Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-29 / 255. szám
1986. október 29., szerda Somogyi Néplap 5 Egymáshoz közelebb A nemietieégi politika mindennapjai Idegenforgalmi szempontból nem tartozik a frefkven- tált területek közé Nógrád megye, mégis figyelemre méltó az a turdsitaáramlás, amely városaiban és falvaiban, főként a nyári hónapokban észlelhető. Nógrád észak felé — például a csehszlovák és a lengyel Tátrába utazók számára — kapu. Naponta ezrek és ezrek kelnek át a Salgótarján—so- moskőfalui, a balassagyarmati, a parassapusztad határátkelőkön, százak forgolódnak a városok, a nagyobb települések áruházaiban, butikjaiban, zöldség-gyümölcs piacain. Kipróbált elvek szerint Ez is elegendő indok lenne arra, hogy Nógrád megye párt- és állami vezetése megkülönböztetett figyelmet fordítson a szomszéd- kapcsólaitokra, és minden lehetséges politikád, anyagi, erkölcsi .eszközzel ösztönözze, segítse a határmenti gazdasági egységek, kulturális intézmények, tömegszervezetek kétoldalú együttműködését. Nógrádnak azohban más szempontból ds jó óka van erre: egyike országunk azon megyéinek, amelyben jelentős számú nemzetiségi kisebbség él. A megye 120 települése közül huszonkettő szlovák, kettő német nemzetiségű. Honfoglalásuk — az országossal megegyezően — a török—magyar, illetve a kuruc—labanc harcok befejeződése után, tehát a XVII. század végén és a XVIII. század elején történt. Már régen nem újdonság, hogy országunk nemzetiségi községeiben kétnyelvű feliratok igazítják el az odalátogatókat. Nemzetiségi politikánk szavatolja a hazánkban élő nemzetiségek egyenjogúságát, jogát anyanyelvének ápolásához, kultúrájának fejlesztéséhez. Ezeken az elvi és politikai alapokon nyugszik Nógrád megye gyakorlata is. Sorozat — mindenkinek Idén huszadik alkalommal szervezték meg a megyében a_nemzetdségi napok .kulturális, tudományos sorozatát, amelynek minden esztendőben augusztus elején a bán- ki — koraibban átmenetileg a nógrádi — nemzetiségi találkozó a kiemelkedő eseménye. A nemzetiségi programsorozat tavasztól őszig tart, természetesen a megye nemzetiségek lakta területedre —, vagyis a nyugati részre, Rét- ságra és környékére — összpontosulva. Évek óta bemutatkoznak nemzetiségi és szlovákiai hagyományőrző együttesek Hollókőn is. A nemzetiségi napok gerincét a nyelvápolást, a hagyományőrzést szolgáló programok adják. A színvonalas népdalkörök, a vegyes- és asszonykórus, klubok, olyan tarka palettát tárnak elénk, hogy a banki találkozó előtt az idén már két, részben főpróbának, részben válogatónak számító területi találkozót kellett rendezni: az egyiket Terényben, a másikait, Vanyarcon. A kórusok némelyike — például a nézsai — gyakran hallható a magyar rádióban is. Fontosak a néprajzi, népművészeti kiállítások, az amatőr nemzetiségi képzőművészek alkotásait .bemutató tárlatok is. Az idei kiállítást Rétságon az érdeklődésre való tekintettel kénytelenek voltak meghosszabbítani. Sikeresek a szlovák és német nyelvű filmvetítések, amelyek a kezdetektől tartozékai a sorozatoknál^ Alkalmanként közönség—művész találkozókkal kapcsolják össze a vetítéseket. Friss szemlélettel Viszonylag új keletűek — bár szintén több éves múltra tekintenek vissza — az elméleti tanácskozások, amelyek a folyamatos és intenzív nemzetiségi hagyomány- ápolást, kultúrafejlesztést, valamint — mindennek nyomában — az önismereti igényt, a tudományos érdeklődés felerősödését segítik, szolgálják. Korábban már áttekintették például a megye nemzetiségi népviseleteit, az itt élők életmódját, könyvellátottságát, nyelvismeretét és — oktatását. Szeptemberben Rétságon — a tanácskozás mindig a sorozat zárását is jelenti — a. tudományos kutatók, politikai munkások szóltak a nemzetiségpolitika alapelvei és a történeti kutatás kapcsolódásairól, a nemzetiségek Nógrád megyei szerepéről, a megyei művelődésirányítás lehetőségeiről és tennivalóiról. Tudvalevő, a nemzetiségi politika alkotó megvalósítása, a jelenlegi lehetőségek gazdagítása hatékonyan csak együtt, a társadalom valamennyi, tagjának cselekvő részvételével képzelhető el. Amiként ennek bizonyságát adják nap, mint nap, Nógrád megye nemzetiségek lakta településein áz ott élők. Céljaink megvalósításához elégtelenek a kulturális eszközök, lehetőségek. Hiszen a nemzetiségi lét nem rherül ki a köjös éneklésiben, táncban, hagyományápolásban. Nemzetiségi politikánknak az élet minden területén érvényesülnie kell. Ezért is tartanak állandó kapcsolatot a nógrádi üzemek, gyárak, intézmények, szövetkezetek a szlovákiaiakkal, gyakran nemcsak a nemzetiségi településeken. Folyamatos munkálkodás A megye — az országos elveknek megfelelően — kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. A leg- élőbbek, a legválttozatosab- bak a szomszédos Szlovákiával alakultak ki. Nógrád és Közép-Szlovákia testvérmegye. Az együttműködést rendszeresen megújított megállapodások szabályozzák. Számos gyár, termelőszövetkezet, intézmény tart fenn kapcsolatot, amely a munkatapasztalatok átadásán túlmenően kiterjed a szabadidő eltöltésére, az üdültetésre is. A kulturális kapcsolatok különösen az utóbbi években, az 1983-as Madáoh-em- lékév alkalmából erősödtek. El kell mondanunk azt is, hogy mindkét fél tudja, még korántsem jutottak el az együttműködés lehetőségeinek határaihoz. Ezért ígéretes a folytatás! Sem Nógrádiban, sem Kö- zép-Szlovákiában nem akciókhoz kapcsolódó, úgynevezett kampányfeladatnak tekintik az együttműködést, hanem mindig aktuális, közös érdekű és hasznosságé, folyamatos tennivalónak, amely végső soron közelebb v.isz egymáshoz, kölcsönös megbecsülésünket és barátságunkat mélyíti el. Sulyok László m Uj műsor a Nagycirkuszban Nagy sikerrel mutatta be új műsorát a Fővárosi Nagycirkusz „Cirkusz szárazon és vízen” — címmel. Képeink a január közepéig látható látványos produkció néhány mozzanatát rögzítették. Ujságlapozó fiatalok Legolcsóbb a könyvtárban olvasni A kis asztalkán egymás hegyén-hátán hevernek a divatlapok. A megyei könyvtár csendes melegében elmé- lyülten nézegeti őket három lány. — Ha lyukas óránk van, mindig átjövünk olvasgatni egy kicsit — fordult felém Nyerges Mária, a Táncsics gimnázium negyedik osztályos tanulója. — Szeretem lapozgatni a színes újságokat. a divatlapokból pedig sok ötletet merítek. Szívesen olvasom még az Ifjúsági Magazint és a Világ Ifjúságát is. Érdekelnek a külföldi egzotikus tájak, s ezekben a lapokban mindig találok valami érdekeset. A múltkor például egy keleti lakodalomról írtak. A napilapok közül csak a Somogyit olvasom. — Sok olyan lap van itt, amelyik segítséget nyújt a tanuláshoz is — kapcsolódik a beszélgetésbe Mária barátnője. — A magyarhoz például jól jön, ha néha elolvassuk az Élet és Irodalmat. Ez az egyik kedvenc lapom. Csörsz Klára, a tanítóképző főiskola fiatal közművelődési titkára is ezt olvassa a legszívesebben. — És a Mozgó Világot, amely rendszeresen közöl válogatást a fiatal költők verseiből. Rendszeresen olvasom az IJj Tükör írásait is. Érdekel a politika, a gazdaság, ezért veszem kézbe a Heti Világgazdaságot, a Magyarország, a Valóság új számait. A könyvtárban olvasom el őket, a megvásároltakat pedig összegyűjtöm, s ha van egy kis szabadidőm, egyszerre olvasom el valamennyit. Kovács Erzsébet fodrásztanuló a labdarúgást kedveli. — A Mundiál után minden cikket igyekeztem elolvasni — tekint föl egy pillanatra az újság színes lapjairól. — Meccsekre ugyan nem járok, de ha a magyarok játszanak, azt mindig megnézem a tévében. Rendszeresen olvasom a Képes Sportot is. Kéthetente jövök be a könyvtárba, ekkor minden olyan érdekes újságot elolvasok, ami a kezembe kerül. Szeretem az Ifjúsági Magazint, kár, hogy egyre kevesebbet foglalkozik az ifjúság problémáival. Szívesen nézegetem a Galaktikát is. Imádok rejtvényt fejteni, de most jobban érdekel, hogy mit ír az újság Mara- donáról — mondta, s már fordult is vissza a Labdarúgás félbehagyott írásához. H. É. Polányi Károly- emlékülés Találkozás Jaroszlavlban ŐSZ A BALÁTÁN Az „Orvosok az atomháború megelőzéséért” nemzetközi szervezet képviselői, an-, goi és norvég orvosok látogattak el Jaroszlavlba. Szovjetunióban tett utazásuk során felkeresték Moszkvát, Leningrádot és Jarosz- lavlot, megismerkedtek a városok nevezetességeivel, ellátogattak a kórházakba, az Országos Anya- és Gyermekvédő Intézet központjába, a Szovjetunió orvostudományi akadémiájára, találkoztak kollégákkal és régi barátokkal, hiszen többüknek ez már ötödik útja a Szovjetunióban. Az út szervezője, az ismert angol orvos, Roy Reed- way a következőket mondta: — A második világháború befejeződése után lettem békeharcos. A háború minden bori kórházban dplgoztam. borzalmát átéltem, hiszen tá- Most a British Medic Association News and Views orvosi lapot szerkesztem, az egyetlen lapot Nyugat-Euró- pában, melyben nyíltan írnak az atomháború borzalmas következményeiről. Az orvosok az atomháború megelőzéséért/ harcolnak, én teljes mértékben támogatom a szovjet kollégák álláspontját, miszerint még a korlátozott atomháború következményeit is lehetetlen leküzdeni. Józannak kell lennünk és be kell látnunk, hogy atomfegyver alkalmazása esetén nincs korlátozott konfliktus, hiszen az fokozatosan a világot elborító atomkatasztrófává nőné ki magát, amelyet már senki nem tudna megállítani. A külföldi és a jaroszlavli orvosok találkozóján minden résztvevő újból hangoztatta, hogy kész harcolni a békéért, mindent megtenne azért, hogy hű maradjon emberi és szakmai kötelességéhez, megmenteni az emberi életet. A tájon az ősz uralkodik. A fák leveleit sárgára, barnára és vörösre festik a hűvös éjszakák. A fák alját már az idén lehullott levelek borítják. Október közepén egy ködös hajnalon indulok a Baláta-tóra. Kíváncsi vagyok, hogyan változott a madárvilág a nyár vége óta. A lápot még köd borítja. A csöndet egy-egy szarvasbika messzire hallatszó bőgése töri meg. Világosodik, a bokrosban vörösbegyek válaszolgatnak egymásnak. A tó vizéről tőkésrécék szállnak fel. A nád levelei már megbámulták. A gyékény buzogányairól a szél messze röpíti a termést. Néhol hószerűen borítja a talajt. A fenyves mögül lassan fölkel a nap. Sugarai eloszlatják a ködöt. A madarak is élénkebbek lesznek. A, vonuló csilp-csalp-füzikék a bokrokban bujkálnak. Némelyik a nyarat idéző nap hatására énekelni kezd. A láp partjáról a vízi világot nézem. A tündérrózsák leveleinek egy része még zöld, a másik része már barna. Csupán elvétve látni egy- egy fehér virágát. Két tün- dérrózsasziget között kis vöcsök úszik le-lebukva táplálék után. A súlyom levelei már mélybordó színt öltöttek. Szúrós fekete termése a víz színén úszik. A békaszőlő hatalmas telepei is egyre lejjebb süllyednek a vízben. A tó fölött negyvenes, kék galambcsapat suhan át. Vajon hol találtak ennyien olyan öreg erdőt, amelyikben még odvas fa van a fészkeléshez? A láprét fölött két egerészölyv kering méltóságteljesen. Egyelőre eredménytelenül keresik az egereket. A láp belsejében függőcinegék mozognak. Szálanként kutatják át a nádast táplálék után. Szi-szi hangjuk betölti körülöttem a tájat. Dél tájban elhalkul a láp; pihen az állatvilág. Most az erdőt, járom.' A tölgyfákon kék-, szén- és barátcinegék tornáznak. Csuszka csúszik fejjel lefelé a törzsön, fa- kusz kúszik az ágakon. Átkutatnak minden repedést rovarokra vadászva. A fakopáncsok erőteljesen kopá- csolnak. Diadalmas kiáltásuk jelzi: megtalálták a fákat károsító hernyókat. Az égerfákon csízek csoportjai „beszélgetnek”. Már megérkeztek északi hazájukból. Az éger és a nyír termése kedvenc eledelük. A magasból vadlibák hangját sodorja felém a szél. Távcsővel kutatom az eget, de nem látom őket. Lassan lenyugszik a nap. Elcsendesedik a környék. Indulok haza. Az egész napos gyaloglástól elfáradva, lelkileg mégis fölfrissülve megyek. Útközben gondolkodom. Legközelebb — a télen — vajon milyen meglepetéseket tartogat számumra e gyönyörű, változatos — és a lelke- met örökre fogva tartó — somogyi táj. Dr. Kasza Ferenc Polányi Károly születésének 100. évfordulója alkalmából kétnapos tudományos ülésszak kezdődött a Magyar Tudományos Akadémia Székházában. A Polányti Emlékbizottság szervezte konferenciára a világ minden részéből érkeztek egykori Polányi-munkatársak és tanítványok, akik magyar kollégáikkal együtt több témakörben tartanak majd előadásokat. A tematika gazdag, hiszen Pölányit magáénak vallja a gazdaságtörténet, a szociológia és a politikatudomány is. A konferenciát Bognár József akadémikus, a Polányi Emlékbizottság elnöke nyitotta meg. A tudományos ülésszak első napján előadások hangzottak él Polányi és a XX. századi magyal gondolkodás kapcsolatáról, a törzsi és archaikus társadalmakról, „A nagy átalakulás” című művéről, valamint arról, hogyan járult hozzá a kiváló társadalomtudós a jelenkori közgazdasági és társadalmi nézetek alakulásához. A konferencia< szerdán úja'bb előadásokkal folytatja munkáját.