Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-15 / 269. szám
1986. november 15., szombat Somogyi Néplap 3 Sráz éve született Münnich Ferenc „Ezrek feltűntek széles vállár9 Pártmunkás, forradalmár volt. Szerette az életet, a nehéz, kockázatos feladatokat. A legveszélyesebb helyzetekből is épségben került ki. Jó megjelenésű, művelt, több nyelvet beszélő, kombi- natív készséggel rendelkező, s az igaz ügyet meggyőződéssel vállaló ember volt. Tömören így lehet összefoglalni viharokban bővelkedő, mintegy 80 éves életútját. Münnich Ferenc a Fehér megyei Seregélyes községben született 1886. november 16- án. Édesapja állatorvos volt. Gyermek- és diákévei azonban az akkori Észak-Ma- gyarországhoz és Erdélyhez fűzték. A Munkácsi gimnáziumban érettségizett, majd Eperjesen a jogakadémia hallgatója volt. Tanulmányait Kolozsvárott fejezte be, mint jogi doktor. Diákéveiben Petőfi és Ady költészete, a nagy német és francia költők versei hatottak rá. Már ekkor választ keresett a társadalmi igazságtalanságokra. Az I. világháború kitörése után az orosz frontra került. 1915 őszén fogságba esett. A szibériai tomszki hadifogoly- táborban rövidesen egyik szervezője lett az antimilita- rista—szocialista tisztek csoportjának. 1916-ban érkezett ide Kun Béla is, s ez fordulatot jelentett a csoport és Münnich Ferenc tevékenységében. Mozgalmuk ettől kezdve határozott szocialista osztályharcos irányt vett. Münnich Ferenc 1917 májusában belépett a bolsevik pártba. 1917 végén résztvevője volt Tomszkban a szovjethatalom megteremtésének. Szervezője a tomszki Vörös Gárdának, majd mint az internacionalista zászlóalj, illetve ezred parancsnoka, részt vett a Vörös Hadsereg oldalán a fehérgárdisták elleni harcokban. 1918 októberében Moszkvába hívták, majd több társával együtt Magyarországra indult. 1918 november végén érkezett haza. Aktívan részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártja befolyásának növeléséért, és a szervezet kiépítéséért folytatott küzdelemben. Főleg a hadseregben végzett agitációs és propaganda munkája volt eredményes. 1919 februárjában a többi kommunista vezetővel együtt letartóztatták és bebörtönözték. A fogház kapuit számára is az 1919-es proletárforradalom nyitotta ki. A Tanácsköztársaság idején először a Hadügyi Népbiztosság toborzó osztályán dolgozott, majd tagja lett a Vörös őrség Kollégiumának. Április közepén a román fronton a 6. hadosztály politikai megbízottja. Május— júniusban részt vett a Vörös Hadsereg sikeres északi hadjáratában. A Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltása után hadügyi népbiztos lett. A proletárállam végnapjaiban Münnich Ferenc a tiszai fronton ismét a románok elleni harcokat irányította. A tanácshatalom megdöntése után az ő útja is az emigráció volt. Bécsben a KMP újjászervezésén fáradozott, 1920-ban Kárpát-Uk- rajnában segített a Csehszlovák Kommunista Párt megszervezésében. 1921-ben több magyar kommunista vezetővel együtt szervezte a német munkások sikertelen márciusi felkelését. Ézután a román, a bolgár, majd ismét a német kommunisták munkáját segítette a Komintern megbízásából. 1922 és 1936 között a Szovjetunióban élt, és a gazdasági építőmunkában tevékenykedett, mint az ásványolajipari ellenőrző bizottság elnöke. 1936 őszén a spanyol szabadságharc védelmére elsők között sietett Spanyolországba. Otto Flatter néven a 12. nemzetközi brigád, (parancsnoka Zalka Máté) helyettes parancsnoka lett. Később a 15. spanyol hadosztály vezérkari főnöke, majd az ebrói fronton a (német—osztrák— skandináv internacionalistákból) álló 11. nemzetközi brigád parancsnoka. Rudolf Leonhardt költő írta róla: „Csizmásán, öles lépteivel, / így járta be a félvilágot. / Magyarországról indult el, / S ezer volt, ki nyomába hágott. / Mindenütt, hol a szabadságnak I S egy jobb világnak zászlai / Harcba indultak; ezrek élén feltűntek széles vállai.” A spanyol szabadságharc leverése után a franciaországi verneti internálótáborba került, ahonnét 1940-ben a szovjet kormány közbenjárására szabadult. Visszatért Moszkvába. A nagy honvédő háború kezdetén a szovjet hadseregben találjuk. Kezdetben partizánkiképzésben részesült, majd 1942 nyarán a sztálingrádi fronton harcolt. 1942 novemberétől — a hadigazdasági feladatok mellett — megbízták a szovjet rádió magyar nyelvű adásainak irányításával. Huszonhat évi emigráció után 1945 szeptemberében tért haza. Először Baranya megye főispánjaként tevékenykedett, de fél évvel később a Budapesti Rendőrfőkapitányság parancsnoka. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a főváros közbiztonságának, politikai rendjének megteremtésében, a népi rendőrség megszervezésében. Rákosiék — a személyi kultusz kibontakozása idején — nem jó szemmel nézték itthoni munkáját. Követként, nagykövetként először Helsinkiben, majd Szófiában, 1953 és 1956 között pedig Moszkvában képviselte a Magyar Népköztársaságot. 1956 őszén nevezték ki Belgrádba követnek, ahonnét azonban hazaszólították a magyarországi ellenforradalmi események. 1956. október végén, november elején egyik kezdeményezője volt az ellenforradalmi erőkkel való leszámolásnak, a kibontakozásnak és a szocialista megújulásnak. Kádár János oldalán meghatározó szerepe volt a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány létrehozásában. Az MSZMP Intézőbizottságának, Központi, illetve Politikai Bizottságainak is tagja volt. Egyidejűleg a kormány elnökhelyettese, egyben a fegyveres erők minisztere. 1958 januárjában a kormány elnökévé választották, s ezt a tisztet 1961-ig töltötte be, majd 1965-ig államminiszterként dolgozott. A magyar munkásmozgalom „viharos” éveket megélt nagy öregje 1967-ben halt meg. A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából is páratlanul változatos és gazdag életutat sok magas kitüntetés mellett két Lenin renddel ismerték el. Dr. P. I. ..s^ 'íSi:> Kavicskotró a Dráván Olyan igazi nemszeretem idő van. Eső utáni párás, ködös, vacogtató. Pedig még messze vám december közepe, amikor a kikötőbe vonul a Dráva mélyét kotró hajó, s vette együtt a vontató és a két uszály, melyek naponta szállítják a partra a folyami kavicsot és a homokot. Ez utóbbiból egyre több van, pedig elsősorban kavicsra van szükség. Somogy és Baranya építőipari vállalatai adalékanyagként hasznosítják a Dráva homokját. Évente nyolcvanezer köbméternél is több kavicsot termel ki a mederből a barcsi költségvetési üzem kotrója. — Nem fogy ki egyszer ez a kincs? — Húsz óve kotorjuk a Drávát — mondja Kővári Gyula gazdasági vezető. — Egyelőre nem fenyeget ilyen. veszély. Sebes a sodrás, és a téli hónapokiban elegendő mennyiség gyűlik össze. A minőség már nem olyan, mint a korábbi években. Nem is csoda, hiszen . minden évben ugyanazt az ötkilométeres szakaszt bányász- szűk. Míg a kikötőben arra várunk, hogy a Dráva-parti város nevét visedő kishajó bevigyen a kotróra, Vaczuli Pál művezető arról beszél: mi minden kedd ahhoz, hogy ezt a munkát valaki elláthassa. Különleges képesítés, hajózási ismeretek, vízijártasság és gépkezelői vizsga. Tanfolyamokon sajátítják el mindezt, mint ahogy a parti személyzet is oktatásban részesül. Szabadabb körülmények között, kellemesebb környezetben folyik itt a munka, mint például egy gyár üzemcsarnokában. Az időjárás viszontagságai viszont jobban megviselik az embereket. — Szívesen jönnek ide az emberek? A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁM Ünnep után meglehetősen csöndes hét köszöntött ránk. Kiemelkedő esemény kevés történt Somogyiban, így van ez rendjén: az ünnepségek, a létesítmény-átadások - végeztével a mindennapi munka ad pihenőt az embereknek. Ezzel együtt sem volt eseménytelen a hét, hogy csak a politikai könyvnapok megnyitását, avagy a levéltári napot és a téeszr-szövetség tisztújító közgyűlését emeljük ki a sorból, ám mégis HÉTKÖZNAPIBB IDŐSZAKOT éltünk át, mint a korábbi hetekben. Szép őszünk van. A reggeli ködök föloszlása után többnyire arany ló napfényben ragyognak a színes falevelek. Lassan elfogy a lomb a fákról, a parkokban, a fasorral szegélyezett utcákban avarban gázolva jártunk, főképpen a gyerekek örültek ennek, s boldogan surrogtak az őszi szőnyegen. A mezőgazdák még a répa betakarításával voltak elfoglalva, de némi kukoricát is be kellett gyűjteni, a jövő hétre azonban már alig-alig marad kint a földeken valami. A fa- és a szőlőtelepítés, valamint a vetés ideje ez, csíp már az idő, de dél felé még langyosan cirógatni is tud. Eső újra kellene, de a valódi őszi—téli lucsok még várhat, hadd dolgozzanak nyugodtan, akiknek munkahelyét az égbolt fedi. Az ÉPÍTÖMUNKÁSOK IS HAJRÁZNAK — sajnos van miért. — A megyében több helyütt igyekeztek ezen a héten is előbbre jutni az építők, legyenek a nagy és a kis házak legalább tető alatt, s ahol lehet, fűthető állapotban, hogy télen is dolgozhassanak a belső szereléseken az iparosok. Somogy üzemeiben sokhelyütt szombaton és vasárnap sem álltak le a gépek. Ahol még nem biztosak benne, hogy a tervek teljesülnek, ott rendkívül) műszakokkal és a gazdasági munkaközösségeket is igénybe véve dolgoznak a vállalatok. Az utóbbi hónapokban sok kedvező változás történt a somogyi iparban, önállósult néhány cég, illetve több átszervezés is sejteti a megújulás igényét. Másfél hónap van még vissza az évből, ennyi idő alatt alapvető hibák — ha vannak — már nem igazíthatok ki, de kisebb gondok még megszüntethetek. „ADATJAVÍTÓ” HÉT volt tehát az utóbbi, s ilyenek lesznek a következők is. Ide kívánkozik még néhány szó egy gyárról, amely teljes gőzzel üzemel szombaton és vasárnap is. A Kaposvári Cukorgyárban az apróbb zökkenők ellenére sikeresen zajlik a kampány, ha több répa volna, az sem okozna gondot. A kereskedelemben már a következő ünnepek előszele fújdogál. Télapók izgatják az aprónépet a polcokról, s igen körmönfont szülői magyarázatok hangzanak el az ABC áruházakban arról, miért nem vehetők meg, de a másik néni pedig mégis miért vásárolhat... A játékboltok és az egyéb üzletek is félig-meddig már karácsonyi fényben úsznak, egyelőre úgy tetszik: az idén NEM LESZ PANASZUNK arra, hogy nincs mit vennünk szeretteinknek. A november közepén megkezdődött újabb össznépi pazarlás közben remélhetőleg sokunknak eszébe jut, hogy a forintért csak ajándék vehető, szeretet nem. S a mind nagyobb békességre, az egymás iránt való türelemre nem csupán költekezéssel, sőt elsősorban nem azzal kell készülnünk. Luthár Péter — Jelenleg 22-en dolgoznak a bányaüzemben, tavaly . többen vólitunik. Augusztus óta két műszakban folyik a termelés; mindig a megrendelésekhez igazítjuk a műszakok számát. Hogy szívesen jönnek-e az emberek? Vannak jövő-menők és vannak törzsgárdatagok is. Kulcsár György hajóvezető az utóbbiak közé (tartozik. Segédmunkásként kezdte. 1960-ban, majd 1968-ban a kormánykerék mellé került. nyaüzembe mint a beszédes- kedvű haj Övezető, s rá négy évre már kotrómesterként dolgozott. — Tudja, amióta a vízügyesek megkezdték a kot-, rást, sokszor gondolok rá, hogy előbb-ultóbb befellegzik nekünk. Előbb csak tapogatóznak, aztán egyre többet szedték ki a mederből. Sokan vagyunk erre a részre ... — Ennyire foglalkoztatja az üzem sorsa? Kulcsár György A pirospozsgás, ötvenes éveiben járó férfi még őrzi arcán a nyári nap színét. Csak bíztató szóra vár, és máris meséli, hogy mi kötJt" a Drávához és a hajóhoz, amellyel naponta általában hétszer fordul a part és a kotróhajó között. — Nem vonz a távolság, nem szeretek távol lenni a családtól. A vízen jól érzem magam, nekem való munka. Nyáron persze meleg van, télen meg hideg, ezzel jár. Ismerek ezen a szakaszon minden fát és bokrot, meg a víz természetét is. Sebes folyású, veszélyes a Dráva, próbára teszi az embert. Mindig a vízállásnak megfelelő utat kell választani, mert ha nem, akkor vagy leül az uszály vagy belekerül a sodrásba. Egyik sem dicsérné a tudásomat. A kotróhajón mintha csak a tiszteletünkre indult volna el a merítőkanalaikkal felszerelt speciális szállító- szalag, amely a homokos kavicsot az uszályba fordítja. — Volt egy kis műszaki meghibásodás, de már túl vagyunk rajta — mondja az apró irányítófülkében álló Gut József kotrómester. Tíz évvel később került a báGut József — Ha nem így lenne, már nem lennék itt. Egyszer ugyan elmentem, de hamarosan vissza is jötttem, mert akkor tudtam meg igazán, mennyire szeretem ezt a munkát. A gazdasági vezető és a művezető szerint az üzemnek szüksége van a bányára. Igaz ugyan, hogy nagyobb fejlesztés jó tíz évvel ezelőtt volt, s . az is, hogy az árbevételnek csupán néhány százaléka származik ebből a tevékenységből. A 74 millió forintból nyolc és fél millió. A fizetési terhek sem lettek kisebbek. A vízügyi .igazgatóságnak például 4,40 forintot fizetnek minden kiikotort köbméter után, és adóznak az ötkilométeres szakasz után. Az áraik tíz éve nem változtak, a gépek felújításra szorulnak. Most valami újításon törik a fejüket a szakemberek. Válogatni, osztályozni,, csomagolni kellene a .homokot és a kavicsot, vagyis feldölgozot- taibb formában továbbítani, magasabb áron. A téli pihenő alatt lesz idejük megszervezni minden részletet, s a tavasz remélhetőleg nekik is megújulást hoz. Nagy Zsóka Acél tetőszerkezet családi házakhoz Acélból készülő könnyű tetőszerkezetet fejlesztettek ki családi házak építéséhez a Dunai Vasmű lemezfeldolr gozó gyáregységének szakemberei. A magyar szabadalom alapján készített, Filigran elnevezéssel forgalomba kerülő acélszerkezetet tűzi- horganyzás védi a korrodáló- dástól. Olcsóbb, mint a hagyományos faszerkezet, és házilagosan, szakember közreműködése nélkül is összeállítható; a tetőzeten a cseréptartó léceket illesztőcsavarok rögzítik. A Dunai Vasműben néhány alapváltozatból kialakítható 460 féle tetőszerkezet gyártására rendezkednek be, és jövőre már 500—600 tonna szerkezeti elemet készítenek. Újszerű az értékesítés is: a megrendelőnek csak a fesztávolságokat kell közölnie a gyárral, és a Dunai Vasmű a Budapesti Műszaki Egyetemen erre a célra készített számítógépes program alapján nyomban rendelkezésre bocsátja a legmegfelelőbb tetőszerkezetre VQnat- kozó ajánlatot, és pontosan megmondja a költségeket is.
