Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-03 / 233. szám

1986. október 3., péntek Somogyi Néplap 3 Á párttag mutasson példát A MUNKÁBAN, HIVATÁSÁNAK TELJESÍTÉSÉBEN Gyalogjárót építenek Balatonszemesen, a hetes főút mellett. Az egy kilométer boss' a balatonszárszói tanács költségvetési üzeme készíti Kevesebb lesz a vita VÉKONYABBAK ÉS RUGALMASABBAK AZ ÚJ KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK A címadó mondat a XIII. pártkongresszuson elfogadott szervezeti szabályzatban fog­lalt követelmények egyike. Jelentőségét nem szükséges hangsúlyozni, hiszen köztu­domású. hogy eddig is minden társadalom a munka által fejlődött, gyarapodott és gazdagodott. Az emberi­ség a földön minden értéket a munkának köszönhet, így volt ez eddig, és így lesz a jövőben is. A szocialista cé­lokért küzdők mindig is igaz­ságtalannak es embertelen­nek tekintették a kizsákmá­nyolást, és annak minden módjával szembeszálltak. Társadalmi törekvéseink leg­fontosabbika. hogy minden munkaképes ember dolgoz­zék, munkája arányában ré­szesüljön a javakból. Napjainkban a szocialista építésnek egy viszonylag ne­hezebb, bonyolultabb szaka­szába érkeztünk. Számtalan gonddal, újabb és újaob problémával találjuk szembe magunkat. A nehézségek lát­tán jócskán akadnak, akik nem' győznek panaszkodni. Ma azonban a cselekvésre, a munkára, a bajok orvoslá­sára, a hibák felszámolására keld összpontosítani a fi­gyelmet és az erőt. E nehe­zebb helyzetben a megoldás kulcsa az, hogy mindenütt jól, felelősségteljesen, tudá­sunk legjavát adva dolgoz­zunk. Keressük kitartóan azt, hogy mit és hogyan le­het a legjobban megtenni, s utasítsuk el annak magya- rázgatását, hogy mit, miért nem lehet megcsinálni. Hazánkban ma csaknem kilencszázezer párttag van, valóságos hadsereg, ha össze­fogunk és egyet akarunk. Eddig és a jövőben is a kommunisták meghatározó erőt képviselték országunk­ban. Az utóbbi több, mint négy évtized alatt a párt ve­zetésével, a kommunisták Több mint 25 megyei munkahely csaknem száz fiatal műszaki és közgaz­dász szakemberének részvé­telével FMKT-konferenciát rendeztek a Videoton taibi gyáregységében. Kudich An­tal gyáregységigazgató tájé­koztatott az 1,3 milliárd fo­rint termelési értéket előál­lító számítástechnikai üzem létrejöttéről, tevékenységé­ről és a jövő feladatairól. Spekla Sándor, a Mikro­elektronikai Vállalat főtech­nológusa „A hazai mikro­elektronikai aktív alkatrész- gyártás fejlődése és közép­távú tervei a felhasználás szempontjából” címmel tar­tott előadást. Elmondta: 1966-ig a Tungsram félveze­tőgyártása fedezte a hazai igényeket, 1967-től nőtt a ha­zai gyártás és felhasználás között a különbség. A Tungsram megkísérelte gyártását a szükségleteknek megfelelően növelni, s 1977- től szerelő-tokozó mérőüzem kezdett el dolgozni. 1979-től pedig a gyártmáinyszerkezet átalakításához fogtak. Meg­szüntették a gazdaságtalan típusok gyártásait. Ettől kezd­ve már értékben sem fedez­te a hazai gyártás a szük­ségleteket. A kapacitások műszaki fejlettsége nem tu­dott lépést tartani a beren­dezést gyártók által igényelt termékek előállításának szükségletével. 1982. január elsejével meg­alakult a Mikroelektronikai Vállalat. Termékösszetétele nem közelített a hazai igé­nyekhez. Az elemgyár az idén leégett, továbblépésük már csak ismételt beruházá­sok után lehet. A szerelés­technológiai rekonstrukció révén válik lehetővé a világ­cselekvő részvételével ez a nép jelentős alkotások létre­hozója, nagy vívmányok le­téteményese lett. Van mit gyarapítanunk. Ebben a ma élő kommunista nemzedé­keknek részt kell vállalnia, ez becsületbeli ügyünk és jól felfogott érdekünk is. A párttagok példamutatása a munkában és a hivatás tel­jesítésében alapkövetelmény mely azonban számos össze­tevőből áll. A munkafegye­lem, a technológiai fegyelem, a munkavédelmi rendelkezé­sek betartása csakúgy, mint a lelki ismeretes munka, igény a kommunistákkal szemben, de még többet kell igényelni tűlük: a példamu­tatást. A kommunista akar- va-akaraManul mintát ad a környezete számára, s ezt a mintát utánozzák, követik. A példa a magatartás és a norma egységében jelenik meg, ha a párttag a szocia­lista normáknak megfelelő példát tud nyújtani, akkor lehet reményünk arra, hogy ezt mások követik. Igaz, ugyanez vonatkozik a rossz példára is, ami sajnos ha­marabb talál követőre, mint a jó. A személyes példa alapja a szakmai tudásra, politikai meggyőződésre és erkölcsi magatartásra épülő tekintély. Ezt mindenki csak maga vív­hatja ki, kevés hozzá a pénz, az összeköttetés, a beosztás, de döntő a munka. Ez ak­kor is így van, ha sokan másként vélekednek. Az ügyeskedő, spekulációra szá­mító, munka nélkül gyara­podó embert lehet irigyelni, esetleg utánozni, de tisztel­ni, tekintélyként elfogadni nem. Mostanában indulataikat kavartak a munkaidőalap jobb kihasználása érdeké­ben hozott intézkedések. Vi­tatkoznak a szabadság ki­színvonalhoz közelebb álló, modernebb eszközök gyártá­sa. A mikroszámítógépek gyár­tásának, alkalmazásának lehetőségeiről dr. Broczkó Péter, a KSH főmunkatársa, a Neumann János Számító­géptudományi Társaság el­nökségi tagja elmondta: ma már a hazai közül eteknél több mint 16 ezer mikroszá­mítógép működik. — Fontos a számítógépek különféle szolgáltatásokkal együtt történő értékesítése, alkalmazásuk minőségének A fogyasztási szövetkeze­tek X. kongresszusát előké­szítő megyei küldöttválasztó értekezleten Ángyán Imre, a csurgói áfész elnöke indula­tosan, de a jobbítás szándé­kával mondta el véleményét a szövetkezeti mozgalomról és arról, hogy mit vár a kongresszustól. Küldött lesz az országos tanácskozáson. — Lassan négy évtizede dolgozom a mozgalomban. Megéltem néhány bukfencet is ez idő alatt, de mindig talpra álltunk, és ez a meg­bízható, az ügy iránt fele­lősséget érző tagságnak kö­szönhető. Van egy megyei és egy országos érdekvédelmi szervezetünk, mégis túl so­kan vannak rajtunk kívül, akiknek számadással tarto­zunk, mindenféle ellenőrzé­sek, kimutatások köteleznek bennünket, hogy igazoljuk a munkánkat. Segítséget vi­szont a kelleténél jóval ke­adásán, a munkakezdésen és más fontos tényezőkön. De talán még fontosabb, hogy a munkaidőben miként dolgo­zunk, milyen a munka szer­vezettsége, mennyire ésszerű, korszerű, kap-e teret a kreativitás, a kezdeményezés. A kommunisták példamuta­tása ezekre különösképpen vonatkozik, és arra, hogy ne nézzék tétlenül a tehetetlen­séget, a tunyaságot, a szel­lemi és fizikai tespedtségeí. a restséget. A szervezeti szabályzat ál­tal megfogalmazott követel­mény nemcsak a termelő- munkában. a fizikai dolgo­zókra érvényes, mint ahogy a különböző vitákat kavaró intézkedések sem. Hivatalok­ban és intézményekben, ke­reskedelemben és közleke­désben, országos irányító apparátusokban és kulturá­lis műhelyekben, a beteg­ágynál és a szerkesztőségek­ben mindenütt, ott is, ahol csak egy kommunista dolgo­zik — sőt ott még inkább — példás helytállást kell ta­núsítani a munkában. A pártszervek és -szervezetek feladata, hogy megkövetel­jék és számon kérjék mind­ezt, törekedve arra, hogy a párttagok belássák kötelessé­gük teljesítésének fontossá­gát, s annak önkéntesen te­gyenek eleget. Ha viszont előfordul, hogy valaki meg­sérti a szervezeti szabályzat ez irányú előírásait, azzal szemben a pártfegyelmi fele­lősségre vonás eszközét is szükséges igénybe venni. Bíz­va abban, hogy a kommu­nisták híven teljesítik a vál­lalt kötelességeket, erre mind kevesebb esetben ke­rül sor, valamennyien példá­san helytállunk a munká­ban. Takács Györgyné dr. az MSZMP KEB osztályvezető-helyettese fejlesztése — hangsúlyozta. — A mikroszámítógépeket ne csupán nyilvántartásra hasz­nálják, hanem magasabb szinten is, matematikai mód­szerek alkalmazásával dön- léselőkészítésre és tervezés­re. A Videoton tabi gyáregysé­gében második alkalommal megrendezett FMKT-kon- ferencia gyárlátogatással, illetve a tévékomputer és a BT—16-os számítógép be­mutatásával ért véget. K. J. vesebb helyről kapunk. Azt hiszem, ez nemcsak nálunk nehezíti a munkát, hanem más területeken is. A szervezeti irányítás egy­sége. stabilitása, a tagság érdekeinek szem előtt tartá­sa az egyik legfontosabb fel­adatunk. Nélküle nem tu­Megkötötték az új kollek­tív szerződéseket a VII. öt­éves terv időszakára a vál­lalatok. Kerekesné Györkös Katalin, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munka­társa mondta: — Az 1985. évi értékelést az ötéves beszámolóval egy- idöben készítették el az idén, s a vállalatok többsé­génél az új kollektív szerző­déssel együtt vitatták meg. A beszámolók színvonala váltakozó. Megállapították: a vállalati elképzelések valóra váltását segítette a kollek­tív szerződés. A dolgozók létszáma több helyen csök­kent. A kilépések többségét a munkavállalók kezdemé­nyezték azzal az indokkal, hogy a lakóhelyhez közeleb­bi és könnyebb munkát, magasabb keresetet ígértek számukra. A gyenge munka­erőhöz a vállalatok sem ra­gaszkodtak mindenáron. Szervezett és nagyobb töme­geket érintő létszámátcsopor­tosítás az Áfomál, az elekt­ronikai gyárban, a Tanép­nél és a kaposvári tangazda­ságban volt. A tervezett 5—7 százalékos bérfejlesztést csaknem min­denütt jelentősen túllépték. Sok helyen még a műszaki fejlesztés rovására is bért fejlesztettek. A műszakpótlék kiterjesztése és növelésének lehetősége csak részben eny­hítette a több műszakos üze­mek létszámgondját. A beszámolók feltártak olyan prbolémákat is, ame­dunk előrelépni. A kong­resszusi irányelvek .közül éppen a szervezeti irányítás kérdése adta a legtöbb okot a vitára. —Az áfészek jogairól és kötelességeiről ugyancsak szenvedélyesen szólt, még­pedig hiányolva a jogokait és soknak tartva a felelős­séget. — A szövetkezeteknek alapvető ellátási kötelezett­ségük van, főleg a kistele­püléseken. Ennek több-ke­vesebb sikerrel igyekszik is mindenki eleget tenni. Ha az áfész-üzletben szombaton nincs kenyér, akkor a pana­szok áradatával találjuk szembe magunkat. Ha egy másik üzletben történik ha­sonló eset, akkor azt szó nélkül tudomásul vesszük. Az új kereskedelmi formák elterjedésével — gondolok itt a magánkereskedelem fellendülésére — úgy érez­lyeken változtatni kell. Elő­fordult, hogy a dolgozók sza­badságuk egy részét alapos indok nélkül átvitték a kö­vetkező évre. Ez szabálytalan és zavarja a vállalati mun­ka tervszerűségét. Gond — és ma is megoldásra vár — a nem telepített üzemek dolgozóinak költségtérítése a munkahelyre való utazásért. A rendelet a másodosztályú személyvonat költségének megtérítését írja elő. Néhány beszámoló kitért arca, ho­gyan érvényesültek a szak- szervezeti jogok a személyi alapbér megállapításakor, a jutalmak, támogatások és egyéb juttatások odaítélésé­ben. Még mindig van példa arra, hogy a bizalmi kellő megfontolás nélkül adja egyetértését olyan döntéshez, amely később problémát okoz. A vállalatok többsége ala­pos előkészítés után készí­tette el az új kollektív szer­ződést. A dolgozóktól, a gaz­dasági vezetőktől előzetesen összegyűjtötték a javaslato­kat. Lehetőség volt arra, hogy olyan témákban is in­tézkedjen a kollektív szerző­dés, amelyeket felsőbb jog­szabályok nem írnak elő. A vállalatok — ha nem is mind — éltek ezzel. Elsősor­ban azt szabályozták a kol­lektív szerződésben, ami az­előtt munkaügyi vitákat okozott, többször hangzott e! testületi üléseken. Ilyen a szervezett hideg étkeztetés, a váiltozó munkahelyek köré­zük, hogy háttérbe szorul­tunk: nem egyforma elbírái- lás alá esünk,, és azt tapasz­taljuk. hogy a jogszabályok kevésbé szigorúan ítélik meg a magánkereskedőket. Vitatkozni mindig csak a jobbítás szándékával érde­mes, és azzal is kell! Az őszinte véleménynyilvánítás, a kritika és az önkritika fel­tétlenül a segítségünkre le­het. litt van például a ter­meltetés, amelyet nagyban hátráltat, hogy nem alakí­tottunk ki termelő tájkörze­teket. Ennek már egyenes folytatása az, hogy innen- onnan jönnek a felvásárlók, és néhány fillérrel többet ígérve régi kapcsolatokat zúznak szét. A következő évben aztán már lehet, hogy megint a mi gondunk, sőt kötelességünk a termény felvásárlása. így nem köny- nyű tervezni. Jobban meg kell tehát szervezni a felvá­nek kiterjesztése, az idény- munkarend stb. A csurgói költségvetési üzem, a SÁEV még a rugalmas munkaidőt is szabályozta. A vállalatok többsége már nem másolta a Munka Törvénykönyvét, és ezért a korábbi vaskos szer­ződések jóval kisebb terje­delműek. A korábbi tapasztalatokon okulva a szabadság kiadását pontosabban előírják az új kollektív szerződések. Ren­delkezésük szerint legalább kétihárom héttel előbb kö­zölni kell a dolgozóval a szabadságra való küldést. Rögzítik, hogy a szabadságot a tárgyévben kell kiadni, betegség vagy egyéb aka­dályoztatás esetén pedig an­nak megszűnése után 30—90 napon belül. Egyre több vállalatnál old­ják meg munkaruha-utal­vánnyal az örökös minőségi és méretpanaszt. A legtöbb kollektív szerződésben azt is rögzítették, hogy a dolgozó csak a próbaidő után kaphat munkaruhát. Egyértelműnek veszik és ezért nem ren­delkeznek arról, hogy kit terhel a munkaruha tisztítá­sának kötelezettsége. Általá­ban a dolgozó feladata ez, akkor viszont átvállalhatja a vállalat, ha a tulajdonos mérgező, fertőző anyagokat kezel. Az új kolleltív szer­ződések a fegyelmi felelős­séggel kapcsolatban megha­tározták a megvonható és csökkenthető juttatások kö­rét. L. G. sárlási tevékenységünket, s azt nem várhatjuk, hogy más tegye meg helyettünk. Ehhez kapcsolódik, ponto­sabban kapcsolódna a fel­dolgozó ipar. amelyről tud­juk, hogy nem olyain, ami­lyennek lennie kellene. Ez azonban már nem tőlünk függ, mégis hátrányosan érint bennünket a hiánya. — A szövetkezetek együtt­működéséről sok szó esik mostanában. — Ahhoz, hogy terméke­inket külföldön is gazdasá­gosan tudjuk értékesíteni, össze kellene fognunk és ön­álló külkereskedelmi jogot szereznünk. Legyen a me­gyében közösen az áfész-ek- nek egy képviselete. Nem lehet az a cél, hogy egymást kijátszva, áron alul üzletet kössünk, mert így kiszolgál­tatottak is lennénk. A me­gye valamennyi szövetkeze­tének együtt kell sírnia és együtt nevetnie, összetarto­zással tölthetjük csak be or­szágosan is azt a szerepet, amelyet vállaltunk. Nagy Zsóka FMKT-konferencia volt a tabi Videtonban A számítástechnika hétköznapjai ÁFÉSZ-KÖZÉRZET Kézfogás a biztonságért

Next

/
Thumbnails
Contents