Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-25 / 252. szám
2 Somogyi Néplap 1986. október 25., szombat Véget ért az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás <az 1. oldalról.) fejlesztés forrásainak mintegy 30 százalékát érhetik el. Törlesztési kötelezettségei a következő 10—15 évet terhelik. Ahhoz tehát, hogy a VIII—IX. ötéves tervidőszakban ne csökkenjenek a fejlesztési lehetőségek — a visszafizetési kötelezettség mliatt—, szükséges időben új forrásokat feltárni, esetleg új formákat bevezetni, és növelni a szolgáltatás jövedelemtermelő képességét. A távközlés-fejlesztési program feltételeiről szólva elmondotta: Az ipar a megemelt program túlnyomó részét gyártmányaival, szállításainak ütemezésével, jelentős szervező-fejlesztő intézkedésekkel képes teljesíteni. Szeretnék szólni távközlési programunk területi tervezéséről és a pótlólagos helyi források kapcsolatrendszerérői. A telefonhálózat kiépítése műszakilag egyfajta egymásra épültséget igényel. Így került sor arra, hogy azokban a megyékben, városokban, vagy városrészekben hirdettünk pályázatot és bocsátottunk ki kötvényt, ahol a hálózati rendszer egymásra épültsége műszakilag lehetővé teszi a fejlesztést. Így fordulhat elő, hogy ahol nincsenek meg a hálózatfejlesztés feltételei, azokon a területeken egyelőre bármilyen magas összegű hozzájárulás megajánlása esetén sem tudunk telefon- állomásokat létesíteni. A távbeszélő-elosztásban még jónéhány éven keresztül — bár csökkenő mértékben, és a területek közötti erős differenciáltsággal — a hiánygazdálkodás kényszerű gyakorlata fog érvényesülni. Ezért, és a megváltozott finanszírozási formák miatt, amelyek megbontják a telefonelosztás eddigi rendjét, indokolt, hogy a Magyar Posta felülvizsgálja és korszerűsítse azt. A kormánynak a hosszú távú tervezésre vonatkozó munkaprogramja alapján már folyik az informatikai rendszer — benne a hírközlés — felzárkóztatására, bővítésére vonatkozó munka. Ez megalapozhatja egy legalább 10—15 éves időtávú, önálló távközlés-fejlesztési kormányprogram kialakítását is. Tóth Illés beszámolójában mintegy hetvenezer munkatársa nevében biztosította az Országgyűlést, hogy a Magyar Posta dolgozói, a postások jó hagyományaihoz híven igyekeznek dolgozni. — A postások döntő többsége lelkiismeretesen és elkötelezetten végzi munkáját. Ezért hadd mondjak nekik köszönetét. Ugyanakkor nevükben is elnézést kérek a néhány, rosszul dolgozó postás mulasztásaiért, hibáiért — mondotta végezetül. Stadinger István (Budapest 6. vk.), az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának elnöke, a napirend bizottsági előadója beszámolt arról, hogy szakmai testületük a szokásosnál is részletesebben tekintette át a posta tevékenységét. Megemlítette, hogy az Országgyűlés ipari bizottsága is napirendjére tűzte a posta jelentését. Az építési és közlekedési bizottság véleménye szerint — a beszámoló reális, önkritikus képet rajzol a szolgáltatások jelenlegi, nem mindig és minden területen kifogástalan minőségéről. Az értékelés korrekten elemzi a, helyzetet, a jövőt illetően pedig helyesen állapít meg feladatokat, követelményeket, igényes munkacélokat. A bizottság ülésén több képviselő hangsúlyozta, hogy a jelenlegi telefon-fejlesztési program csak minimális terv legyen; ha az ország gazdasági lehetőségei megengedik, indokolt a gyorsabb fejlesztés. Kifejtette azt is, hogy az ismert elmaradásoknál is rosszabbak a tényleges telefonálási lehetőségek a. központok műszaki, fizikai leromlottsága miatt. Ezért a posta mellett a vállalatoknak és intézményeknek is tenni kell központjaik fejlesztése érdekében. Stadinger István ezt követően a posta hagyományos szolgáltatásairól szólt, megemlítve a munkaerőhelyzet feszültségeit, a szakemberek átképzésének fontosságát. Brezniczky József (Baranya megye), javasolta: a kommány ne csak ebben a tervperió- dusbain, hanem hosszabb távon is fordítson gondot a postára, fejlesztése élvezzen elsőbbséget. Gágyor Pál (Budapest), felszólalásában hangsúlyozta: az ország jelenlegi gazdasági nehézségei élemére is elengedhetetlen, hogy felgyorsuljon a távközlés fejlesztése. Bibók Istvánná (Csongrád megye), elmondta: a megye egyik sajátossága a kiterjedt tanyavilég. A külterültetek postai ellátását elsősorban a gépkocsis kézbesítők biztosítják, akik a közelmúltban gyógyszerek kiváltását is szolgáltatásaik közé sorolták. Novák Lajos (Szabolcs- Szatmár megye), megkérdezte a Magyar Posta elnökét: a gazdaságilag elmaradott területek fejlesztési programját a posta milyen területeken és hogyan támogatja, s ez mennyiben járul hozzá Szafoalcs-Szatmár megye fejlesztését elősegítő feltételek megteremtéséhez ? Bölcsey György (Budapest), rámutatott, hogy a posta dolgozói fontos szerepet töltenék be a közhangulat, a közérzet alakulásában. Keszthelyi Zoltán (Borsod megye), szerint szükség lenne arra, hogy a posta nagyobb anyagi támogatást kapjon a fejlesztéshez. Katona Sándor (Fejér megye), több képviselőtársával összhangban szorgalmazta: a VII. ötéves terviben a népgazdaság fejlesztéséivel összhangban kapjon a posta kiemelt beruházási lehetőséget. Szatmári Lajos (Veszprém megye), felhívta a figyelmet: az új telefonok elosztásénál feltétlenül szükséges, hogy a tervezettnél több készüléket szereljenek fel szociális indokok alapján. Sándor Gábor (Nógrád megye), utalt arra, hogy a tanácsok területeik, illetve épületek átadásával, földmunkával járulhatnak hozzá az új postái létesítmények kialakításához. Pálfi Dénes (Zala megye), hangsúlyozta: fontos, hogy a posta munkája a lakosság körében több megértésre és támogatásra találjon. Novák István (Vas megye), a megyei telefonhelyzetről szólít. Z sigmond Attila (Budapest), javasolta: váljék kiemelt kormányprogrammá a távbeszélő-fejlesztés feladata, az Országgyűlés kísérje figyelemmel illetékes bizottságai révén, hogy a posta miként használja fel megnövekedett anyagi eszközeit .. Ezután Plecskó Ferenc, a Somogy megyei 12. választó- kerület képviselője, a Kemi- káfli építőanyagipari vállalat barcsi gyárának üzemmérnöke kapott szót Plecskó Ferenc hozzászólása Jobb telefonösszeköttetést Barcsnak A Magyar Posta működését, kötelezettségeit, az 1964. évi II. törvény szabályozza. Ügy gondolom, van a törvénynek néhány passzusa, amelyiket célszerű lenne hozzáigazítani a valós élethez. A 14. paragrafus 2. bekezdésének „Nem felel a Magyar Posta” című része túlzottan a hatósági funkciót helyezi előtérbe. Különösen a szolgáltatás késedelmes teljesítéséből eredő kárért való felelősség hiányát érzem túlhaladottnak. Sokan panaszolják, hogy a posta tevékenysége során gyakran a hatósági jogkör érvényesül. Ezen ne is csodálkozzunk, hiszen erre a működést szabályozó törvény biztosít lehetőséget. Ügy gondolom, a postatörvény megérett a felülvizsgálatra. A távbeszélő-hálózat fejlesztése elsőbbséget élvez. A beszámoló számadatai szerint úgy vélem, hogy az utolsó pillanatban történt érdemi intézkedés, hisz az elmúlt 30 év alatt valamennyi európai ország fejlesztési üteme meghaladta hazánkét. Somogy megye számára is gyorsított ütemű a fejlesztés. Kiemelt beruházás a megyeszékhely, Kaposvár telefonközpontjának a rekonstrukciója, bővítése, amely 1988-as elkészülte után lehetőséget biztosít a megye városai átviteli útjainak fogadására. A beruházás eredményeként csaknem minden várost bekapcsolnak 1990-re a távhívó hálózatba. A fejlesztések nem oldják meg Belső-Somogy, ezen belül választási körzetem: Barcs város és a Dráva Vidék elfogadhatatlan h írközlési helyzetét. Nem az a fő gond, hogy a társközségekben nincs orvos, hanem az, hogy telefonon nem lehet elérni, személyesen kell elmenni érte. Van olyan település, amely a székhelyközségtől 8 kilométerre fekszik, s a körzeti orvos hét végi ügyeletét 125 kilométeres telefonvonalon Kádár János fogadta a Palme-bizottság tagjait Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára tegnap a Parlamentben fogadta a Budapesten ülésező Palme-bizottság tagjait. A szívélyes légkörű találkozón — amelyen részt vett Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára — véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, az európai biztonság és a leszerelés időszerű kérdéseiről. * * * Tegnap délután megkezdődött a Palme-bizottság ülése Budapesten. A háromnapos tanácskozást a kormány vendégházában Egon Bahr, a Német Szövetségi Köztársaság nemzetgyűlésének tagja, a Bundestag leszerelési albizottságának, valamint a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökségének tagja, az ülés elnöke nyitotta meg, majd Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára üdvözölte az európai biztonság és leszerelés kérdéseivel foglalkozó tizenhét tagú csoport jelenlévő tagjait. A neves politikusok — Georgij Arbatov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája amerikai intézetének igazgatója, Egon Bahr, Józef Cyrankie- voicz, a Lengyel Népköztársaság volt miniszterelnöke, államfője, Anders Ferm, Svédország volt New York-i állandó képviselője, a Palme-bizottság végrehajtó titkára, Robert Ford, Kanada volt moszkvai nagykövete, a kormány különtanácsadója, Alfonso Garda Robles, Mexikó volt külügyminisztere, a genfi leszerelési értekezlet küldöttségvezetője, Nobel- békedíjas, Chonira Belliappa Muthamma, India volt budapesti nagykövete, Olusegun Obasanjo tábornok, Nigéria volt államfője, David Owen, a brit parlament tagja, volt külügyminiszter, a szociáldemokrata párt vezetője, Brian Urquhart, volt ENSZ- főtitkárhelyettes, Joop den Uyl, Hollandia volt miniszterelnöke, parlamenti képviselő, valamint Cyrus Vance, az Egyesült Államok volt külügyminisztere — a magyar fővárosban mindenek-- előtt az európai biztonságról és a nukleáris kísérletekről folytatnak eszmecserét. Az ülésteremben: Maróthy László, Lázár György, Havasi Ferenc, Óvári Miklós, Gáspár Sándor, Németh Károly lehet elérni, csaknem nulla érthetőség mellett. Az iparban dolgozó üzemek többsége nem önálló, központjuk Kaposváron, illetve Budapesten van. Előfordul, hogy egy egész nap alatt nem sikerül a távbeszélő-összeköttetés a vállalati központtal. Szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy a különböző vállalatok, szolgáltató szervezetek, intézmények eközben párhuzamosan különböző hírközlési rendszereket építenek ki (CB, URH stb.). Ha ezeket a költségeket összegeznénk, kiépülhetne területünk telefonhálózata. Térségünk vezetői több esetben indítványt tettek a postának a helyzet javítására, de alapvető előrelépés mindeddig nem történt. Pedig vállalataink fejlesztési- alap-átadással, a tanács térítésmentes, szanált, közművesített terület kialakításával, kötvényjegyzés szervezésevei készek arra, hogy a megyeszékhely fogadóképességéhez kapcsolódva megteremtsék a fejlődés föltételeit Barcson. Somogy megye és a posta vezetőinek egyeztető tanácskozása során javaslatainkra azt a választ kaptuk, hogy helyzetünk tárgyalására 1987- ben visszatérnek. Választóim nevében kérem, hogy ez valóban történjen is meg, s érdemi haladást eredményezzen. Az államtitkár válasza A Magyar Posta elnöke köszönetét mondott a képviselőknek a posta helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről elhangzott beszámoló elemző megvitatásáért, a hetvenezer postás (munkájának elismeréséért. Visszatért azokra a képviselői észrevételekre — egyetértőleg —, hogy a telefonnak meghatározó jelentősége van az egész gazdaságban. Reagált arra is, hogy az úgynevezett kötvényes területeken kevés a ..keret” szociális szempontból feltétlenül indokolt telefonjuttatásra; a tapasztalatok alapján — mondta — semmi akadálya nem lehet annak, hogy ezt az arányt a mostani 5 százalékról felemeljék, legalább egy-két százalékkal. A postás dolgozók munka- körülményeivel és bérezésével kapcsolatos képviselői vélemények kapcsán említette meg Tóth Illés: a SZOT egyetértésével olyan döntés született, hogy a munkával mérhetően túlterhelt távbeszélő-kezelőknél át lehet térni a 36 órás munkahétre. Helyesléssel szólt arról, hogy az ország elmaradt területeinek fejlesztésébe a postai lehetőségek, szolgáltatások javítását is bele kell érteni. Ehhez azonban a műszaki feltételeket is meg kell teremteni. Megismételte: a postai fejlesztéseknek az országgyűlésen ismertetett terveit minimális programnak tekintik. Végül kérte a beszámoló és a válasz elfogadását. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a Magyar Posta elnökének beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát — három ellenszavazat és három tartózkodás mellett — tudomásul vette. Interpelláció Ezután dr. Hutás Imre egészségügyi államtitkár válaszéit Király Zoltán Csongrád megyei 'képviselőnők még csütörtökön ismertetett kérdésére: Mi az egészség- ügyi tárca véleménye a cel- ladam-ról, Kovács Ádám és kutatócsoportja diagnosztikai módszeréről? — Az elmúlt években a tömegtájékoztatási eszközök több alkalommal foglalkoztak Kovács Ádám és munkacsoportja tevékenységével — kezdte válaszát az államtitkár. — Kovács Ádám úgy véli, hogy eljárást faléit a rák komi felismerésiére, rálelt olyan kémiai anyagra, amely a (különböző rákfajták gyógyítására alkalmas. Az eddigi szakértői vélemények sajnos nem támasztották alá a reményeket. Ez év márciusában az Egészségügyi Minisztérium fölszólította az Országos Gyógyszerészeti Intézetet, hogy a Celladam nevű készítmény engedélyezéséhez szükséges eljárást indítsa meg. Májusiban az intézet főigazgatója közölte az érdekeltekkel, hogy a rendelkezésre álló adatokból hiányoznak olyan alapvető fontosságú dokumentumok, mint például a vegyület kémiai összetételével, esetleges bomlökonységával kapcsolatos adatok, mérgező hatására, illetve viszonylagos ártalmatlanságára vonatkozó bizonyítékok. Fölhívta Kovács Ádámot és munkatársait, hogy a szükséges Vizsgálati adatokat bocsássák rendelkezésre, hogy ennek alapján a módszer bevezetési folyamata és majd az emberen történő kipróbálása megindulhasson. Sajnos ez mind a mai napig nem történt meg. Legújabb értesülésünk szerint 1987. februárra - várhatók ezek a dokumentumok. Ugyancsak erre az időre ígérték a gyógyhatást bizonyító kór- rajízok átadását. Ebben a programban az egészségügy- mimiszrter és Kovács Ádám — néhány nappal ezelőtt történt személyes találkozásuk alkalmával'— megegyezett. — Az egészségügyi törvény kimondja, hogy Magyarországon gyógyszerként még nem alkalmazott anyagot gyógyszerként csak akkor szabad kipróbálni, ha az illetékes egészségügyi szerv a jogszabályban megállapított előzetes vizsgálat alapján ezt engedélyezte — emlékeztetett Hutás Imre. Az egészségügyi államtitkár válaszát követően a parlament őszi ülésszaka — amelyen Sarlós István, Péter János és Cservenka Fe- rencné felváltva elnökölt — befejezte munkáját.
