Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-14 / 268. szám

1986. november 14. péntek Somogyi Néplap 5 Baráti kör Kaposszerdahelyen A sivatagban napokig nem evett Két keréken a világ körül A zamárdi állomásfőnök japán vendége A zselici lankákon Kapos­vár határáig ereszkednek a kaposszerdahelyi utcák. Pén­teken Bálványos Huba Mun- kácsy-díjas festőművész kiál­lításának megnyitóján mu­tatkozik be a szerdahelyi ba­ráti kör, melynek elnöke Er­dő Árpád autószerelő. — Októberben tizennégyen alakítottuk meg a baráti kört. A kaposvári pacemaker klub titkára megkereste cb-klu- bunkat, hogy segítsük kirán­dulásukat a rádiós összeköt­tetés megteremtésével. A ki­rándulás jól sikerült, a klub tiszteletbeli tagjává válasz­tottak. Both Rudolffal, a pacemaker klub titkárával így ismerkedtem meg. — Minek köszönheti Szer­dahely a baráti kör megala­kulását, a tagok számának gyarapodását? — Amióta megszűnt a ta­nács, a kulturális élet elhal­ványodott. Már csak a „régi szép időkre” emlékezhetünk elégedetten. A művelődési házból kocsma lett. Megszűn­tek a művészeti csoportok. Szeretnénk újra virágzó köz- művelődési életet teremteni községünkben. A baráti kör ezt a célt tűzte maga elé. Harmincöt tagot számlál­nak. Van köztük szocialista brigád, a kaposvári Zselic Áruház Latinca brigádja, be­iratkoztak és segítik a baráti kört az Elektris szövetkezet festői. Ismerős tanár, kar­diológus, közgazdász, kisipa­ros, gépkocsivezető és főis­kolai hallgató nevére is rá­bukkanhatunk. — Hol tartják Bálványos Huba kiállítását? Ilyen cél­ra van a faluban alkalmas épület? — Lett — mondja nagy nyomatékkai Erdő Árpád. — Az egykori tanácsházába be­költözött az ifjúsági klub. Arra gondoltunk, hogy meg­férünk egymással. A klub­termet egyébként borzalmas állapotban találtuk, össze­fogtunk, kifestettünk, rend- betettük. A népfrontbizott­ság támogatását élvezzük. A kiállítás költségeit a kapos­vári áfész, a klubterem csi­nosítását az Elektris szövet­kezet festőbrigádja vállalta. A nyolcszáz lelkes Kapos­szerdahelyen többről van szó, mint egy kiállítás megnyitá­sáról. Pezsgő életet ígérő (kezdeményezés tanúi lehe­tünk. Both Rudolf ágya mellett könyvek, jegyzetek. — A Fonómunkás Kisszín- pad tíz évének történetét dol­gozom föl. Nagyrészt elké­szültem a munkával. A ba­ráti kör létrehozásáról elő­ször öten-hatan beszélget­tünk, fölidéztük a hetvenes évek emlékeit a falu ama­tőregyütteseinek szereplésé­ről. — Milyen terveket fogal­maztak meg a baráti kör­ben? — Igényes közművelődési programot kívánunk megva­lósítani. Fontosnak tartjuk, hogy egészségügyi témájú előadásokat tartsanak a fa­luban, író—olvasó találkozó­kat szervezünk, fel kívánjuk venni a kapcsolatot a Buda­pesten működő somogyiak baráti körével, az egyeteme­ken, főiskolákon tanuló so­mogyi fiatalokkal. — A baráti kör tagjai kö­zött nemcsak helyi emberek vannak. Hogyan kötődnek mások a faluhoz? — Egyrészt családi szálak kötik ide őket, másokat a lelkesedés, a tenniakarás ho­zott közénk. H. B. Jukihiro Sigenobu japán, huszonlkü'lenc éves. Macujá- ban tanította a gyerekeket egészen 1982-ig, amikor szo­katlan lépésre határozta el magát. Fejébe vette, hogy körbekarikázza a földet. Fogta hát kerékpárját, s el­repült Kanadába, ahol külö­nös vállalkozásba kezdett. Előbb átszelte kerékpárjá­val Kanadát, majd az Egye­sült Államok következett. Miamiban kisebb balesetet szenvedett, pár hétig kór­házban volt, felépülése után azonban tovább folytatta az útját. Mexikó, Dél-Amerika következett. Ha elfogyott a pénze, kis éttermeikben mo­sogatott, alkalmi munkákat vállalt. Csak annyi élelmet vitt magával, amennyi a kerékpáron nem okozott súlytöbbletet. Amikor az Atacama-sivatagban kereke­zett, napokig egy falatot sem evett. Ütjának - állomásait több száz tekercs film őrzi. Leg- izgalimasabbnak az Antark­tisz jegén való kerékpáro­zást tartja. Azt mondja, aki nem próbálta, annak fogal­ma sincs róla, milyen fara­muci dolog ez. Magyarországra a • hónap elejéin, Afrikából érkezett, kis kitérővel. Útba ejtette még Párizst és Stockholmot, meg az Északi-sarkot. Kedden este Zamárdi állo­másépületénél állt meg fel- málházott kerékpárjával. Az állomásfőnök, Bor Ferenc éppen az udvarban dolgoz­gatott. Sigenobu úr megszó­lította: nem tudna-e olcsó szállást valahol. Kézzeli-láb­bal magyarázva megértették egymást, s a japán fiatal­ember egy éjszakára az ál- lamásfőmök vendége volt. Telefonon beszéltem a vi­lágutazóval. Így tudtam meg a különös út eddigi állomá­sait. A vállalkozó szellemű tanár elmondta: úgy gondol­ja, sokkal jobban tudja majd tanítani a földrajzot a gyerekeknek, ha mindaz, amiről beszél, a lelkében, a szívében él. — ön nagyon boldog em­ber lehet — tételeztem föl kimondva a gondolatot. — Nem mindig — mondta nevetve —, sokszor előfor­dul, úgy érzem, jobb volna visszafordulni. De aztán mégsem teszem. Különbö­zőek az emberék. Brazíliá­ban például megtámadtak. Ha nem tanultam volna ka- ratéznl, rossz vége lett volna a dolognak. Másutt vendégül láttak, barátként fogadtak, mint például itt, Zamárdi- ban. Csak az a baj, hogy kevés az idő mindenütt. Reggel innen is továbbkere­kezem, száznegyven kilomé­ternyi út áll előttem. Ju­goszláviába indulok. A kerékpár még mindig ugyanaz, amellyel négy év­vel ezélőtf elindult világ kö­rüli iftjára. Ügy tervezi, 1989-ben ér haza, ahol talán rá sem ismer majd két lá­nyára, akiket négy-, illetve ötéves korukban látott utol­jára. Amikor jó utat kíván­tam neki, magyarul mondta, ékezet nélkül: — Viiszontlatasra! Klie Ágnes Az időjárásjelentések kö­dös napokat ígérnek a hét­végére, így Valószínű nem indulnak útnak azok, akik kirándulni akartak az őszi természetbe. Több látnivaló­val vigasztalódhatnák azon­ban a megye különböző mű­velődési házaiban. A megyeszékhelyen a Ki­lián művelődési központban Szép Lajos festményeit és grafikáit láthatják az érdek­lődők. Ma1 este hat órákor a Liszt Ferenc Zeneiskola hangversenytermében a név­adó születésének .évfordulója alkalmából emlékműsor lesz. Több somogyi kórus is be- mutatkosik. Részletek hang­zanak majd el a Dunatáj című folyóirat Liszt emlék­számából, és verset mond Máté Gábor, a kaposvári Csiky Gergely Színház mű­vésze. Szombaton tini-délutánon szórakozhatnak a korosztály képviselőd a Kiliánban, lesz teaház, számítógépes játé­kok, filmvetítés és természe­tesen diszkó. Nem hétvégi program, mégis fölhívjuk a figyelmet Zorán Sztevanovity és Kern András hétfői közös estjére. Ugyancsak hétfő esti program a Latinca művelő­dési központban rendezendő hangverseny. Ezen a kapos­vári szimfonikus zenekart hallhatja a közönség. Műso­rukon Bach III. Branden­burgi versenye, Liszt Esz- dúr zongoraversenye, vala­mint Haydn D-dúr (London) szimfóniája szerepel. Ajánljuk a közművelődési szakemberek számára azt a tanácskozást, amely ma dél­előtt kilenc órakor kezdődik a tanítóképző főiskola kollé­giumában a munkahelyi mű­velődés időszerű kérdéseiről. A film napja lesz szom­baton Nagyatádon. A délu­tán kezdődő programsorozat színhelye a Gábor Andor Művelődési Központ lesz, ahol több filmet is láthat­nak az érdeklődők. Köztük az Idő yan című Gothár, és A mi kis családunk című Magyar József alkotást. Az előadásokat vita követi. Es­te kilenc órakor egy bemu­tatás előtti filmet láthat a közönség. Címét nem áruljuk él, mert meglepetésnek szán­ja a rendezőség. Ma délután fél ötkor nyílik ugyanitt Móker Zsuzsa keramikusmű­vész kiállítása. mm Ösztöndíjas szakmunkástanulók Münden iskolában vannak hátrányos helyzetű tanulók. Az iskola, ahogy tud se­gít rajtuk. Az idén a KISZ Központi Bizottság gyermek- és ifjúságvédelmi alap tár­sadalmi bizottsága is felaján­lotta támogatását. Somogy­bán hat állami gondozott, il­letve cigány tanuló kap to­vábbtanulási ösztöndíjat. A két kaposvári fiatal az 503- as ipari szakmunkásképző tanulója. Bogdán József másodéves mechanikai műszerészt tíz testvére várja haza hétvége­ken Boronkára. A legidő­sebb nővérét kivéve vala­mennyien tanulók. A legif­jabb Bogdán 6 hónapos. Bogdán László Bogdán József TIZENEGY GYEREK EGY CSALÁDBAN Országos Illyés Gyula vers- és prózamondó verseny Illyés Gyula születésének 85. évfordulója alkalmából országos vers- és prózamon­dó versenyt hirdetnek. A versenyre mindenki jelent­kezhet, aki 14. életévét be­töltötte, s akinek nincs hiva­tásos előadóművészi engedé­lye, nem tagja színháznak vagy színházi stúdiónak, és nem nyert felvételt — akár előfelvételt — a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. A versenyen részt venni szán­dékozók a jelentkezési lapon jelöljenek meg öt Illyés Gyu­la-művet (vers, próza, mű­fordítás, drámai monológ), továbbá tíz verset a magyar népköltészetből és a ma­gyar nyelvű irodalomból, amelyeket előadni kívánnak. A verseny megyei, illetve Budapesten összevont kerü­leti elődöntőit 1987 tavaszán, középdöntőit ősszel, döntőjét pedig 1987 novemberében rendezik meg. A versenyre jelentkezni le­het 1986. december 30-ig, sze­mélyesen vagy írásban (a név, életkor, foglalkozás, lak­cím és esetleges színjátszó- csoport-tagság megjelölésé­vel) az illetékes megyei mű­velődési központokban, illet­ve a fővárosban a kerületi tanácsok népművelési cso­portjainál. A barcsi Móricz Zsdgmond Művelődési Központban ma délután három órakor kez­dődik a szokásos diáktanya. Videofilmeiket vetítenek, utá­na pedig diszkó lesz. Va­sárnap este ifjúsági bált rendeznek, ahol a Sansz együttes játszik a fiatalok­nak. Szombaton és vasárnap délután két órától a Sio- tour siófoki szabadidő klub­jában a gyerekeket várják a rendezők színes progra­mokkal. Képünkkel egy kiállításra szeretnénk fölhívni olva­sóink figyelmét. A kaposvári Bernáth Aurél teremben tegnap délután Pogány Gá­bor művészettörténész nyi­totta meg Csikós András festőművész kiállítását. Ké­peit egy hétig láthatják az érdéklődők. Könyvespolc Miért isznak a nők? _ Egy keresetből él a család — mondta a halk szavú fiú, a család hatodik gyereke. — Édesanyám ház­tartásbeli, édesapám Mar­caliban a vízügynél segéd­munkás. Kevés az egy sze­mélyre jutó jövedelem, való­színű ezért kapok ösztöndí­jat. A gyermek- és ifjúság­védő intézet is segít: ruhát, tanszert kapok tőlük. A kol­légiumért csak ötven forin­tot kell havonta fizetnem, így is sokba kerül a tanítta­tásunk a szüléinknek. Ezért örültünk valamennyien az ösztöndíjnak. ötszáz forintot kapok havonta, éhhez jön még a tanulmányi ösztöndíj. Igyekszem félrerakná belő­le... Nem költekező típus. Csa­ládja ránevelte a munka és a pénz becsületére, s a fiú nem felejtette el az otthoni leckét. Tanulmányi eredmé- . nyéről szerényen hallgat, pe­dig nincs szégyellnivalója. Jó rendű eredményt ért el. Osztálytársai szeretik, s tud­ják: munkájára lehet számí­tani. Sokat tesz a közös­ségért. Szabadidejében szí­vesen vesz a kezébe citerát. A Rozmaring együttesben játszik, de érdekli a nép­tánc is. Dr. Király István, az is­kola igazgatója elismerően beszél növendéke munkájá­ról. Szolid, becsületes, nyílt szívű gyereknek ismerte .meg. — Megérdemli az ösztön­díjat. örülnénk, ha minden tanítványunk olyan volna, mlint József és László. Bogdán László csak névro­kona Józsefnek. A Volán tanműhelyében nyakig ola­josán kerül élő egy gép mel­lől. — Kisgyerek korom óta érdekelnek az autók, a mo­torok, ezért autószerelő le­szek. Szerződést kötöttem a vállalattal: ha végeztem, ide jövök dolgozni. Ezért ösz­töndíjat kapok a vállalattól. A pénzen szerszámokat ve­szek. Szeretnék műhelyt be­rendezni otthon. Persze sok minden másra is kell a pénz. Heten vagyunk testvé­rek, én vagyok a legkisebb. Édesanyám háztartásbeli, édesapám a termelőszövet­kezetben éjjeliőr. Van egy kis háztájink, tartunk né­hány állatot is. Ezért csak ritkán tudok a városban ma­radni, sietnem kell haza, se­gíteni a szüleimnek kaszál­ni, szénát gyűjteni, etetni az állatokat. László Hencsóről jár a vá­rosiba. Ha tanműhelybe jön, háromnegyed négykor kel, ha tanítás -yan, „ráér” hatig ágyban maradni. Vidám, ki­egyensúlyozott fiú. Energiá­jából még a csoport és szak- szervezeti bizalmi feladatok ellátására is jut. S hogy ő is jó tanuló, ez természetes, hiszen anélkül nem része­sülhetne a KISZ támogatá­sában. A tanulmányi eredményen kívül a szorgalmat, a gya­korlati oktatók véleményét, a családi körülményeket, a közösségi munkát is figye­lembe vették az odaítélésnél. Horváth Éva A női alkoholizmus gond­jai az utóbbi néhány évben előtérbe kerültek. Valkai Zsuzsa pszichológus, az Or­szágos Ideg- és Elmegyógy­intézet Alkohológiai Köz­pontjának munkatársa bea­vatott szakembere a kérdés­nek. Becslések szerint — írja 100 000 nő érintett a kérdés­ben. A mindennapi egészség- ügyi gyakorlatban nehéz ki­deríteni az alkoholizmus té­nyét. Mind a női betegek, mind hozzátartozóik mindad­dig titkolják, amíg súlyos szervi károsodással nem ke­rülnek kezelés alá, vagy a teljes társadalmi ellehetetle­nüléssel kerülnek szembe. A szervezetükben keletkezett gyógyíthatatlan kórok: a ke­ringési rendszer betegségei, a májártalmak, a központi idegrendszer organikus és funkcionális betegségei, a légzőszervek és emésztőszer­vek betegségei stb. .Miért titkolják? — teszi fel a kérdést a pszichológus. A megbélyegzéstől, a kikö­zösítéstől félnek. A nők ki­szolgáltatottsága e tekintet­ben sokszorosa a férfiaké­nak. Szociális, pszichés és fi­ziológiás alávetettségükben sérülékenyebbek és esendőb­bek — írja. Másfél évtizedes gyakorlati munkájának ta­pasztalatai nyomán olyan kérdésekre próbál választ kapni, mint hogy milyen va­lójában az alkoholista nő? Az öröklött tulajdonságok vagy a környezet adottságai idézik elő a betegséget? Vannak-e típusai? Van-e örömérzésük és milyen a munkaképességük? Milyen a szexuális életük? Melyek azok a társadalmi, pszicholó­giai és testi tényezők, ame­lyek a nők ivási szakásában meghatározók? Van-e kiút? „Tele vágyunk előítéletek­kel irántuk, melyek arra is jók, hogy elhiggyük: velünk ez nem fordulhat elő. Pedig az alkoholista nem különle­ges lény. Problémája a mi problémánk is. Legfeljebb abban különbözik az egész­ségesektől, hogy mi módon oldja meg a problémát.” A társadalom alapvető ide­genkedése ellenére foglalkoz­nunk kell e témával. Nem szabad szemet hunyni, mert így nem teremthetjük meg a segítségnyújtás feltételeit. Az alkoholizmus kialakulása megelőzhető, s ez lehetne a megoldás. Ha segíteni aka­runk, akkor ítélkezés és elő­ítéletmentes jóindulattal, az elfogadás érzetével, áttörve a beteg védekező ellenállását — juttathatjuk el a gyógyu­láshoz vezető útra. A női alkoholizmus terje­dése egyre gyorsabb. A könyv úttörő szerepét tölt be, hi­szen szerzője összehasonlító szociálpszichológiai vizsgálat alapján elsőként dolgozta fel a témát Magyarországon. A tesztek és mélyinterjúk alap­ján készült tanulmány mind a szakemberek, mind az al­koholtól veszélyeztetett vagy már károsodott nők és kör­nyezetük érdeklődésére szá­mot tarthat. Bárdosi Teréz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents