Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-11 / 240. szám

1986. október 11., szombat Somogyi Néplap 3 A programnak megfelelő az átállás Vállalati tanácsok a közösség érdekében Az év végéig új vezetési fanmára térnék át a somo­gyi tanácsi vállalatok. Az át­állás a múlt évben kezdő­dött, azt követően, hogy — a hatáskörileg illetékes párt- és szalkszjervezeti szervekkel egyeztetve, a megyei tanács vezetődnek egyetértésével — a vállalati felügyeletet gya­korló szák igazgatási szervek kialakították elképzeléseiket. Az új vállalatvezetési for­mák közös jellemzője, hogy az állami tulajdon folyama­tos működtetésének jogát a vállalat közössége, vagy a közösség képviseletében eljá­ró testület gyakorolja. A vállalat félett új típusú — a működés törvényes rend­jét vizsgáló — felügyeleti rendszer érvényesül. A vál­lalatok dolgozói — a Kapos- vdll-t kivéve — az új válla­latvezetési formáról elfogad­ták a szakigazgatási szervek javaslatát. A Kaiposvill-nél ugyanis a közösség a köz­gyűlés helyett a küldöttgyű­lés hatáskörébe utalta az ál­lami tulajdon folyamatos működtetésiével kapcsolatos tennivalókat. A megyei tanács tizenhat vállalata közül továb/bra is államigazgatási felügyelet alatt működik a moziüaemi vállalat, a gyógyszertárt köz­pont, a településtisztasági és kertészeti vállalat, a ké­ményseprő vállalat, vala­mint a temetkezési vállalat. Ezt szerepük indokolja. Az állaim igazgatási felügyelet biztosítja ugyanis az alapí­tónak, hogy a vállalat tevé­kenységét a tulajdonos jogán befolyásolja. Vállalati tanács irányítja ezentúl a vendég­látó vállalatot, a Kapos és a Somogy kereskedelmi vál­lalatot, a Sütév-et, valamint a Tanép-et. A dolgozók köz­gyűlésének irányítása alatt működik a Somber, vala­mint a tanácsi tervező vál­lalat. A dolgozók küldöttgyű­lése irányítja a nyomdát, a kefe- és műanyagipari vál­lalatot, a Patyolatot és a Ka- pastváll-t. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága a közelmúlt­ban tájékoztatót hallgatott meg az áttérés tapasztalatai­ról. Ebben hangzott el, hogy az előkészítő bizottságok jó színvonalon látták el felada­taikat, nagy felelősséggel végezték munkájukat. Az át­térések szervezetten, zökke­nőmentesen zajlottak le. Az új szervezeti és működési szabályzatok megfelelnék a jogszabályi előírásoknak. Szervezeti és működési sza­bályzatával, valamint az át­térés előkészítésével jó pél­dát szolgáltatott a nyomda­ipari vállalat. Ezzel kapcso­latos úttörő munkája elisme­rést érdemel. A válalatok igazgatóit a közösség megerősítette tiszt­ségükben, a beruházási vál­lalatnál, illetve a tervező vállalatnál pedig pályázatot írtak ki és új igazgatót vá­lasztottak. A válialati veze­tőségek megválasztása során tapasztalni lehetet a felelős­ségérzetet. Nemegyszer csak több kísérlet után tudták megválasztani a vezetőséget. A Kaposplastnál több kísér­let után sem sikerűit annyi személyt megválasztani a vállalati vezetőségbe, ahá­nyat eredetileg terveztek. Ezért úgy döntöttek, hogy kettővel csökkentik a veze­tőség létszámát. A helyi tanácsok által alapított Kisvállalatok ás át­tértek az új vezetési formá­ra. Közgyűlés irányítja ezen­túl a nagyatádi Mikro Elekt­romos Javító és Szolgáltató Vállalatot, a boglárllellei Ba- latonvill-t, a siófoki Sáóvill-t, valamint a marcali autójaví­tó kisvállalatot. A kaposvári autójavítót küldöttgyűlés irá­nyítja. A Sióvill-nél először nem erősítették meg az igazgatót munkakörében, ha nem pályázatot írtak ki. A jelentkező azonban visszalé­pett. Ezt követően a régi igazgató kapta meg a közös­ség bizalmát. Általános tapasztalat, hogy a vezetőség tagjai felelős­séggel végzik munkájukat. Döntéseiknél a vállalati ér­dekeket veszik alapul, és betartják a törvény előírása­it. A vállalati érdekek védel­mét szolgálja a Somogyterv- nél az az intézkedés, hogy felfüggesztették öt vállalati gazdasági munkaközösség működését, a Kaposplastnál pedig versenytárgyalás révén adtak ki munkát. Ezeket az intézkedéseket a vezetőség jóváhagyta. A vállalat vezető szer­veinek eredményesebb mű­ködését segítette az a tanfo­lyam is, amelyet a Szervezé­si és Vezetési Tudományos Társaság rendezett a vállala­ti tanácstagok, a vezetőségi tagok, illetve a küldöttek ré­szére. Jó lett volna, ha töb­ben vesznék részt ezen, bő­vítik ismereteiket. Tapaszta­latunk aiz, hogy a vállalat vezető szervében tevékeny­kedő dolgozók egyre több és érdemibb információt kapnak döntéseikhez a vál­lalat vezetőitől. Érdemes gondolkodni azon, hogy mi­ként lehetne még érdemibbé és folyamatosabbá tenni ezt. Célszerű volna újra szabá­lyozni a szakszervezeti ha­tásköröket is, mert — külö­nösen a közgyűlési formában működő vállalatok esetében — sok a párhuzamosság. Feladatunk most az, hogy segítsük az új vezetési for­mára való áttérését azoknál a vállalatoknál is, amelyek még nem tették meg. A vál­lalati önállóság tiszteletben tartásával — az illetékes pártszervezetekkel közösen — meg kell határozni az irányítás új rendszerét, azt, amelyben adott esetben a népgazdasági, illetve a me­gyei érdekéket érvényre le­het juttatni. Hátravan még, hogy a megyei tanácson be­lül Kialakítsuk az állami törvényességi felügyeletet ellátó szervezetet, és kidol­gozzuk munkamódszerét. Ez­után kell' kidolgozni még az ágazati osztályokkal való kapcsolattartás rendszerét és a szükséges információk cse­réjének módszerét, azonkívül egyértelművé kell tenni a feladatokat és a hatáskörö­ket. Ez szolgálja a vállala­tok, valamint a megye és a népgazdaság érdekeit is. Dr. Tóth ’Károly a megyei tanács elnökhelyettese Hálóból a halnevelőbe A Balatoni Halgazdaság nagyatádi kerületében, Ta- ranyban is megkezdődött az őszi lehalászás, ötszázöt­ven mázsára számítanak. Főleg busa, amur, ponty és harcsa került a hálóba abban a tóban, ahonnan téli halnevelőbe került a zsákmány. Az ötszázötven má­zsából értékesítésre mintegy kétszáz mázsa jut A megújuló családjogról Az Igazságügyi Miniszté­rium jogszabály-előkészítő szakemberei befejezték an­nak a törvényjavaslatnak a szövegezését, amely — mint ismeretes — az országgyűlés őszi ülésszakának egyik na­pirendi témája lesz, kezde­ményezve a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosítását. A törvénymó­dosítás elveiről és törekvé­seiről, az utóbbi hónapokban lezajlott társadalmi és szak­mai viták tapasztalatairól az MTI tudósítója kért összege­zést. A családjogi törvény mó­dosításának elveit — a Mi­nisztertanács döntése értel­mében — megvitatta a Ha­zafias Népfront, a KISZ KB Intéző Bizottsága, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Magyar Jogász Szövetség ve­zető testületé, valamint az országgyűlés több bizottsága. Általános tapasztalat, hogy a javaslatok többségét a viták­ban részt vevők kedvezően fogadták. Egyetértés alakult ki a törvénymódosítás fő cél­jairól, mindenekelőtt abban, hogy tovább kell erősíteni a házasság intézményét, a há­zastársakban fokozni a szükséges felelősség érzé­sét; határozottabban kifeje­zésre kell juttatni a családi kapcsolat kötelességtartal­mát; a kölcsönös támogatás erkölcsi—jogi kötelességét. Abban is teljes volt az egyet­értés, hogy a szabályozás se­gítse a gyermekek érdekei­nek hatékonyabb érvényesü­lését. Egyetértés alakult ki ab­ban is, hogy nem indokolt változtatni házassági jogunk­nak azon az elvén, amely szerint a véglegesen és hely­rehozhatatlanul megromlott házasságot a bíróságnak fel kell bontania. A megegyezéses bontás olyan kulturált, a gyermekek érdekeit is figyelembe vevő válási forma, amelynek elő­nyeiről lemondani — vissza­lépést jelentene. A házas­ság felbontását azonban — a gyakorlati tapasztalatok szerint — sokszor akkor is kérik, amikor a házasság nem romlott el véglegesen. A felek gyakran nem is akarják igazán a válást — elhatározásuk nem megfon­tolt, nem végleges. A bíró­ságnak tehát — a közvéle­mény szerint is — legyen nagyobb lehetősége arra, hogy meggyőződjék a házas­társi kapcsolat helyrehozha­tatlanul feldúlt voltáról. Többen fölvetették a viták során, hogy a hosszabb ide­ig tartó különélés előírása formális feltétel, és bizonyí­tása is nehézségekbe ütköz­ne. A közös vagyonnak a bontóperrel egy időben tör­ténő megosztását viszont a többség helyeselte. A Vitában részt vevők egyetértettek azzal, hogy a gyermektartásdíj fizetését differenciáltabban kell sza­bályozni, összege a gyermek szükségleteihez igazodjék. Helyeselték a nagykorú gyermekek felelősségének, az idős, rászoruló szülőkkel szembeni támogatási köte­lességek fokozását is. Felme­rült azonban, hogy ez sók esetben megoldhatatlan fel­adat elé állítaná azokat a fiatal felnőtteket, akik ma­guk is kiskorú gyermekeik­ről gondoskodnak, és gyak­ran lakáshelyzetük sem megoldott. A többség mégis úgy foglalt állást, hogy az idős, rászoruló szülőkről való gondoskodás a gyermekek alapvető erkölcsi-jogi Köte­lessége, amelynek eleget kell tenniük. Sok más kérdésben is el­hangzottak hasznos észrevé­telek és javaslatok — s ezek mindegyikét hasznosították a törvényszerkesztők A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Derűs őszi csöndességben, ám eseményekben bővelke- dően telt el a hét. Ülésezett a városi pártbizottság Ka­posváron, a megyei tanács végrehajtó bizottsága, láza­san készülitek tegnap kez­dődött országos kongresszu­sukra az ipari szövetkezetek küldöttei, s tisztújító kül­döttgyűlésre készült a Mű­szaki-Természettudományi Egyesületek Szövetsége is. A vállalatok túl a három­negyed éven még egy utolsó hajrával igyekeznek teljesí­teni, illetve túlteljesíteni exportkötelezettségeiket, ele­get tenni a belföldi partne­rek igényeinek. Az őszi pezsdülő élet egye­dül talán a mezőgazdaság­ban nem érződik olyan mér­tékben, ahogy azt a szakem­berek szeretnék. Egyre nehezebb ( C- Ml l-l a munka a földeket*, pedig a jövő évi kenyérnek való vetése a Drávától a Balatonig egy­aránt a legfontosabb felada­tok közé tartozik. A megye déli részein a tíz-húsz cen- timéternyi száraz homokré­teg, a közép- és észak-so- mogyii gazdaságokban pedig az ekék által kiforgatott ta- ligakeréknyi hantok elmun- kálása okoz gondot. Az IKR balatonújlaki kör­zeti központjában a hét ele­jén összegezték az elvégzett munkát. A rendszerhez tar­tozó zalai és somogyi tan­gazdaságokban több mint húszezer hektár búza elveté­se a feladat. Eddig a mun­ka egyötödével készültek el, s hogy ez nem is volt olyan egyszerű, azt bizonyítja: a raktárakból július 1-től 1463 ekevas kelt el, félezerrel több, mint tavaly ilyenkor. Mivel a mezőgazdasági üzemekben dolgozók többsé­ge falvak, kis települések la­kója, nem mindegy, hogy az amúgy sem könnyű mun­kához milyen életkörülmé­nyek párosulnak. A népességmegtartás, az elvándorlások mérséklé­se, illetve megállítása, a települések gazdasági elitar­tóképessége valamennyi, se­gítséget nyújtani tudó szer­vezet feladata. Ebben foglalt állást a Kaposvári Városi Pártbizottság e heti ülésén, amelyen a városkörnyéki te­lepülések helyzetét tárgyal­ta. A helyi kezdeményezé­sek, a saját erőforrások mel­lett az országos és a megyei támogatási lehetőségeket is ki kell használni annak ér­dekében, hogy komfortosab­bá, marasztalóvá váljanak a kis települések. A megújítá­si, megújulási szándék egy­aránt érződik, s hogy nem­csak ezen a téren van erre szükség, azt jól példázzák a vállalatokban mind nagyobb megbecsülésnek örvendő újítómozgalmak. A termelé­kenység, a hatékonyság nö­velését szolgáló újításokból még több is elkelne. Ehhez sokszor az ügyintézési nehézségek meg­szüntetésére és megújuló szemléletre is szükség volna. A Kaposvári Húskombinát­ban a kedvező feltételek biz­tosítása nyomán megkétsze­reződött az újítások száma. Követendő példa az övék, mint ahogy a Kaposplast is, ahol az idén — egy apró­ságnak nevezhető változta­tásnak köszönhetően — több mint húsz százalékkal nőtt a beadott újítások száma. Többeket érintő, ugyanak­kor ellenőrizhető témáról tanácskoztak az elmúlt két napon Kaposváron a Kör­nyezetvédelem a közlekedés­ben címmel megrendezett II. országos konferencián részt vevő szakemberek. A VII. ötéves tervidőszakra szóló környezetvédelmi feladatok mellett részletesen megvitatták a MÁV és a Volán e témakörbe tartozó feladatait. Eszmecserét foly­tattak a környezetkímélő anyagok felhasználásáról, a hulladékok hasznosításáról és egyéb, az életterünket káro­sító tényezők csökkentésének módjáról. Nagy Zsóka Tervezik az atádi strandot Elfelejtett csekkek Az idén jelentősen meg­változott a tanácsok pénz­ügyi gazdálkodása, a fej­lesztési elképzelések megva­lósításában mind nagyobb szerepük van a helyi bevé­teleknek. Nem a „nagyka­lapból” osztozkodnak a te­lepülések, hanem a gazdál­kodó szervek által befizetett pénzekből, különböző adók­ból és a településfejlesztési hozzájárulásokból kell meg­oldaniuk feladataikat. A dél-somogyi kisvárosban, Nagyatádon. másodszori próbálkozásra mondtak igent a teho fizetésére. A városi tanács által megszavazott rendelet szerint az atádiak évente hatszáz forinttal já­rulnak hozzá egy új strand építéséhez. Mindez egy csepp a tengeriben — de nélkülöz­hetetlen csepp. Hoffmanné dr. Németh Ildikó vb-titkár úgy fogalmaz, hogy e forin­tok is sokat számítanak költ­ségvetésükben. A tanácsrendelet szerint szeptember 15-ig be kellett fizetni a hozzájárulást, a Pénzügyminisztérium mó­dosítása szerint azonban de­cember 31-ig még mód van erre. — Eddig hányán fizettek? — Számításaink szerint a településfejlesztési hozzá­járulásiból évente 1 852 000 forintnak kell bejönnie. Szeptember végéig 1 153 000 forint érkezett a számlánk­ra. 967 család van „hátra­lékban”. Az idézőjel azért is kívánkozik, mert decem­ber 31-ig még lehetőség van a befizetésre. Körülbelül annyian tartoznak, ahá- nyan nemet mondtak a sza­vazásnál. — Mi történik január el­seje után az adósakkal? — Akár a bérükből is le­tilthatjuk a tartozásukat, természetesen a büntető ka­mattal együtt. Ilyenre már volt példa a kofa idején is. Vannak notórius nemfize­tők. Úgy gondolom, hogy a vártnál többen tettek eleget időben a fizetési kötelezett­ségüknek. — A településfejlesztési hozzájárulást fizetőket az is érdekli, hogy mi lesz a pénzük sorsa, hogyan áll a strand építése. — Már készülnek a ter­vek. Rövidesen megállapo­dás születik a meleg vizet adó kút újbóli feltárásáról is. Az első lépéshez tizen­hatmillió forintra van szük­ség. N. J.

Next

/
Thumbnails
Contents