Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-02 / 232. szám
2 Somogyi Néplap 1986. október 2., csütörtök Világszerte örömmel fogadták a hírt Munkatalálkozó (Folytatás az 1. oldalról.) Egy magas rangú brit kormánytisztviselő közölte, hogy Thatcher személyes üzenetet kapott Mihail Gorbacsovtól, annak tartalmáról azonban nem volt hajlandó nyilatkozni. Javier Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára annak a véleményének adott hangot, hogy az izlandi találkozó lehetőséget teremt a két nagyhatalomnak kapcsolatai megjavításához. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy ez elvezet a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti jobb kölcsönös megértéshez, mindenekelőtt leszerelési kérdésekben. A szovjet— amerikai viszony javulása kedvező hatást gyakorolna a nemzetközi helyzet egészére, egyebek között a világ- szervezet munkájára. A Koppenhágában tartózkodó Georgij Arbatov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjet Tudományos Akadémia Amerika és Kanada Kutató Intézetének nemzetközi hírű igazgatója óvott a konkrét eredményekkel kapcsolatos túlzott várakozásoktól, mivél a reykjaivíiki találkozó sokkal inkább egy „érett csúcstalálkozót” hivatott előkészíteni. Ugyanakkor Gorbacsov és Reagan öktóberi megbeszélése „jóval több, mint pusztán a nyilvánosságnak szánt lépés”. A megelégedés és remény hangoztatása mellett Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy az izlandi találkozóval ismét konstruktív párbeszéd kezdődik Moszkva és Washington között, ami elengedhetetlen a bizalom légkörének kialakításához a kelet—nyugati kapcsolatokban. Ez utóbbinak meghatározó jelentősége van a biztonság és az emberiség jövője szempontjából — mondotta. A spanyol külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy az ország vezetése reménynyel tekint a reykjaviki találkozóra. Az ilyen találkozók mindig is pozitív hatással voltak és hozzájárultak a kölcsönös megértéshez, a nemzetközi kapcsolatok légkörének enyhítéséhez — mondta a szóvivő. Washingtoniban időközben a külügyminisztérium bejelentette, hogy az izlandi találkozó miatt elhalasztják George Shultz külügyminiszter afrikai útját. Shultz eredetileg a jövő héten kezdte volna meg kilenc afrikai országot érintő körútját. Ezt azonban későbbi időre halasztották, mivel a külügyminiszter elkíséri Reykjavi'k- ba Reagan elnököt. „Ugrás a csúcs felé” — ilyen című vezércikkben méltatja Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan izlandi találkozójának bejelentését szerdai számában a The New York Times. Hasonlóképpen vezető helyen foglalkozik a két vezető megállapodásával, a szovjet—amerikai csúcstalálkozó útjában állt akadályok elhárításával minden jelentős amerikai napilap, az ezzel kapcsolatos jelen tések tették! ki kedden a televíziós hálózatok esti híradójának túlnyomó részét. „Hogy a két szuperhatalom meg tudta oldani ezt a csomót, annak bizonyítéka, hogy mindkettő komoly hasznot remél a tárgyalásoktól. egyre inkább bízik abban, hogy a másik fél is osztja ezeket a reményeket” — állapítja meg a The New York Times vezércikke. Az elmúlt napok tanulsáBudapestre érkezett a svéd iparügyi miniszter iKapolyi László ipari miniszter meghívására szerdán hazánkba érkezett Thage Peterson svéd iparügyi miniszter, aki tárgyalásokat folytat vendéglátójával a két ország ipari együttműködéséről, ellátogat több magyar iparvállalathoz és megtekinti a bábolnai napok rendezvénysorozatát. Összecsapás a A felszámolásra ítélt francia hajóépítő tröszt, a Nor- med La Ciotat-i gyárában kedden délután az elkeseredett munkások összecsaptak az ellenük kivezényelt rohamrendőrökkel. Az első Nyereménybetétkönyvsorsolás Az Országos Takarékpénztár szerdán Budapesten rendezte meg a nyereménybetétkönyvek sorsolását. Mindazok az 1986. szeptember 29-ig váltott és a sorsolás napján forgalomban volt nyereménybetétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (számvégződése) megegyezik a felsorolt számokkal, az 1986. III. negyedévi átlagbetétjüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték. Számvégződés Nyereményszázalék 103 50 137 100 141 25 150 50 162 25 180 25 242 250 247 25 250 25 286 50 287 25 359 100 434 25 435 50 494 25 522 25 639 25 853 25 967 50 997 25 A nyereményösszeget a betétkönyvet kiállító takarékpénztári fiók, takarékszövetkezet vagy postahivatal október 17-től fizeti ki. rendőrökkel összetűzések délután kezdődtek, majd egyre jobban elfajulva a késő éjszakai órákig tartottak és csatatérré változtatták a Marseille és Toulon között, a Földközi-tenger partján fekvő kisvárost. A munkások tüntető menetben a városházára akartak menni, de a nagy erőkkel fellépő rohamrendőrök elzárták útjukat. A dolgozók erre hegesztőszerszámokkal összecsaptak a rendőrökkel. A diplomáciai kapcsolatok 1933-tban történt felvétele után a második Világháború után az antifasiszta koalíció — a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia — konmá-nyfölnék értekezletein találkozott először a két nagyhatalom vezetője: Sztálin és Roosevelt Teheránban (1943. november 28—december 1.), majd Jaltában (1945. február 4—11.), ahol összehangolták a német fasizmus teljes szétzúzására vonatkozó katonai terveket, kidolgozták a kapituláció feltételeit. Po,ts- darnban (1945. július 17— augusztus 2.) már Truman képviselte az Egyesült Államokat. 1955. július 18—23. Genf — a második világháborút követő „hidegháborús” szünet után ekkor ültek össze először a négy nagyhatalom állam- és kormányfői. 1959. szeptember 15—27. A Reagan—Gorbacsov találkozó színhelye az izlandi fővárosban a Saga Hotel lesz. (A képen a magas épület) (Telefoto — AP—MTI—KS) gait elemezve a vezércikk leszögezi: különösen a fegyverzetkorlátozás, a leszerelés területén „csak olyan megállapodás lehet tartós, amely mindkét felet kielégíti, s egyiknek sem teszi lehetővé, hogy győztesnek kiáltsa ki magát”. Az amerikai közvélemény nagy megelégedéssel fogadta az izlandi munkatalálkozóról született megállapodást. A különböiző rádió- és televíziós műsorokban megszólaltatott politikusok, közéleti személyiségek túlnyomó többsége úgy vélekedett, a feszültséget keltő problémákban hasznos megoldás Az Egyesült Államokban kedden újabb kísérletet hajtották végre az ASAT mű- hclldelihárító rendszerrel. Mint a washingtoni had- ügyminisztériumibajn közölték, a műholdvadász, más néven műholdromboló rakétát egy F—15-ös vadászgép Üjaibb föld alatti nukleáris robbantást hajtottak végre tegnap a nevadai aitamikísér- leti telepen. A robbantás erőssége 20—150 kilotonna volt, és a föld alatt 700 méteres mélységben került rá sor. A TASZSZ szerint ez vólt a 21. amerikai kísérleti robbantás azóta, hogy a Szovjetunió 1985 augusztusában egyoldalúan felfüggesztett mindennemű kísérleti atomrobbantást. született, s a legfőbb eredmény az, hogy a párbeszéd most a legmagasabb szinten folytatódik. Az izlandi munkatalálkozó napirendjéről egyelőre nincsenek hivatalos közlések, bár Shultz külügyminiszter sajtókonferenciáján megemlítette: azon a tárgyaláséin négy fő területről kívánnak szót ejteni, mindenekelőtt a leszerelési témakörről, de emellett a kétoldalú kapcsolatokról, a regionális problémakörről, de emellett a kétoldalú kapcsolatokról, a regionális problémakörről és az emberi jogok érvéry-esíté- sének kérdéséről is. fedélzetéről indították. A gép a kaliforniai Vamden- berg légitámaszpontról szállt fel. A Pentagon téhán nem vatta meg a kérdés megoldásának kimenetelét, s folytatja az elhárító rakétarendszer kidolgozását. Az idén ez a 10. bejelentett amerikai nukleáris kísérlet. A szovjet moratórium óta pedig 17 próbát jelzett előre az amerikai energiaügyi minisztérium. A leg- ■0többi nukleáris kísérlietet Nevadában szeptember 11-én hajtották végre. Az újabb amerikai kísérleti nukleáris robbantás a reykjaviki csú cs találkozó bej el entés év el szinte egyidőben volt. Munkatalálkozó lesz tehát pár nap múlva Reykjavik- ban — s ez azt jelenti, hogy az elmúlt napok sokszor bizonytalan, sokszor viharos időjárása után a nemzetközi kapcsolatok égboltja ismét derültebbé vált. Az akadályok — vagy a szovjet szóvivő által a csúcstalálkozó útjáá emelkedő „bukkanók- nak” nevezett problémák — elhárultak, Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan két napon át ismét találkozik egymással, Mi történt végül is az elmúlt napokban? Miért látszott hirtelen nagyonis bonyolultnak a szovjet—amerikai viszony? A válasz viszonylag könnyen megfogalmazható: kísérlet történt arra, hogy az ígéretes előkészítő munkát egyetlen gesztussal semmivé tegyék — de a Szovjetunió önmérsékletével, kompromisszumos megoldást kereső magatartásával sikerült visszaverni ezt a kísérletet. Az események ezt bizonyítják. Az FBI — akikor, amikor már bizonyos volt, hogy egy újabb szovjet—amerikai csú esteiéi kozó előkészítése ígéretesen halad — váratlanul letartóztatott egy szov-jet ENSZ-alkalimazottat. Genna- gyij Zaharov a fejlődő or- szágók technikai megsegítésével foglalkozott, munkájához tartozott olyan technikai megoldások, rendszerek ösz- szegyűjtése, amelyek alkalmasak lehetnek erre a célra, s az is, hogy ehhez külső munkatársakat foglalkoztasson. Egy ilyen „munkatársa” valójában az FBI ügynöke volt — aki azonban sohasem adott semmiféle „katonai titoknak” minősülő anyagot, kivéve akkor, amikor Zaha- rovval megtartott találkozójukon már az FBI is ott volt. Hasonló ügyek a múltban is előfordultak, s az, aki az akció mögött állt, bizonyosra vehette, hogy lesz szovjet válaszlépés. i Ez vezetett Nicholas Dani- ioff, az U.S. News and World Report moszkvai tudósítójának letartóztatásához. Danl- loffról a szovjet hatóságok elegendő adattal rendelkeztek ahhoz, hogy bizonyítsák: nem csupán olyan tevékenységet folytatott, amely szorosan kapcsolódott tudósítói munkájához. Moszkvában azonban kezdettől fogva hangoztatták: Danii off ügyét nem tartják elsődleges fontosságúnak, úgy vélik, lehet erre is, a Zaihairov-ügyre is elfogadható megoldást találni Ekkor robbant a második amerikai „bomba”: a külügyminiszterek tervezett találkozója előtt közvetlenül bejelentették az amerikai fővárosban, hogy nem kívánatos személynek minősítik a Szovjetunió ENSZ-küldött- ségének 25 munkatársát, s azoknak október elsejéig el kell hagyniok az országot. Maga Eduard Sevardnadze nevezte ezt olyan próbálkozásnak, amelynek célja nem „kémtevékenység” megakadályozása, hanem a SzovjetMűholdelhárító rendszer Névadai nukleáris kísérlet SZOVJET-AMERIKAI CSÚCSTALÁLKOZÓK Washington —z-Nyikita Hruscsov személyében, aki a szovjet kormányfőd tisztséget is betöltötte, először látogatott legfelsőbb szintű szovjet vezető az Egyesült Államokba. Hruscsov szeptember 25—27-én Camp David-ban találkozott Eisenhower amerikai elnökkel. Megbeszéléseiken egyetértettek abban, hogy a legfontosabb nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján, békés eszközökkel kell rendezni. Az 1960-ban tervezett újabb nagyhatalmi konferencia elmaradt, az amerikai U—2-es kémrepülőgép provokációja miatt. 1961. június 3—4. Bécs — Hruscsov és John Kennedy amerikai elnök az államközi kapcsolatokról, a német és berlini kérdésről, a leszerelésről, a nukleáris kísérletek megszüntetéséről folytatott megbeszélést. 1967. június 23. és 25. Glassboro — Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök, aki részt vett az ENSZ- közgyűlés Közel-Kelettel foglalkozó rendkívüli ülésszakán, két ízben találkozott Lyndon Johnson amerikai elnökkel. A közel-keleti helyzetről, a vietnami háborúról és a nukleáris fegyverek elterjesztésének megakadályozásáról készülő egyezményről tárgyaltak. Haladást csak az utóbbi témában értek el, ennek tanújele a következő évben megkötött atomsorompó szerződés volt. 1972. május 22—30. Moszkva — Richard Nixon az amerikai elnökök közül elsőként látogatott el a Szovjetunióba. Brezsnyev és Nixon aláírta a rakétaelhá- rító-rakétarendszerek korlátozásáról kötött egyezményt, a hadászati támadórakétafegyverek korlátozásáról szóló ideiglenes megállapodást (a SALT—I. megállapodásokat). 1973. június 18—25. — Washington — Leonyid Brezsnyev viszontlátogatá- sán az SZKP KB főtitkára és Nixon elnök három nagy horderejű megállapodást írt alá: a nukleáris háború elhárításáról, a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló SALT—II. egyezmény előkészítésének meggyorsításáról és az atomenergia békés felhasználásáról. 1974. június 27—július 3. Moszkva — Brezsnyev és Nixon harmadik csúcstalálkozóján megállapodtak a ra- kétaelhárító-rendszerek lényeges korlátozásában, a hadászati támadófegyverek korlátozását célzó új egyezmény megkötésében, a föld alatti nukleáris fegyverkísérletek korlátozásában. 1974. november 23—24. Vlagyivosztok — Leonyid unió felbőszítése volt; az akció tervezői nyilván arra számítottak, hogy ennek nyomán a szovjet fél lemondja a külügyminiszteri találkozót, s ezzel feladja a csúcs előkészítését is. Hogy nem így történt, és hogy a Washingtonban megtartott négy megbeszélés sokkalta inkább lehetőségeket tárt föl, mint akadályokat, az a szovjet fél önmérsékletének tudható be. A Daniloff-ügy ellenére a hangvétel normálisnak bizonyult, és a tárgyalásokon bebizonyosodott: a nyáron végzett előkészítő munka néhány konkrét megállapodás lehetőségét is feltárta. Fontos volt tehát, hogy eltávolítsák a „bukkanókat”, ahelyett, hogy újakat emeljenek. Hogy pontosan mi történt a két külügyminiszter New Yorkban megtartott további négy tárgyalásán, az a diplomácia titka. A megállapodás azonban már közkincs — s azt bizonyítja, hogy komoly szándék esetén nincsenek „lehetetlen” problémák. A megállapodás értelmében a szovjet fél beszüntette az eljárást Nicholas Da- niloff ellen és engedélyezte elutazását az országból. Az amerikai fél ugyan „bírósági eljárást” rögtönzött Gen- nagyij Zaharov ellen, de — nyilván a vádak tarthatatlansága miatt — megelégedett egy formális „ítélettel', s lehetővé tette Zaharov haladéktalan elutazását New Yorkból. A szovjet ENSZ- misszió alkalmazottai ügyében Washington a nyilvánosság előtt ugyan továbbra is morc képet mutatott, gyakorlatban azonban módosította döntését és a végleges rendezést újabb tárgyalásoktól, mindenekelőtt Reagan és Gorbacsov munkatalálkozójától tette függővé. Így a bukkanok eltűntek — a Szovjetunió figyelembe vette az amerikai álláspontot, s még arra is hajlandó volt, hogy figyelembe vegye az amerikai kormány belső problémáit. A lényeg: a megállapodás a munkatalálkozóról. A cél az, hogy szűk körben, a nyilvánosságtól kevésbé zavartatva két nap alatt átvizsgálják az eddigi előkészítő munka eredményeit és problémáit, kijelöljék a néhány leginkább ígéretes területet, kiadják a még meglévő nézeteltérések áthidalására vonatkozó utasításaikat, hogy azután — esetleg még az idén — Gorbacsov amerikai látogatását már valóban eredményes csúcstalálkozóvá tehessék. Sevardnadze kedden New Yorkban kijelentette: az alapvető kérdésekben, például az űrfegyverkezés és a hadászati támadó fegyverzet csökkentése kérdésében változatlanul nagyok a nézeteltérések — de vannak ígéretes mozzanatok is a beterjesztett javaslatokban. Gor- bacsovnak és Reagarmek ezeket kell majd kiválasztania Izlandon. Kiss Csaba Brezsnyev és Gerald Ford elnök munkatalálkozója. 1975. július 30—augusztus 2. Helsinki — Brezsnyev és Ford az európai biztonsági és együttműködési konferencia záródokumentumának aláírása alkalmából nem hivatalos eszmecserét folytatott a kétoldalú kapcsolatokról és a nukleáris fegyverkezés korlátozásáról. 1979. június 15—18. Bécs — Leonyid Brezsnyey, az SZKP KB főtitkára, szovjet államfő és Jimmy Carter amerikai elnök majdnem hétévi tárgyalás után aláírta a hadászati támadófegyverrendszerek korlátozásáról szóló szerződést, a SALT—II. megállapodást. 1985. november 19—21. Genf — A két nagyhatalom vezetőinek újabb csúcstalálkozójára hatévi szünet után nyílt lehetőség. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan amerikai elnök a kétoldalú kapcsolatokról és a nemzetközi helyzetről tárgyalt.
