Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-29 / 255. szám

4 Somogyi Néplap 1986. október 29., sxerda Ötszáz mázsa hal a Balatonba A Balatoni Halgazdaság boglárlellei tógazdasági ke­rületében, Irmapusztán már szeptember végén meg­kezdték a kétnyaras növendék pontyok lehalászását. Eddig négyszáz mázsát helyeztek el a Balatonba, s idén még száz mázsát akarnak a tóba engedni. Emel­lett' piaci értékesítéssel is foglalkoznak. Képeink a piaci áruhal szétválogatását örökítik meg. Elkészültek a BAM-környéki erdők térképei Szovjet tudósok befejezték azoknak a térképeknek az összeállítását, amelyek a Bajkál—Amur vasúti fővo­nal növényvilágát ábrázol­ják. A szakemberek miután felbecsülték a másfél millió Ütünk a Gépgyár mellett vezetett. A hatalmas épület­tömb feketén rajzolódott az éjszaka sötétszürke hátteré­be. A bejárat föllöttt vaksin hunyorgott a láimpa. A gon­dosan bereteszelt vaslemez kapun méteres betűikkel vil­logott a meszelt felirat: SZTRÁJK! Állatta papírlap fityegett. Deres zseblámpájával rá­világított. ,,Munkásak! Honfitársak! A haza aizit kívánja tőle­tek, hogy ne vegyétek fel a munkát! A hős szabadság- harcosok nem adták fel a küzdelmet. A budai hegyek­ben, Dunántúl erdőiben gyü­lekeznek, hogy döntő ellen- támadással kiűzzék az oro­szokat, kikergessék hazánk­ból az áruló szovjetbérenc kommunista kormányt. Tá­mogassátok a hős felkelőket! Értetek harcolnak! A ti jö­vőtökért, szabadságotokért ontják vénüket! Sztrájkot mindaddig, amíg el nem ta­karodnak az oroszok, s a Kádár-kormány át nem ad­ja a hatalmat egyedül tör­vényes várományosának, a Budapesti Munkástanácsnak! Budapest, 1956 november 14-én.” — Ehhez mit szólsz? — kérdette Deres, és ráköpött a feliratra. Nem válaszoltam. Lám, az ellenség folytatja az október­ben bevált demagógiát: el­hitetni a munkásokkal, hogy négyzetkilométernyi kiterje­désű erdők állapotát és kör­nyezetvédő szerepét, megál­lapították, hogy a területnek csak egynegyed részén lehet szó fakitermelésről. — Bár a térképeinken ez a vidék majdnem teljesen a szocializmus, elleni küzde­lem szabadságharc. Elhitet­ni, hogy a néphatallam ellen­ségei a munkások javát akarják. Fürkészve tekintettem a .kerítés rácsa mögé. A por­tásfülke ajtórésén gyér vilá­gosság látszott. Megnyomtam a csengőt. Csoszogva kiká­szálódott a kapus. A koros, töpörödött emberke álmos hunyomgássaü, ijedten nézett ránk a rácson keresztül. — Kii az? ... Mit akar? — Jó estét! — köszöntötte barátságosan Deres. — Karhatalom! Nyissa ki! — mondtam én. Az öreg hosszasan mata­tott a zárral, végül résnyire kinyitotta a kaput. — Tessék — pislogott riad­tan. — Tárja csak ki bátran, nem harapjuk le az orrát! — bíztatta Deres. — Kérem szépen, éjszaka senkit sem engedhetők a gyár területére. A .munkásta­nács utasítására. — Jöjjön ki! — szóltam rá határozottan. Az öreg megszeppenve lé­pett az utcára. A feliratra és a röplapra mutattam: — Kinek a műve ez? — Nem tudom, kérem. — Egy óra múlva vissza­jövünk. Addig tüntesse el! — Kérem szépen ... Nem tehetem .. Mátéfi úr szigo­rúan megparancsolta, hogy vigyázzak a feliratra. zöldre van színezve, mégsem beszélhetünk végeláthatatlan és főleg kifogyhatatlan „taj- gai óceánról” — jegyezte meg Vlagyimir Vorobjov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tag­ja. A hegyek és folyók bő­— Ki az a Mátéfi? — Az elnök... A munkás­tanács elnöke. — Akkor tehát mégis tud­ja, hogy ki csinálta? A röp­lapot is a munkástanács te­tette ide? — Nem tudom, nem lát­tam. Zsebkésemmel lefejtettem a papírlapot, gondosan ösz- szőhajtva zsebembe süllyesz­tettem. — Nem érdekel, mit mon­dott a maguk Mátéfija. A sztrájk feliratot eltünteti. Világos ? A kapust faképnél hagy­tuk. — Nem kellett volna így ráijeszteai az öregre — vé­lekedett Deres. Higgadtan válaszoltam: Ez neked ráijesztés? Láthattad, hogy szép szóval semmire sem megyünk. Ha könyör- günk, agitálgatunk, ránk se hedenítenek. A karhatalom­nak határozottan kelt fellép­nie. Tudod, szerintem sokan dolgoznának már, de félnek vagy tétováznak. Nem tud­ják, mit hoz a jövő. Külön­ben is, mit látnák? Néha szinte úgy érzem, kettős ha­talom van. — Kettős hatalom? — tű­nődött Deres. — Én inkább úgy gondolom, nálunk jelen­leg semmilyen hatalom sincs. Sem ilyen, sem olyan. Min­denki azt csinál, amit akar. Azt válaszoltam, hogy ez sem lehet igaz, mert aki pél­dául dolgozni szeretne, nem teheti, mert a munkahelyén nem engedi a munkástanács. Egy kapualjba húzódtunk. A város vég felől egy férfi közeledett. Óvatosan, neszte­lenül, körpl-körül pillant- gatva. Amikor a közeliünkbe ért, előre szegezett fegyverrel hirtelen kiléptem a járdára: — Állj! A jövevény ijedten vissza­hőkölt. — Hová, hová? — lépett ki Deres is a kapu alól. A kései járókelő vissza­Bertalan ^ M mm Portyák az éjszakában (REGÉNYRÉSZLETEK) Kié a hatalom? A Tungsram vállalása Orvosi lézer társadalmi munkában A Tungsram Kaposvári Elektronikai Gyárának fia­taljai a megyei küldöttérte­kezleten figyelmet keltő fel­ajánlást tettek. Elhatározták, hogy a megyei kórház szá­mára társadalmi munkában készítenek egy a gyógyítás számos területén új lehetősé­geket nyújtó lézeres orvosi műszert. A 2,6 millió forint­ba kerülő berendezés elké­szítéséhez csák a 700 ezer forintnyi anyagköltség előte­remtéséhez kértek segítséget. Az utóbbi gondot végül is a budapesti nagyvállalat igazgatója és a Kaposvári Városi Tanács elnöke által júliusban aláírt megállapo­dás oldotta meg. A város és a gyár kölcsönösen előnyös, számos más .területre is ki­terjedő együttműködési szer­ződése alapján a megyei ta­nács biztosítja a műszer anyagköltségét. — Fiataljainké volt a kezdeményezés, ám a nagy­szabású társadalmi munká­ban reszt vesznek gyárunk idősebb dolgozói is — mond­ta Bójás Gyula párttitkár. — Az ötlet fogadtatását példáz­za, hogy a gyártásban együtt­működő társüzemeinek dol­gozói szintén felajánlották társadalmi munkájukat a részegységek elkészítéséhez. Arra törekszünk, hogy a mű­szert már az év végén a sége ellenére az erdő kör­nyezetvédő funkciója kerül előtérbe. Vigyáznunk kell, hogy az emberi beavatkozás ne borítsa fel a természet egyensúlyát. Térképeink jó szolgálatot tettek a szakembereknek, amikor a BAM környékének iparosítására és környezet- védelmére vonatkozó távlati (2000-ig) terveket kidogozták. nyerte lélekjelenlétét, erőlte­tett mosollyal, válaszolta: — Ugyan, hol járhat ilyen­kor a férfiember? Kicsit tovább időztem a nőnél — hunyorgott bizalmaskodóan. — Olyankor kinek jut eszébe ez a kijárási tilalom, ugye­bár? — Hol lakik a nője? — kérdeztem, miközben fürké­szően néztem végig a negy­venöt év körüli férfit. — A Korom utcában. Ko­rom utca tizenkettő. Ha ne­tán kételkednek a bajtársak, szívesen megmutatom. Ne­hogy azt gondolják, hogy félre akarom vezetni önöket. A magamfajta öreglegény mit is tehetne, ugyebár. De most már igyekszem haza, itt lakom a Zoltán utcában. — Legalább adakozó a nő­je? — érdeklődött kajánul Deres. A férfi fölényes mosollyal bólintott: — Óh, hogyne, természete­sen. Éppen azért párolgott ki a fejemből ez a tilalom, ugyebár. Deresnek tetszett a dolog. Leereszkedő bizalmaskodás­sal a férfi vállára csapott. — Na, ugyebár! Hát akkor siessen haza és máskor job­ban igyekezzen a nőnél, mert ilyenkor már veszélyes az utcán. Könnyen fenékbe lő- heti valami lesipuskás, aztán többet nem legénykedik. A férfi sietve kalapot emelt, és elköszönt. — Nem ártott volna iga­zoltatni a pasast!— mondtam Deresnek. — Ugyan, minek öregem. Oly mindegy, hogy Pltypa- latty Tóbiásnak, vagy Ficze- re Kázmérnak hívják. A nevéből úgysem tudsz meg semmit. Mit is tudhatnál? Nőnél volt és kész! Fél óra múlva ismét a Gépgyár . mellett vezetett útunk. A kapura festett fel­iratot olajfestékkel olvasha- tátlanra mázolták. (Folytatjuk.) gyógyítás szolgálatába állít­hassák. Az ötlet eredetéről Zelez- nik Lászlónét, a gyár KISZ- titkárát kérdeztük. — Eredetileg egy vesekő- eltávolító berendezést akar­tunk venni a kaposvári kór­háznak. Az ottani vezetőkkel tartott megbeszélésen azon­ban megtudtuk, hogy egy lézer sokkal nagyobb segít­séget jelentene a gyógyítás­ban, hiszen a megyei kór­háznak még nincs ilyen kor­szerű eszköze. Cselékvőkész- ségünket is akartuk bizonyí­tani, amikor a felajánlást tettük. A gyárban megmutatták azt a videofölv ételt, melyen dr. Ribári Ottó, az Orvosto­vábbképző Intézet lézert már alkalmazó professzora számol be, az eszköz jelentő­ségéről. Ö mondta el, hogy egy gégeszűkület gyógyítása azelőtt hónapokat vett igénybe, s nehéz műtéttel járt. A vértelen mikrobe- avatkozást lehetővé tevő lé- zerszikóvel a műtét mind­össze 15 percig tort, s a filmben említett kislány a műtét után két nappal ha­zamehetett. Nem volt szük­ség a korábbi, több hőnapos utókezelésre sem. A pro­fesszor szerint a Tungsram tavaly óta gyártott lézere mindenben fölveszi a ver­senyt a világmárkákkal, sőt egyes alkalmazási területe­ken jobb is azoknál. A Kaposváron gyártott műszert a megye orvosainak is bemutatták, akik elisme­rően összegezték tapasztala­taikat. Elmondták, hogy a lézer a gégesébészet mellett a nőgyógyászatiban, a szem­es idegsebészetben, valamint a bőrgyógyászatban is jól al­kalmazható, elkerülhetővé téve egy sor, a betegeknek szenvedést okozó, lassan gyó­gyuló műtéti beavatkozást. Alkalmas még a kezdeti szakaszban levő rákos daga­natok gyógyítására is. A gyártást bemutató vi­deofelvételen láttam viszont Máté Jenő szerelő géplaka­tost. — A társadalmi munkára alighanem több hétvége is rámegy majd, mégsem for­dult elő berzenkedés. A ne­mes cél hasznosságát min­denki belátta. Ezt erősítette meg társa, Villányi Zoltán is. — A tervek szerint az idén hat ilyen műszer készül el, közülük három három­negyedrészt kész van. Ami­kor meghallottam, hogy az egyik Kaposvárra kerül, szí­vesen ajánlottam fel mun­kámat. A kezdeményezés mozgósí­tó erejét mutatja, hogy a megye fiataljaitól több segí­tő felajánlás érkezett. A ka­posvári kórház KISZ-esei például hatezer forintot gyűj­töttek a lézerre. B. F. A boglárlellei iskola ABC Boglárlellén, a Szövetség utcában több mint tíz éve egy modern ABC áruház látja el a környék lakóit. Nyáron a helyi lakosság mel­lett kétszer annyi üdülő is megfordul az üzletben, amelynek évi forgalma meg­haladja a 22 millió forintot:­A 8. sz. Iskola ABC áru­házról mondják a lelleiek: Az üzletben figyelmes, ud­varias kiszolgálás jár a ve­vőnek, a gyakorlati oktatá­son lévő kereskedőtanulók­tól. — Hisszük, hogy ha meg­szerzik a szakmai bizonyít­ványt, akkor is úgy dolgoz­nak, minit most — jegyezte meg Halász Géza, aki felesé­gével együtt irányítja a bol­tot. Ez utóbbiban az 521-es szakmunkásképző intézet fo- nyódi .kihelyezett tagozatá­ban Beliczky Tamásné és Hegedűs Ferencné ma már szakoktatók, segítik őket. Munkahelyük a képzés cél­jára épített (tan)terem, ahol a tanulók a gyakorlati mun­ka alapelemeivel ismerked­nek meg. Van itt gondola, pénztárgép, raktár és min­den, ami egy boltban meg­található. Beliczky Tamásné: — A tagozaton 137 tanulót okta­tunk. Gyakorlati képzésüket teszi lehetővé ez az iskola- ABC. A tanulók szívesen áll­nak a pult mögé, ahol köz­vetlenebb a kapcsolat a ve­vővel, mint a gondolánál. A gyerekek egy többszörö­sen kitüntetett, modern áru­házban, jó szakemberek mel­lett ismerhetik meg a szak­májukat. Halász Géza: — A keres­kedelemben egyre nagyobb a szakemberhiány. A Mészöv­nek és a Balaton környéki á tesznek jól tudják, hogy' magúknak kell gondoskodni­uk a szakképzett dolgozóik­ról. Boglárlelle mellett Len­gyeltóti, Balatommária,' Mar­cali, Zamárdi szövetkezetei részére nevelnek itt keres­kedőket. Természetesen az állami kereskedelem n ek is igyekszünk segíteni. K. S. A Kaposvári Csiky Gergely Színház 1986. november havi műsora ­3., hétfő 19.00 KNOCK Madách-bérlet 6., csütörtök 19.00 KNOCK Katona-bérlet 8., szombat 19.00 KNOCK Uray-bérlet 10., hétfő 19.00 KNOCK Petőfi-bérlet 12., szerda 19.00 KNOCK Erkel-bérlet 13., csütörtök 19.00 KNOCK Komor-bérlet 15., szombat 19.00 KNOCK TESZÖV A-bérlet 27., csütörtök 19.00 KNOCK Noszlopy-bérlet 29., szombat 15.00 KNOCK Gárdonyi-bérlet 19.00 KNOCK TESZÖV B-bérlet Az előadásokat a Latinra művelődési házban tartjuk. Jegyek válthatók á Jegyirodában: Kaposvár, Május 1. u. 8. T.: 11-103 ^ (83799)

Next

/
Thumbnails
Contents