Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-14 / 268. szám

4 Somogyi Néplap 1986. november 14. péntek Érettségizett fiatalokat is várnak Lépésváltás Iharosberényben |________________JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA _______ A z alkoholelvonó kezelés eredményei A kötelező intézeti gyógy­kezelés elrendelését az 1982. évi 41. számú törvényerejű rendelet teszi lehetővé. Az intézeti gyógykezelést a nagyfai Munkaterápiás Alko­holelvonó Intézetben hajtják végre. A kezelés két évig tarthat, s ez megismételhe­tő. ■A túlzott alkoholfogyasztá­son túlmenően a beutalás föltétele: Az az alkoholista, aki a rendszeres és túlzott alkoholfogyasztásából eredő magatartásával családját, kis­korú gyermekeinek fejlődé­sét, környezete biztonságát veszélyezteti, vagy a közren­det, munkahelyén a mun­kát, illetőleg a munkafegyel­met ismételten és súlyosan zavarja, az munkaterápiás alkoholelvonó kezelésre köte­lezhető. De csak akkor, ha a gondozóintézetben, a rende­lőintézetben, vagy a kórház alkohológiai osztályán gyógy­kezelésétől nem várható ered­mény: ha öinként nem veti alá magát a kezelésnek, s az egészségügyi hatóság által el­rendelhető gyógykezeléstől nem várható eredmény. Az intézeti kezelést az alkoholista lakóhelye, mun­kahelye szerint illetékes egészségügyi szerv, bármely állami szerv, szövetkezet, tár­sadalmi szervezet, illetőleg az alkoholista által veszélyezte­tett személy kezdeményezhe­ti. Az eljárást az egészség- ügyi hatóság folytatja le, s az ügyésszég indítványa alap­ján a beutalásról a’ bíróság határoz. 1985-ben országosan a pol­gári bíróságok 245 személy kötelező intézeti gyógykezelé­sét rendelték el. Somogyból 14 személyt utaltak be, kö­zülük kettő volt a nő. A ke­zelés megismétlését négy sze­méllyel szemben második, egy személy esetében har­madik alkalommal rendelte el a bíróság. Az eljárásokat legtöbbször a hozzátartozók, esetenként a gyámhatóság és a rendőrha­tóság kezdeményezte. Az előkészítésben a leg­több gondot az alkoholista által tanúsított közösségelle­nes magatartás felderítése okozta. Az alkoholista környe­zetében élők ugyanis —bosz- szútól tartva — többnyire nem szívesen tettek tanúval­lomást, holott időpontok, té­nyek megjelölése nélkül a tényállás tisztázására nincs lehetőség. Meghosszabbította az eljárást-raz is, hogy az alkoholisták idézésié nem je­lentek meg az egészségügyi szervnél és az orvosszakértői vizsgálaton, ezért rendőri elővezetésről kellett gondos­kodni. Az alkoholizmus visz- szaszorítása szélesebb körű társadalmi összefogást kíván. A közömbösséget félretéve nemcsak az alkoholista csa­ládjában, környezetében élők­nek, hanem az állami, szö­vetkezeti szerveknek, mun­káltatóknak is kezdeménye­zőbb készséget kell tanúsíta­niuk. Dr. Majlinger Ferencné főügyészségi ügyész készültségi fokú berendezé­sek hagyják el az üzemet. Vezérlőegységeket és forgá­csolt részegységeket gyár­tunk, ki vagyunk téve a többi gyáregység szeszélyei­nek. Ha terveink megvaló­sulnak, akkor nagyobb biz­tonsággal dolgozhatunk, mint most. Az elmúlt években a Me­dicor jelentős mértékben változtatott kínálatán. Elő­térbe került az elektronika. Az Iharosberényben készü­lő vezérlőegységek összesze­relése is mind nagyobb szakértelmet kíván. Éppen ezért az érettségizett fiata­lokat is várják az iharosbe- rényi üzemben. Az elektro­nika lépésváltásra kénysZerí- tette az ittenieket. Fejleszté­seikkel! újabb • munkalehető­ségeket teremtenek, s ezzel ismételten csökkenthetik az ingázók számát. N. J. A megyehatár szélén levő kistelépülések lakói közül sokan inkább kötődnek a szomszédos -baranyai, tolnai vagy zalai városokhoz, mint Somogyihoz. Így van ez az iharosberénydek esetében is, hiszen vásárolni, szórakoz­ni, de -gyakran még orvoshoz is Nagykanizsára járnak. A falu és a környező települé­sek lakóinak javarésze mun­kahelyet ás a zalai városban keresett magának. — Most mintha megfor­dult volna a kocka — mondta Pécsi László, a Me­dicor iharosberényi üzemé­nek vezetője. — Egyre töb­ben maradnak itthon, keres­nek magúiknak megélhetési lehetőséget a közvetlen kör­nyezetükben. Számos olyan dolgozónk van, aki nagyka­nizsai állását felhagyva je­lentkezett nálunk. Ügy lát­szik, végre megoldódnak a munkaerőgondjaink, s ezzel lehetőségünk van az inten­zív fejlesztésre. Hogy miért jönnek vissza a dolgozók? Azt hiszem elsősorban azért, mert itt is megtalálják a számításukat. Sikerült olyan ösztönző bérezést kialakíta­nunk, amellyel tisztes kere­sethez juthat, aki becsülettel dolgozik, ugyanakkor mód van arra is, hogy a vállalati gazdasági munkaközösségek­ben növeljék jövedelmüket. — Intenzív fejlesztést em­lített. Mit jelent ez a ma már 187 embert foglalkozta­tó űzőmben ? — Mindenekelőtt a géppar­kunkat szeretnénk bővíteni. Már az idén több gépet vá­sároltunk, igaz ezek még ha­gyományos eszközök, de vá­runk számítógépvezéiiésű munkapadokat is. Készülünk egy új szerelőcsarnok felál­lítására, hogy korszerűbb termékeket állíthassunk elő. Célunk, hogy minél nagyobb Növényvédelmi tájékoztató Mechanikai védekezés a lombrágó hernyók ellen Bevált-e a téglakampány? Az új hőszigetelési szab­vány megjelenését követően eladatlan téglahegyek hal­mozódtak föl a balatonszent­györgyi téglagyár körül. Németh Rezső gyárigazgatót most arról kérdeztük: meg­oldódtak-e a gondok az or­szág egyik legtermeléke­nyebben dolgozó üzemében? — Az év elején megkez­dett reklámkampányunk eredményt hozott. Szend­vicsfalat ugyan továbbra sem szívesen építenek a mi téglánkból, de alapozáshoz, belső falazáshoz, hőszigete­lést nem igénylő építmé­nyeikhez szívesen használják a B—30-ast, mert sikerülj bebizonyítanunk, hogy ez a legolcsóbb tégla. — Elhordták tehát a he­gyeket Balatonszentgyörgy- ről? — El. Negyvenhatmillió darábos gyártást terveztünk, az év végéig negyvenhét és fel milliót gyártunk. Nyere­ségünk harmincmillió forint lesz. Meg kellett tanulnunk egy új szakmát: a kereske­delmet. Budapesten és kör­nyékén, valamint áz Alföl­dön kerestünk és találtunk új piacot, s a gyár környé­kén — Somogyiban és Zalá­ban — visszaszereztük ko­rábbi pozícióinkat. — Az év elején meglehető­sen borúlátóak voltak, attól is tartottak, hogy az ideges­kedéssel terhes időszakban elmennek a téglagyári mun­kások máshová dolgozni. j^f_jnterjú__ — Valóban nagy volt ak­kor a baj, de a több éve összeszokott munkásgárda szerencsére nem rebbent szét. Jónéhány emberrel többször is megbeszéltük, hogy mi a teendő és mit várhatnak a gyártól, hogyan sikerülhet a gondokon úrrá lennünk. Nálunk mindig volt fegyelem, még soha sem csaptuk be az embereket. Ügy érzem azért is sikerült együtt tartanunk a csapa­tot, mert a vezetőknek volt hitelük a munkásgárda előtt. Erre büszke vágyók. — Pedig kérte korkedvez­ményes nyugdíjazását. Ez nem ingatta meg a beosztot­tait? — Nem azért akartam nyugdíjba menni, mert úgy láttam, hogy a gyárnak nincs jövője. Elfáradtam. És tudom, hogy ha elmennék, jó kezekbe kerülne a gyár. Marasztaltak, maradtam. Ta­lán jól tettem, talán nem. Nem sok időm van, hogy enre gondoljak, mert készít­jük az 1987-es terveket. Nem fogjuk vissza a terme­lést, kilátásaink sokkall job­bak, mint tavaly ilyenkor, vagy az idei év elején vol­tak. L. P. Magyar építkezés a pusztaság közepén „Hát persze, kell a pénz../' A gyümölcsfák lombhullá­sának előrehaladtával vál­nak szembetűnővé a galago­nyapille és az aranyfarú lepke fákon maradó hernyó­fészkei. A levelek egy része nem is hullik le, finom szö­vedékszállal felerősítve a fán marad: ezek a kis szövedé­kek az ún. kis téli hernyó­fészkek, amelyekben a gala­gonyapille fiatal hernyói te­lelnek. Kora tavasszal, rügy- fakadás idején kezdik mega hernyók a károsításukat, pusztítva a fakadó lombot, rügyeket. Lombpusztításuk hamar szembeötlővé válik. A lomb nélkül maradt fák vékonyabb gajlyaih, vesszőin is a több levélből összeszőtt, ökölnagyságú levélcsomók szövedéke — a nagy hernyó­fészek — az aranyfarú lepke hernyóinak telelőhelye. Kora tavasszal eleinte a rügyek, levelek és virágok elpusztí­tása a jellemző. Csoportosan, majd szétszéledve károsíta­nak. A fénycsapdák az idén mindkét kártevő lepkéinek rajzását jelezték, hernyóik jelentős egyedszámban kezd­ték meg telelőre vonulásu­kat, elsősorban Marcali és Barcs körzetében. A követke­ző év tavaszán számottevő kártételek kialakulására szá­míthatnak, főként a veszé­lyeztetett körzetekben, de megyénk többi részén is. Kártételük fokozott mérték­ben várható az erdőkkel ha­táros gyümölcsösökben, házi­kertekben. A fákon szembeötlő her­nyófészkek időben figyelmez­tetnek a veszélyre, ezért azo­kat a téli fatisztogatási mun­kákat megelőzően már most távolítsuk el, elégetéssel sem­misítsék meg. Nagyobb ker­tekben, vagy ha a hernyófész­kek mechanikai úton való el­távolítása elmarad, március­ban, rügyfakadáskör kémiai védekezéssel (Chinetrin 25 EC 0,05, Decis 2,5 EC 0,05 százalékos oldatának vala­melyikével, ezek 10 Celsius- fok alatt is kifejtik hatásu­kat) pusztíthatok a táplálko­zásukat megkezdő hernyók. Házikertekben is megfi­gyelhető a mezei pocok be­telepedése, kártétele. Ha a gyümölcs, szőlő, szamóca stb. ültetvényben a kártevő je­lenlétére utaló járatokat ta­lálni, a védekezést haladék­talanul meg kell kezdeni a Redentin 75 granulátummal, 15—20 dkg/100 négyzetméter adagolásban. „— Ha mindazt tudja, amit most tud, kijönne még- egyszier?” — kérdeztem a tengizi ima gyár építkezés egyik munkását. — „Hát persze” — kaptam habozás nélkül a választ. — „Kéll a pénz”. S egy pillanatra el­mosolyodott, mint aki nem érti, hogyan is lehet ilyen kérdést fél tenni. Padiig a kívülállónak nem is olyan egyértelmű a vá­lasz: nyáron 40 fok feletti hőség, tűző nap, homokvi­harok, télen mínusz 20—30 fokos hideg (s köziben dol­gozni, szerelni, építeni kell!), a síkságon meglóduló fa­gyos szelek, és ami talán a legnehezelblb: legalább egy év a külvillágtől elszigetelten, a pusztaság közepén. Nem lett volna tehát csoda, ha más választ kapok. Mégis, mindazok, akiknek Tengiz- ben feltettem ezt a kérdést, lényegében hasonlókat mondtak. Ütünk előtt sokat hallot­tunk a tengdzi nehéz lét- és munkakörülményekről. A va­lóság a létkörülmények te­kintetében a vártnál kedve­zőbb volt. A létkörülmények napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra javulnak, olyan mértékben, ahogy a tengizi település a magyar munkások keze nyomán fej­lődik, kiépül. Márpedig igen tempósan épül. Az eddig elkészült lakóhá­zak egyszerűek, de ízlése­sek. Végigjárva az egy és kétszintes épületeket kísé­rőink buzgón sorolták mun­kájuk eddigi eredményeit: javult az élelmezés, van ét­terem, nem kell sátorban étkezni, van már csatorná­zás, nem kell a településen kívül felállított desZkabódék sorához kijárni; van már rendesen víz, nem kéll már az első hónapok úttörőitől az egy üveg ásványvízzel történő „lefiirdés” művésze­tét eltanulni. A településnek már van postahivatala, most a telefon és a telexvonal be­kötését várják. A leveleket a korábbi egy-másfél hónap helyett 8 nap alatt kapják. Otthon elég piros tollal írni a címzést és a Toshiba gép azonnal elkülöníti a Tengiz- be szánit küldeményeket. Ígérik a magyar rádió vé­telének megoldását, s az év végére zártláncú videoháló- zat segítségével a közösségi helyiségekben megtekinthe­tik a központilag lejátszott műsorokat. A kazah televízió és rádió a moszkvai rádió segítségével magyar nyelvű programokat fog sugározni a tengiZi magyaroknak. Ha­vonta kétszer különböző együttesek látogatnak el Tengi zbe és egyéb kulturá­lis programokat is szervez­nek. Éppen ott jártunkkor lé­pett fel egy kazah népi együttes, s a színvonalás elő­adás — és nem utolsósorban a műsor csinos lányszereplői — nagy sikert arattak. (Folytatjuk.) Zöldségből, gyümölcsből Megfelelőnek ígérkezik az ellátás A lakosság a zöldség és gyümölcs mintegy felét a kiskereskedelmi üzletekben vásárolja. A télen forgalom­ba kerülő zöldségek és gyü­mölcsök többségének a táro­lását a Bellkereskedéími Mi­nisztérium. szervezi a MÉM- mel, a Szövosz-szal, vala­mint az Anyag- és Árh'iva- taillal egyeztetett tervek alapján. A fővárosban a Skála-coop leányvállalatai, vidéken a Zöldértek és az áf ászék már a nyáron meg­kezdték a felkészülést a tá­rolásra. A Belkereskedelmi- Mi­nisztériumtól kapott tájé­koztatás szerint a központi tárolókban az idén a tava­lyihoz hasonló mennyiségű burgonyát, vöröshagymát, téli almát és zöldséget he­lyeznek él, s ezeket január élsejétől árusítják az új ter­més megjelenéséig. A tárolt alma és hagyma minősége megfelelő, a burgonya egy része a kedvezőtlen időjárás miatt apróbb szemű, ám el­tarthatóságát ez nem befo­lyásolja. Gyökérzöldségből kevés van raktáron, az aszály ugyanis késleltette a betakarítást, s emellett a termelőik nem mindenhol tettek eleget szerződéses kö­telezettségüknek. A fok­hagymatermés is gy enge volt — nemcsak az idén, már az elmúlt esztendőben is —, ezért mennyisége is kevés, s az ára is meglehetősen magas. Az idén már 60 ton­na import fokhagymát adtak el a kiskereskedelmi háló­zatban, s további behozatalt is terveznek a vállalatok. A tszker nemcsak fokhagymát, hanem fokhagymaport is im­portál — elsősorban az ipa­ri felhasználók részére. A tapasztalatok szerint a házi­asszonyok nem is kedvelik túlságosan ezt a készít­ményt. A téli tárölásiú zöldségek és gyümölcsök árusításának megkezdéséig — tehát az év végéig — is megfelelőnek ígérkezik a kínálat, bár az árak magasabbak, mint ta­valy voltak. Ez különösen a válogatott árura vonatkozik, hiszen a piacokon és az üz­letekben is kapható olcsób­ban alma, körte, hagyma és burgonya. A jelenlegi pri- mőrkínálat jobb, mint az elmúlt esztendőkben volt, szinte mindenütt kapni zöld­paprikát, paradicsomot, ret­ket. A Skála-coop továbbra is tervezi ezeknek az áruk­nak az importját, illetve árucseréből biztosítja a fo­lyamatos kínálatot.

Next

/
Thumbnails
Contents