Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-16 / 244. szám
4 Somogyi Néplap 1986. október 16., csütörtök Az agrártermelés feladatai és feltételei Öreg gépeken készül a fiatalok farmerje Tájértakezlet Szekszárdon Hazánk agrárágazatának helyzetéről, a jövő évi feladatokról, a szabályozórendszerről ezen a héten szerte az országban tájértékezlete- ken tanácskoznak. Baranya, Somogy, Tolna üzemi vezetői, az ágazat párt- és állami irányítói tegnap Szekszárdon gyűltek össze, hogy a megfelelő felkészülés érdé. kében áttekintsék az ágazat helyzetét, megismerjék azt a feltételrendszert, amely a jövő év termelési céljaihoz kapcsolódik. Dr. Villányi Miklós mező- gazdasági és élelmezésügyi államtitkár bevezetőjében hangsúlyozta: az intézkedéseknek az a lényege, hogy hozzásegítsék az agrárágaza. tot a VII. ötéves terv céljai- nak eléréséhez. Ennek érdekében a termelés mennyiségi és minőségi növelésére, a versenyképesség fokozására van szükség. Mivel az agrárágazatban talán minden más területnél szorosabban összefügg az egyik év a másikkal,-az államtitkár először az 1986- os év eddigi tapasztalatairól szólt. Ügy értékelte hogy a múlt évi mélypontról elmozdult a termelés, különösen szembeötlő ez az élelmiszeripariban, s még inkább az erdőgazdálkodásnál. Aszály volt, szinte minden növényt károsított a szárazság. Különösen számottevő a kiesés a kalászosoknál — ezen belül is a búzánál — de elmarad a tervezettől a kukorica is. Sajnos, a jövő évi kalászosak számára is igen kedvezőtlenek a feltételek a kőkemény, kiszáradt talajba rendkívül nehezen tudják elvetni a gabonát ezékben a hetekben. Az állattenyésztés fejlesztése erdőkében az év közben hozott intézkedések hatására bizonyos javulás tapasztalható, némileg nőtt a szarvasmarha-állomány és élénkül a sertéstenyésztési kedv. Mint az államtitkár mondta., csaknem háromszázharminc nagyüzemben oko. zott az aszály húsz százaléknál nagyobb terméskiesést. Az üzemek megsegítésére tett intézkedéseket már ismerjük. A mezőgazdasági ágazat jövő évi célja, hogy az ideihez mérten mintegy 4—5 százalékkal növeljék a termelést. Ezen belül a növénytermelésben gyorsabb, az állattenyésztésben mérsékeltebb ütemű fejlődéssel számolnak; a kiegészítő tevékenységeknél pedig élénkülő tel j es ítmén y növ eked és t várnak. Minden feltétele megvan annak, hogy az erdőgazdálkodásban az idei lendület folytatódjék. Ágazatonként szólt dr. Villányi Miklós a feladatokról azzal zárva a gondolatsort: kiemelt feladata a mezőgazda- sági üzemeknek, hogy a zavartalan és javuló színvonalú belföldi ellátás mellett, mintegy 87—90 milliárd forint értéket exportra értékesítsen. Mint hangsúlyozta, ehhez a fejlődéshez az anyagi, műszaki feltételek vetőmag, műtrágya, takarmány stb. — megvannak, illetve biztosíthatók. Felhívta az üzemii vezetők figyelmét a talajerőgazdálkodás, az állattenyésztési rekonstrukciók jelentőségére. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében hozott intézkedések már a nyár óta ismertek. Ezek többek között kiterjednek a sértési, a vágómarha, a vágócsirke, a gyapjú és a tej felvásárlási árának emelésére, emellett-ösztönöznék a t. ech n ológia ko rs zer űs í t és ér e. A növénytermelésben bár nem változnak a felvásárlási áraik, a termelési célok teljesítését jövő év január 1- jétől több, jelentős intézkedés segíti. A műtrágyák ára átlagosan 11 százalékkal mérséklődik. A talajjavításhoz felhasznált mésiz minden tonnája után 500 forint költ. ségtérítést kapnak a gazdaságok. A műtrágya-árcsökkentés mellett tovább bővül a kukoricatermelés ösztönzése; hektáronként nem nyolc, száz, hanem ezer forint jövedelemadó-kedvezményt kapnak a gazdaságok. A tárolókapacitások szűkössége Somogybán különösen nagy gond, ezért itt hatványozottan figyelemre méltó az az intézkedés, hogy a jelenlegi átlagos tizenöt százalékról, nyolc százalékra mérséklik a műtrágya- és gabonatárolók utáni felhalmozási adót. A több év óta tartó aszály emeli annak az intézkedésnek a jelentőségét, hogy a mezőgazdasági üzemek mentesülnek az állandó vízdíj nyolcvan százalékának megkeresetnövelését terveztük. A nagyvállalat azt várja tőlünk, hogy 30 százalékkal növeljük nyereségünket. Háromnegyedévkor kötelezettségeiket időarányosan teljesítették. Ez, azt. jelenti, hogy 505 ezer termékkel készültek el eddig. A tőkés exportot túlteljesítették. Az első félév adatai azt tanúsítják, hogy 85 ezer dollárral többet termelték az előirányzottnál. Elmaradásuk van viszont a belkereskedelmi értékesítésnél. — Az elmaradás egyik oka az, hogy választékbővítés címén nagy számiban gyártunk olyan színes vászonnadrágokat, amilyeneket korábban nem csináltunk. A Lee Coper részére készülő nadrágok normaideje a teljesen új fazon miatt 2,3-szerese a hagyományosnak, tehát ugyanannyi idő alatt ezekből lényegesen kevesebbet tudunk megvarrni. A kereskedelem ebben az évben kezdte igényelni a mosott nadrágokat. Itthon ugyan még nem nagy a kérésiét, nyugati exportra viszont már fele arányban ilyeneket szállítanak. — Szeptemberben például 80 410 nadrágot varrtunk ezekkel az öreg gépekkel, és ez akkora teljesítmény, amekkora annak idején az új gépeknél is csúcsnak számított. Nálunk egy emberre egymillió forint termelési érték jut. Csak összehasonlításképpen mondom, hogy a gépiparban ugyanakkor 600 ezer forintot termel egy munkás. A könnyűipar más területén pedig 400 ezer forintot. Egy fajta szervezeti átalakulás is megkezdődött a marcali gyárban. Első lépésként önálló bérgazdálkodást folytatnak. L. R. Látványos az építés, szakembert kíván a felújítás A Kaposmérői Ipari Szövetkezet épülete kilóg a környező házak sorából: emeletes, szögletes a formája, Külső fabordázatával is egyedül áll a falu hosszú fő- útján. A fabordázat nem más, mint állvány: felújításra vár az irodaház. Ügy tetszik, mintha a szövetkezet jelenlegi tevékenységét akarná a járókelőknek bemutatni. A családiház-épí- téssel próbálkoztak korábban, ám az igazi áttörést a no-fines és a verox betonozási technológia jelentette volna. A nagy helyigény miatt azonban ezek nehézkesen használhatók. — Csaknem egy éve. hogy nem építünk új lakásokat. A hagyományos technológiák kerülnek előtérbe, a beton kezd kiszorulni az építők tárházából — mondta Stier Tibor elnök. — Nekünk — mint minden vállalkozónak —, olyan munkát kell végeznünk, amelyik nyereséges. A felújítás szabadáras, jobban kifizetődő, mintha új épület falait húznánk fel, — Nem szabad lebecsülni a felújítókat — magyarázta Lesnyik Ferenc műszaki vezető. — Eddig is szükségünk volt jól képzett szakemberekre, de a stílusváltás még többet követelne. A szakemberek sajnos elpártolnak tőlünk. nem tudjuk munkájukat kellőképpen megfizetni. Számukra vonzerőt jelentenek a gazdasági munkaközösségek, a dolgozók a nagyobb jövedelem reményében hagyják ott a szövetkezetét. A túlhajszolt emberek nagy része azután visszatér a régi céghez, ha nem vettek föl közben a helyére valakit. — A felújítás során szinte minden épület más. A külső vakolat leverése után derül ki, hogy milyen anyagot kell használnunk. A nehézségek is többnyire ott kezdődnek. Szomorú arccal néz maga elé Lesnyik Ferenc. Tehetetlen a mindig más méretű téglákkal, a gyakran szervezetlen szállítással szemben. A felújítandó épületeket versenytárgyalásokon hirdetik meg. A műszaki vezető szerint gyakran aláterveznek, a feladat jóval több pénzt igényel, mint amennyit az előtanulmányban leírnak. — Saját embereink is szereznek munkát. Ka pos mérőn kívül a környező falvakból járnak hozzánk dolgozni. Van úgy, hogy egyik-másik szomszédtól jön a megbízás vakolásra, falrakásra. Garanciát vállalunk a munkákra. F. G. fizetése alól. Ugyancsak Somogybán is figyelemre méltó, hogy egyes korszerű almafajták telepítéséhez húsz helyett negyvenszázalékos támogatást kapnak a nagyüzemek. .Néhány más területen is módosulnak a szabályozás feltétélei. Például néhány ipari, szolgáltatótevékenységnél. — vonatkozik ez elsősorban a műszeriparra, a fémtömegcikk-gyártásra, a vegyiparra —■ egy százalék, kai mérséklődik a termelési adó. Mentesülnek a felhalmozási adó alól a kedvezőtlen adottságú, mezőgazdasági üzemekben a szakemberek számára, állami támogatással épített szolgálati lakások. Mint az államtitkár mondta: a népgazdaság jövő évi tervezőmunkája még nem zárult le, így kisebb korrekciók még kapcsolódhatnak e rendelkezésekhez. A fő cél, hogy javuljon az egész ágazat termelésének hatékonysága, a nehéz természeti körülmények között is tartósan fejlődjön az agrárágazat. . V. M. A Május 1. Ruhagyár marcali üzemében az idén 750 ezer különböző terméket készítettek el. — A terv szerint bevételünknek 7,3 százalékkal kell meghaladnia az 1985. évit — mondta Schillinger József igazgató. — Belkereskedelmi értékesítésben törekednünk kell a vásárlók igényeinek magasabb szintű kielégítésére. Dolgozóink 5,5 százalékos Új nadrágok, új normaidők A szocializmus megújulásának útja A kölcsönös bizalom jegyében Már három évvel az ellenforradalom leverése után, 1959. decemberében, az MSZMP VII. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolója kifejtette: „A párt, mint tudvalevő, bizalommal és megbecsüléssel viseltetik a ipártonlkívüliek iránt. Őszintén, közvetlenül és nyíltan szól a pártonkívüliek legszélesebb tömegeihez az eredményekről és a nehézségeikről is. Három év alatt a párt és a pártonkívüli tömegeik között éppen ez a nyíltság és őszinteség teremtette meg a kölcsönös bizalom nagy erkölcsi tőkéjét.” Hogy a kölcsönös bizalom milyen nagy erkölcsi tőke, azt a magyar kommunista mozgalom negatív és pozitív értelemben már nagyon sokszor tapasztalta. És azt is, hogy milyen érzékenyen reagálnak a tömegek a bizalomra. Ha a vezetés részéről bizalmatlanságot tapasztalnak, bezárkóznak, ha bizalmat, feloldódnak, és bevonhatók a közös ügyek intézésébe. A bizalomteli légkörben a munka' közben szinte elkerülhetetlen vezetési hibákat is másképpen ítélik meg, kijavítására esélyt adnak. Amikor viszont úgy érzik, hogy a vezetés mindentudónak képzeli magát, és csak parancsolgatásra, utasítgatásria képes, megvonják bizalmukat. Ennek a parancsolgatást elvető kommunista munkastílusnak kiformálásaiban, mint erről már szó volt az előzőekben, a kétfrontos harcnak volt meghatározó szerepe. A múlttal való leszámolásnak mintegy befejező aktusa volt az MSZMP Központi Bizottságának 1962. augusztus 14—16-i határozata „A személyi kultusz éveiben a munkásmozgalmi emberek ellen indított törvénysértési perek lezárásáról”. A koncepciós perek ügyében — állapította meg ez a határozat — 1953 óta volt több vizsgálat, azonban a teljes igazságot minden összefüggésében feltáró eljárás nem volt lehetséges, hiszen a rehabilitációt 1953—56 között éppen a pereikért felelős személyek, vezető posztjaikat felhasználva, akadályozták. 1956 után pedig a munkás- hatalom újjászervezése kötötte le a Központi Bizottságot. Most azonban mindenre fény derült, a határozat mélyen elemezte a törvénysértések nemzetközi és hazai okait, összefüggéseit, és ezek alapján a leginkább felelősöket, Rákosi Mátyást és Gerő Ernőt 17 társával együtt kizárta a pártból. (Rákosi Mátyás, aki 1956 júliusában a Szovjetunióba távozott, már életében soha nem tért haza Magyarországra, és 1971. február 5-én hunyt el Gorkij városában.) Az MSZMP tömegmunkájának jellemzésére és a pártvezetés stílusára az évek során mindinkább elfogadott lett az emberközeli jelző. Ez az emberközelsóg azonban nemcsak hangot, magatartási formát fejezett ki, hanem elvi megfontolásokat is. Mindenekelőtt azt jelentette, hogy a pártnak nem elég csak egyszer megnyerni a tömegeket, hanem napról napra meg kell küzdenie az emberek bizalmáért, a tömegbázisért. A bizalom, a támogatás megnyerése azonban semmiképpen sem jelenthet elvtelen udvarlást, de azt sem, hogy a vitákat kerülik, az elfogadhatatlan nézeteket elhallgatják, megcá- folatlanul hagyják. Viták, nézetkülönbségeik fcisebb-na- gyöbb kérdésekben az évek folyamán mindig támadtak. A pártvezetés — olykor időben ugyan kissé elmaradva a reagálással — sohasem tért ki a viták előd Vagyis nem akármilyen egységre törekedett a tömegekkel, hanem olyanra, amelyben nem kellett elvtelen kompromisszumokat tennie. Mert persze kompromisszumok nélkül a bizalom megnyeréséért folytatott harcban sem lehetett előrelépni. A pártvezetésnek nemcsak az „abszolút igazságot”, még nem is csupán az ország, a dolgozó tömegek érdekeit kellett figyelembe vennie álláspontja kialakításában és annak közlésekor, hanem számolnia kellett a tömegek tudatosságának színvonalával, nézeteik adott állapotával, és hagyományaikkal, szokásrendszerükkel is. Hogy mindez a birtokunkban legyen, a pártós kormányvezetés tagjainak jó kapcsolatot kellett kiépíteniük a tömegekkel, vagyis a szó szoros értelmében emberközelben kellett lenniük. Valóban ettől az időtől lett gyakorlat, hogy a párt vezetői gyakran járnak a tömegek között, és ott „birkóznak” a pártproblémákkal. E kapcsolatokban igyekezett a pártvezetés érvényesíteni azt az 1956 őszén tett fogadalmát, hogy szabad, őszinte, szókimondó légkört alakit ki a pártéletben csákúgy, mint a szélesebb közéletben is. Ha nincs szabad légkör, akkor nem lehet megismerni a tömegek véleményét, és ez aláássa a bizalmat, akadályozza a tájékoztató és felvilágosító munkát, vagyis a megoldandó feladatokra való mozgósítást is. Viszont az is igaz, hogy a gyakorlatban a szabad véleménynyilvánítás határai körül, különösen ha az a sajtóban, rádióban, televízióban történik, nézeteltérések is felmerülhetnék. Az világos, hogy a szocializmus ellenségeit nem illeti meg a szólásszabadság, uszításuknak vagy romboló szándékú törekvéseiiknók nem adhatunk fórumot. De az már megítélés kérdése lehet, hogy mi a véleménykülönbség, esetleg Vitatható nézet, és mi a káros álláspont. Tudvalevő például: arra való hivatkozással, hogy ennek vagy annak a ténynek, jelenségnek szellőztetését az ellenfél kihasználhatja, az érintettek nemegyszer a jogos kritikát próbálják megakadályozni. Az elvek e kérdésben is világosak: a tö- megéknék közük van, mindenről joguk van tudomást szerezni, ami ebben az országban történik; csak éppen a vezetés nem szerzett mindig érvényt ennek a hitvallásának. E bizonytalanságok és hiányosságok ellenére a párt szava őszinte lett, hangja rokonszenves. Kevesebb lett a frázis, a „leg”-ek és általában a felsőfokú jelzők használata. Szóban, írásiban és megjelenési formákban a hivalkodás, az eredmények el túlzása és a nehézségek letagadása eltűnőben volt. És ezzel együtt a nyíltság, az önálló gondolkodás, a rátermettség és a gyakorlatiasság vált dicséret és ja- vallt értékké. Kádár János 1960 májusában a Hazafias Népfront kongresszusán így foglalta össze, mit kell azon érteni, hogy a párt nem „uralkodik”, hanem hűen szolgálja a népet: „Pártunk mindenkori feladatának tekinti, hogy a kommunizmus eszméihez hűen, elvi engedmények nélkül, jói szolgálja a dolgozó nép érdekeit, és megvédje osztályellenségeink és a nemzetközi imperializmus mindenféle támadásával szemben. Nemes János (Folytatjuk.)
