Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-09 / 238. szám
2 Somogyi Néplap 1986. október 9., csütörtök Izland készül a találkozóra Magyar— NSZK üzleti tárgyalások A Magyar Kereskedelmi Kamara és a Németh Gazdaság Keleti Bizottsága október 6. és 8. között információs szimpóziumot rendezett Budapesten. Az NSZK üzletemberei magyar partnereikkel új vegyesvállalatok alapításának lehetőségéről tanácskoztak, s emellett kétoldalú üzleti tárgyalásokra is sor került. A szimpóziómon Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke beszámolt arról, hogy Magyarországon az idén új rendelkezéseket léptettek énvényfbe, könnyítve a vegyesivállalatok létesítését. Az NSZK-beli cégek a magyar vállalatok fontos kooperációs és kereskedelmi partnerei: a hazánkban jelenleg működő 69 vegyesvállalatból 19-ben vesznek részt NSZK-beli cégek. A lehetőségek aznban ennél jóval nagyobbak, ezért is készítették el a Magyarországi beruházási útmutató című kiadványt, amely a közös vállalkozásokkal kapcsolatos új jogszabályokról tájékoztat. Hans-Otto Thierbach, a Német Gazdaság Keleti Bizottsága magyar tagozatának elnöke arról szólt, hogy a két ország gazdasági együttműködése harmonikus, és a kölcsönös bizalomra épül. Izland üdvözli a küszöbön álló legmagasabb szintű szovjet—amerikai találkozót jelentette ki szerdai sajtóértekezletén Matthias Matthie- sen izlandi külügyminiszter. Büszkék vagyunk arra — mondta —, hogy részt vehetünk abban a folyamatban, amely reményeink szerint lehetővé teszi a két nagyhatalom kapcsolatainak javítását, és ezzel hozzájárul a béke megszilárdításához az egész világon. A miniszter sikert kívánt a tárgyaló feleknek. — Szeretnénk remélni, hogy Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan közelgő reykjaiwiki találkozója lehetővé teszi a szovjet—amerikai kapcsolatok javulását, s számottevő eredmények elérését a kozmikus és nukleáris fegyverzetekkel kapcsolatos tárgyalásokon — jelentette ki szerdán Moszkvában Anatolij Dobrinyin. A Szovjetunióban rokon- szenvvel figyelik a búr kínai népnék a függetlenség megszilárdítására irányuló erőfeszítéseit — hangzott el Mihail Gorbacsov és Thomas Sankara moszkvai találkozóján'. Az SZKP KB főtitkára és a Bunkinai Nemzeti Forradalmi Tanács elnöke, állam- és kormányfő tájékoztatta egymást az SZKP és a nemzeti forradalmi taAz SZKP KB titkára „A munkásmozgalom és korunk” című nemzetközi tudományos konferencia megnyitóján mondott beszédében hangsúlyozta: a találkozóra vonatkozó megállapodást olyan események előzték meg, amelyek tükrözik azt a világszerte egyre erősödő meggyőződést, hogy ideje konkrét, gyakorlati lépéseket tenni az atomháborús veszély elhárítására. A tudományos tanácskozáson több mint 70 ország politikai pártjainak, társadalmi szervezeteinek, tömegmozgalmainak és kutatóközpontjainak képviselői vesznek részt. Valamelyest mérsékelni próbálta Reagan elnök keddi kijelentéseinek hatását egy szerda reggeli nyilatkozatában Shultz amerikai külügyminiszter. Reagan ugyanis azt mondotta, hogy amennyiben a Szovjetunió nács előtt álló feladatokról és időszerű nemzetközi kérdéseket is megvitattak. A tárgyaló felek rámutattak az el nem kötelezett mozgalom növekvő szerepére, szolidaritásukat nyilvánították Dél-Afrika, Namíbia és a frontállamok harcoló népeivel', határozottan elítélték a díél-afrikai fajüldöző rezsim politikáját. „nem hajt végre jelentős változást az emberi jogok érvényesítésében1, nem lesz megfelelő a politikai légkör a tartós eredményekhez”. Bár az elnök kijelentéseit elsősorban az amerikai jobboldal megnyugtatására szánta, azók igen kedvezőtlen visszhangot váltattak ki az izlandi találkozó küszöbén. Shul.tz szerdán reggel az ABC televíziónak adott nyilatkozatában szükségesnek tartotta leszögezni, hogy Reagan kijelentései nem jelentik például a leszerelési kérdések megoldásának elodázását ilyen indokokkal. „Az ilyen szerződések megkötése a mi érdekünket is szolgálja, ezért folytatjuk a munkát” — mondotta a külügyminiszter. Azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államok „nem akarja megváltoztatni a Szovjetunió társadalmi rendjét”, sőt „nincs is joga erre”. Azt azonban maga is kijelentette, hogy Washington el akar érni bizonyos változásokat, mindenekelőtt a kivándorlások engedélyezése terén és néhány más kérdésben is. A külügyminiszter megismételte, hogy a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök csökkentése terén az Egyesült Államok lát lehetőséget az ideiglenes megállapodásra a Szovjetunióval. Ezúttal is leszögezte azonban, hogy ezen a területen a „legnehezebb kérdések megoldása még hátra van”, így korántsem lehet kész tényként kezelni egy esetleges megállapodást. Gorbacsov találkozója Sankarával Könnyebb baleset érte Margaret Thatcher brit kormányfőt. Bournemouthban elesett az utcán és megrándította a bokáját. A miniszterelnöknő továbbra is részt vesz a konzervatív párt konferenciáján (Telefotó: — AP—MTI—KS) Az Európai Parlament a kábítószerről Marxisták és katolikusok párbeszéde Az Európai Parlament, a Közös Piac képviselőháza e héten kezdődött őszi ülésszakán megvitatja a kábítószerfogyasztás elleni küzdelemről készült jelentést. Ez rámutat, hogy kábítószer- fogyasztás 1969 óta — amikor még csak marginális téma volt — az egész társadalmat érintő súlyos problémává vált. A Közös Piac tizenkét tagországában 3,5 millió kábítószerélvezőt tartanak számon, zömük 17 és 25 év közti fiatal. A kábítószer-üzlet — az alapanyag termelés, a feldolgozás, a szállítás, a forgalomba hozatal, az óriási bevétel legális látszatának megteremtése (a pénz „tisztára mosása”) — olyan mul- ticanionális gazdasági és pénzügyi hatalmat hozott létre, amely fenyegeti a normális gazdaságot. A kábítószer kereskedelem évi bevételét 300 milliárd dollárra becsülik. Ez tízszerese a Közös Piac évi költségvetésének. Az Egyesült Államokban évente 100 milliárd dollár fölött van a káA lelőtt amerikai gép pilótája Az amerikai külügyminisztérium továbbra is tagadja, hogy bármiféle kapcsolat állt volna fenn az Egyesült Államok hivatalos szervei és a Nicaraguában lelőtt ameribítósizer kereskedőik bevétele, és másik 100 milliárd dollárra teszik azt a kárt, amennyit a társadalomnak a kábítószer fogyasztás okoz. Az Európai Parlament egybehangzóan elismeri a kábítószer súlyos veszélyét, az ellene való küzdelem módszereiben azonban nagy a nézetkülönbség a képviselők között. A jobboldal radikális, igen kemény intézkedéseket sürget; a kábítószerkereskedők halálbüntetését és vagyonuk elkobzását, a kábítószer fagyasztóknak bebörtönzést és kényszer elvonókúrát, a külföldi kábító- szeresek kiutasítását. A baloldal ezzel szemben árnyaltabb intézkedéseket akar, s a hangsúlyt a megelőzésre helyezi. Kölcsönt javasol az alapanyag termelőknek termékváltásra, a vegyi anyagok forgalmának fokozott ellenőrzését, a pénzügyi műveletek szemmel tartását, a rendőrség felszerelésének és személyi állományának megerősítését. kai szállítórepülőgép tulajdonosai, megbízói, személyzete között. Ezt egyébként Reagan elnök is megismételte újságírók kérdésére adott rövid válaszában. A minisztérium szóvivője egyenesen azt mondotta, hogy „nincs tudomása arról, kik bérelték a repülőgépet”, amely fegyvereket és felszerelést szállított a nicaraguai ellenforradalmároknak. Sajtójelentések szerint a bérlő az a kommunistaellenes politikai csoportosulás volt, amelyet John Singlaub volt tábornok vezet. Singlaub szervezete „kommunistael'lenes világkongresszusnak” minősíti magát. A tábornokot annak idején Carter elnök menesztette, mert szembeszegült a Dél-Koreában lévő amerikai erőkre vonatkozó elnöki tervekkel. A minisztérium képviselője azt mondotta, hogy Ha- senfus kapcsolatban állhatott a kontráknak nyújtott segítség elosztását felügyelő kormányhivatallal. KifejtetHámori Csaba Bulgáriában A Dimitrovi Komszomol Központi Bizottságának meghívására Hámori Csabának, a KISZ KB első titkárának vezetésével szerdán magyar ifjúsági delegáció utazott Szófiába. Szovjet csapatkivonás Október 15-től megkezdik és a hónap folyamán befejezik hat szovjet ezred kivonását Afganisztánból — jelentette szeridán a TASZSZ szovjet hírügynökség a szovjet honvédelmi minisztériumra hivatkozva. A korlátozott létszámú szovjet csapatkontingens — amely az Afgán Demokratikus Köztársaság kormányának kérésére tartózkodik az ■országban — fenti egységeinek kivonására a szovjet vezetés döntésének értelmében kerül sor. Ezt az elhatározást Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára jelentette be 1986. júliusában vla- gyivosztoki beszédében. te, hogy a hivatal „csupán a számlákat fizeti ki” azoknak a légitársaságoknak, amelyeket a nicaraguai „egyesült ellenzék” — a kontrák irányító testületé — vesz igénybe. Mivel Hasenfus egy ilyen társaság alkalmazásában állt, „kapcsolatba kerülhetett” külügyminiszté- riumi tisztségviselőkkel, közölte a szóvivő. A hivatalos állásfoglalás szerint egyébként önmagában nem törvénytelen, ha amerikai állampolgárok „segítséget nyújtanak” a kontráknak, de a külügyminisztérium most azt ajánlotta, hogy előzőleg „lépjenek kapcsolatba olyan személyekkel, akik jól ismerik a törvényeket”. A minisztérium szóvivője szerint a „magánjellegű” csoportok nem sértették meg a törvényeket azzal, hogy támogatást nyújtanak, de nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy fegyverek szállítása „magánjellegű” csoportok által tilalom alá esik-e. (Folytatás az 1. oldalról.) nézetazonosság is elérhető, felszínre hozható a marxisták és a katolikusok párbeszédéi során. Az igazságos társadalom és az igazságos, s ezen az alapon biztonságos világrend (még ha értelmezésében lehetnek is különbségek), a társadalom és az egyén anyagi-szellemi fel- szabadifása-fslemelkedése — olyan erkölcsi preferenciák, amelyeket mindkét világnézet képviselői elfogadnak. Az emberiséget fenyegető veszélyek által felerősített, vagy újrafogalmazott erkölcsi értékek munkálása, s az emberi gondolkodás ennek megfelelő átalakítása során a marxisták és a katolikusok találhatnak közös elveket, és közösen vállalható feladatokat. A katolicizmusban, a vallásban megtestesülő erkölcsi értékek a mai világban kapaszkodó pontként szolgálhatnak az emberi biztonságért, valamint a társadalmi igazságtalanságok ellen folytatott társadalmi küzdelemben. A marxistáknak pedig a vallásos hit iránti türelemmel, a vallásos ember iránti tisztelettel kell keresniük az együttélés és az együttműködés módjait — mutatott rá Berend T. Iván. A hívők és a marxisták párbeszédében a közös platform korántsem csupán az emberiség globális problémáinak megoldásához való közös hozzájárulás lehet. Van miről beszélni, vitázva is* egyetértést keresni az ember és a társadalom viszonya, valamint az erkölcsi értékek szerepe kapcsán is. A megközelítés módjában jelentősek az eltérések, hiszen a vallás az ember erkölcsi megújulását tekinti a társadalmi felemelkedés előfeltételének, míg a marxizmus ai társadalmi viszonyok átalakításából vezeti le az egyén megújulását is. Ez a szemlélet Magyarországon egyebek között az állam és az egyház jól rendezett, kiegyensúlyozott viszonyában, a hívő emberek tiszteletben tartásában, a vallás által is képviselt erkölcsi értékek megbecsülésében is kifejezésre jut. A marxizmus lényegéhez tartozik elméletileg megalapozott humanizmusa. Éppen ezért a marxisták számára nem közömbös, hogy a vallásos hithez milyen emberi értékek és normák kapcsolódnak, s hogy milyen szerepet játszik a vallás az egyén és a társadalom életében. Annál is fontosabbnak ítélik ezt, mivel a vallást tartós jelenségnek tekintjük — mondotta végezetül az Akadémia elnöke, s a kölcsönös bizalmat, a megértést és a barátság légkörét erősítő tanácskozást kívánt a résztvevőknek. Paul Poupard bíboros, a vatikáni Nem Hívők Titkárságának vezetője az eszmecsere katolikus résztvevőinek nevében mondott megnyitó beszédet. Elöljáróban hangsúlyozta: a Vatikán támogatja a két nagy világnézet képviselői közötti dialógust, hiszen az egyház szándéka elősegíteni a hívők és nem hívők folyamatos párbeszédét. Meggyőződését fejezte ki, hogy az emberek képesek túllépni a világnézeti megosztottságon, s — hangoztatta — hisz e dialógus értelmében, hasznosságában. A továbbiakban utalt arra, hogy a különböző világnézetet vallók emberfelfogása, az emberről alkotott nézeteik tartalma is eltérő, illetve ellentétes. Ezért is oly fontos eszmecserét folytatni e kérdésekről , s ezért választották a dialógus legfontosabb tárgyául az embert, mint olyan lényt, akinék joga van életre, az őt megillető méltóságra, a szabadságra. A párbeszéd kiterjed az emberiség legnagyobb közös problémáira: az igazságosság, az emberek, a népek közötti szolidaritás kérdéseire, a legszegényebbek, az elnyomottak védelmére, a nemzeti kultúrák tiszteletben tartására és az emberi környezettel összefüggő nézetekre. Külön kiemelte a békéről, a népek közötti bizalom megvalósításáról folytatandó eszmecsere jelentőségét. Hangoztatta: annak érdekében kell munkálkodni, hogy eltűnjön az embereket, embercsoportokat sújtó diszkrimináció minden fajtája ,s megvédhessek az emberiség életében oly fontos erkölcsi értékeket. A budapesti dialógust ígéretes eseménynek nevezte, amely példát mutathat mások számára, más területeken is. Rámutatott, hogy a gyümölcsöző eszmecsere feltételezi a benne résztvevők bátorságát, becsületességét, nyíltságát, a meggyőződésben különbségek tiszteletben tartását. Nemcsak a tanácskozóteremben, hanem annak falain kívüli, a társadalom minden rétegében is erre van szükség — hangsúlyozta. Végül kiemelte annak jelentőségét, hogy Kélét- és Ny ugat-Eu répából, valamint az amerikai kontinensről érkezett tudósok jelen vannak a szimpóziumom, és köszönetét mondott a magyar államnak, a Magyar Tudományos Akadémiának, hogy otthont adott e fontos tainácskoizás- nak. A szimpóziumon a két fél egy-egy képviselője bevezető előadásit tartott. A szimpóziumon hat témakört dolgoznak fel: a résztvevő tudósok kifejtik álláspontjukat emberfelfogásukról, az emberi autonómia és az erkölcsi felelősség kérdéséről, az emberi kapcsolatokról és viszonyokról, az erkölcsi értékekről, a munka problematikájáról, valamint a társadalmi együttélés és együttműködés lehetőségeiről, céljairól. A tanácskozás első napján az ember marxista és keresztény felfogása témakörében Tadeusz Jaroszewski, a Lengyel Tudományos Akadémia filozófiai intézetének osztályvezetője és Jean Lad- riere, a lőweni Katolikus Egyetem filozófiaprofesszora tartott előadást. Az ember autonómiáját és felelősségét marxista és keresztény nézőpontból Ancsel Éva akadémikus, egyetemi .tanár, illetve Vittorio Possenti, a milánói Szent Szív katolikus egyétem filozófiai professzora világította meg. Magyarázkodás a Nicaraguában lelőtt gép miatt
