Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-03 / 233. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! ■ * | Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLII. évfolyam, 233. szám Ára: 1,80 Ft 1986. október 3., péntek------------;—I H at ország szakértői az űrjogról Csütörtökön Budapesten befejezte munkáját az Interkozmosz IV. világűrjogi szemináriuma. A. négynapos tanácskozáson hat szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, .Lengyelország, Magyar- ország, az NDK és a Szovjetunió — szakértői a világűr békés célú fel- használásával összefüggő jogi kérdéseket vitatták meg. Egyebek között áttekintették az ENSZ világűrt« zottsága jogi albizottságában folytatott ko- difikáoiós munkát. Elemezték, hogy milyen tényezők lassítják egyes — az ENSZ-ben jelenleg is napirenden lévő — világűrjogi egyezmények megkötését. A tanácskozás részvevői kiemelten foglalkozták a világűr kutatásában a KGST-tagországok között kialakult tudományos- műszaki együttműködés tökéletesítésének jogi kereteivel. Javaslatot tettek arra, hogy az Interkozmosz munkájában részt vevő jogászok dolgozzanak ki olyan szerződéses rendszert, amely lehetővé teszi a kutatásokban együttműködő intézmények és vállalatok közvetlen kapcsolatainak kiépítését. Ezzel meggyorsíthatják a kozmosz kutatásában elért tudományos -műszaki eredmények gyakorlati hasznosítását. A szemináriumon több előadó is foglalkozott az űrhajósok biztonságának jogi kérdéseivel. Felmerült a bajba jutott űrhajósok mentésére jelenleg érvényben lévő nemzetközi egyezmény továbbfejlesztésének szükségessége. A technika fejlődésével például már a közeli jövőben is lehetővé válhat, hogy ha földkörüli pályán jut bajiba valamely űrhajó legénysége, akkor a legközelebbi űrkdkötőből mentőhajót küldjenek segítségükre. J Négy országgyűlési bizottság ülése CSURGÓI FIATALOK A TELEPÜLÉST EJ LESZTESERT Együttműködési szerződést kötöttek Kádár János fogadta a szövetkezeti tanács vezetőit Kádár János, a Magyaí Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön fogadta Szabó Istvánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a TOT elnökét, Köveskúti Lajost, az Okisz elnökét és Szla- meniczky Istvánt, a Szövosz elnökét, a KB tagjait, az Országos Szövetkezeti Tanács vezetőit. Megbeszélést folytattak a szövetkezetek közelgő kongresszusaival összefüggő időszerű kérdésekről. Kádár János a Központi Bizottság nevében a szövetkezeti mozgalom, a szövetkezeti tagság és az ország érdekeit szolgáló eredményes tanács^ kozást kívánt a kongresszusoknak. Lázár György, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta iKiril Zarev miniszterelnök-helyettest, a Magyar—Bolgár Gazdasági és Műszakí-fTudományos Együttműködési Bizottság bolgár tagozatának elnökét. Jegyzőkönyv aláírásával tegnap fejezőn dött be Budapesten a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 21. ülésszaka Csütörtökön a Parlamentben együttes ülést tartott az Országgyűlés terv- és költségvetési, településfejlesztési és környezetvédelmi, mezőgazdasági, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A gazdaságilag elmaradott területek fejlesztésének társadalmi-gazdasági programjáról — az Országos Tervhivatal, illetőleg a Központi Statisztikai Hivatali által lösszeállított munkaanyagokról — tárgyaltak, mondáik véleményt a képviselők. A tanácskozáson részt vett 1 Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke is. Az ülésen elnöklő Bonúr József, a terv- és költségvetési bizottság elnöke (országos lista) utalt arra: parlamentünk gyakorlatában, a képviselői műhelymunka során most első ízben hívtak össze négy bizottságot közös tanácskozásra, lévén szó olyan témáról, amely sokoldalú elemzést igényel, mielőtt a kormány elé kerül. Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke volt a bizottsági ülés előadója. Referátumában hangsúlyozta: a társadalmi érdek- egyeztetés fontos szakaszát jelenti a parlamenti bizottságok mostani vitája, s ez lehetőséget teremt arra, hogy a leglényegesebb javaslatokat, ajánlásokat a program véglegesítésénél figyelembe vegyék. Beható elemzés és sokoldalú társadalmi, szakmai egyeztetés alapján jelölték ki hét megyének azt a 23 térségét, amelyekben a legsürgetőbb a feszültségek feloldása. A programban érintett térségék közös jellemzője, hogy gyengék a mezőgazdasági adottságaik, iparosodottsági szintjük igen alacsony, s a településszerkezet sajátosságaiból fakadóan magas az ingázás aránya és elmaradott az infrastruktúra. Ezek a tényezők meghatározó szerepet játszottak abban, hogy a népesség kor- összetétele, gazdasági aktivitása lényegesen kedvezőtlenebb az országos átlagnál. A program közelebbi céljai közé tartozik, hogy e térségekben a mezőgazdasági, ipari és szolgáltatóüzemek jövedelemtermelő képessége tartósam növekedjen, s ezáltal a fejlesztési,, a foglalkoztatási és a jövedelmi léhe- tőségek érdemben javuljanak. A program a szükséges feltételek gyorsabb megteremtését segíti. Megvalósítása révén mintegy tízezer új ipari munkahely létesítése, 4—5 térségben ipari park létrehozása, 30—40 mezőgazdasági termelőszövetkezet jövedelmező tétele, a növény- termesztés hozamainak e térségekben mintegy 15—30 százalékos emelése válik lehetővé. A megvalósításhoz nélkülözhetetlen a központi források mellett a megyei és a helyi tanácsok, a helyi gazdálkodó szervezetek és a lakosság aktív részvétele. A központi támogatás fő forrása a VII. ötéves tervben elhatározott területfejlesztési és szervezési alap, s ennék jelentős részével közvetlenül az érintett megyék rendelkeznek; a nyílt pályázati rendszer útján ítélik oda a támogatást. Az alap csak kiegészítő eszköz. Épp ezért a társadalmi-gazdasági program megyei elképzelésekre épül, s ezek szerves részét képezik a hét megye tanácsi középtávú tervének. (Folytatás a 2. oldalon.) Csurgóit diákvárosként emlegetik. Nem véletlenül, mert több mint ezerh étszáz diák tanul itt az általános iskolában és a középfokú intézményekben. Jövőre újabb szakközépiskola indul: megkezdik a gépszerelő szakközép- iskolásak oktatását. Újabb diákok érkeznek a nagyközségbe. A társközségekkel együtt 6912 lelket számláló vidék iparban foglalkoztatottjainak ötven százaléka harminc éven aluli. A fiatalok sorsával való foglalkozás Csurgón így nem lehet közömbös dolog. Errő volt szó tegnap délután a városi jogú nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának kihelyezett ülésén, a Farkas János nevét viselő ipari és mezőgazdasági szakmunkásképző intézetben és ruhaipari szakközép- iskolában. A helyszín megválasztása nem volt véletlen, hiszen itt, az oktatás újonnan kialakuló fellegvárában kötött együttműködési szerződést a csurgód tanács és a városi jogú nagyközségi KlSZ-bizottság, hogy közösen segíthessék az ifjúság szocialista nevelését, mindinkább bevonják a fiatalokat a közéleti munkába, bővítsék a szabadidő eltöltésének lehetőségeit, mindjobban bevonhassák a harmincon innenieket a település várossá fejlesztésébe, a gazdaságilag elmaradott térség arculatának megváltoztatásába. A végrehajtó bizottság ülésén elhangzott, hogy a tanács számít a KlSZ-bizott- ság részvételére a hosszú és a rövid távú gazdaságpolitikai tervek előkészítésében, a feladatok végrehajtásában. A tanács egyebek között vállalta, hogy a fiatalok arányának megfelelő képviseletet biztosít testületedben. Segíti a szakemberek letelepítését. A kiutalható lakások felét a harmincon aluliaknak adják át. Évente ötvenezer forintot biztosítanak az ifjúságpolitikai célok megvalósítására. Lehetőségeikhez képest kedvezményes telkek juttatásával támogatják az ifjúság magánerős lakásépítkezéseit. Szorgalmazzák, hogy a fiatal házasoknak és az egyedülállóknak korszerű kislakások épüljenek, melyek megvásárlása nem terheli meg túlságosan pénztárcájukat. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetűek és a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek tanulására, továbbtanulására. A pedagógiai főiskolán továbbtanulókat ösztöndíjjal is segítik, ha azok vállalják, hogy a diploma megszerzése után visszatérnek a településre. Az együttműködési szerződésben az ifjúsági szervezet a térség igényeinek megfelelő pályairányítás segítését vállalta. A fiatalok részt vesznék a társadalmi munkákban, például a strand felújításában, ahol a tervek szerint egy szabadidőközpontot hoznak létre. A KISZ sajátos eszközeivel — pályázatokkal, vetélkedőkkel, versenyekkel, társadalmi munkával — minden lehetőséget megragad, hogy hozzájáruljon a település és a környék gazdagodásához, gyarapodásához. A tegnap jóváhagyott szerződést Gál Endre tanácselnök és Lőczi János KISZ- tiitkár írta alá. Tegnaptól újabb üzlettel gazdagodott Kaposvár. Bos- nyák János, a pécsi Zsolnay Porcelángyár igazgatója nyitotta meg a vállalat márkaboltját a Május 1. utca 21. számú épületben. Beszédében hangsúlyozta, hogy az 1868-ban Zsolnay Vilmos által alapított vállalat tervei között már szerepelt a Pécshez közeli nagyobb városokban üzleték létrehozása. Köszönetét mondott a város vezetőségének a lehetőségért, valamint a segítségért az üzlet kaposvári elhelyezésében. A polcokon igényes szervizek, vázáik, drága dísztárgyak, a félmillió forint értékű árukészlet minden igényt kielégít. A húsz négyzetméter alapterületű üzlethelyiség és a 25 négyzetméteres raktár csaknem egymillió forint költséggel épült. A sétálóutcára néző hatalmas üvegkirakat bársonyán pompás vázák, dísztárgyak hívogatják a világhírű porcelán kedvelőit. A világon egyedülálló, páratlan szépségű, sárga alapmázas porcelán-fajansszal — melynek példányai a kaposvári boltban is megtel álhatók — Zsolnay Vilmos 1889-ben. elnyerte a párizsi világkiállítás aranyérmét és az ország becsű letrendj ét. A Zsolnay Porcelángyár kaposvári márkaboltja — a pécsi és a harkányi után — a harmadik az országban. Az exkluzív porcelánüzlet megnyitása egy folyamait része. A sétálóutcái boltok felújításának, illetve új üzletek átadásának koncepciójáról kérdeztük Farkas Istvánt, Kaposvár általános tanácselnök-helyettesét. — A Május 1. utcában a csinosításra szoruló épületek felújítása szerves része a város rekonstrukciójának. A sétálóutcád új üzletek kialakításában elsődleges szempont, hogy a kereskedelmi profil odaillő legyen. Az erről készült tanulmány konkrét javaslatokat tartalmaz. Megvalósítása azonban hosz- szú folyamat és jelentős anyagi befektetést igényel. Fizetőképes partnerokat keresünk megyén belül és a megyehatárainkon túlról is. Most .tárgyalunk éppen egy Aranypók üzlet létesítéséről. A végleges utcakép kialakítását kényszerű ideiglenes megoldások nehezítik. A Csibi áruház felújításakor — mely hamarosan megkezdődik — a különböző osztályokat a Május 1. utcában kell elhelyezni. A Csokonai köz szép környezetében már működik az új képcsarnok, ide költözött a MÁV menetjegyiroda és hamarosan megnyílik a Piért boltja. Az átjáró épületben a Zsolnay porce- lánüzlet mellett egy illatszer-ajándék bolt kapott helyet, a szemközti üzlethelyiség még gazdára vár. A Május 1. utca 27. számú épületének felújítása után a tervek szerint egy delikátesz jellegű bolt fog működni. Újabb butikot, vend églátó - egységet a sétálóutcába nem tervezünk, az iroda jellegű létesítményeket pedig szeretnék elköltöztetni. T. R. AZ ORSZÁGBAN HARMADIKKÉNT solnay márkabolt Kaposváron