Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-30 / 256. szám
1986. október 30., csütörtök Somogyi Néplap Az esős októbervég máskor sok bosszúságot okoz a vetőknek, mert félbe kell szakítaniuk a munkát — most általában „jóleső érzéssel” fogadták a csapadékot a somogyi gazdaságokban. A kintlevő kukorica már alig vagy egyáltalán nem vesz föl nedvességet, tehát ha leszikkadt a növény és a talaj is elbírja a gépet, „falhatják” a termést a kombájnok. A talaj az elmúlt napokban leázott annyira, hogy ott, ahol még nem végeztek a búzavetéssel, jó ágyba kerüljön a mag, sőt az őszi mélyszántásba sem szakad bele már az eke, és a répaszedő gépeket — s magát a répát — se teszi tönkre a keményre száradt föld. A hetekkel ezelőtti vetések „magukhoz tértek”, a haragoszöld táblák megerősödve várják a telet. Mit végeztek az idei őszön a megye mezőgazdasági nagyüzemeiben; hol tartanak az időszerű tennivalókkal; mit talál a határban a közelgő november — erre kerestünk választ, erről szól összeállításunk. ff ŐSZI HATÁRJÁRÁS A munka üteme az időjárástól függ Szándék és képesség együtt van ahhoz, hogy az ősz végén esedékes mezőgazdasági munkák végére idejében pont kerüljön a somogyi gazdaságokban — hallottuk tegnap a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályán. A vélekedés megalapozottságát az október végi határ igazolja; ott, ahol az utóbbi napok esőzései nyomán fölázott talaj már elbírja a gépeket, folytatják a kukorica, a cukorrépa betakarítását, a magágykészítést, a vetést, az őszi mélyszántást. Bárki, aki a mezőt járja, láthatja, hogy a gazdaságok azon vannak: minél előbb — és lehetőleg jó minőségben — végezzenek az időszerű tennivalókkal, s eh ■ hez latba vetik szervezőképességük legjavát, rugalmas megoldásokat alkalmaznak, és a rendelkezésre álló technikai kapacitást is maximálisan kihasználják. így a következőkben a munkák üteme szinte kizárólag az időjárás alakulásától függ. A már nagyon várt csapadék nyomán megélénkültek a korábbi vetések, csökkent a talajmunkákhoz és a betakarításhoz szükséges energia költsége. Az ősziek alá szánt vetőszántással 95, a tavaszi vetéseket előkészítő szántással 30 százaléknál tartanak a megye mezőgazdasági nagyüzemei, s a búzave- tés 82 százalékával végeztek (mind több gazdaság már teljes egészében befejezte ezt a munkát, főként a középsomogyi téeszekben találni erre példát). A cukorrépa betakarítására a termőterület 40, a kukoricáéra 80 százalékon került sor, a gyümölcsszedés maholnap befejeződik megyénkben. A cukorrépa eddig Kisgyalán térségében fizetett legnagyobb hozammal. Amikor még szárazság nehezítette az őszi munkákat a földeken, gyakori látogatók voltak az Agrokernél és a különböző termelési rendszerek alkatrészraktáraiban a gazdaságok anyagbeszerzői: az erősen kötött talajt szántó gépeknél például szinte kétnaponta cserélni kellett az ekevasakat, alaposan megnőtt az anyag- és energia- költség, ugyanakkor a teljesítmények elmaradtak a kívánatostól. Ezen a helyzeten javított — helyenként igencsak sokat — a múlt héten és e hét elején lehullott csapadék még akkor is, ha rövid időre kényszerpihenőre parancsolta a gépeket. Ah of már „lefutott" a kukorica... A toponári termelőszövetkezetben más másfél hete végeztek a kukorica betakarításával, a dolgozók a terményszárítót tisztítják — hosszú hónapokon át pihenhet ez a gazdasági létesítmény. Nem így a traktorok, a répaszedő és a vetőgépek! Igaz, a búzavetésre tervezett 870 hektárból 800 hektáron már földben van a mag, de több mint húsz hektáron kiszedésre vár a cukorrépa és az őszi mélyszántás is ad munkát az ekéknek. — Négy nap alatt több mint 40 milliméter csapadékot kaptunk, itta a talaj az esőt, nagyon kellett minden csöppje — mondta Bodnár Imre elnök. — Már ott tartottunk, hogy a nagy szárazság miatt területkiváltással kerestünk alkalmas helyet az őszi vetéseknek. A tervezetthez képest körülbelül száz hektárnál módosítottuk a vetések helyét: a kukoricabetakarítást nyomon követték a vetőgépek, mert ott viszonylag nedves talajba kerülhetett a mag. Persze, csak azok a kukoricaföldek jöhettek számításba, ahol előzőleg nem végeztünk gyomirtást több éven át ható vegyszerekkel... Még néhány nap, és végzünk a vetéssel, többel is, mint ameny- nyit korábban előirányoztunk — hátha valahol kipusztul a búzánk, és pótolni kell. A tapasztalatokról beszélgetve az elnök elmondta: a kukoricánál a jó fajtaválasztás és a tartós szárazság következtében több mint 10 százalékos energiamegtakarítást értek el — ami mintegy egymillió, forintot jelent a téesznek —, mivel csökkent az igény a nedvességelvonás, a terményszárítás iránt. Ugyanakkor azonban nőtt a talajmunkák költsége: több munkát igényelt a talaj elmunkálása, s az alkatrészek pótlása is növelte a kiadásokat. — Az időjárás kedvezett ahhoz, hogy minden eddiginél nagyobb területre kihordjuk az istállótrágyát nyomban, amint levittük á terményt a táblákról. Möst a figyelem egyre inkább a mélyszántásra, az alapműtrágya kijuttatására irányul — mindezzel a jövő évet alapozzuk meg ... A szomszédos magyaratádi téeszben Kovács Lajos elnök is arról tájékoztatott: a múlt héten végeztek a kukorica betakarításával, s a Barátság Tsz-ben most a 110 hektár vetni való és 480 hektárnyi őszi mélyszántás adja a legfontosabb feladatot. A kukorica — minden körülményt Segítenek a korszerű gépek Hogy a tavasszal elvetett cukorrépaterületnek még a feléről sem takarítják be a termést most a Kaposvári Állami Tangazdaságban, abban legkevésbé az úgynevezett emberi tényező játszik szerepet, de még csak a technikai háttérben sem kereshető az ok. Ebben a mező- gazdasági nagyüzemben az idén 577 hektáron került földbe a répa magja, aztán jöttek a fagyok, majd a csapadék kimosta a már kikelt répát — végül is 247 hektáron várta a növény a betakarítást ezen az őszön. — Október húszadikán kezdtük a kiszedést Tátom- puszta környékén, ahol három területrészen van a gazdaságnak cukorrépája — tájékoztatott Anderka István, a tangazdaság termelési igazgatóhelyettese. — Tavaly vásároltuk az első Kleine gépeket, ezekkel váltottuk fel a kiszolgált — nyolc éves — Herriau gépsorokat. A félig függesztett, nehéztraktorokra szerelt répaszedő és rendre- rakó adaptereket IH és Mercedes traktorokkal üzemeltetjük, s nagy előnyük — egyebek között —, hogy a vontatásukat szolgáló erőgépeket az év egyéb időszakaiban, más munkákhoz is igénybe vehetjük ... Az esős napok beálltáig 87 hektárról szedték ki a répát. Az eddigi átlagtermés 30 tonna körül van, s ez a későbbiekben sem sokat változik, így elmaradnak az idén a hektáronként tervezett 40 tonnától. "A digesszió azonban jó — 17—18 százalékos cukortartalmat mérnek —, minőséget tekintve elérik a tavalyi szintet. — Mindenképpen jól jött az eső — ezekben a napokban, hétfő reggelig 40 milliméter esett —, ettől leázott a talaj annyira, hogy nem törik a szedőgép és a répa nem szakad a földbe. Amíg száraz talajban dolgoztak a gépek, a kiszedő elemek törése 20 százalékkal nőtt ahhoz képest, amennyi rongálódás kedvező talajú répaföldön máskor előfordult... A tátomi műhelyben, illetve a csarnokok előterében folyt hétfőn a. cukorrépabetakarító gépek karbantartása, javítása — gépkezelők és szerelők ezzel töltötték az időt: a szemerkélő esőben szünetelt a földeken a répaszedés, s miután ezek az eszközök szombaton és vasárnap is részt vesznek a betakarításban, rájuk is fért a rendbetétel, a fölkészítés a munka folytatására. figyelembe véve — kitűnően fizetett: 8 tonnát adott 376 hektár átlagában. Igaz, mértek korábban már 9,7 tonnás átlagot is — ez 1984-ben történt —, de most a 8 tonnával is elégedettek, ugyanis éppen ennyit terveztek, s a jó minőségű termést jóval kevesebb költséggel takarították be, mint tavaly. — A 610 hektár búza vetésének a felénél tartottunk, amikor leálltunk a munkával, mert olyan kemény volt a föld. Most viszont „rákapcsolhatunk”, a két vetőgép a napi 60—70 hektáros teljesítménnyel hamarosan pontot tesz a munka végére... Bonyodalmak a burgonya körül Gondoik vannak és lesznek a hazai burgonyatermesztés körül — mondtuk a nyár közepén, amikor Cseh- szlíoválkióit járva arra kerestünk választ, hogy mennyit és a hazai burgonyatermesz- tési rendszer. A legnagyobb szlovákiai vetőgumó termesztő állaimi gazdaságban hallottuk: nem a fajtaválasztékkal, nem is a technológiákkal van probléma, hanem a kereskedelemmel. Erről beszélgettünk most a terzencei termelőszövetkezet elnökével, Rákóczi Jenővel. Eddáig a legnagyobb burgonyatermelőik között tartottak őket számon, mert talaj- adottságiaik különösen kedveznék a burgonyának. Mostanra sem a född változott meg, nem kellett leselejtezni a gépeiket sem elavultságuk miatt, hanem a kereskedelmi lánc útvesztőiből nem találtak kiutat... — A berzencei téesz az elmúlt évékben fokozatosan csökkentette burgonyatermő területét. A legnagyobb változtatásra az idén szánták magukat. Miért? — A ízöldségfélék javára lemondtunk a burgonyáról. Legalábbis részben. Amíg tavaly 230 hektárt termesztettünk, az idén csak azért ültettünk 113 hektárt, mert a tervezett 104 hektár után még kilenc hektárra 'elegendő vetőgumónk maradt, amit nem akartunk elkótyavétyélni. 1984-ben már gondokat okozott az értékesítése, tavaly pedig teljesen „leültünk” vele. önköltségi áron alul kellett eladnunk a krumplit. Ami pedig veszteséges, azzal nem szabad foglalkozni. Szépen termett viszont a paradicsom és a zöldbab. Igaz, elverte a jég, de ha az nincs, kevesebb gonddal lehet értékesíteni, jobb a piaca, többet kapunk a zöldségfélékért. — Az imént azt mondta, hogy ami veszteséges, azzal nem szabad foglaloznd, mégis elültettek 113 hektár burgonyát az idén tavasszal... — Nálunk a burgonya mindig meghatározó növény volt, árbevételünk döntő részét mindig az adta, ehhez rendezkedtünk be: tárolót és külső, ideiglenes tározókat építettünk, teljes a igépesí- téttségünk. Ha egyszerre felszámoljuk a termőterületet, akkor még nagyobb lett volna a veszteség. Ügy látszik, hogy a mostani területtel könnyedén boldogulunk. Bár az aszály imiatt terméskiesésünk volt, a termett kevés burgonyával jól jártunk, mind el tudtuk adni. Ami a tárolóba került, az is másé, csupán bérleti díjért óvjuk a fagykároktól. Jövőre sem kívánunk többet termeszteni. A kereslet, a kínálat, a termés kiszámíthatatlan. Dél- Somogyban nem véletlenül mondtak sokan nemet a burgonyatermesztésre... Az elmúlt években jelentős mértékben csökkent Somogybán a burgonya termő- területe, a MÉM felmérése szerint azonban így is elegendő lesz, amennyi termett, s feltehetően tavaszra sem drágul meg a krumpli. Intézkedtek a kiesések ellensúlyozására Gyümölcstermeléséről, oltványelőállításáról és kon- zervüzemi termékeiről országhatárokon túl is ismert a Siófoki Állami Gazdaság. Az idei szélsőséges időjárás ezt a mezőgazdasági nagyüzemet is megviselte, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem volt szükség szorgos kezekre a gyümölcs betakarításánál — ennél a munkánál diákok és katonák is segítettek, az utóbbiak most hétfőn például kétszázan dolgoztak a gazdaságban. — A betakarítási munkákat lényegében befejeztük, a 2800 tonna almatermésből már csak 200 tonna vár szedésre — tájékoztatott a hét első munkanapján dr. Szalai Géza igazgató. Azt is elmondta, hogy 640 tonna almát exportáltak. A gazdaságot az idén számottevő fagy és aszálykár érte: átéli fagyok például „elvitték” az őszibarackosban a termésnek mintegy a felét, az aszály pedig a búzát, a zöldborsót, a hibridkukoricát sújtotta. Mindezek miatt 28 millió forint bevételtől estek el. — A kiesések ellensúlyozására az év folyamán több intézkedést is tettünk. Mindenekelőtt a kiadásainkat csökkentettük, így a költségfelhasználásunk 12 millió forinttal a tervezett alatt maradt. Ezt a célt szolgálta a „Szedd magad” akció kiszélesítése a gyümölcsösben: a módszer révén nagy tömegeket tudtunk mozgósítani az őszibarack és az alma betakarítására, a jelentős munkabér-megtakarítással szedtünk le így 766 tonna termést. A parképítő és -fenntartó ágazatunk 16 millió forintos éves tervét felemeltük és 25 milliós teljesítéssel számolunk. Felülvizsgáltuk fenntartási terveinket s az elodázható munkákat átütemeztük ... Mindezeknek az intézkedéseknek a hatására a gazdaság eredménye nem csökken olyan mértékben, mint ahogyan a termelés volumene csökkent, s ha az erre az évre tervezett 23 millió forintos eredményt nem is érhetik el, 16 millióra szert tehetnek. A faiskolai gyümölcsoltványok több mint felét — a 950 ezerből 600 ezer darabot — kiszedték, árudáikban hozzáláttak az őszi oltványok értékesítéséhez. Folyik a díszfaiskolai termékek betakarítása és eladása is: e hét elején eljutottak az idei terv teljesítésének feléhez, ám a forgalom ezután fokozódik igazán. — Konzervüzemünk évi termelési terve 10 060 tonna, ebből mostanáig 9 019 tonna teljesült. Az év hátralevő időszakában semmi sem akadályozza a még hiányzó mennyiség előállítását, és a termékeink értékesítésével sincsenek gondok — mondta dr. Szalai Géza. — Az üzemből megkezdődtek az őszi kiszállítások, több száz tonnát küldtünk exportra. Tájékozódásunk időpontjában a Siófoki Állami Gazdaságban befejezéshez közeledett a műtrágyaszórás, a magágyelőkészítés és a vetés. Az őszi talajmunkáknak és a vetéseknek itt sem kedvezett az eső nélküli ősz — lassan és költségesen haladtak a tennivalókkal —, a múlt hét Végi és legutóbb a hét eleji 35 milliméteres csapadék azonban ebben a gazdaságban is megkönnyíti és meggyorsítja majd a munkavégzést.
