Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-03 / 233. szám
2 Somogyi Néplap 1986. október 3., péntek Bécsi tárgyalás Négy országgyűlési bizottság ülése (Folytatás az 1. oldalról.) A Minisztertanács elnökhelyettese végül hangsúlyozta, hogy e program egyetlen ötéves periódus alatt nem valósítható meg, s a tartós eredményekhez felelősségteljes társadalmi támogatásra van szükség. Ezután vita következett. Felszólalt Biacs Péter (Budapest), Devcsics Miklós (Nógrád megye), Straub F. Brúnó (Országos lista), a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnöke, Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár megye), Reidl János (Somogy megye), Csipkó Sándor (Bács-Kiskun megye), Cselő- tei László (Pest megye), a mezőgazdasági bizottság elnöke, Sziráki András (Szolnok megye), Ábrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke, Horváth Lajos (Baranya megye), a terv- és költségvetési bizottság titkára, Varga Gyula (Zala megye), Elek József (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Pásztohy András (Somogy megye), Voss József né (Békés megye), Nyitrai Fe- rencné államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. A haderőcsökkentési tárgyalások e heti ülése sem hozott haladást. Enjo Szavov bolgár nagykövet a csütörtöki ülésén arról beszélt, hogy a Nyugat a jeleik szerint nem kíván megegyezni, hiszen tavaly december óta nem módosította álláspontját. Ugyanakkor a szocialista országok idén februári javaslata ésszerűen kiegyensúlyozott és figyelembe veszi mindkét oldal biztonsági érdekeit. A NATO képviselője, Marcel Rymenans belga nagykövet ismételten azt mondta, hogy a Nyugat kész rész- m egál lapod ást kötni, de annak el lenőri zhetőnek kell lennie. Mint ismeretes: a NATO aránytalan ellenőrzési igényei akadályozzák a haladást, BLACKPOOLI HATÁROZATOK A brit Munkáspárt black- pooli konferenciája csütörtökön olyan nagy horderejű határozatokat fogadott el, amelyek nemcsak védelmi politikáját helyezi a teljes atomfegyvermentesítés radikálisan új alapjára, hanem határozott, a kelet—nyugati kapcsolatok gyökeres javítását szolgáló külpolitikai irányváltást jelölnek ki a következő munkáspárti kormány számára. A határozatok kötelezik a választási győzelem esetén hivatalba lépő munkáspárti kormányt, hogy első parlamenti mandátuma idején hajtsa végre a brit nukleáris fegyverzet teljes leszerelését; távolítsa el a sziget- ország területéről az összes amerikai nukleáris fegyvert; azonnal vessen véget a brit atomfegyverkísérleteknek és csatlakozzon az atomfegyver- kísérletek teljes és átfogó tilalmát kimondó nemzetközi szerződéshez; azonnali hatállyal mondja fel a brit részvételt az Egyesült Államok csillagháborús programjában; tiltsa meg a vegyi- és biológiai fegyverek kutatását gyártását, tárolását és rendszerbe állítását. A pártvezetés állásfoglalásának megfelelően a konferencia nem fogadta el azokat a még messzebbmenő határozati javaslatokat, amelyek — hagyományos vagy nukleáris fegyverzetétől függetlenül — valamennyi brit földön levő amerikai támaszpont haladéktalan megszüntetését és Nagy-Britan- niának a NATO-ibóI való kilépését követelték. 'Határoza- tilag megerősítették viszont, ho'”' Nagy-Brita.nnia munkáspárti kormányzás alatt is a NATO tagjaként kíván részt venni hagyományos fegyveres erőivel az Atlanti Szövetség „közös védelmében”. Antinukleär is védelmi politikájának alapjait lefektető határozatában a Munkáspárt legfelső fóruma jelzi, hogy határozott elmozdulást kíván a kelet—nyugati kapcsolatok javítása,, a nemzetközi enyhülés új korszaka irányában. A határozat bevezetője elítéli a Reagan-kormányzatot a Szovjetunió leszerelési javaslataival szemben tanúsított obstrukoiós magatartása miatt. Kiemeli, hogy a Szovjetunió egyoldalúan szünetelteti atomfegyverkísérleteit, s példájának követésére és átfogó atomcsend-szerző- dés megkötésére szólítja föl az Egyesült Államokat. Merénylet Gandhi ellen Merényletet kíséreltek meg tegnap reggel Üj-Dellhiben Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök és Zail Sringh államfő ellen. A merénylet- kísérletet követően rendkívüli .állapotot rendeltek el az indiai fővárosban. A hírügynökségek szemtanúkra hivatkozó beszámolója szerint egy katonai egyenruhát viselő férfi három — más jelentések szerint öt — lövést adott le egy vallási szertartás résztvevőire, akik között jelen volt Radzsiv Gandhi miniszterelnök, Zail Szingh államfő, valamint a kormány több más tagja is. A lövedékek célt tévesztettek, s egyik vezető politikus sem sérült meg. A biztonsági erők azonnal elfogták a merénylőt, aki a miniszterelnöktől néhány méterre álló két személyt megsebesített. A hatóságok feltételezése szerint a merényletkísérletnek másik résztvevője is volt, ő azonban elmenekült. Felkutatását megkezdték. Az elfogott merénylő nem szakállas, vagyis nem viseli a szikh szélsőségeseket megkülönböztető „jelzést”. A megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy a jelenlegi kormányfő édesanyját és elődjét. Indira Gandhit csaknem két esztendővel ezelőtt, 1984. október 31-én ölték meg szikh szélsőségesek. Egy szemtanú, aki az emlékszertartás i után néhány szót váltott Radzsiv Gandhival, elmondta: a lövés után közvetlenül szúró fájdalmat érzett a hátéban, repeszda- rab találhatta el. Az UNI hírügynökség értesülése szerint a férfi olyan kezdetleges fegyvert használt, hogy Radzsiv Gandhi minden bizonnyal 'lőtávolságon kívül esett tőle, s a lövedék már a levegőben szétroppant. Hat személy a lövedékdaraboktól könnyebb sérülésit szenvedett. A fegyveres, állítólag, bizonyos Mohan Deszai. A biztonsági őrök elvezetik a merénylőt Nürnbergi emlékeztetés Sok tényező miatt példátlan volt a történelemben a nürnbergi per, hiszen a Nemzetközi Katonai Törvényszék maratoni tárgyalásán nem mindennapos büntettek felett kellett ítélkezni. Ezek a bűncselekmény ék 12 éven át folytak, majdnem húsz országot érintettek, a fasizmus áldozatainak száma több tízmillió volt, az általuk okozott kárt ki sem lehetett számítani. S a módszerek ily széles körű és kegyetlen változatai sem fordultak még elő a kriminalisztika történetében. Végrehajtóik száma is óriási volt. Az emberek kiirtása, kínzása hétköznapi eseménnyé vált a Német Birodalom vezetői, valamennyi nagy és kis führer, hivatalnok, a Wehrmacht katonái, tisztjei és tábornokai számára. A bíróság asztalánál, amely fölött négy állami zászló függött, nyolcán foglaltak helyet: a győztes hatalmak — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Francia- ország — két-két bírája. Lev Sejnyin, az ismert szovjet jogász és író ezt irta azokban a napókban a perről: „Ügyrendje három nyelvet ismer, bírálnak azonban közös nyelvet kell találniuk. Ez az emberi lelkiismeretnek, a gyilkosok igazságos megbüntetésének nyelve. Ez a nyelv oroszul, angolul és franciául egyformán hangzik.” Nos, a bírák megtalálták ezt a nyelvet — a lelkiismeret és igazságosság nyelvét. „Bizonyítékaink szörnyűek lesznek, és önök azt mondják majd, hogy álmatlan éjszakákat okoztam önöknek — mondta bevezetőjében Robert Jackson, az Egyesült Államok fővádlója. — De éppen ezek a cselekedetek töltötték el borza- dállyal az egész világot, és vezettek arra, hogy minden civilizált ember síkraszállt a náci Németország ellen”. A vádlók számos okmányt s megdöbbentő tárgyi bizonyítékot (emberi zsírból készült szappant, szárított emberi koponyát) mutattak be a bíróságnak, nyomon követve a náciknak a hatalomhoz vezető útját. A fasiszták módszere a provokáció, program, hazug propaganda, zsarolás és gyilkosság volt. Ideológiájukat a sovinizmus, antikommunizmus, fajelmélet, antiszemitizmus, a valamennyi „nem árja” néppel szemben tanúsított megvetés és gyűlölet, stratégiai feladatukat pedig az „élettér” megszerzése, az egész világ meghódítása jellemezte. Negyven évvel ezelőtt a náci háborús főbűnösöket szigorúan megbüntették: tizenkettőt közülük halálbüntetéssel sújtottak. A történelem nürnbergi oldala véget ért. Akkor, a háború utáni évben az emberék nagyon bíztak abban, hogy a bíróság ítélete pontot tesz a fasizmusra. A legutóbbi évtizedékben. a fasizmus ugyan nem vált ismét kifejezetten történelmi fogalommá, azonban mérgező hajtásai sajnos újra kisarjadnak. Az újfasiszták hol egyik, hol másik országból hallatják hangjukat, bejelentik, hogy hajlandók harcolni a demokrácia ellen, a faj elméletet hirdetik, revansista követeléseket támasztanak. A náci farkasok tovább csatangolnak a világban. A Washington Post a közelmúltban megírta, hogy összesen körülbelü 50 ezer szökött náci van a világon, ezek közül 10 ezer az Egyesült Államokban él. A nácizmusra, ideológiájára és gyakorlatára jellemző sok fogalom sem merült feledésbe. A fajüldözés, a népirtás, az NEGYVEN ÉVE TÖRTÉNT antikommunizmus nem kivételes jelenség a mai világban. Az agresszív háború kirobbantása nem egyszerűen nemzetközi jellegű bűncselekmény — a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmény — mondta ki a nürnbergi törvényszék ítélete, amely mindmáig nem veszítette el érvényességét. Jelentősége pedig csak megnőtt mai világunkban, amikor a felgyülemlett atomfegyver-készletek mindannyiunkat fenyegetnek. A többi között ez a téma is szerepel azon a novemberi moszkvai nemzetközi konferencián, amelyet „Nürnberg tanulságai” címmel, a per befejezésének 40. évfordulója alkalmából szerveznek. S ha már a tanulságokat említettük, akkor mindenképpen érdemes idézni Hartley Shawcross angol vádló 40 évvel ezelőtti szavait: a nürnbergi per — „elfogulatlan krónika, amelyhez a jövő nemzedékek többször is visszatérnek majd, amikor az igazságot keresik, a jövő politikusok pedig — amikor figyelmeztetést keresnek”. Ezen kívül azt sem feledhetjük: a Szovjetuniónak és koalíciós szövetségeseinek győzelme, a háborús bűnösök elítélése nemcsak a német fasizmus megsemmisítését jelentette, hanem a békés egymás mellett élés minőségileg új, magasabb elveinek megszilárdulását is. Ez Nürnberg másik kiemelkedő tanulsága. Vlagyimir Lapszkij (APN—iKS) Csütörtök esti kommentárunk A DELHI LÖVÉSEK A közelben álló testőrök egy emberként vetették magukat a merénylőre. Társaik közben testükkel fedezték Radzsiv Gandhi kormányfőt. Önfeláldozásukra ezúttal szerencsére nem volt szükség, a lövések célt tévesztettek. Dörrenésük mégis baljós figyelmeztetés lehet az India- szerte fennálló feszültség, a szubkontinensnyi országot terhelő ezernyi konfliktus jelzésére. Elkerülhetetlenül ötlik fel a párhuzam is: csaknem két esztendeje, 1984 októberében gyilkolták meg a miniszter- elnök anyját, Indira Gandhit. Egyelőre nem tudható pontosan, ki(k) álltak a mostani merényletkísérlet hátterében, annyi azonban bizonyos: az akkoriban tetőző, véres terrorhullámot kavaró szikh válság napjainkra sem oldható meg. Létrejött ugyan tavaly egy, kölcsönös engedményeken alapuló megállapodás az új-delhi központi kormányzat és a mérsékeltebb szikh vezetők között, de ennek jónéhány fontos rendelkezését azóta sem tudták végrehajtani. Ráadásul — számtalan orvtámadás, bombamerénylet és gyújtogatás rá a bizonyíték — nem sikerült megtörni a szikh szélsőséges szervezetek gerincét sem, annak ellenére, hogy a rendőri és félkatonai egységek számos bevetés során ezer gyanúsítottat vettek őrizetbe. Érthető tehát, hogy a mostani mérlegkészítéskor (Radzsiv Gandhi két éve vette át a kormányrudat a 740 milliós dél-ázsiai államban) a változatlanul parázsló pandzsábi válság komoly tehertétel. Igaz, a politikai megfigyelők elismeréssel fogadják azokat az erőfeszítéseket is, amelyeket az ifjú miniszterelnök az ország egysége, gazdasági és társadalmi fejlesztése érdekében kifejtett. Feladata azonban — gondoljunk csak az évszázados lemaradásra, a vallási, nemzetiségi és kasztellentétekre, az írástudatlanságra és népességrobbanásra — kivételesen nehéz. A delhi lövések is ezt az irigylésre aligha méltó helyzetet bizonyították. Radzsiv eddigi miniszterelnöki pályafutása azonban elszántságról, tetterőről és arról tanúskodik, hogy az erőszak, a vak fenyegetés eszközével nem lehet befolyásolni. Újra és újra hirdeti: föltett szándéka, hogy anyja nyomdokain haladva, de a megváltozott feltételeket is figyelembe véve — egész India érdekében munkálkodjék. Elekes Éva ENSZ-közgyűlés A szerda délutáni ülésen szólalt fel az ENSZ közgyűlésének 41. ülésszakán Petar Mladenov, Bulgária külügyminisztere. Egyebek között leszögezte: az egyes országok biztonsága ma megköveteli az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtését. „Ezt az elvi álláspontot juttatja kifejezésre a szocialista országoknak a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszeréről a közgyűlés ülésszaka elé terjesztett javaslata” — mondotta Mladenov, kiemelve: a javaslat korunk parancsának világos megértéséből származik. Sürgős lépésekre van szükség _a fegyverkezési verseny megfékezésére, a fegyvertárak csökkentésiére, valódi leszerelésre kell orientálódni. Fel kell számolni a feszültség melegágyait. A bolgár külügyminiszter szólt a Szovjetunió, a szocialista országok új, igen jelentős les*zerelési javaslatairól, külön kiemeve a Varsói Szerződés tagállamai budapesti felhívásában foglalt kezdeményezés fontosságát. Sürgette a nukleáris fegyverkísérletek eltiltását. A közel-keleti válság rendezésének módjáról szólt beszéde jelentős részében Taher el-Maszri jordániai külügyminiszter. Állást foglalt a közel-keleti válság rendezésével foglalkozó nemzetközi konferencia mellett, megállapítva: azok, akik ellenzik ezt, meghosszabbítják az arab— izraeli konfliktust, a Közel- Kelet népeinek szenvedését, mivel az egész körzetet bizonytalanságban tartják. Csupán az ilyen konferencia jelent ideális utat az igazságos, tartós és átfogó rendezéshez és a palesztin kérdésben és az arab—izraeli konfliktusban.
