munkát a kutasi 'és a segesdi termelőszövetkezetben végzik. A Kutasi Állalmi Gazdaságnál, a nagyatádi termelőszövetkezetnél és kombinátunknál is pillanatnyilag állnak a munkákkal, de mindhárom helyen folytatni akarják. A vizsgálat során felszínre kerültek olyan gondok szakban üzemel, s technikailag „túlfutott”, amortizálódott. Már tárgyalunk egy japán vagy NSZK-berendezés beszerzéséről: az lényegesen korszerűbb röntgengépek gyártását teszi majd lehetővé. A röntgengépekhez szükséges lemez nagy részét importból kell beszerezni. Volt eset. hogy a gyártást nehezítette az import anyag beérkezésének késése. — Rá vagyunk utalva, hogy is, hogy közoélú beruházások inéllkül nem lehet teljes értékű a talajjavítás. Például hiába alagcsövezünk, ha nincs hova vezetni az összegyűlt 'talajvizet. Azoik a 'gazdaságok pedig, amelyek korábban elvégeztették a munkákat, nem fordítanak kellő gondót a műszaki fenntartásra. A térségben eälkerülhe- tetlenül szükséges a kémiai fenntartás is, de a kisebb gazdaságok egyáltalán nem, s a nagyabbak is csak erőn felül vállalkozhatnak rá. Javasoltuk a KNEB-nek, hogy kérjék fel a Mezőigazdasági Minisztériumot a kémiai talajjavítás állami támogatásának felülvizsgálatára, mert a meliorált területek további javítását csupán saját erőből nem tudják elvégezni a gazdaságok. Azóta megszületett a döntés: minden tonna felhasznált kalciuimkarbonát után ötszáz forint állami tákülföldről vásároljunk lemezt, itthon ugyanis nincs méretes húzott acél. A hengerelt viszont számunkra használhatatlan. Magyarországon Dunaújvárosban gyártanak lemezt. A tapsonyiak véleménye erről az, hogy a 2 méteres, 2 milliméter vastagságú lemez keménysége nem azonos a szélein és a közepén. Azaz: minősége nem felel meg az igényes munkához. L. R. mogatás jár, ez körülbelül ötven százalékos aránynak felel meg. — A fenntartás kapcsán már szóba került a gazdaságok anyagi helyzete. Nem vetette ez vissza a munkákat? — Eddig nem, de félő, hogy az átmenetileg szünetelő munkák elvégzését megkérdőjelezheti az érintett gazdaságok pénzügyi helyzete. Gyaníthatóan újabb komplex munkák beindításával sem számolhatunk. Véleményünk szerint szorgalmazni kell, hogy a Rinya térsége is kerüljön a kiemelt területek közé. Eddig ugyanis csupán egyedi meliorációról beszléllh'eittünk, s nem térségi munkáról, amelyhez tíz százalékkal több állami támogatás vehető igénybe. Javasoltuk a megyei tanács mező- gazdasági osztályának, hogy a Rinya térség komplex meliorációs programját újból terjesszék fel a minisztériumba. A pályázat elnyerésével ugyanis további gondokat oldhatunk meg. N. J. Egy kicsit neked, egy kicsit nekem... Népi ellenőrök is vizsgálták A föld termőképessége Belső-Somogyban
