Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-25 / 252. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 252. szám Ara: 2,20 Ft 1986. október 25-, szombat Véget ért az Országgyűlés őszi ülésszaka Tegnap délelőtt folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Miután a családjogi törvény módosításáról beterjesztett törvényjavaslathoz hozzászólásra több képviselő nem jelentkezett — s a vitát ezért már csütörtökön berekesztették —, ismét megadta a szót dr. Markója Imre igazságügy-miniszternek. Az igazságügy-miniszter válaszbeszéde Dr. Markója Imre mindenekelőtt a Minisztertanács nevében köszönetét mondott a gondolatgazdag felszólalásokért. Elmondta, hogy a parlamenti vita során a törvény tervezetéhez két konkrét javaslat hangzott el, amelyeket az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága — a pénteki ülés kezdetét megelőzően — megvitatott. Erről — a Miniszter- tanács és a bizottság megbízásából is — Markója Imre a következőket mondotta: — Javaslom, hogy a családjogi törvény megfelelő paragrafusának módosításával a házasságkötés előtti 30 napos várakozási időt három hónapra emeljük fel. Ez az előzetes viták során nem merült fel, a módosítást a parlamenti vitában indítványozta egy képviselő, s az országgyűlési bizottság döntött az elfogadása mellett. A második javaslat: a törvény rendelkezzék úgy, hogy a szülő a gyermeke örökbefogadására irányuló hozzájáruló nyilatkozatát ne két hónap, hanem hat hónap elteltével tehesse meg. Itt az eredeti szándék az volt, hogy az örökbefogadási eljárás rövidebb legyen, a plenáris vita alapján azonban a jogi bizottság úgy foglalt állást, — s ezzel a kormány is egyetért —, hogy fél év legyen a szóban forgó időtartam. Tehát e két indítvány elfogadását javaslom az Országgyűlésnek. A konkrét észrevételekre és javaslatokra *— témakörönkénti csoportosításban — Markója Imre így reagált: — Több képviselő is úgy vélte, hogy talán jobb lett volna, ha az Országgyűlés együtt tárgyalja a kormány családpolitikai akcióprogramját, illetve intézkedési tervét és a törvénymódosítást. Nem kívánunk e véleménnyel vitatkozni-, csupán arra hívom fel a figyelmet, hogy hasznosítani fogjuk a képviselők elhangzott tanácsait, s annak sem lesz akadálya, hogy az intézkedési tervről tájékoztassuk a parlament illetékes bizottságait. — Számos képviselő fejezte ki aggályait a törvénynek az állami gondoskodásról, valamint a gyámhatóságok hatásköréről szóló—tervezett — új rendelkezéseivel kapcsolatban. Érthető, hiszen a megszokotton, több évtizedes gyakorlaton kell változtatni. Mégis úgy gondoljuk, hogy ezt a lépést meg kell tennünk. Lehet, hogy nehe- zébib lesz gyámhatóságaink munkája, bizonyos, hogy megnő a bíróságok munkatérbe — úgy vélem azonban, hogy nem szabad sajnálni a fáradságot, ha ezzel a gyermekvédelmi munkánk hatékonyságát fokozhatjuk, és az eddiginél jobban szolgálhatjuk a gyermekek érdekeit. A szóban forgó döntések — mind az örökbefogadással, mind a szülői felügyeleti joggal, illetve a gyermekek intézeti nevelésével kapcsolatban — olyan alapvető emberi, állampolgári jogokat érintenek, amelyekben az állásfoglalásokat csak mesz- szemenő törvényességi garanciákkal biztosított eljárásban lehet megnyugtatóan meghozni, ide értve a bírósági hatáskör bővítését is. Határozathozatal következett: az Országgyűlés előbb a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előzetesen írásban, illetőleg az ülésszakon szóban beterjesztett módosító indítványait öt tartózkodással, majd az 1952. évi IV. törvény módosítására vonatkozó javaslatot — egészében és részleteiben is — egy ellenszavazat és hét tartózkodás mellett elfogadta. Beszámoló a posta munkájáról, fejlesztésének lehetőségeiről Ezután — a napirendnek megfelelően — az Ország- gyűlés rátért a Magyar Posta munkájáról szóló beszámoló tárgyalására. Tóth Illés állam titkár, a- Magyar Posta elnöke kapta meg a szót. Elöljáróban Utalt arra, hogy a posta most első ízben számolhat be tevékenységéről az Országgyűlésnek, majd emlékeztetett arra, hogy a világháború pusztításai nyomán tönkrement a kor színvonalának megfelelő postai hálózat jelentős része. — Az ország újjáépítésének első feladatai közé tartozott a különböző országrészek hírközlő hálózatának újjáte- remtése, a posta működésének megindítása — mondotta. — Ennek megoldásával olyan postai szolgáltatási rendszert építettünk ki, amely a reá háruló feladatokat jó színvonalon látta él. — Az újjáépítést követő túlfeszített iparosítás, az ennek nyomán kialakult politikai problémák emberi és gazdasági következményei, később a nagy befektetést igénylő mezőgazdasági kollektivizálás és a felhalmozódott szociális gondok megoldásának szükségessége miatt kevés pénz juthatott az infrastruktúra, benne a hírközlés fejlesztésére. Mindez azt jelentette, hogy az 50-es évek közepétől a hírközlés fokozatosan elvesztette kedvező induló helyzetét. Számottevően elmaradt a népgazdaság általános fejlődési ütemétől, és már a társadalmi-gazdasági fejlődés gátjává vált. Napjainkra a postának Ezzel elkezdődött, és tovább folytatódik az országos feldolgozó hálózat építése. Az alkalmazott technika a folyamatos korszer.űsítés eredményeként a rádió és a televízió műsorait európai színvonalon továbbítja. — Eljutottunk ahhoz a kritikus szolgáltatási águnkhoz, amelynek alapján — a többi szolgáltatások elfogadható eredményei ellenére — munkánkat megítélik: ez pedig a telefon. A tények e téren azt mutatják, hogy hosszú és nagyon kemény munka vár ránk. A hálózat elavult, csaknem fele cserére szorul. A központok túlterheltek. Ennek következményeit érzik a telefonok használói. A telefonra várakozók száma évről évre növekszik, hazánkban ma . 450 ezer család vár telefonra, közülük sokan 10—15 éve. A telefongondok kihatnak a társadalom életére, a gazdasági fejlődésre. A telefon-ellátottság és a -működőképesség, a kialakult állapot tarthatatlansága, a változtatás kényszere, a feszültségek feloldására való törekvés és ezek konkrét teendői messze túlnőttek a Magyar Posta gondjain, napjainkra társadalmi üggyé és közös feladattá váltak. Nem öncél a telefon iránti felfokozott igény. Éppen ezért a kormány hírközlés- politikájában — kiemelkedő jelentőségének megfelelően — központi szerepet szán a távközlés fejlesztésének. A kormányzat a VII. ötéves tervben a távközlés fejlesztését az ezredfordulóig tartó új pályára állította. Ennek lényege, hogy a jelenlegihez hasonlóan bővülő beruházási lehetőségek mellett a 90-es évek végére felszámoljuk távközlési hálózatunknak az ország társadalmi-gazdasági fejlettségéhez viszonyított elmaradását. Ez egyúttal szélesre nyitja a kaput a számítástechnika alkalmazása előtt, az új informatikai szolgáltatások feltételeinek megteremtésével. Milyen feltételek szükségesek a távközlés-fejlesztési program teljesítéséhez? A népgazdaság VII. ötéves tervtörvénye egy rekonstrukcióval egybekötött, gyorsított fejlesztési programot határozott meg. A program a népgazdasági terv fejlesztési célkitűzései között is prioritást élvez. A kormányzati szervek meghatározták, hogy legalább 282 ezer telefonállomás épüljön, azzal, hogy a távbeszélő-fejlesztés VII. ötéves tervét nyitottan kell kezelni. A terv nyitottsága abban jut kifejezésre, hogy befogad minden pótlólagosan bevonható forrást a fejlesztés további gyorsítása érdekében. Gazdaságszervező munkánk során sikerült olyan pótlólagos forrás-lehetőségeket és érdekeltségi formákat feltárni, amelyeket korábbi gyakorlatunkban nem alkalmaztunk. Ilyen a lakossági és a közületi telefonkötvény, amely a fejlesztésre kijelölt körzetekből több mint 3 milliárd forint bevonását ígéri. Ugyanilyen nagyságrendű pénzforrást biztosít a vállalati, tanácsi eszközök telefonfejlesztésre történő átadása. Ez pályázati rendszer keretében történik, amelyben minden „külső” 40 forinthoz a posta 60 forinttal járul hozzá. A közös munka eddigi eredményeiért köszönetét mondok a tanácsoknak, a vállalatoknak és a kötvényt vásárló állampolgároknak. A pótlólagos források bevonása végül is 75 ezerrel több telefon építésének pénzügyi feltételeit teremti meg — mondotta az államtitkár. Bejelentette: — Tárgyalásaink a Magyar Nemzeti Bankkal eredményre vezettek, és így 1990-ig 400—420 ezer telefonállomás megépítésének pénzügyi feltételei teremtődtek meg. Ebből 140 ezret az elodázhatatlan rekonstrukcióra kell felhasználni, így 260—280 ezer új telefonállomás létesül. A VII. ötéves terv fejlesztési forrásai közül a visszterhes források a távközlés(F oly tut ás a 2. oldalon) olyan sajátos arculata alakult ki, amelyben együtt vannak a jelen, a múlt eszközei és a jövő technikájának egyes elemei. Az államtitkár ezután a hagyományos postai szolgáltatásokról szólt. — Munkánk során évente mintegy 870 millió levélpostai küldeményt továbbítunk, 1,3 milliárd sajtóterméket értékesítünk, az ország készpénz-forgalmának 98 százalékát bonyolítjuk le. Ezek a számok érzékeltetik: mekkora feladatot jelent az a tény, hogy az egy lakos által feladott küldemények száma az elmúlt évtizedekben megkétszereződött. A küldemények feldolgozásának gyorsítását szolgálta a lakosság és a közületek együttműködésével bevezetett irányítószám-rendszer, amely lehetővé tette Budapesten az első levélirányító automata üzembe helyezését. A posta változtatni akar stílusán Parlamenti tudósítónk jelenti. A posta sok szolgáltatásával kapcsolódik mindennapi életünkhöz, ezért érthetően nagy érdeklődés kísérte a munkájával, fejlesztési lehetőségeivel kapcsolatos országgyűlési beszámolót. Már az ülésszakot megelőző jórumokon, így a somogyi képviselőcsoport ülésén is záporoztak a. kérdések és az észrevételek. biz egyik legizgal- miasabb téma az volt, hogy a mind szélesebb körben terjedő telefonkötvény-kibocsátás- nem jeszi-e eleve lehetetlenné a kisebb jövedelmű emberek telefonhoz jutását. A kérdésre Walter Ferenctöl, a Magyar Posta elnökhely etteAétöl kértünk választ. — A kötvény más módon elő nem teremthető többlet- forrást jelent ahhoz, hogy nagyobb fejlesztést hajthassunk végre. Kevéssé ismert, hogy a már meglévő hálózat — önmagában is hatalmas összegekbe kerülő — rekonstrukcióját szintén el kell végeznünk. Ezt a terhet a posta nem háríthatja át az előfizetőkre. A hálózat bővítéséhez viszont szükség van a lakosság kölcsöneire. — Sokan teszik Szóvá, hogy hiányzik a telefonelosztás ltársadalmi ellenőrzése. — A posta is érzékeli ezt a gondot. Azt tervezi, hogy felülvizsgálja az erre vonatkozó elveket, A kérdést a közeljövőben társadalmi vitára bocsátjuk, ennek nyomán készülnek majd el az átdolgozott irányelvek. Megnyugtató megoldást csak az eredményez, ha leste elég telefon, s nem kell, elosztani”. — Ismertek a postának a szolgáltatói magatartáskultúra javítására vonatkozó erőfeszítései. Mégis sok helyen tapasztalható „hatósági stílus” a postai dolgozók munkájában. A posta levelezési hangneme például helyenként még utasító. — Mi is látjuk, hogy néha élnek még a korábbi évekből maradt beidegződések, s azt is, hogy ez a stílus nem elfogadható. Valóban gyökeres változásra van szükség egyes tájékoztató nyomtatványok és értékesítések hangnemében. Más kérdés, hogy olykor a lakosság körében is tapasztalható túlérzékenység. Ha például egy telefonátírási kérelem kapcsán arra kérjük az előfizetőt, hogy a szükséges dokumentumokat mutassa be, sokan felhördülnek. Máskor, ha például nem engedélyezzük egy külföldről behozott, a hazai műszaki előírásoknak nem megfelelő telefon bekötését, nem akadékoskodunk, hanem a többi előfizető érdekeit védjük. A száz lakosra jutó hazai telefonvonal-sűrűség 14, miközben gazdasági fejlettségünk mai szintjén legalább 22-re volna szükség. Napi munkájából vett példával bizonyította ezt Pásztohy András somogyi képviselő. — Egyre több tsz hoz létre melléküzemágat a kistelepüléseken. Ezek a gazdaságok kapcsolatba kerülnek a fél országgal. Mi is négy— öt országos nagyvállalattal állunk állandó kapcsolatban. Legalábbis kellene állnunk. Nemegyszer azonban fél napokig sem sikerül telefon- vonalat kapni. Márpedig egy késedelmes információ miatt több tízezer forint termeléskiesés keletkezhet, Vagy több ember marad napokra munka nélkül. Még nagyobb gondot okoz a hírközlés fejletlensége az olyan vállalatoknál, ahol milliós exportszállítások függnek a gyors tájékoztatástól és kapcsolatteremtéstől. Ezt erősítette meg a posta elnökének parlamenti expozéja is, melyből kitűnt: a közvetlen telefonhiányra visszavezethetően évente mintegy 11— 12 milliárd forint veszteség éri a népgazdaságot. Somogybán az új kaposvári gócközpont megépítése jelentős fejlődést hoz majd a megyeszékhely mellett Marcali, Nagyatád és Barcs távközlésében is. Huszonhét újabb település kerül be a távhívóhálózatba. De ez a fejlesztés sem szünteti meg azt a visszásságot, hogy miközben a Balaton-parton külföldre is közvetlenül lehet telefonálni, Belső-So- mogy sok. kis településén a nap nagy részében az orvost sem lehet hívni. Bíró Ferenc
