Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-22 / 275. szám

2 Somogyi Néplap 1986. november 22., szombat Az MSZMP Központi Bizottságának határozata a gazdasági munka megjavításának feladatairól és az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről (Folytatás az 1. oldalról) tását is a gazdaságtalanul termelő vállalatoktól. Álta­lában gondoskodni kell ar­ról, hogy a rendelkezésre álló termelési kapacitásokat a népgazdasági céljainknak itíegfelelően maximálisan hasznosítsák. A mezőgazdasági termé­kek termelésének az ideihez képest 4,5—5,5 százalékos növekedését kell előirányoz­ni. A termelés szerkezete - rugalmasait igazodjon a mi­nőségi követelményekhez és az exportlehetőségekhez. Az ideinél nagyobb gabonater­mést szükséges elérni. Emel­kedjen az állattenyésztés színvonala. Növekedjen a vágósertés és vágóbaromfi termelés. A sertés- és juh­állomány növekedése járjon együtt a tény ész állomány minőségi cseréjének meg­gyorsításával. Az élelmi­szeripar növelje a magas fokon feldolgozott és jó mi­nőségű termékek arányát, és csökkentse a termelés faj­lagos költségeit. Az építőipar legfontosabb feladata a lakásépítés minő­ségének és ütemességének, valamint gazdaságosságának javítása. Fokozni kell a mun­ka szervezettségét, emelni az irányító és vezetői munka színvonalát. A termelő infrastruktúra területén a meglévő kapaci­tások jobb kihasználásával kell a termelés és a lakosság szükségleteit kielégíteni. Nagy figyelmet kell fordítani a távközlési hálózat rekon­strukcióval egybekötött fej­lesztésére, az áruszállítások ésszerű szervezésére. A ter­mészeti környezetet óvni kéll, az ezt szolgáló rendelkezé­seket szigorúan be kell tar­tani. A (beruházási eszközöket elsősorban a termelés és az azt közvetlénül szolgáló in­frastruktúra korszerűsítésé­re, a jövedelemtermelő ké­pesség növelésére kell fel­használni, ideértve a hitel- nyújtást és az alapjuttatást is. A népgazdaság beruházási ráfordításaiban növekedjen a technológiai korszerűsítést szolgáló vállalati beruházá­sok aránya. A termelés, a jövedelmek - és az árak megfelelő össze­hangolásával biztosítani kell az 1985—1986. évi életszín­vonal stabilizálását és az életkörülmények szerény ja­vítását. Gondoskodni kell a lakosság kiegyensúlyozott áruellátásáról. Az egyes dol­gozók, kollektívák jövedel­mének alakulása teljesítmé­nyükkel arányos legyen. Béremelésre mindenütt csak a már elért eredmények szsrsz­küldöttség Budapesten Zinaida Kruglovának, az SZKP KjB tagjának, a Szov­jet Baráti Társaságok Szö­vetsége elnöksége elnökének vezetésével pénteken ha­zánkba érkezett az a szovjet delegáció, amely részt vesz a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos értekezle­tén. A magyar és szovjet nép közötti barátság és együtt­működés erősítésében vég­zett eredményes tevékenysé­gért kitüntetéseket adtak át pénteken a budapesti Szov­jet Kultúra és Tudomány Házában. Az ünnepségen részt vett Apró Antal, az MSZBT el­nöke és Karvalics László, az MSZMP KB osztályvezető- helyettese. alapján, az anyagi fedezet megteremtését követően, dif­ferenciáltan kerüljön sor. A gazdaságosan termelő válla­latoknál az átlagosnál na­gyobb béremelésre, a foglal­koztatottság növelésére le­gyen lehetőség; az alacsony jövedelmezőségű, teljesítmé­nyeket nem, vagy alig növe­lő vállalatok a bérek szinten tartására, illetve mérséklésé­re, ésszerű létszámgazdálko­dásra kényszerüljenek. A jó munkahely legyen megbe­csült érték a dolgozó számá­ra. 1987-iben a külkereskede­lemre is növekvő feladatok várnáik. A külkereskedelmi vállalatok javítsák együtt­működésüket a termelőkkel. Törekedjenek a piaci lehe­tőségek jobb kihasználására, új piacok megszerzésére, a külkereskedelmi és kooperá­ciós tevékenység javítására. A rulbel viszonylaté keres­kedelemiben bővülő és ki­egyenlített áruforgalomra kell törekedni. A nem rubel- elszámolású áruforgalom egyenlegében 1986-hoz képest határozott javulást kell el­érni. 3 A csaknem két évtizede * bevezetett gazdaságirá­nyítási rendszerünk műkö­dőképes, folyamatosan fejlő­dik, a gazdaságra és a tár­sadalmi életre gykordlt ha­tása összességéiben kedvező. A megtett útra visszatekint­ve, a tapasztalatokat értékel­ve megállapítható, hogy a reform bevezetésekor sem a központi irányító szervek, sem a gazdálkodó szerveze­tek nem voltak megfelelően felkészülve az új követelmé­nyekből fakadó feladatokra. Ezt a gyengeségüket még a mai napig sem sikerült tel­jesen felszámolni. A kongresszus határozatá­nak végrehajtása, a VII. öt­éves és az 1987. évi terv céljainak alátámasztása szükségessé teszi, hogy a gazdaságiirányítás átfogó ío- vábbfejlesztélséről szóló 1984 áprilisi központi bizottsági állási ogLallásIban kijelölt feladatok végrehajtása meg­gyorsuljon . — A szabályozó rendszer segítse elő, hogy a vállala­tok jövedelmezőségükkel arányosan, gyorsabban fej­lődjenek. Az árrendszer fej­lesztésével is biztosítani kell, hogy a nyereség a valódi teljesítményt fejezze ki. Gátat kell vetni az indoko­latlan áremelésből, költség­vetési támogatásból szárma­zó vállalati nyereségnöveke­désnek. Olyan kereset- és bérszabályozást kell alkal­mazni, amely biztosítja a •teljesítménybe és a jövede­lemkiáramlás összhangját, elősegíti a munkaerő éssze­rű átcsoportosulását, a haté­konyabb munkaerő-gazdálko­dást. A bértömeggazdálko­dást és a létszámot mérsék­lő más megoldásokat fokoza­tosan általánossá kell. tenni. A sízükséges munkaerő-átcso­portosítást központi intézke­désekkel és eszközökkel is segtíeni kell. — A jogi szabályozás is kövesse a fejlődést, és se­gítse a gazdasági munkát. Szűnjön meg a túlszabályo­zás. A gazdasági kötelezett­ségeket rögzítő szerződéseket be kell tartani és be kell tartatni. Az ellenőrzés a tár­sadalmi -gazdasági élet min­den területén tárja fel a szabálytalanságokat. A tör­vényes előírások megsértését az eddiginél következetesebb felelősségre vonás kövesse. — A gazdaságirányításban erősíteni kell a hitel és a pénzügyi eszközök szerepét. A Magyar Nemzeti Bank pénzkibocsátási és deviza- monopóKuima változatlanul fennmarad. A működésüket 1987. január elsejével meg­kezdő kereskedelmi bankok tevékenységüket rugalma­sabban végezzék, és azt az üzleti, jövedelmezőségi meg­fontolások vezéreljék. — Elő kell készíteni egy új vállalati és személyi jö­vedelemadó rendszer beve­zetését. A vállalatoknál olyan adórendszert kell alkalmaz­ni, amely a jelenleginél egy­szerűbb, jobban megfelel mind a vállalati önállóság­nak, mind pedig a szüksé­ges jövedelemközpontosítás szempon t j ablak. A személyi jövedelemadó- rendszer érvényesítése az igazságos közteherviselés el­vét. Bevezetése ne csökkent­se a bérből és fizetésből élők főállásból származó nettó keresetét, ne gátolja a teljesítmény növelését. — A szociálpolitikában végre kell hajtani azokat a korszerűsítő és módosító lé­péseket, amelyek biztosít- ják, hogy az egyes juttatá­sok, szolgáltatások jobban igazodjanak a szociális hely­zethez és a tényleges rászo­rultsághoz. Bővüljön a he­lyi állami szervek szociális tevékenysége. II. A Központi Bizottság hangsúlyozza: legfontosabb feladat az elfogadott gazda­ságpolitikai célok és tervelő­irányzatok megvalósítását szolgáló szemléleti és cse­lekvési egység megteremté­se, a társadalmi aktivitás ki­bon takozta tása. Az egész társadalomban nagyabb rendre és fegye­lemre van szükség. Ehhez elengedhetetlen a pártfegye­lem erősítése, az ellenőrzés, a számonkérés rendszeressé tétele, a központi és a he­lyi irányító szervek, illetve vezetőik felelősségének ha­tározottabb érvényesítése. A politikai, az állami és a tár­sadalmi intézmények mind­egyike adjon meg minden támogatást a gazdasági mun­ka megjavításához, a fejlő'- dés élénkítésiét szolgáló erő­feszítésekhez. A párt társadalmunknak, • a szocialista építőmunká­nak elismert vezető ereje, ezért népünk most is elvár­ja, hogy utat és példát mu­tasson az időszerű gazdasági feladatok megoldásában. Elő­rehaladásunknak alapvető feltétele a párt és a töme­gek közötti bizalom, a párt és a nép egysége. A Központi Bizottság és végrehajtó szerveinek legfon­tosabb feladata a gazdaság- politika stratégiai céljainak meghatározása; a végrehajtás irányítása és ellenőrzése. A budapesti és a megyei párt- bizottságok tevékenységében kapjon nagyobb hangsúlyt a gazdaságpolitika képviselete, elfogadtatása, helyi érvénye­sítése és a mozgósítás a végrehajtásra. A területi, vállalati, szövetkezeti és in­tézményi pártszervek és -szervezetek legfontosabb feladata a politika, s azon belül a gazdaságpolitika kép­viselete. Munkájuk mércéje, hogy tevékenységi területü­kön milyen hatásfokkal tud­ják segíteni a gazdaságpoli­tika gyakorlati megvalósítá­sát. Az eredményes munka fon­tos feltétele a káderpolitikai elvek érvényesítése. A Köz­ponti Bizottság végrehajtó szervei, a pártszervek és -szervezetek kezdeményez­zék a gazdasági feladatok si­keres megoldását biztosító személyi feltételek megte­remtését. Következetesen lépjenek fel azért, hogy a vezetők munkájában az ön­állóság megfelelő felelős­séggel párosuljon. Ne tűrjék el a káder- és személyzeti munkában az elvtelenséget, az igénytelenséget, a szub­jektivizmust. O Növelni kell a Minisz­tertanácsnak a gazdaság irányításában, a fő folyama­tok összehangolásában, az országos tennivalók konkrét meghatározásában, az aka­dályok elhárításában, a vég­rehajtás megszervezésében és ellenőrzésében betöltött szerepét, felelősségét. Mun­kájában erősítse a testületi jelleget és a személyi fele­lősséget, fordítson különös figyelmet a távlati és a napi feladatok összehangolt megoldására. A kormánynak és irányí­tó szerveinek fontos felada­ta, hogy gondoskodjanak a VII. ötéves tervben előirány­zott szerkezetátalakító és hatékonyságnövelő központi gazdaságfejlesztési progra­mok, többek között az elekt- ronizáció, a gyógyszer- és növényvédőszer-gyártás, az energiaracionalizálás, a hul­ladék- és másodlagos anyag­felhasználás programjának megvalósításáról. Átgondolt intézkedéseket kell tenni a költségvetési intézmények, intézetek gaz­dálkodásának javítására, szervezeti rendszerének kor­szerűsítésére. A meglevő eszközök célszerű felhasz­nálásával arra kell töre­kedni, hogy feladataikat — kevesebb létszámmal, taka­rékosabb gazdálkodással — az eddiginél színvonalasab­ban lássák el. A becsületesen élő és dolgozó túlnyomó többség segítségével, a törvényes eszközök alkalmazásával ha­tározottan kell védeni a tár­sadalmi tulajdont, felelős­ségre kell vonni a munká­jukat elhanyagoló, a kisebb és a nagyobb közösségeket megkárosító, a törvényeket, szocialista normáinkat meg­sértő személyeket. Ez össze­hangoltabb politikai, gazda­sági, jogi és hatósági tevé­kenységet és demokratikus ellenőrzést igényel. O A tanácsok gazdálkodá- sának korszerűsítése nö­velte önállóságukat, felelős­ségüket, önkormányzati le­hetőségeiket. A tanácsok gondoskodja­nak arról, hogy az irányí­tásuk, illetve a felügyeletük alá tartozó vállalatok a gaz­daságpolitikai célokkal össz­hangban javítsák gazdálko­dásukat, termelésük, szol­gáltatásaik igazodjanak a la­kosság igényeihez. Az ügy­intézést egyszerűsíteni, szak- szerűségét, gyorsaságát fo­kozni kell. Ugyanakkor le­gyen következetesebb a ha­tósági jogkörök gyakorlása, valamint az ellenőrzés. A választott testületek rend­szeresen ellenőrizzék a vég­rehajtó szervek és a szak­apparátus tevékenységét. A A vállalatok éljenek a **■ nagyobb önállósággal, a gazdasági szabályozás adta lehetőségekkel. Vasárnap Budapesten megkezdődik a Demokrati­kus Világifjúsági Szövetség XII. közgyűlése; a tanácsko­zásnak a szervezet történeté­ben másodszor ad hazánk otthont. A DÍVSZ legfelső fórumába 270 tagszervezeté­nek, valamint — meghívott­ként — 140 nemzeti és 55 nemzetközi vagy regionális szervezetnek együttvéve mintegy hétszáz képviselő­jét várják. Az ifjúsági világszervezet Budapesten működő Közpon­ti Irodája a közgyűlés poli­tikai vitájának jelmondatát így fogalmazta meg: „Együtt a békéért, az atomfegyver­mentes világért, a népek jo­gáért a szabadsághoz és a függetlenséghez. A DÍVSZ a változó világban: folyamatos­ság és megújulás.” Az új vállalatvezetési for­mákban gazdálkodó szerve­zeteknél a vállalati tanácsok a fő figyelmet fordítsák a rendeltetés szerinti működés kialakítására, a szocialista tulajdonnal való hatékony gazdálkodásra, a munkálta­tói jogok ésszerű gyakorlá­sára, az igazgató hatásköré­nek és felelősségének érvé­nyesítésére. A vezető testü­leteket meg kell óvni a for­mális, bürokratikus, öncélú munkától. A vállalatok, szövetkeze­tek gazdálkodásának ered­ményességét mindenekelőtt a főmunkaidőben végzett te­vékenység határozza meg. Továbbra is szükség van a népgazdasági érdeket szol­gáló, a vállalat hatékony, gazdaságos működését ki­egészítő, kisegítő tevékeny­ségekre. Meg kell követelni a törvényes előírások sze­rinti munkát; az állatni szer­vek, a vállalatok, a szövet­kezetek vezető testületéi lépjenek fel a negatív je­lenségekkel szemben. C A sajtó, a itömegtájé- '*■ koztatás dolgozói min­dennapi munkájukkal szol­gálják társadalmi, gazdasági programunk végrehajtását! Cikkeikben, műsoraikban is­mertessék, képviseljék és magyarázzák a párt állás­pontját, a kormány intézke­déseit, terjesszék az előre­mutató tapasztalatokat, vitat­kozzanak a téves nézetekkel, és bírálják a politikánkkal ellentétes gyakorlatot. • * * A Központi Bizottság fel­hívja a pártszervezeteket, a kommunistákat, párton kí­vüli szövetségeseinket, a szo­cializmus híveit, a társadal­mi és töimegszervezeteket — mindenekelőtt a szakszerve­zeteket és a Kommunista Ifjúsági Szövetséget —, a vállalati tanácsokat, a válla­latok vezetőit, a dolgozó kol­lektívákat, hogy a XIII. kongresszus határozatainak végrehajtását, az idei és az 1987. évi terv teljesítését minden termelő egységben és munkahelyen következete­sen támogassák. A Központi Bizottság szi­lárd meggyőződése, hogy a rendelkezésre álló erőforrá­sok jó hasznosításával, a fe­gyelmezett munkával meg­gyorsíthatjuk gazdasági elő­rehaladásunkat, biztos ala­pot teremthetünk az életszín­vonal további javításához, népünk boldogulásához. Budapest, 1986. november 20. Vasárnap délelőtt, az Épí­tők Rózsa Ferenc Művelődé­si Házában ünnepélyes kere­tek között nyitják meg a XII. közgyűlést, s a politi­kai beszámolókat — várható­an két és fél napon át — plenáris üléseken vitatják meg. Ezt követően öt regio­nális tanácskozás — Közel- Kelet, Latin-Amerika és a Karib-tengeri országok; Af­rika; Ázsia és Óceánia; va­lamint Európa és Észaik- Amerika — fő feladata lesz. az, hogy megvitassák e tér­ségek ifjúságának politikai problémáit, majd kidolgoz­zák az egyes régiókkal fog­lalkozó határozat-terveze­teit. A DÍVSZ közgyűlésével egyidőben szakosított szervei is tanácskoznak. Az NSZK-beli Wackersdorf ban környezetvédők tiltakoztak a tervezett nukleárishulladék- felhasználó üzem építése ellen (Telefotó: — AP—MTI—KS) Holnap kezdődik Budapesten a DÍVSZ XII. közgyűlése

Next

/
Thumbnails
Contents