Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-22 / 275. szám

1986. november 22., szombat Somogyi Néplap 3 Ev végi hajrában Program az egészségesebb erdőkért Az utolsó napok is dönthetnek Nagyatádon Azt mondják a Nagyatádi Konzervgyárban, hogy az esztendőből még harminc munkanap van hátra, így a várható eredményekről ne is kérdezzem őket. Sok függ attól, hogy a megrendelések­nek megfelelően kapnak e konténerekét és vagonokat, sikerül-e időben kiszállítani a konzervjeiket. Az elmúlt években mindig problémá volt az esztendő utolsó nap­jaival. Eddig úgy Játszik', hogy a MÁV minden kívá­nalmunknak eleget tud ten­ni. Nagy szükség van a jó együttműködésre, mert ahogy azt Fodor Árpád főmérnök­től hallottuk, csupán zaknsz- kából négyszáz vagohnyi gyártását tervezték, melyet jó lenne még az idén elszál­lítani a Szovjetunióba. Ké­szül az almakonzerv és a puding is. Az előbbi a hazai piacra és a szocialista orszá­gokba kerül, míg az utóbbit nyugaton keresik A Nagyatádi Konzervgyár az idén fejlesztési lehetősé­geinek döntő részét az alma feldolgozására fordította. Lí­zingszerződéssel hoztak be egy olasz Rossi sűrítőt, s így kapacitásukat megkétszerez­hették. Ma már olyan beto­nozott tárolótér áll a rendel­kezésükre, hogy naponta 600- 700 tonna almát raktározhat­nak. A gyár történetében egyedülálló az idei év, ennyi léalmát még soha sem dol­goztak föl. Svájcból Buchef préseket vásároltak, ezzel felcserélhették a korábbi kor* szerűden gépeket és kiküszö­bölhették . a nehéz fizikai munkát. Olyan szűrőberende­zéseket állítottak munkába, amelyekkel a tisztítás fokán javítottak. Az almának nagy keletje van Nyugaton, így a terme­lésük növelésének érdekében szerződést kötöttek a vései termelőszövetkezettel 150 va- gonnyi almalére, ebből már eddig 93 vagonnyit át is Az erdőgazdálkodás és a faipar idei teljesítményét ér­tékelték pénteken a MÉM- ben, országos értekezleten, a szakvállalatok és az intéz­mények vezetői. Az erdők területe az idén mintegy nyolcezer hektárral növeke­dett. A fakitermelés mintegy 200 ezer tonnávaj várhatóan meghaladja a tavalyit. Az erdőgazdaságok az idén a belkereskedelem megrendelésére mintegy 880 ezer tonna tűzifát adnak. A készlet nagyobb a tavalyi­nál, megfelelő ellátást tesz lehetővé. vettek. Nagy mennyiségű tisztított és szeletelt almát kapnak az áfészoktól isi Csurgó térségében és a Nyír­ségben foglalatoskodnak ilyesmivel az asszonyok. Ed­dig százötven vagon almasű­rítményt adtak el az atádi- ak, s újabb üzletkötésekről ia tárgyalnak. Nem titkolják, hogy igazi év végi hajrába kezdtek. Mert szükség van a szorgos kezekre a raktárban, a csomagolásnál, át kellett csoportosítani a munkaerőt. Karácsony előtt ugyan leáll­nak a termeléssel, de a két ünnepen is dolgoznak, nem úgy, mint a korábbi évek­ben, amikor általános mun­kaszünetet tartottak. Dzsemek, befőttek készül­nek még ma is a Nagyatádi Konzervgyárban. Azt mond­ják. december elejéig tart még a léalma feldolgozása. Pótolni kell, ami év köz­ben váratlan nehézségeket okozott. Paradicsomból, pap­rikából és uborkából a várt­nál sokkal kevesebb termett. Nincs elegendő sárgarépa sem, nőttek a nyersanyag- árak. Talán még szerencsés­nek mondható, hogy az idén voltak különösebb gondok az üvegellátással. — Melyek az év tanulsá­gai? Mit terveznek a gyár vezetői ? — A múlt héten tárgyal­tunk legnagyobb termeltető­inkkel. Számos hasznos ja­vaslatot hallottunk tőlük — mondja Fodor Árpád. — Ezeken el kell gondolkod­nunk. Egyelőre még nem kö­töttük meg a megállapodást, csupán tapogatóztunk. Min­denképpen szeretnénk köl­csönösen előnyös megállapo­dásra jutni, hiszen ez az ér­dekünk. Nagy Jenő A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA November utolsó előtti he­tén a közvéleményt elsősor­ban a Központi Bizottság ülése foglalkoztatta. Egész társadalmunkat érintő kérdé­sekben, holnapunkat, fejlő­désünket alapvetően befolyá­soló témákban foglalt ál­lást és hozott határozatot ' a testület. A gazdasági munka megjavítása elsődleges és legfőbb érdekünk, olyan fel­adat, amelyben minden egyes gazdálkodó szervezetnek, minden magyar állampol­gárnak — bármilyen beosz­tásban dolgozik is — van tennivalója. Még hozzá ha­logatást nem tűrő, határozott tettekre van szükség, önma­gunk, családunk, társadal­munk érdekében. A Központi Bizottság ülé­sén szó volt a szocialista országok együttműködésé­nek szélesítéséről is. E törek­vések gyakorlata fejeződött ki abban a háromnapos ese­ménysorozatban, amely a héten zajlott le megyénkben. A szomszédos jugoszláviai testvérmegye háromtagú pártmunkásküldöttsége látó* gatott Somogyba, Marko Eci~ movicnak, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Bjelo- vári Területi Konferenciája elnökének vezetésével. Az üzemlátogatások a minden­napi tennivalók megismeré­se mellett a pártküldöttség­gel eszmecserét folytatott Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára a két szomszédos terület gaz­dasági, társadalmi életéről, a gazdaságépítő munka jelada­tairól és gondjairól, s fogad* ta a vendégeket dr. Gyene- sei István, a megyei tanács elnöke — vele többek között a kishatármenti kapcsolatok szélesítésének lehetőségéről tanácskoztak. Mivel már csak hetekben mérjük a 86-os évet, jól ér­zékelhető az a törekvés, hogy üzemeink, vállalataink fo­kozottan igyekeznek mindent elkövetni az éves termelési, szállítási feladatok teljesítése érdekében. Nem­csak az olyan nagyüzem dol­gozói, mint a Kaposvári Ru­hagyáré, vállalnak hétvégi műszakokat, ez az igyekezet tapasztalható olyan kis egy­ségekben is, mint például a balatonszárszói szövetkezet nagycsepelyi cérnázóüzeme, anol éves feladatok megoldá­sáért eddig már nyolc szom­batot töltöttek munkában az asszonyok. A kitűzött célok teljesítésén túl a többlet- munkával a velük kapcsolat­ban levő nagyvállalatok ér­dekeit is szolgálják, hiszen az úgynevezett háttéripar nagyban befolyásolja, hogyan tesz eleget kötelezettségeinek a végterméket kibocsátó nagyvállalat. A másik nagy termelőága­zat, a mezőgazdaság fő mun­katerülete egyre csendesebb. A többnyire köd borította határból lassan minden ter­mény bekerül, némi cukor­répa vár még betakarítás­ra és már csak a szántó- traktoroknak akad dolguk. Ez idő tájt átrendeződik a munka, a nagy tennivalók helyszíne. A gépjavításokkal együtt mindenütt megkez­dődtek az év zárásával, a végső elszámolásokkal kap­csolatos teendők. Az ismert, különösen kedvezőtlen időjá­rási körülmények, a kelet­kezett veszteségek a koráb­binál is körültekintőbb mun­kát, megfontoltabb felké­szülést kívánnak. Javában tart és a héten is folytatódott a lehalászás. A ködös reggeleken a halgaz­daság hajói nemcsak a meg­csendesedett tóra siklanak ki a jó fogás reményében, folyik ez a munka a gazda­ság belső halastavain is. Az év végét, a közelgő ünnepeket idézi az ember képzetébe ez a tevékenység. Ezt tapasztal­ni a boltokban is. Bőséges választékot kínálnak az élel­miszer- és csemegeüzletek mikulásból és télapócsoma­gokból, s napról napra érzé­kelhetően nő más kereske­delmi egységek forgalma is. Vörös Márta Levél Olvasóinkhoz Tisztelt Barátaink! Meglehet, egyesek szemében túlzás e megszólítás; ma­gunk is kissé bizonytalanul vertük az írógépet e jogalom megjelenítésére. S hogy mégis mi adott hozzá bátorságot, ha úgy tetszik merészséget? Az, hogy több mint 71000 példányban jelenik meg naponta a Somogyi Néplap; az, hogy 66 000-nél is több az előjizető, s hogy leveleikkel, telejónjaikkal, értesítéseikkel szinte a nap minden szaká­ban jelentkeznek nálunk, hogy elmodják véleményüket, bírálatukat, észrevételeiket vagy orvoslást kérjenek egyé­ni, közösségi panaszaikra. Ne nehezteljenek hát érte, hogy társainkndk, lapunkkal napi kapcsolatot tartó bará­tainknak és harcostársainknak tekintjük Önöket. A politika, a közélet szolgálatát ,vállaló újság munka­társai és vezetői nem nélkülözhetik az olvasók szemé­lyes jelenlétét, tanácsait mindennapi munkájukban. Mind­ez nem valamijéle udvariassági gesztus, hanem indoka annak, miért jordulunk olvasóinkhoz — ezúttal harmad­szor — segítségért, eligazításért, útmutatásért. Mi azért vagyunk és dolgozunk, hogy segítsük eligazodni önöket a bonyolult nemzetközi és hazai élet gyakran útvesztőnek látszó labirintusaiban; hogy értesítsük olvasóinkat min­den újról, érdekesről és elismerésre méltóról; s hogy tá­jékoztassuk, lelkesítsük, biztassuk közös boldogulásunk jeltételeinek megteremtésére. Nem kevésbé jontos jelada­tunk, hogy visszatükrözzük véleményüket, szándékukat, akaratukat és törekvéseiket azok számára, akik minden­napi életünket, boldogulásunkat szervezik, irányítják. Társak vagyunk tehát a szó legnemesebb értelmében. Társak, akik egymás nélkül ,nem létezhetnek. Négy év­tizede az egymásrautaltság legbensőbb, s nélkülözhetet­len köteléke tart össze bennünket. Erről a szilárd és vi­tathatatlan alapról jordulunk most ismét segítségért, vé­leményalkotásért, közreműködésért olvasóinkhoz. Közvéleménykutatást tartunk. S a közösség véleménye alatt az önökét értjük. Mindazokét, akik naponta ke­zükbe veszik a Somogyi Néplapot; ,olvassák, álláspont­jukat azonosítják véleményünkkel vagy vitatkoznak vele, becsülik vagy tűzre vetik újságunkat. Tudjuk, hogy ké­rik, naponta várják, olvassák a Somogyi Néplapot, hi­szen kíváncsiak arra, hogy mi történik szűkebb hazánk­ban s a nagyvilágban; kíváncsiak arra is, hogy élet- tapasztalatuk azonos-e azzal, amit — jó szándékkal és ösztönzéssel, előremutatással és biztatással, elismeréssel és bírálattal — a lap nyomtatott betűi próbálnak na­ponta összegezni. S hogy miről mit ,ír az újság, a kommunista sajtó? Mindig arról, amit a párt az egész közösség fölemelke- dése, /életviszonyainak javítása érdekében akar és cselek­szik; és — szándéka szerint ,— mindig azt, amit a kö­zösség akar ,továbbítani, hogy a párt törekvései még megalapozottabbak, <a közösség érdekét még jobban szol­gálók legyenek... Igaz, hogy sokszor (ki tudja, miért?) bukfencekkel, botlásokkal és a talpraállás ígéretével, de elkötelezettséggel, tévedéseinket is javító ambícióval va­lósul meg e szándék. Tehát önökhöz, olvasóinkhoz fordulunk. Legutóbb 1978- ban kutattuk a közvéleményt, talán emlékeznek még rá. Már csak azért is bízunk ebben, mert akkori közvéle­ménykutatásunk, a számítógépes feldolgozás, a szöveges észrevételek, bírálatok és javaslatok nyomán azóta is vé­leményükből él a Somogyi Néplap. Vágyaik és elképze­léseik — a politika szellemében — rendre hangot kap­nak újságunk hasábjain. 1978 óta igencsak változott az élet; a gazdaságban, a kultúrában s az élet minden terü­letén újra kell értékelnünk tevékenységünket. Ehhez pe­dig nem nélkülözhetjük az olvasók véleményét,-hiszen azt akarjuk, hogy napi kapcsolatunk, együttműködésünk ez­után is termékeny legyen. ! Az olvasók kívánságára közlünk 1978 óta is folytatá­sos cikkeket, regényeket. Javaslatukra született meg egyik legnépszerűbb sorozatunk, a Somogyi tájak, embe­rek. Önök kérték, s mi megvalósítottuk Hétvégi tájoló címmel a művelődési, szórakozási lehetőségek előrejelzé­sét; a jogi, egészségügyi, növényvédelmi ismeretterjesz­tést, közgazdasági és tudományos összeállításainkat. Rend­szeressé váltak személyesebb hangú vezércikkeink, két­szeresére növeltük az ifjúság életével foglalkozó írásaink terjedelmét. Növeltük a sportrovat terjedelmét, áttekint­hetőbbé tettük szerkesztését; rádió- és tévéjegyzeteket közlünk rendszeresen, és ki tudná felsorolni, hogy mi­lyen és mennyi változást hozott az akkori közvélemény­kutatás. E tapasztalatok birtokában döntött úgy a megyei pártbizottság agitációs és- propagandaosztálya szerkesz­tőségünkkel teljes egyetértésben, hogy újra olvasóinkhoz fordulunk. Vegyenek részt lapunk szerkesztésében, se­gítsék kialakítani, hogy a következő évtizedben milyen 'legyen a Somogyi Néplap. Kíváncsiak vagyunk, mit tar­tanak fölöslegesnek, milyen témakörökről mi a vélemé­nyük? Mit olvasnak szívesen, rendszeresen vagy csak néha; mi az, aminek láttán elfordítják szemüket külle­mében kétségkívül megújult újságunkról? Mit várnak, mit kérnek tőlünk, hogy az eddiginél is nagyobb vá­rakozással vehessék kezükbe a laput? Miként akarnak részt venni tájékoztató, eligazítani és szórakoztatni is igyekvő szándékunk megvalósításában? Nem folytatjuk kérdéseink áradatát, hiszen egy hét múlva, november 29-én, szombaton egész oldalt szánunk arra, hogy megtudakoljuk véleményüket. Kérdőívet bocsátunk hát közre november 29-én, szom­baton. Nagy tisztelettel kérjük és várjuk válaszukat. Nem csalétek, hanem a megbecsülés jele, hogy több so­mogyi vállalat jóvoltából — több mint 50 000 forint ér­tékű ajándéktárgyat sorsolunk ki a vélemény alkotók, a kérdőíveinket visszaküldők között. A főnyeremény egy televízió lesz ... A témáról, a kérdésekről, véleményeik értékelésének módjáról, a tárgyjutalmakról többször is hallhatnak, ol­vashatnak még a héten. Tudjuk, e felhívást — mint minden levelet — illendő volna aláírni. Helyette kérjük, fogadják el úgy: a me­gyei pártbizottság és a Somogyi Néplap kéri tisztelettel önöktől: vállalják ezt a nem nagy fáradsággal járó köz­reműködést. Mondják el nyíltan véleményüket, észrevé­teleiket, javaslataikat és bírálataikat, hiszen készségükkel nemcsak a lap szerkesztőségét, hanem a megyei párt- bizottságot és önmagukat is hozzásegítik ahhoz, hogy a Balaton és a Dráva közötti emberek egyre kiegyen- súlyozottabban élhessenek.

Next

/
Thumbnails
Contents