Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-15 / 269. szám
4 Somogyi Néplap 1986. november 15., szombat Közös kísérleti munka Szakhatósági vita Kaposvár városközpontjáról A Bajcsy-Zsilinszky utcában bárki megtekintheti Kaposvár városközpontjának rendezési tervét, a városi tanácson pedig a szakhatóságok mondták el véleményüket a tervezetről. Korábban megkapták a dokumentációt, így alaposan felkészülhettek. — A város egyik legnagyobb gondja a közlekedés — mondta vitaindítójában Kampis Miklós, majd a terv ismertetése után hozzátette: az épületek tervezésénél' nem egyetlen adatot kell majd figyelembe venni szabályzóként, hanem határokat szabnak meg, amelyek rugalmasságot engednek. Lőrinz Ferenc a Berzsenyi utca nyugati oldalának terveit vázolta fel. Ez a terület totális rekonstrukciót igényel, hiszen műszakilag és erkölcsileg is teljesen tönkrement. A Dédász pécsi igazgatóságától Molnárné Ludányi Edit az elektromosenergia-igény pontosabb fölmérését szorgalmazta, hozzákapcsolva a vasútvillamosítással együtt járó fejlesztésekhez. Dr. Tarján Lászlóné, a megyei tanács környezetvédelmi titkára az idén megjelent előírásokra hívta fői a tervezők figyelmét. Elsősorban zaj- és lég- szennyezés éri majd a nagyforgalmú utak környékét, amit ellensúlyozni szinte lehetetlen. A rendezés során bizonyosan előkerülnek értékes leletek a vár környékén, amelyeket feltétlenül meg kell menteni — mondta dr. Magyar Kálmán régész. A tűzoltóság képviselője a városi víznyomást és vízhozamot nem tartja elégségesnek a beépülő területek esetleges tűzoltásához. Több nyilvános telefon felállítását is javasolta. A Kanizsai utca déli részére tervezett lakásépítés hőellátásáról beszélt az IKV képviselője, Otolecz Árpád. Egyetértett a tervekkel és elmondta, hogy a Berzsenyi utca melletti hőközpontjukba — saját beruházásként — új kazánt telepítenének. A Berzsenyi utca nyugati oldalának beépítése emeli majd a város rangját. A városközpont rendezése mindannyiunk szívügye. A felszólalások is ezt mutatták. Jónéhány nyitott kérdés maradt, amit a szakemberek szűk csoportokban vitatnak meg. Egy szűcs műhelyében Újra divat a muff A róka nemrég az erdőben futkoshatott, most kiterítve Tóth László kaposvári szűcs műhelyében a belőle készült kabátért akár negyvenezer forintot is elkérhetnek. — Ritka az olyan megrendelő, aki ennyi pénzt áldoz egy kabátra — mondja a műhelyvezető. — Legtöbben a báránybőrt keresik : jó minőségű és viszonylag olcsó szőrme. Divatos a hörcsög és nerc is, persze ezeknek valamivel több az áruk. Van, aki kéri a mester tanácsát, mások határozott elképzeléssel jönnek. Tóth László nyíltan megmondja a véleményét. — Ebből még soha nem lett sértődés — mondja a rilester. — Sokan olyan lehetetlen elképzelésekkel jönnek, amit képtelenség megvalósítani. Emellett nem mindenkinek állnak jól bizonyos bundák. A kucsmákról, gallérokról már nincs ideje beszélni. Vásárló érkezik, kezében egy új kabát. — Megmondaná, milyen szőrme ez? — kérdezi tétován. — Nyugodt lehet, jó vásárt csinált — nyugtatja meg a mester. — Valódi bárány ez, csak megfestették. Nagy divat ez mostanában — néz a távozó vendég után. — Különösen a bárányt és a nyulat festik meg tigris-, nerc- és pézsmautánzatnak, így már jóval drágább az ára, de olcsóbb, mint az eredeti. Ma már a műszőrt is lehet valódinak „álcázni”. Ezért óvatosnak kell lenni. — Mi csak valódi szőrökkel dolgozunk, varrást, alakítást, javítást vállalunk. Mintegy végszóra ifjú hölgy érkezik. Vörös nadrágkosztümje valódi bőr. Honda autójába szeretne üléshuzatokat. A pénz nem számít, csak azt kéri, minél mutató- sabb legyen. — Hát igen, ilyen is előfordul, de nem ez a jellemző — súgja a mester. Készített ő már mongóliai anyagból mormotabundát, varrt farkasbőrből, sőt egyszer kutyából is. Üjabban visszatért a régi idők divatja. Ismét rendelnek tőlük muffot, usánkát. H. É. PIACI KÖRKÉP r Arak: jó erőben Hebven forintot, nincs az a négytagú család, aki szívesen meg tudna adni a paprika kilójáért, s ha mellé tíz tojást szeretnének még sütni — további, harminckét forinttal növelhetnék a kiadást. Burgonyát hétért lehetett kapni. Hat foriinltért már csak hulló akna volt, a gyönyörűért harmincat kértek. A körte a megszokott huszonöt forint föllé emelkedett — nem egy helyütt harmincért árulták kilóját. Harmincért-negyvenért ad- ták-vették a fonnyadó szőlőt, a kevés dió ötven forintba került. Láttunk fejes salátát darabonként négy forintért, sütőtök gerezdet haltért és ugyancsak ennyiért a friss reteknek csomóját. 28 forintért lehetett egy kiló barna szemű gesztenyét kapni. Egy kis kupac sárgarépa és zöldség tíz forintba kerül. A baramfipiac árai ezúttal mérsékelitek voltak, s a választékkal is elégedettek lehettünk. Hétfő: nemdohányzó nap Á dohányzás ártalmairól A dohányzás az egyik legfőbb oka a betégségeknek és a korai halálozásnak. Dohányzás okozza a tüdőrákos megbetegedések 90, a krónikus hörghurut és tüdőtágulás 75, és 65 éves kor alatt az úgynevezett iszkémiás szívbetegségek 25 százalékát A rákos halálozás harmadát a dohányzás idézi elő. Világméretekben évente legalább egymillió ember hal meg a dohányzás következtében. A dohányzás mellett a többi környezeti szennyeződés hatása elenyésző. Magyarországon évente 20 000-re becsülhető a dohányzás miatt elhaltak száma. Dohányzással kapcsolatos rosszindulatú betegségben mintegy 6000, keringési betegségben 10 000, légúti betegségben 2500, az emésztőrendszer betegségében 600 beteg hal meg évente. Csaknem 200 újszülött hal meg évente a terhes anyák felelőtlen dohányzása miatt. Ismeretes, hogy a szív- és érbetegségek (a rákos megbetegedésekkel együtt) a fejlett országok legnagyobb egészségügyi problémáját jelentik. Az Egyesült Államokban 1965 és 1980 között 3 millió ember halt meg a dohányzás következtében fellépő szívbetegség miatt. / A dohányzás káros hatása független a többi veszélyeztető tényező hatásától, de ugyanakkor fokozza azok, például a hypertónia vagy a magas vér-koleszterin károsító hatását. A károsító hatás fiatal korban lényegesen nagyobb. A dohánygyárak azt hangoztatják, hogy a dohányzási „kényszer” és a dohányzással kapcsolatos betegségek veleszületett elváltozások. Az egypetéjű ikreken végzett vizsgálatok ennek az ellenkezőjét bizonyítják. A dohányzás okozza a rákos megbetegedés 1/3-át. Visszaszorítása tehát a rák elleni küzdelem leghatékonyabb módszere lenne. A dohányzás és a rákos megbetegedés közötti ok-okozati ösz- szefüggés sokszorosan bizonyított tény. A dohányzás abbahagyása után a rákbetegség valószínűsége fokozatosan csökken. 1960 és 1980 között a nők között is fokozatosan elterjedt a dohányzás. Ezzel együtt a nők tüdőrákos halálozása is növekszik. A dohányzás időtartama (az évek száma) és a tüdőrák előfordulása között szoros összefüggés van. A rendszeres dohányzás idejének megkétszereződése a tüdőrák előfordulásának valószínűségét húsz-szorosára emeli. Ha a dohányzási szokások nem változnak, úgy 2000-re évi 2 millió tüdőrákos megbetegedésre lehet számolni a világban. A dohányzás az idült hörghurut leggyakoribb oka. A hörg-gyulladás a legdrágább megbetegedés az ösz- szes dohányzással kapcsolatos betegségek között. A koszorúér-betegség, a tüdőrák az akut és krónikus légúti betegségek mellett számos olyan kór is ismert, amelyet a dohányzás okoz, vagy tovább súlyosbítja az állapotot. Újabb vizsgálatok szerint a dohányzás különösen veszélyes a szülő korban levő nők esetében. Befolyásolja a termékenységet, a terhesség lefolyását, a szülés kilátásait, a korai gyermekkori fejlődést is. A terhesség alatti dohányzás lényegesen emeli a koraszülés valószínűségét. Az erős dohányzás hatással van a férfiak termékenységére is. Csökkenti a sper- matogenesist, megváltoztatja a spermiumok alakját és mozgásképességét, befolyásolja az androgen hormonok szekrécióját is. A dohányzás káros hatásait fölismerve számos fejlett országban tettek lépéseket a dohányzás visszaszorítására. Svédországban 1970- ben a férfiak 50 százaléka dohányzott, 1984-ben már csak 29 százalék. Az Amerikai Egyesült Államokban 1965 és 1980 között 33 millió ember szokott le e káros szenvedélyről. Korábban az orvosok 60, jelenleg 10 százaléka dohányzik az Egyesült Államokban, és ők is szégyenük szenvedélyüket. A dohányzási szokások változásával ezekben az országokban a tüdőrákos halálozás, a szív- és érrendszeri halálozás is csökkent. Dr. Tahy Adám Kié legyen a telek? Családi háború halottal Kellőképpen el nem ítélhető, ha az emberek ügyesbajos dolgaikat az erőszak bevetésével akarják rendezni. Különösképpen megdöbbentő. ha mindez családi viszály, ellenségeskedés következménye. A vagyon, pontosabban a telek és a körülötte bonyolódó események voltak az ok|ii mindennek. A 43 éves vecsési Vankó Mihály feleségének jó húsz évvel ezelőtt testvérbátyja, Somogyi István vásárolt egy hétvégi telket Balatonsze- mesen. Az ingatlant Vankó- né nevére Íratták. (Vankóné akkor még előző házastársával élt.) Miért került sor e vásárlásra? Azért, mert Somogyi István egyedülálló férfi volt, aki nagyon szerette húga kislányát. Ezt a telket tulajdonképpen a kislány részére vette. Somogyi István szorgalmasan látogatta a birtokot, gondozta, művelte. Az utóbbi öt évben aztán fekete fellegek kezdtek gyülekezni. Vankóék ugyanis gépkocsit vásároltak, s egyre gyakrabban leruccantak ők is. Tulajdonosként igényt tartottak a területre és a hétvégi házra. Időközben Vankóné kislánya felcseperedett, s miután nem jött ki mostohaapjával, a nagybátyjához, Somogyi Istvánhoz költözött, s ott is élt egészen férjhez meneteléig. A nagybácsi szerette volna, ha végre papíron is átíratnák a lány nevére a telket, mivel már nagykorú, s annak idején épp az ő számára vette meg. Vankóék nem tapsoltak az átírás ötletének. A nagybácsiék már ügyvédhez is fordultak. Az ellenségeskedés következtében végül is Somogyi „kiMagyar építkezés a pusztaság közepén Javuló körülmények Az ÉPFU „csillagházában” tett látogatásunkkor a közösségi helyiségben néhányan éppen „gyíkhúst” melegítettek, teavizet forraltak. Aka- zah együttes elfoglalta az ebédlőt s ezért hideg koszt volt vacsorára. A rezsó mellett bajuszos, ötven körüli férfi állt, kérdésekre elmondta, hogy * már Oren- burgban is megfordult. Ott jobbak voltak a körülmények, mert városban laktak, ö azért jött Tengizbe, mert lánya és fia indulását segíteni szeretné. A nehéz külföldi munkát megszokta már, - s kedveli is, mert olyan barátokra, kollégákra tett szert, akikkel szívesen dolgozik együtt. Mellette ülő kollégája konzerves Karlsberg sört kortyolgat, s rápillantva a társalgás az italra terelődik. Hétvégeken két üveg bort kaphat mindenki fejenként — mondják — tömény nincs, jó és drága sör viszont, mint az „ábra” is mutatta, van. Aki nagyon akar, hozzájut persze többhöz is mert sokan nem isszák meg az adagjukat. Egy másik társaság beinvitál négyágyas szobájába, előkerül egy kis üveg Tokaji, s poharak mellett folytatódik ^ társalgás. Elmondják, hogy az étkezésért, meleg vízért és egyéb szolgáltatásokért napi öt rubelt fizetnek. A létkörülmények, a színvonal további javulásával januártól ez az összeg 10 rubelre emelkedik. Egyikük előző havi bércéduláját mutatja: az 54 órás heti munkaidőn túl 30 óra túlóra és 23 ezer forint körüli összeg szerepel rajta. Ezen kívül mindenki havi 600 rubelnyi költőpénzt kap, ebből vonják le a napi 5-öst. Gondként említették, hogy ki- és visszautazáskor nincs lehetőségük tartós fogyasztási cikkeket és családjuknak ajándékokat vásárolni. A kérés eljutott a helyi kazah vezetéshez, s az embai járás pártszervezetének első titkára ígéretet tett arra, hogy a listába vett kéréseket kielégítik. Amennyire rövid látogatásunk során felmérhető volt, Tengizben a létkörülmények gyors rendeződésével, a kezdeti nehézségek felszámolásával, a munkafolyamat ,,be- rázódásával” arányban csökken a problémák száma. Tavasszal majd meglátjuk, mennyire haladtak ezen " a téren is előre. A tervek szerint ugyanis márciusban adják át ünnepélyesen a ten- gizi magyar települést s erre az ünnepségre várják az újságírókat is. (Folytatjuk.) szorult” a telekről, egyedül már nem is merészkedett Szemesre. Ilyen előzmények után következett az emlékezetes június 21 -i nap. Vankó Mihály egy népes társasággal (köztük felesége főnökével, a 32 éves, budapesti állomásfőnök, Ács Zoltánnal) leruccantak a hétvégi házhoz. Előttük érkeztek oda Somogyi Istvánék is négyen, öcs- cse, Somogyi János a feleségével és lányával. Ribizlit és egrest szedni jöttek, s már javában dolgoztak a kert végében, amikor megérkeztek Vankóék. Vankó Mihály felliáboro- dott a hívatlan — és rossz szemmel nézett — rokonok jelenlétén. Agresszív hangon felszólította őket, hogy hagyják el a telket, mert különben rendőrt hív. Sógora közölte vele, hogy ha akarja, csak menjen a rendőrért. Ekkor/ fogadatlan prókátorként közbeavatkozott Ács Zoltán. Nemcsak hangját emelte fel, hanem kezdte kifelé lökdösni a szőlőlugasból a „betolakodókat”. Somogyi János lánya nem tűrte a lökdösést, hanem egy pofont adott Ácsnak, aki rögtön vissza is adta azt, majd a lánya védelmére kelő Somogyi Jánost úgy orrba csapta, hogy eltört az orrcsontja. Eközben Vankó Mihály sem tétlenkedett. Katával fölfegyverkezve várta sógorát, Somogyi Istvánt. Egy pontosan elhelyezett ütést mért a homlokára, majd a hanyatt vágódó, feltápász- kodni igyekvő férfit még kétszer fejbe ütötte. Somogyi Istvánt kórházba szállították, de életét az orvosi beavatkozás sem tudta megmenteni. Az ügyben másodrendű vádlott Ács Zoltán 8 hónap szabadságvesztést kapott két évre felfüggesztve, s a megyei bíróság 10 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta. Vankó Mihályt emberölés bűntette miatt nyolc és fél év börtönre ítélték és hét évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. A vádlottak és védőik enyhítésért, az ügyész súlyosbításért fellebbezett. Gy. L.
