Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-15 / 269. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XLII. évfolyam, 269. szám Ará: 2,20 Ft 1986. november 15., szombat Rendeződő ügyek Egy mezőgazdasági nagy­üzem tevékenységét elemezve nemrég a megyei párttestület tagjai arról is szót váltottak, hogy néhol hivatali lassúság hátráltatja a munkát. Főha­tóságokat és mezőgazdasági üzemeket is érintettek bíráló szavak. Sok rendelkezés szü­letik, ám késik a hozzá tar­tozó végrehajtási utasítás, amely nélkül nem kezdhető meg a valódi munka. Ugyan­akkor a mezőgazdasági nagy­üzemek egy részében sincs minden rendben; számos új, kedvező lehetőséggel csak késve, avagy egyáltalán nem élnek a téeszek, az állami gazdaságok. Hiányzik a meg­felelő információ? Avagy a belső híráramlás lassú? Ne­tán nem olvassák el a híre.- ket, a közlönyöket? Sokféle oka lehet a halogatásnak. Jó példát elemezett ezúttal a testület: a Dél-somogyi Me­zőgazdasági Kombinát épp azzal ért el sikereket, hogy minden változásra, újdonság­ra gyorsan reagáltak, előre­látó, kockázatvállalástól sem mentes intézkedések végre­hajtása biztosította a gazda­ságod működést. Bizonyára találni még több jó példát is szőkébb hazánk­ban, de sajnos sokszor ta­pasztalhatjuk — nemcsak a mezőgazdaságban —, hogy a közélet, a gazdaság ügyei fö­lös számban intéződnek „ha­logató taktikával”. És ez nagy baj. Néhány gazdasági példa a fentiekhez. Két cég emberei­től is hallottam — az egyik a Kaposvári Villamossági Gyár, a másik a marcali Ak-, kugép —, hogy amikor önál­lóak lettek, akkor hosszú ideig még nem volt saját bankszámlájuk, hanem a ré­gi anya-cég számlája élt to­vább. Pénzek vándoroltak ide-oda, s utóbb alig-alig si­került kibogozni, hogy me­lyik forint melyik utódé. Ha­sonló folyamat elején tart a Barcsi Épgép Gyár. A nagy- vállalat el fogja adni. Majd. A barcsiaknak — hogy jövő­jüket tisztán lássák — leg­jobb lenne, ha mielőbb meg­születne az adás-vételi szer­ződés. De nem születik. A határidő 1987 vége. Lassan intéződnek az ügyek. Halogatva? Nem hiszem, hogy ártó szándék okozná ezt a lassúságot. Inkább az, hogy sokasodnak a megszokottól eltérő, különös események. Ez a világgazdasági folyamatok­nak és a belső reformnak is velejárója. Az igazi „ügy” podig az, ami különös. De ügyintézésünk rendszere — úgy tetszik — némiképp le­maradt a többi rendszertől. Az ügy maga gyorsabban változott, mint az „őt” sza­bályozni hivatott mechaniz­mus. Nem szoktunk hozzá a gyorsasághoz, hosszú a reak­cióidőnk. Legutóbb jól elpá-i holt győri futballistáinkról elmondta az ellenfél, a Tori­no mestere: jó barátságban vannak a labdával, techniká­sak, csak hát a játékmódjuk fölött elmúlt az idő. Talán nem túlzás, ha ezt a példát hozom át a gazdaságba. Ahol szintén előfordul: jó volt a rúgás, célba is ért. a labda, de... A fentiekre visszatérve: jó döntés volt az említett cégek önállóvá tétele, illetve terve­zett eladása. De... Talán már mindegyik előbbre tartana, ha nemcsak pontos, hanem gyors is lett volna az a bizo­nyos „labda”. Mert a valódi cél az egész csapat összjátéka és a gól. A sok gól, azaz a jól fizető üzlet. Tehát gyorsítani kell a támadásokat. Luthár Péter Megkezdte tanácskozását a fogyasztási szövetkezetek X. kongresszusa A fogyasztási szövetkezetek X. kongresszusa pénteken délelőtt a Budapest Kongresszusi Köz­pontban megkezdte munkáját. A kongresszuson több mint hárommillió szövetkezeti tag képvise­letében 736 küldött tanácskozik. Az elnökségben helyet foglalt Németh Károly, az MSZMP főtit­kárhelyettese, Szabó István, a TOT elnöke, a Politikai Bizottság tagjai, Marjai József, a kor­mány elnökhelyettese, valamint a kormány több más tagja, a szövetkezeti mozgalom, a társadal­mi és tömegszervezetek számos vezetője. Az elnökségben helyei foglalt Németh Károly (középen), az MSZMP főtitkár-helyettese (MTI-fotó, Kiss G. Péter felv.—telefoto—KS) Ülésezett a VSZ Tagállamai Egyesített Fegyveres Erői Katonai Tanácsa November 12-től 14-ig Bu­karestben, a Román Szocia­lista Köztársaság fővárosá­ban Viktor Kulikovnak, a Szovjetunió marsalljának, az egyesített fegyveres erők főparancsnokának elnökleté­vel megtartotta soros ülését a Varsói Szerződés Tagálla­mai Egyesített Fegyveres Erőinek Katonai Tanácsa. Az ülés munkájában a ka­tonai tanács tagjsi, valamint a Varsói Szerződés országai honvédelmi minisztériumai­nak és az egyesített fegyve­res erők vezetési szerveinek felelős beosztású személyei vettek részt. A katonai tanács megvi­tatta a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­sága főtitkára, Mihail Gor­bacsov és az Egyesült Álla­mok elnöke, Ronald Reagan reykjavíki találkozójának eredményeit és az azokból adódó következtetéseket. Mél­tatták a szövetséges szo­cialista országok jelentős ér­demeit a béke biztosításá­ban. Hangsúlyozták a közös erőfeszítések fokozásának szükségességét, az atomfegy­verek felszámolásának és a hagyományos fegyverzet csökkentésének, a nemzetkö­zi biztonság megszilárdításá­nak fontosságát. Konkrét ajánlásokat fogad­tak el annak érdekében, hogy a szövetséges hadseregektől az egyesített fegyveres erők állományába kijelölt csapa­tokat és flottaerőket olyan szinten tartsák, amely bizto­sítja a katonai egyensúly fenntartását a Varsói Szerző­dés és a NATO között. Az ülésen ezenkívül össze­gezték a VSZ tagállamai egyesített fegyveres erői had­műveleti és harckiképzésé­nek ez évi eredményeit, meghatározták az új kikép­zési évre vonatkozó felada­tokat és az egyesített fegy­veres erők mindennapi te­vékenységének egyéb kérdé­seit vizsgálták meg. Az ülés résztvevőinek egy­öntetű véleménye szerint to­vább kell bővíteni és mélyí­teni a szövetséges hadsere­gek katonáinak fegyverba­rátságát. A katonai tanács a meg­vizsgált kérdésekkel kapcso­latban egyeztetett ajánláso­kat és javaslatokat fogadott el. Az ülés tárgyszerű légkör­ben, a barátság és a kölcsö­nös megértés jegyében zajlott le. A kongresszus elé terjesz­tett írásos beszámolóhoz Szla- menicky István, a Szövosz elnöke fűzött szóbeli kiegé­szítést. Bevezetőben megálla­pította: a szövetkezeti moz­galom összességében sikeres időszakot tud maga mögött. Alkotóan részt, vállalt az or­szágos feladatok megvalósí­tásából, sikerült növelnie ex­portképességét, és a legtöbb területen nőtt a gazdálkodá­sának hatékonysága. A leg­nagyobb eredmény az, hogy a szövetkezeti kereskedelem árukínálata összességében jól igazodott a kereslethez, vá­lasztéka színesedett és az ol­csóbb cikkek köre is bővült. A szövetkezeteknek sikerült fölkarolniok a kistelepülések ellátását, ez a tevékenység fontos üggyé vált a mozga­lomban. A kistelepülések boltjainak fejlesztésére há­roméves rekonstrukciós programot valósítottak meg; ez idő alatt, közel másfél milliárd forintért, 2700 bol­tot, vendéglőt, tüzelő- és fel­vásárlótelepet hoztak rendbe, öt év alatt 21 áruházat is átadtak, s gyarapodott az új ABC-üzletek és az igénye­sebb éttermek száma. Ebben az időszakban bontakozott ki igazán a Skála kooperációs tevékenysége; az áruházi láncba tartozó hetven léte­sítmény közös beszerzési le­hetőségét mindenütt kihasz­nálják. A takarékszövetkezetek még egyetlen középtávú tervidőszakban sem léptek annyit előre, mint az elmúlt öt évben. A betétállomány növekedési üteme kedvezően alakult, és térnyerésük föld­rajzilag és a tevékenységi kört illetően is jelentős volt. A lakásszövetkezetek kere­tében 54 ezer család jutott új otthonhoz. A feltételek szigorodása miatt ugyan las­sult a Szövetkezeti lakásépí­tés üteme, de korántsem any- nyira, mint az állami lakás- beruházásoké. A SZÖVOSZ elnöke szólt arról, hogy erősödtek a fo­gyasztási szövetkezetek nem­zetközi kapcsolatai, az együtt­működés immár ötven or­szágra terjed ki. Mind hang­súlyosabb a kapcsolatok gaz­dasági oldala is: öt év alatt 2,2 milliárd rubel és 1,3 mil­liárd dollár értékben került ki export ebből a szektorból. A szövetkezetek, amelyek tisztességesen kiveszik részü­ket a közteherviselésből is, azért boldogulhattak a ko­rábbinál jobban, mert erősö­dött önállóságuk és kibonta­kozott a kollektívák kezde­ményező-készsége. Foglalkozott az előadó a szövetkezeti tevékenység ne­hézségeivel is. Ennek kap­csán kitért arra, hogy a kis­kereskedelemben túlságosan szűk az árrés, ez gátat szab a fejlesztési lehetőségeknek Atomrobbantás Névadóban Tizenöt hónap alatt a huszonharmadik / Pénteken reggel az Egye­sült Államok nevadai kísér­leti telepén végrehajtották a már koraibban bejelentett atomirobbantást — közölte a TASZSZ washingtoni tudó­sításában. Az atoimrobbantás jelen­tős erejére lőhet következ­tetni abból — írta a szov­jet hírügynökség , hogy a viszonylag nagy -távolságra levő Las Vegas lakosságá­nak javasolták: ragasszák be papírcsíkokkal az ablakok üvegtábláit. A TASZSZ rámutatott, hogy az egyoldalú szovjet atommoratórium érvényessé­gének 15 hónapja alatt ez a huszonlh armadák nevadai atomfegyver-kísérlet, s meg­állapította-: az Egyes-ült Álla­mok folytatja az atomfegy­ver-kísérletek programját. Ez arra vall, hogy Wa­shington továbbra sem hall­gat a józan észre, s nem kí­ván csatlakozni ahhoz az atomrobbantásd moratórium­hoz, amelyet a Szovjetunió 1985. augusztus 6-án jelen-tett be, és amely még ma is ér­vényben van. és a kereskedők kellő anyagi elismeréséhek is. Figyelmez­tető, hogy csökkent a szövet­kezetek versenyképessége a kiskereskedelem néhány te­rületén. A szövetkezetek feladatai­ról szólva hangsúlyozta: a jövőben még inkább a saját erőre kell támaszkodni. Ezért is gyorsan és rugalmasan kell váltani a termelési és a termékstruktúrát, igazodva az igényekhez; föl kell ka­rolni az eredményes ágaza­tokat, és föl kell számolni a gyenge eredményt, ráfizetést hozó tevékenységet. Egészsé­ges szelekcióra van szükség, a beruházásoknál, az eszkö­zök hasznosításánál és a munkaerő-gazdálkodásban egyaránt. A versenyképességet oly módon kell növelni, hogy közben erősödjenek a szö­vetkezeti vonások. Szlamenicky István foglal­kozott a szövetkezeti együtt­működés gazdagításának szükségességével. Hangoz­tatta : meg kell találni az összefogás újszerű és gyü­mölcsöző módjait. A SZÖVOSZ elnöke végül kifejezte meggyőződését, hogy a szövetkezeti kollektí­vák az elkövetkező időszak­ban képesek lesznek a továb­bi megújulásra, amihez az érdekképviseleti szervek min­den támogatást megadnak. (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a SZOT elnöksége Á munkahelyi demokrácia néhány kérdése A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. A tes­tület állásfoglalás-tervezetet vitatott meg az 1987. évi népgazdasági tervjavaslatról és az ebből adódó szakszer­vezeti feladatokról. Foglalko­zott többek között a munka­helyi demokráciáról 1982-ben hozott MT—SZOT határozat­tal kapcsolatos néhány kér­déssel. További napirendi ponttal foglalkozva az elnökség rá­mutatott: szükségesnek tart­ja, hogy a SZOT Központi Iskolán szociálpolitikai főis­kolai tagozatot hozzanak lét­re. A főiskolai képzés célja, hogy a szociálpolitikai fel­adatokat ellátó dolgozók tu­dományos ismereteket sze­rezzenek, amelyeket elsősor­ban a szakszervezeti mozga­lom e területtel foglalkozó szervezeteiben és a nagyvál­lalatok vezetői munkakörei­ben hasznosíthatnak. A testület megtárgyalta a SZOT-díj adományozásának eddigi tapasztalatait, és ha­tározatot fogadott el az elis­merés javaslati rendszerének fejlesztésére. Az elnökség fontosnak tartja a jelölés nyilvánosságának szélesíté­sét, a szakszervezeti tagság aktívabb részvételét a javas­latok kialakításában. , Ennek érdekében a SZOT titkársá­ga évenként felhívással for­dul az irodalmat, a művé­szeteket értő és kedvelő, a művelődéspolitikáért fele­lősséget érző dolgozókhoz, munkahelyi kollektívákhoz, hogy javaslataikkal segítsék a döntések megalapozását. A testület szabályozta a javas­lattétel, a díjak odaítélésének néhány gyakorlati kérdését Ifjúságpolitikai értekezlet Berlinben A Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságá­nak rendezésében 12 szocia­lista ország testvérpártjainak képviselői november 10. és 13. között tanácskozást tartottak Berlinben pártjuk ifjúságpo­litikájának időszerű kérdé­seiről. Az MSZMP-küldöttsé­get Kovács Jenő, a KBPárt- és Tömegszervezetek Osztá­lyának helyettes vezetője ve­zette. A küldöttségek vezetőit fo­gadta Egon Krenz, a NSZEP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára. Magyar— csehszlovák ipari tárgyalások Kapolyi László ipari mi­niszter november 12. és 14. között tárgyalásokat folyta­tott Eduard Saullal, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság tkoihó- és nehézgépipari mi raszterével, aki a KGST energetikai gépgyártás! iro­dájának hazánkban megren­dezett ülésén vett részt. Születésének 100. évfordulója alkalmából felavatták Münnich Ferenc szobrát. A képen: Maróthy László mondja az avató beszédet (MTI-fotó, Soós Lajos felvétele—telefoto—KS)

Next

/
Thumbnails
Contents