Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-22 / 275. szám
XLII. évfolyam, 275. szám Ara: 2,20 Ft 1986. november 22., szombat / Az MSZMP Központi Bizottságának határozata a gazdasági munka megjavításának feladatairól és az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről A Központi Bizottság november 19—20-1 ülésén áttekintette a népgazdaság helyzetét, a XIII. kongresz- szus óta végzett gazdasági munka tapasztalatait, és a kongresszuson elfogadott gazdasági program megvalósítása, a VII. ötéves terv teljesítése érdekében meghatározta a fő tennivalókat. A Központi Bizottság megállapította, hogy a XIII. kongresszuson elfogadott társadalmi-gazdasági program népünk egyetértésével találkozott. Ez kifejeződött az országgyűlési és tanácsi választásokon, a szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront kongresszusain és más felelős társadalmi fórumokon is. Az Országgyűlés elfogadta a kormány munka- programját, a kongresszuson elhatározott gazdasági célokkal és feladatokkal összhangban törvénybe iktatta a VII. ötéves tervet. A kongresszusi határozatok végrehajtása megkezdődött. Tovább fejlődött a szocialista demokrácia, a társadalom életében erősödtek az önkormányzati elemek, szélesedett a társadalmi részvétel a. döntések előkészítésében. Folytatódott a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése. Befejeződött az áttérés az új vállalatirányítási formákra. Törvény szabályozza a tisztességes gazdálkodás normáit és a tisztességtelen tevékenység tilalmát. Folyamatban van a bankrendszer átalakítása. A Minisztertanács jóváhagyta a középtávú tervhez kapcsolódó szerkezetátalakító és hatékonyságnövelő központi gazdaságfejlesztési programokat, döntött a szénbányászat, a vaskohászat, a húsipar, a magasépítőipar helyzetének rendezéséről. Elkészültek a vállalatok középtávú tervei. Számos nagyüzem, vállalat és szövetkezet kollektívája javítani tudta^ gazdálkodásának hatékonyságát, figyelemre méltó kezdeményezéseket indított él a termékszerkezet korszerűsítésiében, a létszámgazdálkodásiban, a vállalatok közötti együttműködésben. A kongresszus céliul tűzte ki, hogy a gazdasági egyensúlyi viszonyok fenntartása és megszilárdítása mellett a VII. ötéves népgazdasági terv a hatékony és fokozatosan élénkülő gazdasági fejlődés programja legyen, alapozza meg a nemzeti jövedelem növekedését, a műszaki haladást, a lakosság életszínvonalának érzékelhető emelkedését, életkörülményeinek javulását. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági fejlődés élénkülése 1985—1986-ban nem következett be, a VII. ötéves terv első évének eredményei nem kielógítőek. A kiadások — a nemzetközi fizetési kötelezettségek, a beruházások, a közkiadások, a személyi jövedelmek — meghaladták a bevételeket. Az ország többet fogyasztott, mint ameny- nyit megtermelt. A népgazdaság nem megfelelő teljesítményében szerepük van a számunkra kedvezőtlen nemzetközi körülményeknek, az értékesítési lehetőségek szűkülésének. Az elmúlt két évben jelentős exportcikkeink, például a búza, a kukorica, a hús- és húskészítmények, a növényolaj, az alumínium, a kőolaj- származékok világpiaci árai 35—50 százalékkal csökkentek. Nehézségeinket fokozta a múlt évi hosszú, kemény tél és a több éve tartó aszály. Az elmaradásban a rajtunk kívül álló tényezők mellett jelentős szerepe volt saját munkánk gyengeségének, az irányítás fogyatékosságainak. A népgazdasági tervezés, a szabályozás és az intézmény- rendszer nem biztosította kellő mértékben a külső és a belső egyensúlyi viszonyok javítását, a gazdasági élénkítéséhez szükséges új források feltárását. Nem sikerült kielégítő módon ösz- széhangolni a népgazdasági és a vállalati érdekéket. Fontos export- és importgazdálkodási kérdésekben, a piac zavarainak megelőzéseiben és azok elhárításában késedelemmel történték meg a döntések. A gazdaságirányítási rendszer elhatározott továbbfejlesztése nem valósult meg következetesen. Az irányítás fogyatékosságaiért, a végröhajtás és az. ellenőrzés következetlenségeiért felelősség terheli a Központi Bizottság végrehajtó szerveit és a kormányt. A határozatok végrehajtásának szervezése, segítése és ellenőrzése nem kielégítő a helyi párt-, állami és társadalmi szerveknél sem. A vállalati és intézményi kollektívákban nem vált még általánossá az a szemlélet, amely abból indul ki, hogy első az eredményes munka. Indokolatlanul nagyok az eltérések azonos adottságú vállalatok, szövetkezetek teljesítménye között. Sok vállalat nem hasznosítja megfelelően erőforrásait, s nem a hatékonyság növelésével, a költségék csökkentésével, a munkaerő jobb -kihasználásával, hanem költségvetési támogatással, indokolatlan áremelésekkel akarja növelni bevételeit. A hatékony gazdálkodást akadályozza, hogy sem az irányításban, sem a végrehajtásban nem érvényesítik az alapkövetelményt, hogy a jövedelmek a teljesítményekkel arányosan alakuljanak, ellenkezőleg, gyakori az elnéző magatartás a kötelezettségeiket nem teljesítőkkel szemben. Eltűrik, hogy büntetlenül megsértsék a szocialista normákat, a törvényes előírásokat, az állampolgári és a munkafegyelmet. Az ország népgazdaságának gondjai, a rendkívül lassú fejlődés, a kibontakozás nehézségei erőteljesen foglalkoztatják és nyugtalanítják közvéleményünket, az általános követelményeket sértő rendellenességek, a helyi visszásságok felháborítják a túlnyomó többséget képviselő, becsületesen dolgozó embereket. A Központi Bizottság elengedhetetlen és sürgős feladatnak tartja a gazdasági fejlődés élénkítésének útjában álló akadályok eltávolítását, az irányítás színvonalának emelését, a munka megjavításához szükséges politikai és társadalmi, szervezeti és személyi feltételek megteremtését. I. A Központi Bizottság a XIII..kongresszus határozatában megfogalmazott, a VII. ötéves tervben konkretizált gazdaságpolitikai célok elérését tartja a szocialista építőmunka legfontosabb feladatának. Ezt kell szolgálnia az 1987. évi népgazdasági tervnek is. Hangsúlyozza, hogy társadalmi-gazdasági programunk teljesítéséhez nincs más járható út, mint a munka megjavításával, az erőforrások ésszerű felhasználásával a gazdasági fejlődés élénkítése. — Társadalmi életünk minden területén, az irányításban és a végrehajtásban egyaránt elengedhetetlen a céltudatos, a követelményeknek megfelelő, jól szervezett, fegyelmezett, munka. — Javítani kell a vállalatok és a dolgozók érdekeltségét a teljesítmény növelésében. — Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy többet használunk fel. minj. ameny- ny.it megtermelünk. <t A gazdasági fejlődés élénkítése megköveteli a termelési szerkezet korszerűsítését, a műszaki haladás gyorsítását, a szelektív fejlesztés érvényesítését, az agyag- és energiatakarékosság fokozását, az exportképesség javítását. Mindezt konkrét gyakorlati intézkedésekkel kell elősegíteni. — Növelni kell a vállalatok érdekeltségét a gazdaságos termelésben, a ráfordítások csökkentésében. Ezt a gazdaságtalan termeléshez nyújtott támogatások csökkentése révén felszabaduló forrásokból, adókedvezményekkel, alapjuttatással, kamatvisszatérítéssel, kamatkedvezménnyel és más alkalmas eszközökkel kell támogatni. Következetesen ösztönözni kell a jövedelmező export bővítését, az importot helyettesítő megoldásokat. Az exportképes termelés fejlesztését elősegítő pályázati rendszert a jövőben is fenn kell tartani, és egyúttal a technológiai korszerűsítés szolgálatába állítani. — Programot kell kidolgozni a veszteségesen és az alacsony hatékonysággal gazdálkodó egységek tevékenységének gazdaságossá tételére, a költségvetési támogatás fokozatos leépítésére, a gazdaságtalan termelés megszüntetésére. E folyamatban figyelmet kell fordítani arra is, hogy nélkülözhetetlen termékekből és cikkekből hiány ne keletkezzen. A szerkezet- váltás nyomán felszabaduló munkaerőt a hatékony gazdasági ágazatokban keli foglalkoztatni. — A kutatásra és a műszaki fejlesztésre fordított eszközöket koncentráltan hatékonyabban kell felhasználni. Az érdekeltség növelésével elő kell segíteni, hogy a kutatási eredmények gyorsabban hasznosuljanak a termelésben. A műszaki fejlesztést még inkább a nemzetközi versenyképesség és a gazdaságosság szolgálatába kell állítani. Népgazdasági feladataink megoldásában támaszkodni kell a Szovjetunióval, a KGST-tagországokkal folytatott gazdasági együttműködés lehetőségeinek jobb hasznosítására, a fejlettebb formák — a kooperáció, a szakosítás, az üzemek közti együttműködés — kibontakoztatására, közös vállalkozások és közös vállalatok létrehozására. A fejlett tőkés országokkal, valamint a fejlődő országokkal törekedni kell a kölcsönösen előnyös kereskedelmi és kooperációs kapcsolatok fejlesztésére, vegyes vállala-" tok alapítására. — Korszerűsíteni kell a külgazdasági tevékenység szervezeti és érdekeltségi rendszerét, a piacfeltáró és a kereskedelemfejlesztő munkát. Az export növelése megköveteli, hogy a vállalatok bővítsék és javítsák szolgáltatásaikat. 2 A Központi Bizottság az * 1987. évi terv és költség- vetés legfőbb követelményeinek a gazdasági teljesítmény és hatékonyság növelését, a külkereskedelmi és a pénzügyi mérleg javítását, a gazdasági szerkezet változtatását, a műszaki fejlődés gyorsítását, az életkörülmények jobbítását tartja. Az éves terv, a gazdasági szabályozás és az irányítás összpontosítson a gazdasági növekedés szelektív élénkítésére. A versenyképes termelés és kivitel erőteljesebb növelésével meg kell alapozni a gazdasági és pénzügyi folyamatok jobb összhangját. A költségvetés hiányát mindenekelőtt a kiadások mérséklésével, széles körű takarékossági intézkedésekkel kell csökkenteni. Az 1987. évi népgazdasági terv a nemzeti jövedelem legalább 2 százalékos növekedését irányozza elő. Az ipari termelés 2,5—3 százalékkal emelkedjen. Meg kell gyorsítani a versenyképes termékeket előállító ágazatok és vállalatok fejlesztését, az ipar szerkezetének korszerűsítését. Az energetikai és alapnyagipar egyes területein folytatni kell a gazdaságtalan kapacitások leállítását, a munkaerő átcsoportosítását. A feldolgozóipar, ezen belül a fejtett technikát megtestesítő elektronikai szakágazatok, a gyógyszeripar, a műanyag- feldolgozás, a járműipar és a mezőgazdasági gépgyártás termelése az átlagot meghaladó mértékben emelkedjen. Lehetővé kell tenni az eszközök ésszerű átcsoportosí(Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a Miniszter- tanács; A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács tegnapi ülésén megvitatta az 1987. évi népgazdasági tervjavaslatot ~ és a végrehajtással összefüggő kormányzati tennivalókat, egyidejűleg megtárgyalta á hitelpolitikai irányelveket. A kormány jóváhagyta az 1987. évi állami költségvetésről szóló törvény tervezetét és úgy határozott, hogy azt az Országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács tájékoztatót hallgatott meg a nemzeti parkok létesítésének és fenntartásának tapasztalatairól, és módosított egyes természetvédelemről szóló rendelkezéseket. (MTI) Épül Szántódon a Balaton Fűszért autós-bevásárlóközpontja. A szupermarket a következő szezonban már szolgálni fogja a vásárlókat. A háromezer négyzetméteres áruházhoz több szolgáltató létesítmény és egy ötszáz autót befogadó parkoló is tartozik majd Keretmegállapodás a Volkswagen konszernnel Hosszú lejáratú keretmegállapodást írt alá pénteken Budapesten Tóth László Pál, a MOGÜRT vezérigazgatója és Horst Münzner, a Volkswagen AG elnökhelyettese. Az aláírásnál jelen . volt Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. Több mjagyar vállalat már évek óta szállít különféle ipari termékeket a Volkswagen AG-nak. A most megkötött keretmegállapodás előirányozza a Volkswagen konszern magyarországi vásárlásainak növelését, egyúttal új magyar ipari, mindenekelőtt járműipari termékek szállítását. Fontos eleme a megállapodásnak az egyes termékek mindenekelőtt járműipari szerelvények gyártásfejlesztésében való együttműködés. Ez lehetőséget nyújt a magyar járműipar műszaki fejlesztését szolgáló lincencek, korszerű gyártási eljárások átvételére és közös érdekeltségű termelési vállalkozások létrehozására. Mindkét részről nagy jelentőséget tulajdonítanak a kooperációs együttműködésen belül a haszonjármű- vekkel — autóbuszokkal és speciális járművekkel — kapcsolatos együttműködésnek. Az 1990-ig szóló keret- megállapodás szerint az elkövetkező években a magyar szállítások ellenében Volkswagen személygépkocsikat vásárolunk. A jövő év végéig már 500—1000 Volkswagen személygépkocsi érkezik Magyarországra, bővítve a megvásárolható személygépkocsik választékát. A későbbi években a beérkező Volkswagen személy- gépkocsik száma növekszik.
