Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-03 / 233. szám
4 Somogyi Néplap 1986. október 3., péntek A veterán autók országos találkozóját rendezték meg a Mátrában. A találkozót szervező gyöngyösi Közlekedésbiztonsági Tanács felvonulást, bemutatót és ügyességi versenyeket rendezett. Képünkön egy 1936-ps BMW, egy 1936-os Adler Junior cs egy 1939-es Tatra 57/B A MEGYEI NEB TÁRGYALTA A földterületek mezőgazdasági célú haszonbérbe és tartós használatba adásáról, valamint a részesművelés alkalmazásának tapasztalatairól folytatott vizsgálatot a Somogy Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A tanulságok tegnapi értékelésén részt vett Tapsonyi János, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa és dr. Kassai János, a megyei tanács vb-tiit.ká- ra is. Az elmúlt két évben ebben az átfogó vizsgálatban 32 népi ellenőr vett részt, a megyei, a boglárlellei, a kaposvári, a marcali és a siófoki NEB megbízásából. Arra kerestek választ, hogy a földhasznosításra irányuló egyéni vállalkozások és a részesművelés összhangban vannak-e a törvényes rendelkezésekkel. A vizsgálat kiterjedt arra isi, hogy a földek ily módon való használata miként segíti a fontos természeti erőforrások teljesebb kihasználását, a nagyüzemi 'gazdálkodás eredményességének javítását, s hogyan érvényesül a közös és A földterületek hasznosításának tapasztalatai az egyéni érdekek összhangja. A vizsgálatot lezáró ösz- szefoglaló jelentés megállapította, hogy lényeges szabálytalanságot e témakörben csupán a balatonszentgyörgyi termelőszövetkezetnél és a helybeli tanácsnál tapasztaltak. E két szervnél fegyelmi eljárást kezdeményezték az illetékes előadók ellen. Vörös Ferenc szakértő szóbeli kiegészítője után többek között szót kért dr. Kassai János, aki kifogásolta az írásos beszámolóban a tanácsi dolgozók elmarasztalásának általánosítását. Mint mondta, a vizsgálat csupán négy 'tanácsot érintett, ez nem lehet alapja egy olyan megállapításnak, miszerint a tanácsok alacsony színvonalon látják el munkájukat. Főként akkor nem, ha a négy közül mindössze egy esetében tapasztaltak lényeges hiányosságokat, összességében a tanácsok földhasznosítással foglalkozó munkatársai felkészülten látják el a feladatukat. Tapsonyi János arra hívta fel a figyelmet, hogy mind .több szervezet igyekszik megfelelő módon, ' az értékeket a lehető legnagyobb mértékben kiaknázva hasznosítani a földterületeket. A változást tükrözi a zártkertek rendezettsége, a művelésbe fogott földek nagysága. A zártkertek kapcsán többen jogi segítséget kértek ahhoz, hogy ezeket és a nagyüzemek által művelésbe nem vonható egyéb földeket haszonbérbe, illetve tartós használatba adhassák a termelőszövetkezetek, és a jövőben például az erdőgazdaságok is, melyeknek eddig ilyen lehetőségük nem volt. összefoglalójában dr. Nagy Iván, a megyei NEB elnöke kisebb kiegészítésekkel, módosításokkal jónak ítélte meg a beszámoló jelentést, melyből kitűnt, hogy az elmúlt években jelentős előrelépés volt a földek hasznosításában. A mezőgazda- sági üzemek és az erdőgazdaság kéréseit jogosnak ítélte meg, így ezeket pótlólag csatolták a határozati javaslathoz. [ ___________JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA A Z ILLETÉKEKRŐL Mennyi illetéket kell fizetni a megörökölt, ajándékba kapott vagy vásárolt lakás, egyéb ingatlan, ingóság után? A jogszabály az ajándékozási és az öröklési illetéket azonos kulcs szerint rója ki. Hogy a kifizetendő összeg végül is mennyi lesz, az sok tényezőtől függ. A táblázat három csoportba osztja rokonsági fok szerint az örökösöket (megajándékozottakat). Természetesen fontos szempont az örökség (az ajándék) értéke, az a tény. hogy terheli-e haszonélvezeti jog stb. A jogszabály részletesen felsorolja, mi után nem kell örökösödési illetéket fizetni. Mi csak a közérdekű eseteket ragadjuk ki. Továbbra sem kell illetéket fizetni a takarékbetét, a kötvény, a szövetkezeti részjegy és célrészjegy (tehát az értékpapírok) után; ha az örökölt ingóságok forgalmi értéke örökösönként a százezer forintot nem haladja meg: ha az örökös úgy örökli meg a lakástulajdont, hogy fennálló lakásbérleti jogáról a lakásügyi hatóság javára a hagyaték jogerős átadását követő két éven belül lemond. Ha nincs leszármazó, és ezért első ízben a túlélő házastárs örökli a közös szerzeményű lakásingatlant, akkor ő nem fizet illetéket. Eddig nem kellett a haszonélvezeti jog örökléséért fizetni. Az új jogszabály szerint kell, akár örökléssel, akár vásárlással keletkezik a haszonélvezeti (vagy használati) jog. A túlélő házastárs viszont nem fizet haszonélvezeti (használati) jogáért egy bizonyos értékhatárig, nevezetesen 500 ezer forintig illetéket sem a lakástulajdon, sem az üdülő, sem a hétvégi ház, sem a zártkerti ingatlan után. Csak az ötszázezer forintot meghaladó rész esik illeték alá. Nem kell örökösödési illetéket fizetni akkor sem, ha a szülő (akár örökbefogadó, akár mostoha, akár nevelőszülő) örököl a gyereke után. Illetékmentes a lakóház építésére alkalmas te- lektulajdonnák vagy az ilyen ingatlantulajdon hányadának öröklése (használati joga) is, ha az örökös vállalja, hogy a hagyaték átadásától számított négy éven belül felépíti a lakóházat. A lakás- tulajdon öröklése esetén az egyébként járó öröklési illeték felét kell megfizetni. Mit lent az „egyébként járó” kifejezés? A táblázat megfelelő rovata (a rokonsági fok és a progresszíven emelkedő illetékkulcs) szerint kell kiszámítanunk az illeték ösz- szegét, és a lakástulajdon esetében ennek a felét vesz- szük. (Az egészet kell fizetnünk üdülő, hétvégi ház, zártkerti ingatlan esetén. Érdemes még szólnunk a visszterhes vagyonátruházási illetékről is. Mi a visszterhes szerzés? Amikor ellenszolgáltatás fejében szerzünk meg valamit. Például megvesszük, elcseréljük, öröklési szerződés alapján jutunk hozzá. A lakástulajdon visszterhes megszerzésének illetéke a forgalmi érték két százaléka. Lakástulajdonok egymás közti cseréje esetén csak az ingatlan forgalmi értékkülönbözete után kell illetéSzeptember első felének meleg, kevésbé csapadékos időjárása kedvező életfeltételeket biztosított a gyümölcs- ía-takácsatkáík és levél tét vek késői tömeges elszaporodásához. Bár a kártevők az idén már számottevő károkat nem tudnak okozni, azonban a jövő szempontjából veszélyesek. Megkezdték, illetve rövid időn belül megkezdik téli tojásrakásukat, amely ezúttal szokatlanul bőséges. A jövő évi termés biztonsága érdekében feltétlenül fontos feladat a már leszüretelt gyümölcsfákon, gyümölcsbokrokon a védekezések haladéktalan végrehajtása. Ezzel a telelésre vonuló népességet tudjuk számottevően gyéríteni. Almán és az esetlegesen még le nem székét fizetni. Ha például valaki saját tulajdonú lakását elcseréli egy tanácsi bérlakásra, akkor a lakás új tulajdonosa a forgalmi érték fele után fizet illetéket. Sokakat érint, hogyan alakul az illetékfizetési kötelezettség a közös tulajdon megszüntetése esetén. Ha a házastársak megszüntetik vagyonközösségüket, csak akkor kerül szóba az illetékfizetés, ha nem egyenlő arányban osztoznak. Illetékfizetési kötelezettség alá csak az értékkülönbözet (a közös vagyon megosztásából) származó értékkülönbözet) esik. Ha valamelyik fél csak azért kap a közös vagyonból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt át. és az átvállalt tartozás összege az értékkülönbözetet kiegyenlíti, illeték kiszabásának nincs helye. Gépjármű tulajdonjogának, haszonélvezetének megszerzése esetén az illeték mértéke a gépjármű henger- űrtartalmának minden köb- centije után három forint. Dr. Kereész Éva dett szilván a védekezést a gyümölcsszedések befejezése után tanácsos végrehajtani. A védekezésre javasoljuk a BI—58 EC 0,1, az Unifosz 50 EC 0,i, a Pol-Akaritox 0,15—0,2, a Mitac 20 EC 0,1 —0,2 százalékos rovarölő szer valamelyikét. A BI—58 EC és az Unifosz egyúttal a le- véltetvek ellen is védelmet biztosít, ezért ezek használatát ott javasoljuk (őszibarack, szilva), ahol a takács- atkák é.s a levéltelvek együttes fertőzését észleljük. A díszcserjék esetében, ahöl a levéltetvek ellen szükséges védekezni, jó eredménnyel használhatjuk a Pirimor 0,05 százalékos oldatát. A védekezést áztatásszerűen, bő vízmennyiség felhasználásával kell végrehajtani. Növényvédelmi tájékoztató A takácsatkák és a levéltetvek ellen A szocializmus megújulásának útja A huszadik kongresszus és az MDP Az MDP Központi Vezetőségének 1955. márciusi és áprilisi ülése újabb fordulatot hozott a politikai irányvonalban, és ez lényegében visszatérési kísérlet volt az 1953. június előtti politikához. A jobboldali vagy annak kikiáltott jelenségek és intézkedések elleni harc lett a pártvezetőségnek legfőbb gondja. S hogy ez mit jelentett, azt jól tükrözte az 1956. évre kidolgozott rendkívül feszített terv, amely a nehézipar fejlesztését írta elő. A beruházásokat az előző évhez képest mintegy 10 százalékkal növelték, ennek 40 százaléka a nehézipart illette, míg a mezőgazdaság részesedése a maga 18 százalékával jelentősen csökkent az előző évhez viszonyítva. A személyi fogyasztás növekedését erőteljesen visszafogták, bér- javítást nem irányoztak elő. A propagandában és az ideológiai jellegű megnyilvánu- lásokibam ismét azt hangoztatták, hogy a szocializmus előrehaladása szükségszerűen az osztályharc éleződését váltja ki. A párt elméleti folyóiratának, a Társadalmi Szemlének májusi száma vezércikkében ehhez még hozzátette: „A kizsákmányoló osztályok és maradványaik fokozott ellenállást fejtenek ki, és ez az ellenállás érezteti hatását a pártban is.”. Veszedelmesen emlékeztet ez a megfogalmazás arra az érvelésre, amely a pártbá behatoló ellenségre hivatkozva, alapul szolgált a koncepciós perekhez. Rákosi a szektás fordulat végrehajtásában a nemzetközi helyzetnek 1954. végén és 1955. első hónapjaiban valóban tapasztalható éleződésére is hivatkozott és spekulált. Tavaszra azonban, a szovjet vezetés békeoffenzí- vája nyomán, más irányú tendenciák kezdtek felülkerekedni (miközben persze az imperialistáknak ellenkező irányú hidegháborús lépései és törekvései is jelen voltak). Magyar szempontból különösen két esemény volt nagy jelentőségű. 1955 májusában a négy nagyhatalom Becsben tető alá hozta az államszerződést, amelynek nyomán Ausztria az örök semlegesség státusába került. 1955. június 2-án Belgrádban aláírták a szovjet—jugoszláv nyilatkozatot, amely kiküszöbölte a két ország kapcsolatainak akadályait, mindenekelőtt azzal, hogy önkritikusan felülvizsgálták és mint hamisat visszavonták az úgynevezett Tájékoztató Irodának a jugoszláv pártot és vezetőit nemcsak elmarasztaló, de rágalmazó 1949. évi határozatát. Minthogy annak idején ez a határozat nagymértékben a Rajk-per koholt vádjaira épült, Rákosit és csoportját a legközvetlenebbül érintette a jugoszláv kérdésnek a testvérpártok, mindenekelőtt az SZKP által, önkritikus módon való rendezése. 1956. február 14—25-én ülésezett az SZKP XX., .történelmi jelentőségű kongresszusa, amely nemcsak a Szovjetunió életére, hanem a világpolitikára és az egész nemzetközi kommunista mozgalom irányvonalára kiható új következtetésekre jutott. Míg korábban elméletünk a világháború kirobbanását elkerülhetetlennek tekintette, megállapították, hogy az erőviszonyok megváltozásával a harmadik világháború megakadályozásának megvan a lehetősége. Elvetette azt á sztálini tételt, hogy a szocialista építés előrehaladása szükségszerűen az osztályharc éleződésével jár. Megerősítette viszont azt a lenini tételt, hogy az egyes országok és nemzetek különböző utakon juthatnak el a szocializmushoz, a hatalmat az országok egy részében a munkásosztály polgárháború elkerülésével is kivívhatja. Hangsúlyozta az átmenetben és a szocialista építés folyamán az egyes országok, nemzetek sajátosságainak jelentőségét. vagyis óvott a szovjet gyakorlat mechanikus másolásától. Tendenciaként és a szocialista országokban is alkalmazható gyakorlatként értékelhetők a gazdasági intézkedések, különösen ami a mezőgazdaság fejlesztését, az anyagi érdekeltség elvének fokozott érvényesítését, a lakossági szükségletek kielégítését illette. Általában a XX. kongresszus bátor kérdésfeltevéseivel, elemzésével, a dogmatikus gondolkodás és gyakorlat elleni fellépéssel, a szocializmus eszméi és gyakorlata megújulásával biztatott. E tekintetben korszakalkotó jelentőségű, hogy feltárta'a személyi kultusz oikpzta hibákat, a Sztálin vezetése idején elkövetett törvénysértéseket. és intézkedéseket foganatosított a pártáiét lenini normáinak helyreál Irtására, a kollektív vezetés lenini elvének érvényesítésére. A kommunista pártokat a történelmi tapasztalatok elemzésére, ideológiai megalapozásuk átgondolására, és politikai irányvonaluk felülvizsgálatára biztatta a kongresszus. A magyar pártot felkészületlenül és váratlanul érte a kongresszus1, hiszen egy évvel ezelőtt, szek- táns megfontolások alapján, éppen azzal ellenkező szellemű fordulatot hajtott végre. Rákosi Mátyás, aki a magyar küldöttséget a moszkvai tanácskozáson vezette. ezért igyekezett a XX. kongresszus jelentőségét kisebbíteni. Az első politikai bizottsági ülésen, ahol a kongresszusról beszámolt, az ő szájából különösen hamisan hangzó „mi nem másolhatjuk a Szovjetuniót” érveléssel igyekezett az MDP-t a tanulságok levonásától visz- szatartani. A Központi Vezetőségnek 1956. március 12 —13-i ülésén, amelynek napirendje a XX. kongresszusból adódó magyar teendők meghatározása volt, odáig ment, hogy kijelentette: „A kongresszus határozatai és egész munkája azt bizonyítják, hogy a Magyar Dolgozók Pártja, annak Központi Vezetősége helyes úton jár, jól látja a feladatokat, és helyesen szabja meg e feladatok megoldására a rendszabályokat. Minden részében helyesnek és iránymutatónak bizonyultak a Központi Vezetőség múlt évi márciusi határozatai.” Bár a plénum felszólalói szinte kivétel nélkül vitatták ezt a megállapítást, és a politikai irányvonalnak a XX. kongresszus szellemében való felülvizsgálatát szorgalmazták, végül elfogadták a semmitmondó határozatot, és újra megtámogatták Rákosiit és politikai vonalát. Nem így a párttagság és a közvélemény politizáló része. A kongresszus olyan élénkülést, politikai aktivitást váltott ki, amilyenre sok-sok éve nem volt példa Magyar- országon. Ezekben kifejezésre juttatták a pártvezetéssel szembeni elégedetlenséget, és egyre több helyen Rákosi Mátyás alkalmasságát a vezetésre is kétségbe vonták. S különösen nagy erővel követelték nemcsak a rehabilitáció befejezését, hanem feszegetni kezdték azt is, hogy kik és miért rendezték meg a koncepciós pereket. Nagy Imre és csoportja kihasználta azt, hogy Rákosiék nem vonták le a megfelelő tanulságokat, és ennek nyomán is a pártban eszmeipolitikai elbizonytalankodás bontakozott ki. önmagukat kiáltották ki a XX. kongresz- szus eszméi letéteményesének, és a magyar viszonyokra alkalmazandó szocializmus megvalósítását tűzték zászlajukra. A dolog természeténél fogva nem egy kérdésben közös platformra kerültek a hibákat egészen más célzattal ostorozó különböző reakciós, burzsoá restauráci- ós körökkel. Ezek természetesen előszeretettel húzódtak meg a „jobboldali”, „nemzeti” kommunistáknak a „szektás”, „dogmatikus”, „sztálinista” kommunisták elleni harca árnyékában. Rákosi kezdte elveszteni a talajt a lába alól, és kapkodott. Egyrészt egyre hatástalanabb adminisztratív intézkedésekkel próbálkozott a jobboldallal szemben, másrészt rákényszerült, hogy egy. májusi nagy-budapesti nagyaktíván elismerje felelősségét a súlyos törvénytelenségekért. De ezzel már elkésett, helyzete tarthatatlanná vált. A párt és az ország válsága sürgősen változást követelt. (Folytatjuk.) Nemes János
