Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-21 / 274. szám
XLII. évfolyam, 274. szám Ara: 1,80 Ft 1986. november 21., péntek KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1986. november 19—20-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1986. november 19—20-án ülést tartott. Az ülésen a (Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői, valamint a központi sajtó vezetői. . A Központi Bizottság meghallgatta és 1 • tudomásul vette Kádár János elvtársnak, a párt főtitkárának a tájékoztatóját a KGST-tagországok testvérpártjai vezetőinek november 10—11-i moszkvai munkatalálkozójáról, valamint a Mihail Gorbacsov elv,társsal, a 'Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával folytatott megbeszéléséről. A munkatalálkozó résztvevői vélemény- cserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Hangsúlyozták, hogy az atomfegyverek felszámolásáért és a hagyományos fegyverek csökkentéséért, a béke és a nemzetközi biztonság szilárdításáért folyó harc érdekében növelni kell a közös erőfeszítéseket. A Központi Bizottság megelégedéssel fogadta, hogy a résztvevők egységesen támogatták a Mihail Gorbacsov elvtárs által Reykjavíkban képviselt szovjet álláspontot. Kifejezte reményét, hogy a szocialista országok közös erőfeszítésével, valamennyi békeszerető erő együttes küzdelmével, az összes érdekéit állam képviselőinek felelős állásfoglalásával sikerül előrehaladást elérni a fegyverkezési verseny megállításában, a leszerelési problémák megoldásában. Megerősítette, hogy a magyar külpolitika lehetőségei szerint a jövőben is tevékenyen hozzájárul a közös béketörekvések valóra váltásához. A testvérpártok vezetői megvitatták a szocialista országok közötti együttműködés fejlesztésének és tökéletesítésének alapvető időszerű kérdéseit, különös tekintettel a gazdasági együttműködésre, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában folytatott munkára. A Központi Bizottság támogatja, hogy országaink kölcsönösen előnyös együttműködése magasabb színvonalra emelkedjen. Helyesli a KGST-ben megvalósuló együttműködés mechanizmusának korszerűsítését, a közös tevékenységet jobban ösztönző érdekeltségi viszonyok kialakítását. A Központi Bizottság úgy értékeli, hogy a tanácskozás új ösztönzést ad a résztvevő országok társadalmi, gazdasági fejlődésének, műszaki-tudományos haladásának a meggyorsításához, a nemzetközi munkamegosztásban elfoglalt pozícióinak megszilárdításához. A Központi Bizottság nagyra értékelte Kádár János és Mihail Gorbacsov elvtársnak a kölcsönös megértés és egyetértés jegyében megtartott kétoldalú, szívélyes, baráti légkörű megbeszélését, amely újabb lehetőségeket tárt fel a sokoldalú magyar—szovjet kapcsolatok továbbfejlesztése előtt. 2. A Központi Bizottság behatóan megvitatta és egyhangúlag elfogadta Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a gazdasági munka megjavításának feladatairól szóló jelentést, a benyújtott határozati javaslatot, valamint az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. A Központi Bizottság a gazdasági munka megjavításának feladatairól, valamint az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről elfogadott határozatát' nyilvánosságra hozza. A MAGYAR UNESCO-BIZOTTSÁG ÜNNEPI KÖZGYŰLÉSE A békés élet megőrzéséért Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete megalakulásának 40. évfordulója alkalmából ünnepi közgyűlést tartott a Magyar Unes- co-bizottság az MTA várbeli kongresszusi termében. A közgyűlésen — amelyen részt vett Láng István, a Mar gyár Tudományos Akadémia főtitkára — Köpeczi Béla művelődési miniszter köszöntötte a résztvevőket, majd Henri Lopes, az UNESCO főigazgató-helyettese mondott beszédet. Elöljáróban arról szólt, hogy Magyarországot olyan országnak tartja, amelyet az UNESCO-ra jellemző nyitottság eszméje hat át. Az internacionalizmus szellemének jegyében vált 1948- ban Magyarország az UNESCO tagjává, s azóta a magyar nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezetek aktívan részt vesznek az UNESCO céljainak, határozatainak megvalósításában. A főigazgató-helyettes utalt arra, hogy az UNESCO-t a második világháborút követően olyan férfiak és nők hozták létre, akik tudták, milyen veszélyeket jelent a világ népeire az emberek egyenlőségének tagadása. Az UNESCO megalakulása óta azért tevékenykedik, hogy ne ismétlődhessék meg az a világégés, amely emberek millióinak halálát okozta. A jövőben törekedni kell arra, hogy az UNESCO-nak mindjobban kiteljesedjék a kapcsolata az ifjabb nemzedékkel — mondotta a továbbiakban. Utalt arra, hogy a világ fejlődő népei — megkezdve a harcot saját fel- emelkedésükért — megtalálták helyüket az UNESCO- ban, s évezredes bölcsességükkel gazdagították a szervezet tevékenységét. VégeKISZ-titkárok tanácskoznak Siófokon Válasz a fiatalok kérdéseire A termelőüzemékben, vállalatoknál működő KISZ- alapszervezeték titkárai tanácskoznak Siófokon, az OKGT-üdülőben. A csütörtökön kezdődött módszervásár ’86 címmdl rendezett tanácskozást Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára nyitotta meg. Vasárnap déliig a majdnem négyszáz résztvevő, felnőtt fiatalok a KISZ XI. kongresszuséból adódó feladatait veszi számba. Elsősorban az ifjúkommunisták mozgaSméinak irányítási és szervezési módszereiről, azok finomításáról tanácskoznak. ^Előadásokon az. egyes gazdasági ágazatokban — például a közlekedésben, a nehéziparban, a szolgáltatóüzemekben — dolgozó fiatalok fórumán számolnak be az érintett KISZ-vezetSk a jó módszerekről, hasznosítható tapasztalatokról. Szó lesz a fiatalok párttaggá ne-,, vetésének tennivalóiról, a KISZ-alapszervezetek öntevékenységének fejlesztésére kidolgozott tervekről is. Beszámolnak arról is, hogy miként foglalkoznak az ipari tanulókkal a vállalatoknál, üzemekben. Az elődók és a csoportos beszélgetések irányítói az ország vezető szakemberei elsősorban a gazdasági kihívásból adódóan a fiatalokat érintő társadalmi változások megoldását részletezik, s kötetlen beszélgetéseken válaszolnák a ■ fiatalok kérdéseire. Együttműködési szerződés Együttműködési megállapodást kötött csütörtökön a Honvédelmi Minisztérium és a Budapesti Műszaki Egyetem. Ennek értelmében az egyetem a kutatás, a fejlesztés és az oktatás területén az eddigieknél is szervezettebben és több területen vesz részt a honvédelem feladatainak megvalósításában. Mindezeket a honvédelmi tárca kiemelt támogatásban részesíti. A szerződést Kiss Sándor mérnök-altábomagy, honvédelmi miniszterhelyettes és dr. Polinszky Károly, az egyetem rektora írták alá. A Társadalombiztosítási Tanács ülése A társadalombiztosítás költségvetésének 1987. évi tervezetét vitatta meg csütörtöki ülésén az Országos Társadalombiztosítási Tanács. Jövőre az előzetes számítások szerint 2 millió 354 ezren részesülnek majd a nyugellátás valamilyen formájában, jóllehet 1987-ben a becslések szerint az ideinél csaknem 6 ezerrel kevesebben, 35 ezren mennek nyugdíjba. Jövőre valamivel több mint 2 millió kiskorú gyermek után kapnak majd családi pótlékot a szülők. A gyermekgondozási díj másfél évre való kiterjesztésével és a születések számának várható növekedésével 1987-ben előreláthatóan 123 ezren, az ideinél mintegy 20 ezerrel többen veszik majd igénybe a gyedet, és körülbelül ugyanennyivel csökken a gyesen lévők száma. zetül kiemelte, hogy az el-< múlt négy évtizedben az UNESCO az élő szervezetekre jellemző sorsot élt át, s most a nehézségekkel szembenézve önvizsgálatot tartott a megújulás érdekében. Változatlanul fontos feladatának tartja, hogy az alapokmányában kitűzőt! céljáért: a békés élet lehetőségének megőrzéséért munkálkodjék. Ezt követően Mód Péter, a Magyar UNESCO-bizottság elnöke tekintette át a 40 éves szervezet és hazánk kapcsolatát. Hangsúlyozta: napjainkra az UNESCO „nagykorúvá vált”, az ENSZ legszélesebb nemzetközi szervezetévé fejlődött. Szólt arról, hogy fennállása óta az UNESCO sokat tett a fejlődő országok kulturális előrehaladásáért, s határozottan fellépett az előítéletekkel, a diszkriminációval szemben. Programjainak ösz- szeállításakor a világ globális problémáinak vizsgálatára is figyelmet fordít. Ezeknek az alapvető kérdéseknek az elemzésére rohamosan fejlődő világunkban különösen nagy szükség van. A problémákra nem lehet a nemzeti határokon belül megoldást találni, szükség van minden gondolkodó elme mozgósítására. Ezután Boldizsár Iván író emlékezett meg az UNESCO magyar szervezeteinek tevékenységéről. Az ünnepi közgyűlésen 26-an vehették át Köpeczi Bélától, illetve Henri Lopestől a Magyar UNESCO-bizottság , emlékérmét. Jelentés a budapesti fórumról a bécsi utótalálkozón A nagysikerű budapesti kuilturálüs fórum eredményeiről számolt be csütörtökön az európai utótalálkozó magyar elnöklettel folyt teljes ülésén Bényi József külügyminiszter-(helyettes. Hazánk képviselője — a helsinki folyamat megállapodásainak megfelelően — a vendéglátó ország nevében a 35 állam tanácskozása elé terjesztette az 1985 október —novemberben tartott budapesti fórumról szóló tényszerű jelentést, melllékelve hozzá a mintegy ' 250 javaslat Kistáját, amelyeket a résztvevő államok terjesztették a fórum elé. Az úttörő budapesti fórumon először -tanácskoztak a helsinki folyamat résztvevői a kultúra kérdéseiről s először volt ilyen találkozó a Varsói Szerződés valamely országában, mutatott rá Bényi József. A résztvevők és magunk véleménye szerint a fórum sikeres volt, azt sok neves államférfi minősítette a helsinki folyamat egyik legfontosabb és leghasznosabb találkozójának. Messze az eddigi legnagyobb szabású tanácskozás volt csaknem ezer résztvevőjével afciknék közel kétharmada a kulturális élet neves szemef f Magyar csuklós trolibusz a moszkvai utcán. Az Ikarus új konstrukciója próbajáraton. (Telefotó: — TASZS^-MTI—KS) ly-iségei közül kenut ki. Az álláspontok sok kérdésben ugyan eltérték, áe a felszólalásokból kitűnt: egyetértés volt abban, hogy földrészünk közös kulturális öröksége összetartó erő. A többség egyetértett abban is, hogy közös érdek a haladás s a lépést előre talán a kultúra területén a legkönnyebb megtenni. Hazánk képviselője szólt arról, hogy e szellemben cselekszünk is: nem engedjük feledésbe merülni a javaslatokat, diplomáciai úton valamennyi résztvevő államnak indítványoztuk azok közös megvizsgálását, megvalósítását kétoldalú együttműködéssel is. Kezdeményezésünket kedvezően \ fogadták, -bár rövid idő alatt érdemi haladásra nem számíthatunk, ehhez túl- nagyok a politikai terthék -is. Tény viszont, hogy nemcsak az államoknak: a népeknek, az embereiknek is előnyére válik a kulturális együttműködés — s ilyen megállapodások ösztönözhetik az európai együttműködést általában is. Külügyminiszter-helyettesünk méltatta a stockholmi konferencia siker,ének jelentőségét, hangoztatva: a megállapodás mutatja, hogy a biztonság és a leszerelés rendkívüli bonyolult kérdéseit a helsinki folyamat keretében meg lehet vitatni és oldani. Azt várjuk a bécsi találkozótól, hogy adjon megbízást a hatékony leszerelést célzó -tárgyalásokra. Véleményünk szerint a bécsi utótalálkozó után a stockholmi konferencia második szakasza a legalkalmasabb fórum arra, hogy tárgyaljunk a hagyományos erőik leszereléséről — mondotta. Az emberi jogokról ,tartott ottawai, illetve az emberi kapcsolatokról rendezett barní találkozó megmutatta, lehetséges és szükséges ezekről a kérdésekről véleményt cserélni. Véleményünk szerint fontos, hogy e megbeszélések tárgyilagos, építő légkörben, a konfrontációkat elkerülve folyjanak — így sokkal jobban ki lehet használni a bennük rejlő lehetőségeket, mondotta többek között Bényi József.
