Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-21 / 274. szám
2 Somogyi Néplap 1986. november 21., péntek Franciaország postahivatalaiban, vasút- és metróállomásain csütörtökön ismét kifügesztettek egy országos köröző plakátot, amelyen két fiatal nő, Nathalie Mr nigon és Joelle Aubron fényképe látható és személyié- írása olvasható. A nyomozók alig kaptak ugyan, használható személyleírást a BesseA magyarországi evangélikus egyház közgyűlése A magyarországi evangélikus egyház csütörtökön megtartotta háromévenként esedékes országos közgyűlését. A résztvevők áttekintették az egyház helyzetét és a jövő tennivalóira vonatkozó határozatokat hoztak. Dr. Nagy Gyula püspök beszámolójában szólt az evangélikus egyház hazai és nemzetközi tevékenységéről, békeszolgálatáról is. Az országos közgyűlés a béke és biztonság kérdésében nyilatkozatot fogadott el. A dokumentum a többi között rámutat: a legutóbbi évek hidegháborús feszültségei után fölcsillant a remény, létrejött a genfi, majd a reykjavíki csúcstalálkozó. Mindkettőt az egyházak és a hívők imádságai kísérték világszerte. Az Egyházak Világtanácsa, a Lutheránus Világszövetség és a Keresztyén Békekonferencia sok egyházzal együtt örömmel köszöntötte és támogatásáról biztosította. Gorbacsov főtitkár javaslatait az atomfegyvereknek 2000-ig történő teljes leszerelésére, az atomfegyverkísérletek teljes és végleges betiltására és egy világméretű kölcsönös biztonsági rendszer kialakítására. Az Egyesült Államok ragaszkodása az űrfegyverkezéshez azonban újabb súlyos akadály — azt reméljük, talán az utolsó komoly akadály — a világkatasztrófa elhárításában. A magyar- országi evangélikus egyház — együtt a töhbi magyar egyházzal — a saját eszközeivel' fáradozik az emberiség békés jövőjéért: igehirdetéssel, imádsággal, a jó szó erejével, a közvélemény formálásával és a békés tárgyalások támogatásával. Örömmel köszönti és támogatja Gorbacsov főtitkár javaslatait. Azt reméli, hogy a népek — köztük az amerikai nép — felelősségérzete végül is meg fogja akadályozni a fegyverkezési verseny újabb, végzetes kitér* jesztését a világűrre — hangoztatja a közgyűlésen elfogadott nyilatkozat. Merénylet Dél-Libanonban Amióta Franciaországban a jobboldal átvette a .hatalmat, vagyis alig nyolc hónap alatt, Chirac kormányfő hatszor vetette fel a bizalmi kérdést. A parlamenti rendszereknek ez a fontos eszköze valójában nem azt a szerepet játssza, mint korábban. Jacques Chirac számára mindez pusztán eszköz a parlamenti vita elkerülésére és akaratának érvényesítéséhez. Miről is van szó? Az alkotmányos menetrend szerint a nemzetgyűlés vitát kezd a minisztertanács által előterjeszett törvényjavaslatról. Ha az ellenzék úgy véli, hogy a többség elképzelését részben, vagy teljes egészében változtatni kell, javaslatok tucatjait terjeszti élő. Ez esetben természetesen nemcsak időhúzásról van szó, hanem a módosításók elfogadtatására tett kísérletről is. Ezt kivédendő veti fel a kormány elnöke a bizalmi kérdést, mint tette ezt Chirac a különböző, televíziós csatornák kiárusításáról szóló törvényjavaslat kapcsán, vagy amikor az új állampolgársági törvényt terjesztették elő, de ugyanez történt az állami szektor részleges megszüntetését és a választási rendszer változtatását célzó elképzelések tárgyalásakor is. A bizalmi kérdés felvetése automatikusan maga után vonja a bizalmatlansági indítvány begyújtását, bér a francia parlamentben, ahol a jobboldalnak többsége van, nincs remény a bizalmatlansági indítvány elfogadására. Márpedig ha a parlament a bizalmatlansági indítványt elutasítja, ez egyben a módosítások eltemetését is jelenti. Következésképpen szabad utat kap minden további parlamenti vita nélkül — a kormány által előterjesztett elképzelés. Természetesen a megelőző kormányok is éltek ezzel az alkotmány-adta lehetőséggel. De nem ilyen sűrűn nem is szinte valamennyi törvényjavaslat kapcsán. Nem véletlen tehát, hogy ezt - a kormányzási módszert Francois Mitterrand is kifogásolta. Gépkocsiba rejtett pokolgép robbant tegnap az ENSZ dél-libanoni békefenntartó egységeinek egyik állásánál — közölte a világszervezet erőinek szóvivője. Két fidzsi- szigeti ENSZ-katona és egy libanoni nő meghalt, három további fidzsi katona megsebesült. A robbanás az Izrael által kijelölt „biztonsági övezet” határán történt, alig száz RECHERCHE Nyomozás Párizsban A Renault-elnök halála után gyilkosság szemtanúitól, s az sem illik rá az Action Di- recte két rovott múltú tagijára.. A körözés szövege szerint mindenesetre .tanúként akarják kihallgatni őket több bűncselekmény ügyében. A nyomravezetők jutalma ismét elérheti az egymillió frankot. Charles Pasqua belügyminiszter ismét — mint a szeptemberi merénylethullám idején — együttműködést kért a lakosságtól a nyomozásban. A sajtó tele van a két fiatal nő múltjának leírásával, a női terrorizmus jelenségének lélektani boncolgatásával, de mindez csak a tanácstalanságot tükrözi. A rendőrség évek óta bottal üti az Action Directe úgynevezett történelmi alakjainak nyomát, s most sem tudja, kik követhették el a Renault-elnök elleni merényletet. A jobboldali lapok egy része a belügyminiszterhez hasonlóan a korábbi szocialista párti kormányzatot kárhoztatja, amiért 1981-ben elnöki közkegyelemmel, majd azután is több más alkalommal elbocsátott a börtönökből terroristákat, másrészt azon sajnálkozik, hogy a francia rendőrségnek nem áll szerinte rendelkezésére olyan törvényes felhatalmazás, mint amivel például a nyugatnémet rendőrség eredményesebben harcolhat a terrorizmussal gyanúsítottak utoléréséért. Chirac kormányfő és Mitterrand elnök ségvetés ellen lázadoztak. Más jobboldali politikusok és más, az új többséghez tartozó csoportok pedig nem értettek egyet azzal, hogy Franciaország nem szolidáris Nagy-Britanniával, mint ahogy nem volt szolidáris az Egyesült Államokkal sem, közel-keleti elképzelései miatt. Vagyis az első kétszázötven nap egyáltalán nem volt eseménytelen. Könnyű sem volt. A nemzetgyűlési választáson vereséget szenvedett Szocialista Párt nem tette le a fegyvert, hanem megpróbálta — ha nem is so'k sikerrel — 'lassítani a jobboldal berendezkedését és programja megvalósítását. Másrészt, mint láttuk, már most feltűntek az első ellentétek a jobboldal szövetségében is. De az új többség kormányzásának ezt a nyitó szakaszát nemcsak a belső pártharcok nehezítették. Ha visszaemlékezünk, a Ohirac- kormány beiktatásának perceiben is bomba robbant Párizs legforgalmasabb su- gárútján, a Champs Ely- sée-n. Egészen különböző szervezetekhez tartozó terroristák azóta is újra és újra színre léptek és gyilkos terrorakciók sorát követték el. A legutóbbi George Besse-t, a Renault autógyár elnök- vezérigazgatóját ölték meg, Iákása előtt. A terrorizmus elleni harc tulajdonképpen néhezebb és bonyolultabb, mint amit a belpolitikái küzdőtéren vív, annak ellenére, is, hogy Chirac ezen a téren sokjkal szélesebb támogatást érezhet maga mögött ... Önody György Kezdetben sokan úgy vélték, hogy eleve elképzelhetetlen a szocialista párti elnök és a jobboldali szövetségre támaszkodó miniszter- elnök „társbérlete” 'együttműködése. Eddig a társbérleti békét csak nagyon ritkán fellhőzte be az olyan elnöki kifogás, mint történt ez a Ghiirac-i parlamenti stílus kifogásolásával, vagy egy más esetben, amikor Mitterrand nem titkolta, hogy nem ért egyet a külföldi állampolgárok tömeges kitoloncolásával. Ennél sokkal határozottabban lépett fel az elnök, különvéleményét juttatva kifejezésre, amikor az állami széktor részleges megszüntetésével kapcsolatos rendelet került a tárgyálóasztalra. Mitterrand ölutasította annak aláírását, hogy a kormány több mint hatvan nagyvállalatot, bankot és biztosítótársaságot „kiárusítson”. Egy más alkalommal pedig a francia köztársasági elnöik azt a törvényjavaslatot nem volt hajlandó ellenjegyezni, amely a választási törvény megváltoztatását sürgette. Látnivaló, hogy minden franciák elnöke akkor próbált közbelépni és alkotmány-biztosítottá jogát érvényesíteni, amikor a jobboldali új többség azokat a vívmányokat vette célba, amelyeket a Szocialista Párt ötesztendős kormányzása idején Mitterrand-nal egyetértésben alkotott. De nemcsak az elnök és a rendkívül ambiciózus kormányfő közt mutatkoznak nézeteltérések és véleménykülönbségek. Az első repedések már megjelentek azon a kormányszövetségen is, amelybe Chirac — hogy többséget szerezzen a parlamentben —, a jobboldal más pártjait is bevonta. A korábbi elnök, Giscard d ’Es- taing maga is kifogásolta — mint utódja is tette —, a parlamenti viták megszüntetését a bizalmi kérdés sűrű fölvételével. Egy másik csoport, Barre volt miniszterelnök hívei az 1987-es köbméternyire az Izrael által támogatott Dél-Libanoni Hadsereg (SLA) egyik ellenőrző pontjától. A szóvivő szerint egyelőre nem világos, hogy vajon a merénylet az ENSZ- erők, vagy a „biztonsági övezet” határán járőröző izraeli ek és Izrael-barát milicisták ellen irányult-e. A dél-libanoni ENSZ-erők megalakulása, azaz 1978 óta 135 kéksisakos vesztette életét a közel-keleti országban. orozatos merényletek a Fülöp-szigeteken. A képen: Manila egyik elővárosában elkövetett obbantás után rendőrök vizsgálják a helyszínt. A robbantás 'következtében többen meg- ebesültek. (Telefotó: — AP—MTI—KS) társbérlet A bizalmatlanság diadala A szovjet külügyi szóvivő sajtóértekezlete Az űrkorszakban a népek sorsa közös A világ parlamentjeihez és népeihez szóló felhívás elfogadásakor a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát annak felismerése vezérelte, hogy a nukleáris és űrkorszakban a népek sorsa közös — mondotta csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján Genna- gyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő. Geraszimov rámutatott: a helyzet ma annyiban különbözik a néhány évvel ezelőttitől, hogy a politikusoknak mind kevesebb lehetőségük maradt az események menetének ellenőrzésére és befolyásolására. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a felhívásban foglalt gondolatok a reykjavíki javaslatcsomagra épülnek és tükrözik azt a felfogást, hogy katonai-műszaki eszközökkel ma már nem teremthető meg a biztonság. Ehhez politikai döntésekre, tárgyalásokra van szükség. A nyugati, elsősorban az amerikai állásfoglalások másfajta politikai gondolkodást tükröznek. A szóvivő emlékeztetett George Shultz Chicagóban elmondott beszédére, amelyben az amerikai külügyminiszter nemcsak Reykjavik, de Genf eszméit is revízió alá vette. Az Egyesült Államok szavakban továbbra is azt állítja, hogy hű Reykjavíkhoz, közben mindinkább visszatér a fegyverkezési hajsza és a szovjetellenes retorika korábbi kerékvágásába — mondotta Geraszimov. A szovjetellenes kirohanások példájaként említette Reagan elnök legutóbbi beszédét, amelyet a politikai etika kérdéseit vizsgáló amerikai központban mondott. Csak sajnálni lehet, hogy egy nagyhatalom vezetője ilyen kirohanásokat enged meg magának — mondotta Gefra- szimov. Az elnök szovjetellenes kijelentései minden jel szerint arra szolgáltak, hogy eltereljék a figyelmet a republikánus párt választási kudarcáról, az iráni fegyverszállítások miatt kipattant botrányról, és ezekkel engedményt tegyen az ultrajobboldali militarista erőknek. Szavakban Reagan ismét a nukleáris leszerelés mellett foglalt állást, az Egyesült Államok gyakorlati lépései azonban éppen ellenkező irányvonalról tanúskodnak. Az Egyesült Államok például az ENSZ 1-es számú bizottsága elé került 67 leszerelési javaslatból csupán 31-et támogatott, s gyakorta szinte teljesen magára maradt a javaslatot ellenző véleményével — emlékeztetett a szovjet szóvivő. Gorbacsov közelgő indiai látogatásával kapcsolatban egy kérdésre válaszolva Gennagyij Geraszimov elmondta, hogy kétségtelenül a vlagyivosztoki beszéd, az ázsiai, csendes-óceáni térség biztonságával kapcsolatos szovjet javaslatok szellemében folyik majd a külpolitikai eszmecsere. Ez a látogatás beleilleszkedik á két ország kapcsolatai fejlesztésének és erősítésének folyamatába, és minden bizonnyal sok érdekes politikai hírt hoz majd. Geraszimov végezetül közölte, hogy Moszkvába érkezett az a bizottság, amely a Dél-afrikai Köztársaság területe fölött lezuhant mozambiki repülőgép katasztrófájának okait vizsgálja.
