Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-16 / 244. szám
2 Somogyi Néplap 1986. október 16., csütörtök MEGKEZDŐDTEK A MAGYAR—IRÁNI TÁRGYALÁSOK KÖZLEMÉNY a VSZ tagállamainak külügyminiszteri bizottsága bukaresti üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) A plenáris tanácskozások után Lázár György és Mir Hoszein Muszavi szűk körű megbeszélést tartott, amelyen részt vetít Ali Reza Moajeri, Abbasz Ali Zali, Ali Mohammed Besnaiti, valamint Alii Akbar Farazi. Magyar részről jelen volt Marjai József, Hetényi István, Nagy Gábor, Melega Tibor és Kázrnér Zsigmond. A nyílt és szívélyes légkörű tárgyalásokon a két kormányfő egyetértőleg megállapította, hogy a két ország kapcsolatai az elmúlt években, politikai és gazdasági téren számottevően fejlődték. További lehetőség kínálkozik — a kölcsönös előnyök alapján — az együttműködés bővítésére. Elsősorban a gazdasági és a kereskedelmi, valamint a műszaki-tudományos együttműködés területén van lehetőség az előrelépésre. A minis zterelmiökök kifejezték készségüket ezek konkrét megvizsgálására. Muszavi kormányfő részletesen szólt az Iráni Iszlám Köztársaság antiimperialista el nem kötelezett külpolitikájáról különös tekintettel a Perzsa-öböl és a Közel-Kelet térségeinek problémáira. Kifejtette országa álláspontját az iráni—iraki háborús konfliktusról. Sürgette minden tömegpusztító eszköz mielőbbi teljes betiltását. Világpolitikai kérdésekről szólva Lázár György hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben valamelyest csőikként a nemzetközi feszültség, noha annak elemei változatlanul hatnak. Rámutatott a Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamai rugalmas bé- kekezdemény ezés ei nek jelen tőségére. Kiemelte a reykja- víki szovjet—amerikai csúcs- találkozó fontosságát. A találkozó az Egyesült Államok tényleges megegyezési szándéka esetén áttörésit eredményezhetett volna a leszerelés különböző területein. Külpolitikai törekvéseinket jellemezve Lázár György kifejtette, hogy lehetőségei szerint a Magyar Népköztársaság cselekvőén hozzájárul a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához, az államok közötti párbeszéd és együttműködés erősítéséhez. A tárgyalások után Mir Hoszein Muszavi a Magyar Tudományos Akadémiára látogatott. A vendéget Láng István, az MTA főtitkára köszöntötte, majd tájékoztatást adott az intézmény tevékenységéről, tudományos életünkben betöltött szerepéről. A Magyar Tudományos Akadémia iranisztikai és isz- lamisztikai kutatásaival Harmattá János és Hazai György akadémikus Ismertette meg az iráni kormányfőt. Ezután a magas rangú vendég Rózsa György igazgató kalauzolásával megtekintette az MTA könyvtárának keleti gyűjteményét ,s érdeklődéssel tanulmányozta az ott őrzött, ritkaságnak számító perzsa kéziratokat. Az iráni kormányfő javasolta, hogy e jelentős tudományos értékű dokumentumok feldolgozásában magyar és iráni kutatók közösen vegyenek részt. A látogatás emlékére Mir Hoszein Muszavi bejegyzett az MTA emlékkönyvébe. Lázár György este díszvacsorát adott Mir Hoszein Muszavi tiszteletére a Parlament Vadásztermében. A vacsorán a két kormányfő pöhárköszöntőt mondott. Korunk alapvető kérdése a béke megszilárdítása, a fegyverkezési verseny — elsősorban a nukleáris fegyverkezési verseny — beszüntetése, a leszerelés, a nukleáris katasztrófa veszélyének elhárítása — állapította meg a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága Bukarestben tartott október 14-i soros ülésén. Az ülésen részt vettek: Marii Ivanov, a Bolgár Nép- köztársaság külügyminiszterének első helyettese, Bo- huslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Marian Orzechowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, Várkonyi Péter. a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, loan Totu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Eduard Sevard- nadze. a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisztere. A miniszterek véleményt cseréltek és tájékoztatták egymást az európai és a világhelyzetről, a fő figyelmet a fegyverkezési hajsza beszüntetése és a leszerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés kérdéseire fordították. Áttekintették a Varsói Szerződés tagállamainak az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentésének programjára vonatkozó budapesti felhívásban foglalt javaslatok megvalósítására irányuló erőfeszítéseit, a nemzetközi helyzet javításával kapcsolatos feladatokat, beleértve a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat is. Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere tájékoztatta az ülés résztvevőit Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke közötti, a Szovjetunió kezdeményezésére Reykjavíkban megtartott találkozójának eredményeiről. Az ülésen képviselt államok teljes határozottsággal támogatják a Szovjetunió e találkozón . képviselt álláspontját, a nagy horderejű és messzemenő szovjet javaslatokat a hadászati támadófegyverek radikális csökkentéséről, az amerikai és a szovjet középhatótávolságú rakétáik felszámolásáról Európában és ezek számának egyidejű csökkentéséről Ázsiában, az 1000 kilométeren belüli hatótávolságú rakéták számának befagyasztásáról, a rakétaelhárító rendszerekről szóló szerződés-rendszer megerősítéséről, a nukleáris robbantások teljes és végleges betiltásáról. Az ülésen képviselt államok teljes mértékben osztják a Szovjetunió követelését, hogy hozzák létre a javasolt intézkedések legmegbízhatóbb ellenőrzését. Biztosítékra van szükség annak érdekében, hogy a nukleáris fegyverek felszámolásának folyamatában egyik fél sem tesz kísérletet katonai fölény elérésére. A Reykjavíkban tett szovjet javaslatok meg-1’ valósítása lehetővé tenné, hogy rövid időn belül jó irányú, gyökeres fordulat történjen a nemzetközi életben, áttörést érjenek el a leszerelésért vívott harc minden területén, elháruljon a nukleáris háború veszélye és elinduljunk az atomfegyvermentes világ felé. A Varsói Szerződés tagállamai kifejezték országaik eltökéltségét a párbeszéd folytatására. a nukleáris fegyverkezési hajsza beszüntetéséért, a nemzetközi biztonság és béke átfogó rendszerének megteremtéséért vívott harc folytatására. A miniszterek megállapították, hogy a nemzetközi helyzet alakulásában a nehézségek mellett az utóbbi időben pozitív tendenciák észlelhetők. Mind szélesebb támogatásra találnak a világban a szövetséges szocialista országok javaslatai, amelyek a nukleáris fenyegetés elhárítására és az egyetemes biztonság szavatolására konkrét, és reális utat mutatnak. A Varsói Szerződés tagállamai nagyra értékelik a stockholmi konferencia első szakaszának eredményeit. A miniszterek üdvözölték a nukleáris balesetek esetén nyújtott tájékoztatásról és segítségnyújtásról megkötött egyezményt. Áz ülésen képviselt államok határozottan síkraszáll- nak a nukleáris leszerelésért, nagy jelentőséget tulajdonítanak a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek e század végéig történő teljes felszámolására irányuló program megvalósításának, amit a Szovjetunió javasolt. A miniszterek hangsúlyozták, hogy minden nukleáris kísérletet haladéktalanul be kell szüntetni, üdvözölték a Szovjetunió döntését az atomkísérletek egyoldalú moratóriumának ez év végéig történő meghosszabbításáról és ismét felszólították az Egyesült Államokat, valamint a többi atomfegyverrel rendelkező államot, hogy minden nukleáris robbantást szüntessenek be és mielőbb jussanak megállapodásra ezek teljes betiltásáról. Sí'kraszállva a leszerelési problematika komplex megközelítéséért, az ülésen hangsúlyozták a Politikai Tanácskozó Testület budapesti " tanácskozásán elfogadott felhívásnak a jelentőségét, amely az államok katonai kiadásainak megfelelő csökkentése mellett, az európai fegyveres erőknek és hagyományos fegyverzeteknek a 90-es évek kezdetére történő 25 százalékos csökkentésére irányul. Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere tájékoztatott a politikai tanácskozó testület budapesti ülésén elfogadott felhívás terjesztésével kapcsolatos tevékenységről, és a felhívás visszhangjáról. loan Totu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere tájékoztatta az ülés résztvevőit arról a nemrég elfogadott román döntésről, amelynek értelmében az ország ebben az évben megkezdi fegyverzetének, fegyveres erőinek és katonai kiadásaink 5 százalékos csökkentését. Az ülés résztvevői kiemelték a fegyverzetkorlátozásról aláírt szerződések és megállapodások megtartásának különleges fontosságát, és felszólították az Egyesült Államokat a hadászati támadó fegyverzet és rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról kötött megállapodások szigorú betartására. Haladéktalanul be kell szüntetni a „csillagháborúra" történő felkészülést, más államoknak ehhez való csatlakozását, az „európai védelmi kezdeményezéshez" hasonló tervezetek kidolgozását. bármely egyéb, a világűr militarizálását célzó cselekményt, amely az atomháború veszélyét növelné. A miniszterek megerősítették, hogy országaik készek minden állammal közös gyakorlati lépések megvalósítására, a világűr békés célú, az egész emberiség javára történő fel- használására. Hangsúlyozták, hogy a vegyi fegyverek betiltásáról, a készletek és az előállításukhoz szükséges ipari üzemek megsemmisítéséről szóló nemzetközi egyezmény kidolgozását minél előbb be kell fejezni, és az egyezményt alá kell írni. Ennek komoly akadályát jelentik a két alkotóelemű (bináris) vegyi fegyverek gyártására és európai telepítésére vonatkozó tervek. Megerősítették, hogy szükség van a genfi leszerelési értekezlet, a leszerelési kérdésekkel foglalkozó minden tárgyalási fórum munkájának élénkítésére, annak érdekében, hogy tevékenységük hatékonyabbá váljék, és ne szolgálhasson spanyolfalként a fegyverkezési verseny akadálytalan folytatásához. Az ülésen képviselt államok eltökélt szándéka, hogy folytatják és elmélyítik a politikai párbeszédet a többi állammal a bizalom és a kölcsönös megértés, a leszerelés és a béke megőrzésének kérdéseiről szóló konkrét megállapodások elérése érdekében. Az ülésen képviselt államok olyan átfogó nemzetközi biztonsági rendszer létrehozása mellett foglalnak állást, amely magában foglalná mind- a katonai és a politikai, mind a gazdasági és az emberi vonatkozású területeket. A miniszterek megerősítették, hogy minden államnak szigorúan tiszteletben kell tartania a nemzeti függetlenség és szuverenitás, az erő alkalmazásáról, vagy az erővel való fenyegetésről lemondás, a határok sérthetetlensége és a területi épség, a viták békés rendezése, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyenjogúság ailapelveit, és a nemzetközi kapcsolatok egyéb, általánosan elismert normáit. A miniszterele úgy ítélik meg: a jelenlegi európai helyzet minden eddiginél jobban megköveteli, hogy gyakorlati lépéseket tegyenek a földrészen a katonai szembenállás szintjének csökkentésére. Minden erőfeszítést meg kell tenni azért, hogy mihamarabb megállapodás szülessék a szovjet és az amerikai középhatótávolságú rakéták felszámolásáról Európában. Európának az atom- és vegyi fegyverektől . való megszabad fiúsához jelen tűsen hozzájárulna, ha e tömegpusztító fegyverektől mentes övezeteket hoznának létre a Balkánon, Közép- és Észak- Európában. Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy államaik érdekeltek á közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csiökkentésóről szóló egyezmény mielőbbi kibontakozásában a bécsi tárgyalásokon. A miniszterek hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a bécsi találkozón kössenek megállapodásokat az európai államok közötti együttműködés bővítésére a gazdaság, a tudomány és a technika, valamint a környezet- védelem területén, a hátrányosan megkülönböztető politika és gyakorlat felszámolására. Az ülésen részt vevők állást foglaltak a népek szellemi értékeinek bővülő cseréje mellett. Síkraszálltak az emberi vonatkozású kérdésekben kialakítandó széles körű együttműködésért, az emberi jogok teljes biztosításáért minden területen, különösen azért a jogért, hogy mindenki a béke és a szabadság feltételei között élhessen, az államok szuverenitásának figyelembevétellével. A miniszterek síkraszálltak az Európai Gazdasági Közösség tagállamaival folytatott kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztéséért, és megerősítették államaik azon álláspontját, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a KGST egyes tagállamai létesítsenek hivatalos kapcsolatokat az Európai Gazdasági Közösséggel. A szövetséges szocialista államok követelik az imperialista erőpolitika, a diktátum és az agresszió politikájának beszüntetését, és határozottan síkraszállnak minden nép azon jogának tiszteletben tartásáért, hogy minden külső beavatkozás nélkül maga döntsön sorsáról. Megerősítették elvi álláspontjukat a regionális konfliktusok és feszültséggócok tárgyalások útján történő, mielőbbi, igazságos rendezésével kapcsolatban. Kifejezték annak szükségességét, hogy az ENSZ égisze a'latt tartsanak nemzetközi konferenciát a Közel- Keletről, hozzanak létre e célból előkészítő bizottságot a Biztonsági Tanács öt állandó tagja, továbbá az ösz- szes érdekelt fél részvételével. Az el nem kötelezett országok állam- és kormányfői hararei csúcsértekezletének eredményeivel kapcsolatban a miniszterek kiemelték az el nem kötelezettek mozgalmának növekvő szerepét az atomháború veszé- jének elhárításáért, a leszerelésért, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos alapokon történő átalakításáért folytatott harcban. Az ülésen képviselt államok hangsúlyozták készségüket, hogy tovább bővítsék a- nemzetközi élet minden területét átfogó együttműködésüket az el nem kötelezett országokkal. A biztonsági érdekek az egész világon és annak egyes térségeiben olyan erőfeszítéseket igényelnek, amelyek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok demokratikus alapokon történő átalakítására, új, minden állam számára egyenlő gazdasági biztonságot garantáló, nemzetközi világgazdasági rend megteremtésére,, az elmaradottság felszámolására, az adósságprobléma átfogó és igazságos rendezésére. és a nemzetközi gyakorlatban meglevő -megkülönböztetés minden formájának megszüntetésére irányulnak Megengedhetetlen a fejlődő országok újgyarmatosító kizsákmányolása,- nemzet- gazdaságaik szakadatlan kihasználása. A Varsói Szerződés tagállamai ismételten síkraszáll- nak olyan világfórum összehívásáért, amelyen együttesen lehetne megvitatni a gazdasági biztonság problémáit, az új nemzetközi világgazdasági rend megteremtésének kérdéseit, valamint minden, a békés gazdasági kapcsolatokat hátráltató jelenség felszámolását. A Varsói Szerződés tagállamai felhívással fordulnak minden országhoz, néphez és békeszerető erőhöz: cselekedjenek a nemzetközi békeév nemes céljainak szellemében, egyesítsék erőfeszítéseiket, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy konkrét intézkedések szülessenek a nukleáris leszerelésről,' minden atomkísérlet beszüntetéséről, a hagyományos fegyverzet és fegyveres erők, valamint a katonai költségvetések csökkentéséről. A nukleáris űrkorsza'k- ban ez az egyetlen út a tartás európai és egyetemes biztonság megteremtéséhez. A külügyminiszteri bizottság ülését a barátság és az elvtársi együttműködés légköre jellemezte. A következő ülést Moszkvában tartják Pokolgépes merényletet hajtottak végre Barcelonában, aminek következtében egy rendőr életét vesztette. A képen: a robbanószerkezetet tartalmazó autó maradványait vizsgálják Nő az elégedetlenség Ezerhétszázra nőtt az áldozatok száma Salvadorban Salvadorban kedden a mentőosztagok folytatták a műit heti földrengés romjainak eltakarítását és a kutatást a túlélők után. Eközben a mentőosztagok újabb tömegsírt tártak fel egy földcsuszamlás helyén. San Salvador egyik külvárosálban legalább kétszáz ember holttestére bukkan^ tak. Az áldozatok pénteken földcsuszamlás következtében vesztették életüket. A mentőosztagok nyolcméteres földréteg alól ássák ki a holttesteket. Ezzel már 1200- ra nőtt a közép-amerikai országban történt természeti katasztrófa halottainak száma. Eközben a főváros más kerületeiben .és vidéken is folytatódik a romok eltakarítása. Sok helyen magánautókról és teherautókról osztják az élelmiszert, vizet és ruhát a hajléktalanoknak. San Salvadorban a legtöbb üzlet még kedden is zárva volt a víz- és áramszolgáltatás hiánya miatt vagy azért, mert a tulajdonosok nem jutottak el boltjukig. Újabb rengésektől tartva még azok közül is sokan az utcán, vagy a Nemzetközi Vöröskereszt sátradban töltötték az éjszakát, akiknek otthonát nem rombolta le a földmozgás. A munkások és a szegények körében nő az elégedetlenség amiatt, hogy a kormány nem nyújt kellő támogatást a városok szegénynegyedeinek. Bírálják a kormányt amiatt, hogy a földrengés után a mentési munkálatokat a városközpontokban kezdték meg, Segélyszállítmányokat osztanak szét a katasztrófa sújtotta közép-amerikai országban nem pedig a külvárosokban, ahol a legkomolyabb károkat okozta a katasztrófa. Kanada félmillió kanadai dollár értékben folyósít segélyt Salvadornak a földrengés okozta károk felszámolására — jelentette be kedden Ottawában a kanadai külügyminiszter.
