Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-14 / 268. szám

1986. november 14. péntek Somogyi Néplap 3 Somogy törvényességi helyzete Baranyai és somogyi képviselők találkoztak VÉLEMÉNYCSERE AZ EGÉSZSÉGÜGYRŐL dalainak megvalósításaiban A szocialista törvényesség változatlanul íontos eleme a belpolitikának. Átszövi egész életünket. Magában foglalja a gazdasági élet jogi kere­teit, a munkaviszonyból ere­dő jogokat és kötelességeket, az államigazgatási szervek eljárását, a közrend és köz- biztonság helyzetét, a bűnül­dözés hatékonyságát, a bíró­ságok ítélkezését épp úgy, mint az állampolgári fegyel­met, a törvénytiszteletet és a biztonságérzetet. A törvé­nyesség állapota tehát szá­mottevően befolyásolja társa­dalmi közérzetünket. Ha a gazdasági élet törvé­nyességi helyzete jön szóba, a legtöbb ember arra gon­dol: hogyan érvényesülnek a munkaviszonnyal, a szövet­kezeti tagsági viszonnyal kap­csolatos jogai. A legtöbb munkahelyen ezek a jogok megfelelően érvényesülnek, az eseti csorbák kiküszöbö­lését jogorvoslati fórumok biztosítják. Kevésbé meg­nyugtató a helyzet a dolgo­zók kötelezettségeinek tel­jesítését, a munkafegyelmet illetően. A közfelfogás sze­rint a munkafegyelem nem kielégítő. Ezt objektív ada­tokkal megerősíteni és cá­folni is nehéz. A munkafe­gyelem mérésének ugyanis nincsenek általánosan elfo­gadott, megbízható módsze­rei. Fontos támpont azon­ban a fegyelmi felelősségre vonás, illetve azok elmara­dásának száma. Somogy gaz­dálkodó szerveinél évente a dolgozók mintegy 4 százalé­kát vonják fegyelmileg fe­lelősségre. Hogy ez sok vagy kevés, arra nehéz válaszolni. Bizonyos azonban, hogy gyakran a súlyos fegyelmi vétséget elkövetőkkel szem­ben is elmarad a felelősségre vonás. Ennél nagyobb gond, hogy a gazdaságban az utóbbi években csökkent a jogsza­bályok tekintélye. Terjed az a nézet — egyes gazdasági vezetők körében is —, hogy „sok a jogszabály”, s azok gátolják a hatékony gazda­sági munkát. Ez a nézet szinte sugallja, hogy félre kell tenni ezeket a jogsza­bályokat. Tűrhetetlen állás­pont. Az ilyen gazdasági ve­zető magánemberként büszke arra, hogy jogállamban él. Vezetőként viszont tudnia kellene, hogy a jogszabályok a népgazdaság szempontjából nem feltétlenül rosszak. Vagy ha elavultak, akkor köteles­sége, hogy jelezze a fejlődés gátjait az illetékeseknek. A Somogyi Erdő- és Fa­feldolgozó Gazdaság tavaly januáriban vette át a Kani­zsa Bútorgyár gyáregységét. Milyen változásokat hozott a több mint másfél év, mi­lyen új termékek kialakítá­sára volt elegendő? Ezt tu­dakoltuk Choma Zsoltné igazgatótól. — A Kanizsa Bútorgyártól megkaptuk a Juventus és a Karéba szekrénysor gyártá­si és forgalmazási jogát. Piaci jelenlétünk folytonos­sága érdekében ez a két szekrénysor volt az áthida­ló megoldás. 1985 első felében már új termékek indításával foglal­koztak. Ennek eredménye lett a Karéba szekrénysor módosított változata. Ezt kö­Megengedhetetlenül laza a szerződéses fegyelem. A szer­ződések rangja megkopott, pedig a szerződéses fegye­lem megszilárdítása gazda­sági életünk egyik kulcskér­dése. Ezt azonban csak a gazdasági bíráskodástól nem lehet elvárni. A megyében növekvő, évente 250—300 gaz­dasági pertől ilyen eredmény nem várható. A gazdasági vezetők szemléletváltozásá­ra, az adott szó hitelére van szükség. Az államigazgatás, a taná­csok igen sokrétű feladatot látnak el. Jó vagy rossz munkájuk meghatározza az állampolgári közérzetet. Kü­lönösen igaz ez a hatósági tevékenységre, amely törvé­nyességi szempontból meg­határozó jelentőségű. A vb-titkári törvényességi felügyelet általában jól funk­cionál. Az ügyészségek azt tapasztalták, hogy a tanácsi szakigazgatási szervek ható­sági’ tevékenysége törvényes, megfelel a jogpolitikai irány­elveknek. A szakigazgatási szervek évente mintegy 60— 80 000 első fokú határozatot hoznak; többségét az érde­keltek tudomásul veszik. Csak a határozatok 2—4 szá­zaléka ellen fellebbeznek. De az alacsony hibaszázalék is évente több száz állampol­gárban ingathatja meg a bi­zalmat. Az államigazgatási eljárás szabályai gyakrabban szen­vednek csorbát. Ezt nem te­szi szóvá az állampolgár. Márpedig az sem közömbös, hogy betartják-e az ügyinté­zési határidőket, hogyan bán­nak az ügyfelekkel, s az el­járás során érvényesülnek-e garanciális jogaik. Kifogásol­ható, hogy a 2—4 százalékos fellebbezési aránnyal szem­ben az ügyészi vizsgálatok az ügyek 10—15 százalékában tártak föl eljárási szabály- sértést. Az emberi összeütközések számottevő része csak a jog eszközeivel oldhatók fel. Évente mintegy öt és félezer azoknak a vitás ügyeknek a száma, amelyeket csak a bí­róság, a polgári ítélkezés oldhat meg. Perlekedő hajla­munk közismert... Föl kell azonban figyelnünk arra, hogy az utóbbi két évben több mint 30 százalékkal megnőtt a házassági bontó­perek száma. A bíróságok polgári peres ítélkezésének csaknem 30 százalékát ezek kötik le. Bizonyos, hogy sú­lyos morális, társadalmi gondról van szó. A kiút ke­resésében fontos szerepe le­het a jognak, de a megol­vette az Írisz és a Zselic I. tölgyfurnéros bútor. Elké­szítettek még egy kárpitos garnitúrát is, amelyet Lotti névre keresztéltek. A félso­rolt bútorok szériagyártása rövidesen megkezdődött. Idén már a Zselic II. szek­rénysor is sorozatban készül, a korábbi ilyen nevű bútor továbbfejlesztett változata­ként. Az első darabok még natúr színben készültek, újabban — a divat' változá­sait követve — készítik el ezek pácait változatát is. — Terveztünk egy gyárt­mánycsaládot, amelyből vé­gül egy kis átdolgozással el­készült a Fortuna és a Vé­nusz hálószoba-garnitúra. A Fortuna drágább, komforto­sabb kivitelű, a másik egy­szerűbb és olcsóbb. dást — beleértve az új csa­ládjogi törvényt is — nem várhatjuk tőle. A legsúlyosabb és legag- resszívebb összeütközések bűncselekmények formájá­ban öltenek testet. A törvé­nyesség helyzetének egyik legfontosabb mutatója tehát a bűnözés alakulása. Somogybán a közrend és közbiztonság megnyugtató. Tény azonban, hogy —1983- ban és azt követően országo­san és Somogybán is — szá­mottevően nőtt a bűnözés. Szűkebb hazánkban tavaly több mint 5700 bűncselek­mény jutott a hatóságok tu­domására. Igaz, e bűncselek­mények mintegy kétharmada kisebb társadalmi veszélyes- ségű, úgynevezett vétség, de az egyharmadnyi bűntett sem lebecsülhető. Ez akkor is tár­sadalmi gond, ha az élet el­leni, erőszakos, garázda bűn- cselekmények kis számban fordultak is elő. A bűnözés elleni küzdelem egyre fonto­sabb társadalmi feladat. A bűncselekmények csaknem 60 százaléka vagyon elleni. A társadalmi tulajdonban oko­zott kár összege öt év alatt ötszörösére nőtt Somogybán, és 1985-ben már több mint 35 millió forint volt. Tavaly már több mint 18 millió fo­rintot tett ki a bűncselek­ménnyel személyek javaiban okozott kár összege. Mivel a legtöbb bűncselek­mény a vagyon ellen irányul, nyilvánvaló, hogy a bűnözés visszaszorítását célzó törek­vésünket erre a területre kell összpontosítani. Korsze­rűbb vagyonvédelemre, át­gondoltabb anyag- és szám­viteli rendszerre, jobb belső ellenőrzésre van szükség. Meg kell szüntetni a gyak­ran elképesztő emberi ha­nyagságot, nemtörődömséget. E nélkül nincs remény a bűnözés növekedésének visz- szaszorítására. Nem elég, hogy a bűnül­döző és igazságügyi szervek szinte erejüket meghaladóan helytállnak. Nem elég, hogy rendőrségünk az országos át­lagnál jobb eredménnyel de­ríti föl a bűncselekményeket és elkövetőit, hogy ügyészsé- • günk biztosítja a büntető el­járások törvényességét, hogy bíróságaink ítélkezésükkel jól szolgálják a társadalom vé­delmét. Mindez nem elég, ha e szervek erőfeszítése nem párosul széles körű társadal­mi összefogással. A szilár­dabb törvényességet nem elég óhajtani, tenni is kell érte. Dr. Szabotin István megyei főügyész A gyárban elkészítették egy új szekrénysor mintada­rabjait, amelynek a széria- gyártására nem került sor. Az ok meglehetősen hétköz­napi. — A Verőce I—III. sorról van gzó., Magasabb igények kielégítésére terveztük. A szekrények ajtaját Jugoszlá­viában készítették, mert az ajtófelület finom, speciális megmunkálást kíván. Je­lenleg azért áll a gyártás, mert a jugoszlávok nagyon magas árat kértek, így a boltokban is csak igen drá­gán lehetett volna megkap­ni a szekrénysort. Nehezí­tette volna a szekrény el­adását, hogy az import ele­meket tartalmazó árut a kereskedelem nem árusíthat­ja OTP-részletre. A kapos­vári .gyár ezt a megoldást kényszerlépésnek szánta ad­dig, amíg saját fejlesztései­vel nem tud jelen lenni a piacon. Az atók hazai elké­szítésére- célgépek hiányában nem volt mód. Ráadásul a gyár gépparkja tizenöt éves; az öreg berendezésiek nem alkalmasak minőségi munká­ra, de hiányzik a korszerű gyártástechnológia is. — Ami a gyártmányfei­— Baranya és Somogy or­szággyűlési képviselőcsoport­jai már tanácskoztak együt­tes ülésen — 1978-ban, a szomszédos megyében —, s ez a kapcsolat szervesen il­leszkedik a somogyi csoport programjába. Határozott szándékunk ugyanis, hogy együttműködjünk a szomszé­dos megyék képviselőcso­portjaival a közös feladatok megbeszélésében, az állás­foglalások kialakításában. Egyeztetjük véleményünket olyan témákban, melyek az országgyűlés vagy az or­szággyűlés bizottságai elé ke­rülnek, s ott már az így megvitatott, egységes állás­pontot képviseljük. Baranyai képviselőtársainkkal különö­sen fontos közös dolgaink számbavétele, mert számos pécsi székhelyű gazdálkodó szervezet, intézmény hatókö­re Somogyra is kiterjed. Ér­dekelték vagyunk a szak­ember-utánpótlásiban, a pécsi felsőfókú oktatási intézmé­nyek munkájában, de Ka­posvár is ad Baranyának itt végzett pedagógusokat, ál­lattenyésztési szakembere­ket. Tehát nagy jelentősége van a kapcsolatok fejlesz­tésének, a képviselőcsopor­tok együttműködésének. Pásztohy András ország­gyűlési képviselő, a Somogy megyei képviselőcsoport ve­zetője indokolta így annak a TEHETETLEN LAKÓK A lakásépítések minőségé­ről és az építő szervezetek szavatossági kötelezettségei­nek teljesítéséről tanácsko­zott tegnap a Somogy Me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság. Az utóbbi időben több testület is napirendre tűzte e témát, így lapunkban is fog­lalkoztunk vele. Nem szük­séges részletezni tehát: az építő szervezetek által ké­szített lakások minősége nem javult eléggé, még mindig sok új otthon kivitelezése kritikán aluli. Ezt a népi el­lenőrök vizsgálatai is meg­erősítették. lesztést illeti, a vállalat át­szervezésekor létrehoztunk egy saját fejlesztési csopor­tot, amely .ma már tél j es lét­számmal dolgozik. Kapcso­latban vagyunk egy ‘ belső- építésszel is, aki formaiter- veket és kiviteli terveket ké­szít a vállalatnak. A bútorgyár legfiatalabb termékei közé tartozik egy ifjúsági szekrénysor. Sikere esetén szó lehet a továbbfej­lesztett, elemes változiat el­készítéséről is. A szekrény természetes furnérból ké­tanácskozásnak az összehívá­sát, melyre a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát sződősikisláki oktatási köz­pontjában került sor. Bara­nya és Somogy képviselőcso­portjainak megbeszélésén részt vett Klenovics Imre, a Somogy megyei pártbizott­ság első titkára, Horváth La­jos, a Baranya Megyei Ta­nács elnöke, dr. Gyenesei István, a megyei tanács el­nöke, a Hazafias Népfront Baranya és Somogy Megyei Bizottságának titkára, Krasz- nai Antal és dr. Novák Fe­renc. A találkozó programjában Cziráki Imre vezérigazgató- helyettes tájékoztatójából, majd üzemlátogatáson is­merkedtek meg a Balaton- bogllári Mezőgazdasági Kom­bináttal. Ezután a két me­gye egészségügyi helyzetéről kaptak átfogó képet, majd az együttműködés lehetősé­geit vitatták meg. Dr. Kó­bor József, a baranyai és dr. XJjsághy Erzsébet, a so­mogyi egészségügyi osztály- vezető beszélt az ágazat eredményeiről és gondjairól, s azokról a találkozási felü­letekről, melyeknél a két megye közösen hasznosíthat­ja szellemi és technikai tel­jesítőképességét a gyógyá­szatban, a kutatásban és a megelőzésben. Somogy egészségügyi fela­szül és ez drágává teszi. — Sajnos ,egy négyzetmé­ter furnér ára 70 forint fö­lött van. A feji észt,és tehát attól függ, hogy sikerül-e olcsóbban hozzájutni a nyersanyaghoz. Mindenkép­pen szeretnénk megmaradni a természetes faanyagok használatánál. A gyárban minden lehető­ség megvan a faanyag be­szerzésére. Gondot ókoz még a gazdaság és a bútorgyár tervének összehangolása. Lehőcz Rudolf jelentős szerepet töltenek be a baranyai intézmények. A pécsi Akadémiai Bizottság tevékenysége épp úgy példa­ként említhető, mint az Or­vostudományi Egyetemé. Említést érdemel a körzeti örvösök továbbképzéséhez nyújtott támogatás is. Együtt­működnek az egészségügyi képzés és továbbképzés szer­vezésiében, lebonyolításában, a gyógyászati, a diagnoszti­kai eszközök kihasználásá­ban, az új ellátási formák­ról szerzett tapasztalatok átadásában. A tervek között szerepel, hogy a Szigetváron 1988-ban elkészülő új kórház egyes ellátásaiból a térség somo­gyi települései is részesülnek majd. A két osztályvezetőtől hallottuk: összehangolják fejlesztési terveiket, s kö­zösen valósítanak meg bizo­nyos célokat. Így elkerülhe­tik a párhuzamos fejlesztést. A képviselőcsoportok együttes ülése e téma kap­csán megerősítette, hogy a szomszédos megyék kapcso­latának bővítése nemcsak az egészségügyben, hanem más területeken is indokolt. A közös témák megvitatása előmozdíthatja a térségek fejlődését, a gondok gyor­sabb, egyszerűbb és kisebb anyagi terhekkel járó meg­oldását. tárgyalt alig történt kedvező válto­zás. S itt az alapvető hiba. Ke­serű dolog az, hogy a Népi Ellenőrzési Bizottság kesereg. Hosszú évek óta minden el­lenőrző szervezet — tanács, szakszervezet és még ki tud­ja hány szerv — megállapít­ja, hogy rosszak a lakások, aztán az építőipar egyetért ezzel, majd alig tesz vala­mit. S ha a felelős szervezetek szava falra hányt borsó, ak­kor mit tehet az átlagember, -aki beköltözik egy új lakás­ba? Erői is szó volt a tegna­pi tanácskozáson. A lakás­építések nagy részénél hi­ányzik a minőséget teremtő érdekeltségi rendszer, az el­lenőrzés felületes, az átvé­telkor a beruházó túlzottan engedékeny, a kötbéreket az érdekeltek „jóindulatúan” elengedik... A garanciális, szavatossági javítások pedig lucaszéke módjára készül­nek. A bizottság most is elfo­gadott jónéhány ajánlást, amelyek valóra váltása javí­tana a helyzeten. De vajon van-e valamiféle garancia rá, hogy történik is valami? Ugyanis erre mindenképpen szükség lenne, mert csak va­lamiféle intézményesített szi­gor hozhat áttörést. Ugyanis a fentebb már említeti át­lagember, a lakás tulajdono­sa vagy bérlője tehetetlen. Ha nem javítják ki otthoná­nak hibáit, akkor legföljebb polgári peres úton kénysze­rítheti ki ezt, vagy legalább a kártérítést, de az ilyen perek hónapokig, néha éve­kig elhúzódnak, úgyhogy a lakó ott van, ahol a part szakad. A tényeket ismét rögzítet­ték a tegnapi ülésen. De ez kevés. Tettek szükségesek. Ám ez már nem a népi el­lenőrök feladata, ök (is) je­lezték a hibákat, de villanyt szerelni, festeni, mázolni, ta­pétázni nem nekik kell. l. r. Új bútorok Kaposvárról A lakások a megyei NEB minőségéről Ennyit a kiindulási alap­ról. A tegnapi ülés néhány tanulsága viszont érdemes rá, hogy. kissé bővebben ele­mezzük. A megyei NEB több mint tíz éve rendezett ha­sonló vizsgálatot, majd két éve utóvizsgálatot is tartott a lakásokról. S most az elő­terjesztésben rögzítették: a vizsgálatot az ellenőrzöttek megértőén fogadták, a jegy­zőkönyvekben rögzített meg­állapításokkal egyetértet­tek ... Keserű megállapítás az, hogy a korábbi vizsgála­tokat követő ajánlásokat ak­kor is elfogadták, de azután

Next

/
Thumbnails
Contents