Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-08 / 237. szám

2 Somogyi Néplap 1986. október 8., szerda Az amerikai napirendtervezet Amerikai források szerint három találkozóra kerül sor Reykjavikban Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan között. A jelenlegi tervek szerint szombaton délelőtt és délután, va­lamint vasárnap délelőtt folytatnak megbeszéléseket. „A Gorbacsov főtitkár ál­tal javasolt szellemben me­gyünk Reykjavikba. össze­ülünk, hogy meglássuk, mi­lyen módon tudjuk előbbre mozdítani az ügyeket” — jelentette kii kedden George Shultz amerikai külügymi­niszter. Shultz a Fehér Ház­ban megtartott sajtókonfe­rencián ismertette az ame­rikai tárgyalási elképzelése­ket Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan izlandi mun­katalálkozója előtt. Az amerikai külügymi­niszter ismét azt hangoz­tatta, hogy az Egyesült Ál­lamok nemcsak a leszerelési kérdésekről akar tárgyalni, hanem a regionális kérdé­sekről, az emberi jogok ér­vényesüléséről és a kétolda­lú kapcsolatokról is. Ez utóbbiakat azzal jellemezte, hogy „biztató tárgyalások” folynak számos kérdésben. A regionális kérdésekről — amelyeket az amerikai napi­rendtervezet első helyére tett —, azt mondotta, hogy egyes vonatkozásokban van­nak ígéretesnek minősíthető jelek. Ezek között említette az afganisztáni kérdést, de kijelentette: a Szovjetunió egyelőre csak igen kis lét­számban szándékozik csapa­tokat kivonni az országból. Az amerikai külügymi­niszter igen részletesen fog­lalkozott a leszerelési kérdé­sekkel. Lehetségesnek tar­tott előrelépést például a bizalomnövelő intézkedések területén, a stockholmi kon­ferencia sikerére alapozva. Ugyancsak lehetségesnek lá­tott előrelépést a nukleáris konfliktus veszélyét csökken­tő központok megteremtésé­nek ügyében, a vegyi fegy­verek elterjedésének meg­akadályozásában és azatom- sorompó-szerződés érvénye­sítésében. A középhatótávolságú nukleáris eszközök számá­nak csökkentéséről szólva Shultz lehetségesnek tartott megállapodást egy „időleges” szerződésről, amely csökken­tené az ilyen fegyverek szá­mát, de kijelentette: a leg­nehezebb kérdések megoldá­sa még hátra van. Ezek kö­zé sorolta azt, hogy az egyez­ménynek globális jellegűnek Konzervatív konferencia IPi 'S. Példátlan biztonsági rend­szabályok közepette kezdő­dött meg kedden a brit kon­zervatív kormánypárt idei konferenciája Bournemoutó­ban. A dél-anigliiai tenger­parti üdülővárost — becslé­sek szerint egymillió font sterlinges költséggel — va­lóságos erőddé változtatták. A két év előtti bri.ghtoni bombamerénylet tanulságait leszűrve az idén minden fémtárgyat és robbanóanya­got kimutató elektronikus detektorokkal vizsgálnak át mindenkit, aki a biztosított területre belép. A rrtiinisizter- elnök-asszony szállodájában hétfőn őrizetbe vettek két férfit, akinél a detektor fegyvert mutatott. A kedd reggeli ünnepélyes megnyitó ceremónia után Norman Tebbit, a Konzerva­tív Párt elnöke adta meg be­szédében a konferencia alap­hangját. Erre az nyomta rá a bélyegét, hogy — amint Norman Tebbit pártelnök beszéde után örömmel fo­gadja a résztvevők tetszés- nyilvánítását. Balra tőle Margaret Thatcher minisz­terelnök Tebbitnek a pártaktivisták hétfő esiti eligazításán mon­dott buzdító szavaiból is ki­tűnt — „bármikor sor kerül­het az általános választások kiírására”. Thatcher asszony — aki- nék programadó beszéde zárja pénteken a tanácsko­zást — Bournemouthba ér­kezve derűlátó nyilatkozat­ban ecsetelte a konzervatí­vok egységét és azt az el­szántságukat, hogy elnyerjék a harmadik mandátumot is az ország kormányzására. Leleplez« repül« A Nicaragua fölött lelőtt repülőgépet az amerikai lé­gierőnél szolgáló, és Salva­dorban katonai tanácsadó­ként tevékenykedő pilóta ve­zette. A managuai nemzet­védelmi minisztérium hétfő esti közleménye szerint a C— 123-as amerikai gyártmányú repülőt a Costa Rica-i ha­tártól 40 kilométerre találta el a sandinista néphadsereg légvédelmének rakétája. A gép személyzetének há­rom tagja életét vesztette. Mindhárman — erősítette meg az ejtőernyő segítségévét föl­det ért 35 éves pilóta, — amerikai állampolgárok vol­tak. A sandinista védélmi egy­ségek eddiiig hat ellenséges repülőt tettek ártalmatlanná az Egyesült Államok által pénzelt ellenforradalmi ak­ciók megkezdése, 1981 óta. kellene lennie, vagyis ki kell terjednie mind az Euró­pában, mind az Ázsiában lé­vő eszközökre. Ugyancsak még megoldandó kérdésként említette az esetleges egyez­mény időtartamát, ellenőrzé­sének módjait és azt, hogy miként foglalkozzanak egy esetleges szerződésben a rö­vid hatótávolságú nukleáris eszközök témájával. Az amerikai fél legfőbb célja változatlanul a támadó jellegű fegyverek, a földrész­közi ballasztikus rakéták fel­számolása, illetve számuk radikális csökkentése — mondotta Shultz, összefüg­gésbe hozta ezt az úgyneve­zett űrvédelmi rendszerek kifejlesztésével és azt mon­dotta, mindaddig, amíg nagyszámú rakéta van, az űrvédelmi rendszereket az Egyesült Államoknak ki kell fejlesztenie. Az úgyne­vezett hadászati védelmi kezdeményezés, a „csillaghá­borús” program megvitatá­sára szerinte csak akkor ke­rülhet sor, ha megváltozik a helyzet a támadó eszközök terén. A miniszter nagyon határozottan leszögezte: Wa­shington folytatni akarja az ilyen rendszerek fejlesztését és kipróbálását, bár azt mondotta, remélik, hogy er­ről „gyümölcsöző megbeszé­lést” lehet folytatni Reykja­vikba n. A miniszter az amerikai álláspontot ismertetve ismét mereven elutasítótta az atomfegyver-itoísérltetek be­szüntetését. Azt mondotta, hogy előbb a támadó fegy­verek számának csökkenté­séről kellene megállapodni, mert „mindaddig, amíg ilyen fegyverek lesznek, az Egyesült Államoknak szüksé­ge lesz a kísérletekre”. Az amerikai külügymi­niszter megismételte: a reykjavilki tanácskozáson nem számítanak konkrét megállapodásra. A tanácsko­zás céljának azt 'tekintik', hogy előmozdítsák a megál­lapodásokat a későbbi, az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban megtartan­dó csúcstalálkozók idejére. Shultz nem mondotta, hogy Reyfcjaviikban már megállapodás jöhet létre Mi­hail Gorbacsov amerikai út­jának időpontjáról. Washingtoniban meglehe­tősen széles a reyfcjaviiki ta­lálkozóval kapcsolatos poli­tikai érzelmek skálája, a kormányzó amerikai körök hozzáállása korántsem egyér­telmű — állapította meg az Izvesztyija. A lap washing­toni tudósítója úgy értékel­te, hogy mind több amerikai érti meg: a két ország szá­mára csak egyetlen út léte­zik, az egymás mellett élés útja. Kongresszusi választások előtt „Anyukám, ma sokáig ma­radok benn a szenátusban, csókold meg helyettem is az unokákat” — búcsúzik egy tévéhirdetés végén a nejétől, és persze választóitól James Broyhill észak-karolinai re. publikánus szenátor, ö egyi­ke azoknak, akiknek győzel­mén vagy vereségén múlhat Reagan elnök pártjának többsége a kongresszus „fel­sőházában.” E kortesfogással azt próbálják érzékeltetni, hogy e család és munkasze­rető férfiút egyszerűen nem nélkülözhetik a derék észak- karolinai honpolgárok. S amikor pár perc múlva — ez Amerika! — újfent meg­szakítják a tévéműsort a fogpaszta- és polütiikusreklá- mok, megtudhatjuk az ellen­jelöltről, hogy ő viszont mennyire megbízhatatlan, csélcsap ember, alkalmatlan e posztra. így megy ez már hónapok óta, és felgyorsult ütemben november első keddjének közeledtével. A jelöltek is­mét rekordösszegeket költe­nek a választási kampányra, és annak is legfontosabb kel­lékére, a minden lakásba bekopogtatni, sőt belépni is képes főkortesre: a televízió­ra. A mostani küzdelmet ugyanis minden korábbinál inkább a tévében vívják Amerika választott tisztség­re áhítozó politikusai, mint ahogy ezzel az eszközzel vé­delmezik képviselői, szenóto- ri, kormányzói helyüket a már benn ülők. Amióta „té­véelnöke” van az országnak, s Ronald Reagan oly impo­náló ügyességgel veszi igény­be e főkortes szolgálatait, azóta mindenki csakis és ki­zárólag a televíziós kam­pányban bízik. Különösen nagy a befolyása a tévének a népes, sokmillió lakosú ál­lamokban, Kaliforniában, New Yorkban, Texasban meg a többiben, ahol a jelölt ele­ve képtelen volna sikert el­érni a hagyományos, kézfo- gásos módszerrel. Még a választási gyűlések is első­sorban azért vannak, hogy a róluk készülő riport — ingyen reklámként! — beke­rüljön a helyi tévéállomások híradóiba. November 4-ig A magyar—NSZK kapcsolatokról A Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köz­társaság kétoldalú kapcsola­tai rendezették, alapvetően problémamentesek az együtt­működés minden területén. A közelgő államfői találko­zó jelentőségét kiemeli, hogy dr. Richard von Weizsäcker személyében először látogat Magyarországra a Német Szövetségi Köztársaság el­nöke. Nagy jelentőségűek a két ország vezetői közötti ma­gas szintű találkozók. Ezek közül kiemelkedik Kádár Já­nos 1977-es NSZK-beli láto­gatása, amely után rendsze­ressé vált a Magyar Népköz- társaság és a Német Szövet­ségi Köztársaság közötti leg­felsőbb szintű politikai pár­beszéd. 1979-ben Magyaror­szágra látogatott Helmut Schmidt, az NSZK akkori szövetségi kancellárja, 1981- ben Lázár György miniszter­elnök járt az NSZK-ban. Ká­dár János 1982-ben ismét hi­vatalos látogatást tett a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban, 1984-ben pedig Helmut Kohl szövetségi kancellár utazott hazánkba. A két ország kereskedelmi kirendeltségeit 1964-ben Bu­dapesten, illetve Frankfurt am Main-ban nyitották meg, majd 1973. december 21-én került sor a diplomáciai kapcsolatók felvételére. A kétoldalú politikai, gazdasá­gi, műszaki-tudmányos és kulturális kontaktusok azóta jelentősen fejlődtek. A gazdasági és pénzügyi együttműködésnek kiemelke­dő szerepe van kétoldalú kapcsolatainkban. Az NSZK második legnagyobb gazda­sági partnerünk, az árucse­reforgalom 1985-ben a ko­rábbi évek mérsékelt növe­kedése után rékordnagyságot ért el, meghaladta az 5 mil­liárd márkát. A magyar ex­port áruszerkezetében ha­gyományosan nagy arányt képviselnék az agráripari termékek, s mintegy negyven százalék az anyag és a fél­késztermék. Az NSZK-ból elsősorban nagyberendezése­ket, gépéket, műszereket vá­sárolunk. A magyar—NSZK külkereskedelmi forgalom folyamatos bővítését szolgál­ja a két ország vállalatai közötti mintegy 330 koope­rációs megállapodás. Mind­két részről kölcsönös az ér- ddklődés vegyesvállálatók alapítására, valamint a har­madik piaci együttműködés­re. Az eddig létrejött 15 kö­zös tőkeérdekeitségű vállalat mellett újabb vállalkozások életréhívását segíti az idén áprilisban aláírt beruházás- védelmi megállapodás. A kölcsönös előnyökön nyugvó, sokrétű magyar—NSZK gaz­dasági együttműködés jól szolgálja mindkét ország ér­dekeit, s hozzájárul az eltérő gazdasági rendszerű államok közötti kapcsolatok bővülé­séhez. Kulturális kapcsolataink az 1977-ben megkötött kultu­rális együttműködési egyez­mény alapján egyenletesen fejlődnek. Dinamikusan fejlődik az idegenforgalom. Tavaly csaknem egymillió NSZK- beli állampolgár járt ha­zánkban, 10 százalékkal több, mint 1984-ben; ugyanakkor 32 százalékkal, 161 ezerre nőtt a Német Szövetségi Köztársaságba látogató ma­gyarok száma. potom 425 millió dollárt fog­nak ekölteni, újabb csúcs­ként, az időközi választások­ra. Szokás szerint a republi­kánusok dolgozhatnak jóval nagyobb költségvetéssel: hozzájuk a nagytőke szíve is húz, nemcsak az esze. A 'képviselőházban a mos­tani 253:182 arányú demok­rata fölény aligha változik érdemben, mindkét házat irányítván, Reagan ellen zé. ke jószerivel maga lépne elő kormányzó párttá. Minden­esetre az elnök vagy enged­mények, vagy vétók sorára kényszerülne, s az utóbbi esetben bekövetkezne az 1988-as választásokig eltartó politikai bénultság. (Egyéb­ként az 50:50-es felállás a republikánusoknak kedvez­ne, mert akkor Bush alelnök voksa dönt). Ezúttal a gazdagot húzza az ág is: nem élég, hogy a hagyomány szerint egy — persze újraválasztott — el­nök hatodik évében pártja teret szokott veszíteni, rá­adásul az idén eldöntendő 34 szenátorságból 22 eddig re­publikánus volt (mindig a 100 tagú testület egyharma- dát választják meg, hatéves mandátummal). Most vizs­gáznak először azok a kon­zervatív, „reaganista” politi­kusak, akik 1980 őszének jobboldali hullámján sodród­tak be a szenátusba, ettől a 22:12-es arány. Az igazság persze az, hogy az időközi választáso­kon a szavazók inkább a személyekre, minit a pártok­ra voksolnak. Maga Reagan elnök teljes lendülettel ve­tette be a Fehér Házat és saját személyét az értelem­szerűen neki is kulcsfontos­ságú kampányba. „Adjátok meg nekem a szenátust!” A szenátusi — egyelőre teljesen bizonytalan kimene­telű — küzdelem árnyéká­ban alig kap figyelmet a teljes egészében újra válasz­tandó 435 fős képviselőház csatájának alakulása. Itt legfeljebb az lesz az érde­kes (mármint a biztosra vett demokrata többség tényén kívül), hogyan alakulnak a belső erővonalak, hiszen az amerikai / törvényhozásban minden kérdésben új és új koalíciók jönnek létre, a párthatárok semmibevevésé­vel. Konzervatívabb lesz-e a testület, avagy liberálisabb? — ez itt a kérdés. Ugyan­csak háttérbe szorul az idei 36 kormányzóválaisztás, ahol viszont a demokratáknak van vesztenivalójuk, mert ebből 27 hely az övék. Per­sze, van miből veszteniük: az ötven kormányzói poszt­ból ma még 34 az övék. E tisztségnek annyiban van a helyi ügyeken túlmutató je­lentősége, hogy egy kor­mányzó ügyesen segítheti pártja elnök jelöltjét az 1988- as választásokon, S ezzel már megint ugyanoda lyukadtunk ki: a mostani időközi választások eredményeinek alakulását a politikai ítészek elsősorban aszerint fogják mérlegelni, mennyiben befolyásolhaitja a két esztendő múlrva esedékes — és immár Reagan nélkü­li — elnökválasztások esé­lyeit. Avar János A VSZ-tagállamok hadseregeinek ideológiai konferenciája A Varsói Szerződés Tagál­lamai hadseregei pollitiikai főcsoportfőnökségeinek V. konferenciája kezdődött meg kedden Budapesten. A ta­nácskozásra 'hazánkba érkez­tek a politikai főcsoportfő­nökök ideológiai munkával foglalkozó helyetteseinek vezetésével a bolgár, a cseh­szlovák, a lengyel, az NDK, a román és a szovjet hadse­regek delegációi. A konfe­rencián — melyet Horváth István altábornagy, a Ma­gyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, honvédel­mi miniszterhelyettes nyi­tott meg — a hét 'testvéri hadsereg küldöttségei A szo­cialista országök harca a bé­ke megőrzéséért és a fegy­veres erőkben folyó ideoló­giái munka című témakör­ben cserélik ki tapasztalatai­kat, értékelik eddigi munká­juk eredményeit. A bővített és felújított fonyódi Balaton Áruházunkba áruházvezetőt és helyettest felveszünk. Az áruház ruházati és vegyes iparcikk profillal működik. Feltétel: kereskedelmi szakközépiskolai érettségi bizonyítvány, vagy boltvezetői képesítés, legalább 5 éves vezetői és szakmai gyakorlat. Jelentkezni lehet a Somogy Kereskedel­mi Vállalat személyzeti vezetőjénél, (Ka­posvár, Ady Endre u. 2. sz. III. emelet, telefon: 82 11-3 7 3). (83628)

Next

/
Thumbnails
Contents