Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-11 / 240. szám
2 Somogyi Néplap 1986. október 11., szombat Reykjavik™ figyel a világ A HÉT SOK KÉRDÉSE Ronald Reagan már csütörtökön megérkezett Reykjavíkba. A képen: Vigdis Finnbogadottir izlandi elnöknővel (Folytatás az 1. oldalról.) Steingrimur Hermannsson izlandi kormányfő és Matthias A. Maithiesen izlandi külügyminiszter. Izland, amely még soha nem volt ilyen nagyságrendű nemzetközi esemény színhelye, mindent megtett a munkatalálkozóhoz szükséges feltételek megteremtéséért. Több száz tagú szakértői gárda áll a két vezető rendelkezésére. A világsajtó mintegy 3000 újságíróval, tévés és fotóriporterrel képviselteti magát. A világközvélemény érdeklődése nem marad el az 1985-ös genfi csúcstalálkozó iránt tanúsított, rekordszintű érdeklődés mögött. Steingrimur Hermannsson izlandi miniszter- elnök péntek délelőtt felkereste a találkozó nemzetközi sajtóközpontját, ahol elbeszélgetett a világ minden részéből összesereglett újságírókkal, egyebek között a magyar tudósítókkal. Reykjavik kemény, nehéz tárgyalások elé tekint amelyek egy washingtoni érdemi csúcstalálkozó eredményességének feltételeit hivatottak megteremteni. A szovjet—amerikai viszony az utóbbi időben aggasztó és biztató elemeket egyaránt tartalmazott, az utóbbiak alapvetően a szovjet fél rugalmasságára, kompromisz- szumos készségére voltak visszavezethetők. Az amerikai elnök saját kormányzatán és a NATO-n belüli ellentétek tehertételével, az amerikai katonai-■ipari komplexum fegyverkezés- politikai és ideológiai prog- i amjai által kikényszenített kötöttségekéi érkezett Reykjavíkba. A találkozóra amerikai részről a fegyverzetellenőrzés, a kétoldalú kapcsolatok, a regionális problémák és az emberi jogok napirendre tűzését indítványozták. Szovjet részről az atomfegyver- kezési hajsza megszüntetésének, az atoimkísér letek általános és teljes betiltásának tulajdonítanak abszolút elsőbbséget, de semmilyen kérdés megvitatása elől nem térnek ki, ha az a nemzetközi feszültség csökkentését, a két nagyhatalom közötti jobb megértést, adott esetben az együttműködést, a két- és többoldalú fegyverzetkorlátozási tárgyaló fórumokon a mielőbbi megegyezést szolgálja. A Szovjetunió az atomfegyverek világméretű kiiktatása felé vezető első lépésként kész elfogadni az egymás területének elérésére képes nukleáris fegyverzet 50 százalékos csökkentését, ha biztosítható az űrfegyverkezés összes csatornáinak lezárása. Az Egyesült Államok csak addig hajlandó ragaszkodni a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról 1972-ban kötött szovjet— amerikai szerződés rendelkezéseihez, amíg ez nem befolyásolja a „hadászati védelmi kezdeményezés” tele- pítési-rendszerbeállításá fázisát. Szovjet részről olyan kötelezettségvállalást szorgalmaznak, hogy az egyébként határidőhöz nem kötött szerződést 15 éven belül egyik fél sem mondja fel, vagyis teljesíti annak tiltó rendelkezéseit. Általános megítélés szerint Reykjavíkban leginkább a középhatótávolságú fegyverek témakörében várható megegyezés, de a kompromisszum még nem körvonalazódott. Eldöntésre vár, milyen megítélés alá kerüljenek ebben a kategóriában a „gyors,, eszközök, így a Pershing—2-es és a 22—20-as rakéták, valamint a „lassúnak” minősített manőverező robotrep.ülőgépek. Tisztázandó, hogy a korlátozás csak az európai övezetre terjedjen-e ki, tehát azokra a térségekre, ahonnan a másik fél európai célpontjai középhatótávolságú eszlköziökkel elérhetők, vagy ázsiai és amerikai területekre is, ami számos problémát vet fel. Nem hagyható figyelmen kívül Franciaország, (Nagy-Bri- tannia és Kína rakétaállományai, valamint az úgynevezett amerikai előretolt nukleáris rendszerek, amelyek a Szovjetunióra nézve hadászati fenyegetést testesítenek meg. Óvatosságra int az az amerikái magatartás, amelyben a teljes atomcsend lebecsülése jelentkezik, az atomleszerelés vonalán pedig Washingtont egyoldalú katonai előnyszerzési törékvések vezérlik. A szovjet átomkí- sérleti moratórium sorozatos meghosszabbítása nyomán olyan világméretű nyomás nehezedett az amerikai vezetésre, hogy az — igaz, csak szavakban — az „előre menekülést” válásztotte. A két vezetőnek nyilván nem lesz elég ideje az ösz- szes helyi konfliktus áttekintésére, de irányélveket jelölhetnek meg azoknak a regionális feszültségéknek a mérséklésére, amelyek hátrányosan befolyásolják a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyát. Ami az emberi jogok kérdését illeti, szovjet részről — akárcsak legutóbbi Stockholmban — nem idegenkednek ezek megvitatásától. Jelzik ugyanakkor, hogy több kilométer hosszú listát állíthatnának össze azokról, akik hajléktalanok és munkanélküliek az Egyesült Államokban. Ennék az ideológiai töltésű kérdésnek amerikai részről való felvetése megnehezítené az együttműködést az egyetemes biztonság alapvető területein. Kádár-interjú a Novoje Vremjában A Novoje Vremja című szovjet hetilap legújabb számában közli azt az interjút, amelyet Kádár János, az MSZMP főtitkára adott Budapesten Vitalij Ignatyenkónak, a lap főszerkesztőjének. A tekintélyes hetilap legfrissebb száma tegnap 'került a moszkvai utcákra. Részleteket közölt az MSZMP főtitkárának interjújából a Pravda tegnapi száma is AZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Megállapodás jött létre a novemberi „helsinki utókonferenciát” előkészítő bécsi tanácskozáson. - Izraeli légitámadás Észak-Libanonban. - Az alsó-szászországi helyi választásokon visszaesett a CDU, javított helyzetén az SPD. - Elsüllyedt a szerencsétlenül járt szovjet atommeghajtású tengeralattjáró. - Pekingben elkezdődött a kínai—szovjet külügyminiszter-helyettesi tárgyalás- sorozat újabb fordulója. KEDD: Washingtonban magyarázkodással próbálják enyhíteni egy Nicaraguában lelőtt amerikai repülőgép miatt kirobbant vita hatását. - Kadhafi egy esetleges amerikai támadással szemben a védelmi erőfeszítések fokozására szólította fel a líbiai népet, kilátásba helyezte a partok elaknásítását is. - Beatrix holland királynő Budapestre érkezett, trónralépése óta először látogatott el szocialista országba. SZERDA: Moszkvában bejelentették, hogy október 15-től kezdve hat szovjet ezredet kivonnak Afganisztánból. - Mainzban véget ért a nyugatnémet kereszténydemokrata párt kongresszusa, amelyen hosszú távú programot hagytak jóvá, láthatóan már a januári parlamenti választásokra gondolva. - Shultz külügyminiszter enyhítette Reagan elnök előző napi kijelentését az emberi jogokkal kapcsolatos, a Szovjetunióval szembeni amerikai igényekről. CSÜTÖRTÖK: Az amerikai elnök elindult Reykjavikba. -Nitze nagykövet, Reagan leszerelési tanácsadója Brüsszelben a NATO állandó tanácsát tájékoztatta az amerikai tárgyalási pozíciókról. - Egy tévényilatkozatban Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök Pakisztánt szikh terroristák támogatásával vádolta. - Dzsemajel libanoni elnök szerint még mindig lenne lehetőség az ország ellentétes politikai erői között a párbeszédre, de nyilatkozatára az újabb harcok rácáfoltak. - Peresz izraeli kormányfőt Párizsban fogadta Mitterrand elnök. PÉNTEK: Mihail Gorbacsov is elindult az izlandi fővárosba, a csúcstalálkozó színhelyére. - Margaret Thatcher beszédével véget ért a brit konzervatívok konferenciája, amely kincstári optimizmust sugárzott a 3 és fél milliós munkanélküliség, a font értékcsökkenése, és a pártnak a közvéleménykutatási adatok szerinti visszaesése ellenére is. - Amerikai kirohanások Líbia ellen az ENSZ-ben. - Pérez de Cuellar ENSZ-fötitkári megbízatását meghosz- szabbította a világszervezet közgyűlése. Rendihagyó volt ez a hét aibból a szempontból, hogy megannyi kérdést vetett fél — ugyanabban a témában. Az első számú kérdés, amelyre a reykjavíki csúcstalálkozó előjeleit elemezni vállalkozó hírmagyarázók keresitek a választ, ez volt: milyen eredményeket hozhat Gorbacsov és Reagan második tárgyalássorozata? Reagan elnök elutazása előtt azt mondta, hogy „nem tervezi jelentősebb megállapodások aláírását”. Ez természetesen nem zárja ki kisebb jelentőségű kérdések tisztázását. Mikor fogja megtudni a világ, mi történt Reykjavíkban ? Meglehet, hogy azon nyomban nem. Hiszen szó van esetleges hírzárlatról is. Ezzel kapcsolatban megjegyezhető, hogy a diplomáciád munkában a diszkréciónak több az előnye, mint a hátránya. A tavaly őszi genfi csúcstalálkozó során a hírzárlat megakadályozta, hogy a tárgyalások közben a törNicaraguában lelőttek egy amerikai repülőgépet. Egy szandinista katona elvezeti a legénység életben maradt tagját CBiP A CDU konferenciáján Helmut Kohl beszámolóját tartja téntekről elsietett módon, vagy éppenséggel ilyenolyan tendenciózus formában hozzanak nyilvánosságra bármit is. Reykjavíkról távozóban a két vezető minden bizonnyal azt azért közölni fogja, hogy mire jutottak Mihail Gorbacsov Egyesült Államokba tervezett útjával kapcsolatban. Ez a két nagyhatalom közti párbeszéd folyLemondott Simon Peresz Beatrix holland királynő és Claus királyi herceg látogatást tett hazánkban tatása szempontjából fontos. Kérdéses, hogy — az „eurorafcéták” ügyén túlmenően, ahol az álláspontokban észrevehető némi közeledés — az űrfegyverkezés és a nukleáris kísérleti robbantásók dolgában lesz-e még oly minimális engedmény Reagan részéről. Mert az amerikai elnök eddig erre nem volt hajlandó. Talán csak ismert nézeteik — részletesebb és érvelőbb — ismertetésébe bocsátkozhatnak a reykjavíki csúcstalálkozó résztvevői. Abban a reményben is, hogy egy következő alkalommal csökkenthetik a nézetkülönbségeket, s akár a megegyezésig is eljuthatnak. Nem szabad elfeledni, hogy Reykjavíkról ismételten és kölcsönösen úgy nyilatkoztak: az inkább a washingtoni, az igazi, hivatalos csúcstalálkozó előkészítésére szolgál. Amerikai részről egyre azt hangoztatták, hogy a leszerelés és a kétoldalú kapcsolatok kérdésein túl az úgynevezett.-regionális problémákat és az emberi jogok ügyét is meg akarják vitatni. Mintegy ezzel a szándékkal lehet összefüggésben, hogy ezekben a napokban Afganisztán és Nicaragua dolgai előtérbe kerültek, vagy ahogy Moszkvában sajtókonferencián mutattak be egy amerikai orvost, aki családjával a Szovjetunióban kért menedékjogot az amerikai rendőri szervek zaklatása elől menekülve .. . Afganisztániban a jövő héten kezdődik meg hat szovjet ezred kivonása. Washingtonban viszont azt állították, hogy ezt megelőzően újabb csapaterősítések érkeztek az országba, amit Moszkvában hivatalosan cáfoltaik. Nicaraguában egy amerikai repülőgép lelö- vésóvel világraszóló bizonysága lett annak, hogy a CIA megbízásából amerikai állampolgárok is fegyvereket szállítanak a „kontráknak”. Természetesen a reykjavíki találkozó lényege az, hogy a fegyverkezési hajsza alább- hagyására tegyenek kísérletet a nagyhatalmak. Vajmi keveset érhet a világbéke szempontjából a másodrangú kérdések előtérbe állítása, ha emiatt a leszerelés vagy legalább is a fegyverzetkorlátozás ügye halasztást szenved. Pálfy József Magyar—szovjet kormányközi bizottság elnökeinek találkozója Pénteken lemondott Simon Peresz izraeli miniszterelnök. Lépése megfelelt az 1984 szeptemberében kidolgozott paktumnak, amely szövetséget kovácsolt össze a Munkapárt, illetve a Jichak Samir vezette, jobboldali- konzervatív Likud-tömb között. Mind a kormányszövetség, mind pedig az, ami ezután következik, példátlan Izrael állam történetében. Peresz helyet cserél Samirral, vagyis a továbbiakban külügyminiszter lesz, a hetvenegy éves Samir pedig kormányelnök. A kormány a jövőben is 25 főből áll, és nem várnak döntő fontosságú személyi változásokat, a kormányfőcserét kivéve. A koalíciós kabinet magva egy tíztagú bizottság. Ennek felét a Likud-, a másik felét pedig a Munkapárt adja. Mindkét pártnak vétójoga van. Ez a helyzet az 1984 júliusában rendezett általános választásokra vezethető vissza. A szavazás alig használható munkapárti fölénnyel, végeredményben döntetlenül végződött, bár most Peresz tömörülése népszerűbb. Az izraeli sajtó bizonyosra veszi, hogy a koalíciós kormány, amely fennállása alatt többször meg-megingott, végül is széthull. Marjai József és Alekszej Antonov, a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság társelnökei a KGST Végrehajtó Bizottság ülésének időszakában, október 8—9-én Moszkvában tárgyalásokat folytattak a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseiről. A tárgyalásokon — a két ország kormány- szervei képviselőinek, szakértőinek a bevonásával — megvizsgálták többek között a közös vállalatok alapítását, valamint a magyar és a szovjet üzemek, intézmények közötti közvetlen kapcsolatok létesítését szabályozó dokumentumok előkészítésének helyzetét. Megvitatták a két ország közötti együttműködésnek ez eddigi megállapodásokon túlmenő bővítését és kiterjesztését elősegítő szakértői javaslatokat. A bizottság társelnökei áttekintették az ez évi áruforgalmi kötelezettségek kölcsönös megvalósításának alakulását. Megállapították, hogy a két ország közötti igen jelentős, az évi 10 milliárd rubelt megközelítő áruforgalom teljesítése összességében rendben folyik. A teljesítést egyes területeken nehezítő problémák megoldására intézkedéseket hoztak. Többek között soron kívüli megbízásokat adtak az illetékeseknek az almaszállítás gyorsítására, a villáim osenergia-szállítások biztonságának és folyamatosságának erősítésére, egyes gép- és berendezésszállításoknál jelentkező késések pótlására. Véleménycserét folytattak a tengizi gáz- és olajlelőhely feltárásában való magyar részvétel keretében folyó munkák teljesítésének helyzetéről. Az év hátralévő részében mindkét fél kiemelt figyelmet fog fordítani az 1986. évi kölcsönös kötelezettségek teljesítésére, a jövő évi szállítások megalapozására. A bizottság elnökeinek találkozója őszinte, elvtársi légköriben, a két ország népgazdasági terveinek megvalósítását szolgáló, az egyetértésben hozott gyakorlati intézkedések jegyében folyt le. Marjai József miniszterelnök-helyettes pénteken hazaérkezett Moszkvából.
