Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-09 / 212. szám
2 Somogyi Néplap 1986. szeptember 9., kedd Gorbacsov-interjú a Rudé Právónak Korunk kérdéseiről Mihail Gorbacsov hétfőn válaszolt Zdenck Görénynek, a Rudé Právo főszerkesztőjének kérdéseire. Az SZKP KB főtitkára többek között kifejtette véleményét a szovjet atom- moratóriuim kedvező nemzetközi fogadtatásáról, az új kezdeményezés lehetséges következményeiről; a szovjet és az amerikai atomfegyverek megbízhatósága közötti állítólagos különbségekről, az ellenőrzés kérdéseiről, végezetül pedig az újiaibb szovjet—amerikai csúcstalálkozóval kapcsolatos nyugati propagandáról. Gorbacsov’az interjújában hangsúlyozta, hogy a nyugati politikusok és a tömegtájékoztatási eszközök számára egyre nehezebb elhallgatni a másfél esztendős egyoldalú szovjet atomrobban.tá- si moratórium tényét. A kísérletek folytatásának igazolására szánt amerikai érvek is egyre jobban elszürkülnek, mindinkább veszítenek a közvéleményre gyakorolt hatásukból. Világszerte egyre jobban tudatára ébrednek az atomveszély realitásának. Ez a fenyegetés csakis az atomfegyverek felszámolásával szüntethető meg, mint azt a Szovjetunió javasolta, s ehhez az első lépés az atomkísérletek beszüntetése. Az SZKP KB főtitkára rámutatott arra. hogy a szovjet moratóriumot és a Washingtonhoz intézett, a csatlakozásra vonatkozó felhívást támogatták a szocialista országok, a kommunista pártok, az el nem kötelezették csúcsértekezlete, a delhi Hatok és más társadalmi erők. Megállapította: amennyire amerikai adatókból lemérhető, az atomkí- sórfietek beszüntetését támogatja az Egyesült Államok közvéleménye, és az amerikai kongresszus jelentős^ része is. Figyelemreméltó, hogy az Egyesült Államok politikája egyre jobban megrémíti az embereket. A leplezetlen militarista irányvonal sök embernek nyitotta fél a szemét, és egy katasztrófa bekövetkezése miatti aggodalmát már senki sem tudja leplezni. A Szovjetunió javaslata azért is váltott ki olyan naigy visszhangot — mondotta Gorbacsov —, mert az atomkísérletek beszüntetése nem deklaráció, hanem valóság. Már negyedszer hosszabbítottuk meg a moratóriumot. A robbantások nélküli év már politikai és katonai realitás. Barátság ‘86 hadgyakorlat Hétfőn a csehszlovák néphadsereg, a szovjet hadsereg és a Magyar Néphadsereg 25 ezer katonájának részvételével a Cséh Szocialista Köztársaság területén megkezdődött a „Barátság ’86” hadgyakorlat. A hadgyakorlaton jelen van Milán Vác-, lavik vezérezredes, csehszlovák nemzetvédelmi miniszter, valamint a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának, illetve a cseh- szilovákiában állomásozó szovjet középső hadseregcsoportnak a képviselői. A Barátság ’86 gyakorlat célja egyebek mellett a oa- ranesnoki kar és a csapategységek együttműködésének fejlesztése védelmi hadműveletek, illetve ellentámadás köziben, valamint a Varsói Szerződés hadseregei közötti internacionalista egység erősítése. A gyakorlat első napján a csapatok magas fokú erkölcsi-politikai színvonalról, fegyelemről, a haditechnika mesteri kezeléséről és a baráti egységek közötti együttműködésről tettek tanúbizonyságot. Mihail Gorbacsov a továbbiakban szólít arról, hogy Európa, sőt az egész világ szempontjából sem volna közömbös, ha a stockholmi konferencia hasznos megállapodással zárulna. Hozzáfűzte: a hadászati fegyverek, a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták, a hagyományos fegyverek területén löhetséges az észszerű kompromisszum. Ezután Gorbacsov arról szólt, hogy az Egyesült Államok uralkodói körei hogyan reagálnak a szovjet nyilatkozatokra. A reagálásból azonnal kiderült, hogy Washingtoniban egyelőre nem gondolkodnak komolyan -az atomveszély elhárításán, s a moratórium meghiosszahbítár sát ezért fogadták olyan elégedetlenül, -Ügy tűnik, hogy az amerikai elnök környezete kellemetlenül érzi magát az új szovjet javaslatok láttán. Ezek az emberek egyre nehezebben tudják igazolni álláspontjukat, mind a viliág közvéleménye, mind pedig az amerikai közvélemény előtt. IMiihaili Gorbacsov határozottan elutasította azt a vádaskodást, hogy az egyoldalú atommoratórium „propa- gandlafogás” lenne. — Nincs elvi akadálya az egyenrangú és szigorúan ellenőrizhető megállapodás elérésének, ha valóban az atomfegyverek számának csökkentését, majd e fegyverek maradéktalan felszámolását kívánják, mint azt hivatalosan és ünnepélyesen nemegyszer kijelentette maga az elnök is és kormányzatának néhány tagja is. Nincs elvi akadály, ha megr érti'k, hogy az atomháború megengedhetetlen, és h,a igaz, hogy az Egyesült Államok nem törekszik katonai fölényre — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. A témakörnél maradva a főtitkár megállapította: gyakran felteszik a kérdést, vajon a fékevesztett fegyverkezési hajsza mögött nem a Szovjetunió és a szocialista közösség gazdasági aláásá- sának szándéka lapui-e meg? Hogyan értékelhetők azok a hivatalos nyilatkozatok és a nyugati sajtóiban megjelenő eszmefuttatások, amelyek szerint a Szovjetunió gazdasági gondjainak súlyosbításával egyoldalú engedményekre kényszeríthető ? Gorbacsov rámutatott: a Szovjetunió még januárban javasolta, hogy számoljanak fel az évszázad végéig minden atomfegyvert. Ez ter- mjésizetesen. nem könnyű, de mi a szakaszos megoldást javasoltuk és minden, nehézséget figyelembe vetítünk. 15 esztendőt szántunk rá, és előirányoztuk, hogy párhuaar- mosan erőfeszítéseket teszünk a vegyifegyverek felszámolására, és a hagyományos fegyverek radikális csökkentésére. A szovjet és az amerikai atomfegyverek megbízhatósága közötti különbségiről szóló állításokkal kapcsolatban Gorbacsov kijelentette: szakértők bizonyítják, hogy az atomfegyverek megbízhatóságának ellenőrzéséhez egyáltalán nincs szükség robban tásog|kria. Az amerikai elnökikel, folytatott levelezéséről szólva elmondta, hogy válaszul a szovjet kezdeményezésekre július végén újabb levelet kapott Ronald Reagantól. Mint mondotta: tudja, hogy a Nyugat ezt a levelet úgy állffjla be, mint valamiféle újdonságot Washington ál- lásfoglalásáibain, a kormányzat számára kedvező, „kiszivárogtatásokat” engedélyez, s azt a látszatot igyekszik kelteni, .mintha most már minden Moszkvától függne. Természetesen, megadjuk a választ az amerikai elnöknek. A szovjet vezetés a lehető legkomolyabban és rendkívül nagy felelősségtudattal közelíti meg a háború elhárításának probl érnéjá t. Javaslatait konkrétan; hatékonyan és feltétlenül a másik ifiéi érdekeinek figyelembevételével fogalmazza meg — fejezte be válaszadását Mihail. Gorbacsov; A dán külügyminiszter életrajza Uffe Ellemann-Jensen, a Dán Királyság külügyminisztere 1941. november 1-én született Haarby városában. Tanulmányait nappali, esti és levelező tagozaton folytatta a koppenhágai egyetem politikai és gazdaságtudományi karán. A politikus katonai pályán kezdte közéleti tevékenységét: 1962—64 között a dán hadsereg vezérkaránál szolgált. Ezt követően — három éven át — a Húsiparosok Szövetségének titkáraként, 1967-től 1970-ig a Ber- lingske Aftenavis című esti napilapnál újságíróként, majd 1975-ig a dán televízió hírszerkesztősége gazdaság- politikai szakértőjeként és riporter-kommentátoraként tevékenykedett. 1975—76-ban a Börsen című gazdasági napilap főszerkesztője, s közben a dán televízió és rádió, p koppenhágai újságírószervezet, valamint a dán hírügynökség központi tanácsának tagja volt. Uffe Ellemann-Jensen 1977-ben parlamenti képviselői helyet szerzett a Venst- re (Liberális) Párt jelölésében. 1978-ban a párt frakcióvezetője lett és a parlamentben a Közös Piaccal foglalkozó bizottság elnöki tisztét is betöltötte. 1982 szeptemberében Poul Schlüter új, négypárti koalíciós kormányában megkapta külügyminiszteri tárcát. Ostromállapot Chilében Alig néhány nappal az 1973- as véres puccs évfordulója előtt merényletet kíséreltek meg Augusto Pinochet chilei diktátor éllen, aki az akcióra az ostromállapot bevezetésével válaszolt. Úgy tűnik, a junta vezetőjének ez az egyetlen válasza a feltétel nélküli távozását követelők ostroma éllen. A dél-am erikái ország 13 éve rendkívüli állapotban él. 1973 és 1978 között ennek szigorított formája, az ostromállapot volt érvényben, de ezután is hathónapanként megújították a rendkívüli intézkedéseket. Pinochet, aki 1974- ben felvette a „legfőbb nemzetvezető” majd az államfői címet, szívesen tet- szelgett a „nyugalom megteremtőjének” szerepében,. E „nyugalom” ára az a több tízezer halott és' ugyanennyi eltűnt, valamint a 170 000 emigráns volt, akiknek egy része a mai napig nem télhet haza Chilébe. 1977-ben Pinochet betiltott minden pártot, majd három évvel később „alkotmányt” adott az országnak. Bár néhány jobboldali párt ékkor már legálisan, működhetett, a lényeg változatlan maradt: a kormányzást a katonai junta tartotta a kezében, Pinochet pedig 1989-ig biztosította magának a hatalmat. Az első évek gazdasági sikereivé! — és katonai terrorral — fenntartott „békés” légkör 1983-ban szűnt meg Chilében. Az Allende- kormány m égd öntésén ék 10. évfordulóján hirdették meg először a nagyrészt iillegá- litásban tevékenykedő éllen- zéki erők az „országos tiltakozó napot”. Ez a megmozdulás azóta, rendszeressé vált, a rosszabbodó gazdasági helyzet elleni tiltakozás akciói folyamatosan kiegészültek a politikai változást követelő akciókkal. Pinochet válaszul 1984 novemberében újra ostromállapotot vezetett be, egészen 1985 júniusáig, a megmozdulásokat azonban nem tudta megfékezni. Az idén érezhetően megélénkült az ellenzék junta- ellenes tevékenysége. Nem csupán a különféle párt- szövetségek — a baloldali Népi Demokratikus Mozgalom (MDP), a polgári De- mdkratifcus Szövetség (AD) — követelték a demokrácia helyreállítását, hanem minden eddiginél nyíltabban lépett fel a junta ellen a katolikus egyház, és a gazdasági csőd miatt azok a kisvállalkozók, akiket a legérzékenyebben érintenek a gazdasági változások. Szaporodtak ugyanakkor az erőszakos akciók is, amelyeknek fő irányítója a két éve alakult Manuel Rodriguez Hazafias Front nevű szólső- balolali szervezet lett: a csoport kezdetben rádióadók elfoglalásával, robbantásos merényletekkel, később katonatisztek, és tisztviselők elrablásával hívta fel magára a figyelmét. Az első jelentések szerint a Pinochet elleni merényletet is ők hajtották végre. Pinochet nemcsak a baloldali ellenzéktől tart. Az a követelés, hogy a katonai kormányzatot polgári kormányzat váltsa fel, a jobboldalon is egyre erőteljesebben jelentkezik, Pinochet távozásának követelésével együtt. A diktátor pozícióinak gyengülése Washingtonban is aggodalmat kelt, ahol a jelek szerint azt fontolgatják, nem lenne-e jobb még azelőtt ejteni az egykori szövetségest, hogy a vele és a rendszerével való elégedetlenség egy báloldali fordulatba torkollna. A junta vezetője még erősnek érzi magát — s okkal, mert maga mögött tudhat já a hadsereg — Latin- amerika legerőseb fegyveres erejének — a támogatását. Kijelentette: ő nem Du- valier, aki csak úgy elmenekül egy érte küldött repülőgépen, ha forró lesz- lába alatt a tallaj. Az ostrom- állapot bevezetésével, a várható leszámolásokkal is ezt az erőt kívánja demonstrálni. Az ellenzék megosztottsága, a hadsereg hűsége még javára billenti a mérleg nyelvét. Az ellene elkövetett merénylet azonban figyelmeztetés: terrorcselekményekkel terhes világunkban szinte csodával határos, hogy eddig még senki nem próbálkozott Pinochet megölésével a 13 év alatt. Köny- nyen lehet, hogy a következő akciónál, a merénylők nem a testőröket találják el. . . . Göbölyös László Üdvözlő távirat Bulgária nemzeti ünnepén TODOR ZSIVKOV elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa elnökének, GEORGI ATANASZOV elvtár&nak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, SZÓFIA, Tisztelt Elv-társak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és dolgozó népünk nevében elvtársi üdvözletünket küldjük a baráti bolgár népnék és személy szerint Önöknek nemzeti ünnepük, a szocialista forradalom győzelme és hazájuk felszabadulása 42. évfordulója alkalmából. Népünk mély rökonszenvval és nagyrabecsüléssel követi a bolgár dolgozók építőmunkáját, a Bolgár Kommunista Párt vezetésével elért sikereket, amelyek hozzájárulnak a népgazdaság gyarapításához, a tudomány és a kultúra gazdagításához, Bulgária felvirágoztatásához. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy népeink hagyományos barátsága, pártjaink és országaink együttműködése sikeresen fejlődik a marxizmus—leninizmus és az internacionalizmus elvei alapján. A Varsói Szerződésben és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában végzett közös tevékenységünk jól szolgálja a szocialista közösség érdekeit, a szocializmus ügyét. Nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk a baráti bolgár népnek és Önöknek a bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusa határozatainak végrehajtásához, szocialista hazájuk felvirágoztatása érdekében kifejtett felelősségteljes tevékenységükhöz. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Losoncai Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke * * * Sarlós István, az Országgyűlés elnöke Bulgária nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Sztanko Todorovot, a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlésiének elnökét. Táviratban köszöntötte bolgár partnerét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, az Országos Béketanács, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Magyar Szolidaritási Bizottság és a Magyar Vöröskereszt. Á KNDK nemzeti ünnepén KIM IR SZÉN elvtársnak, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnökének, KANG SZONG SZÁN elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Közigazgatási Tanácsa elnökének, PH EN J AN Tiszteit Elvtársak! A Koreái Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltásának 38. évfordulója, hazájuk nemzeti ünnepié alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a magyar nép nevében őszinte jókívánságainkat és üdvözletünket küldjük Önöknek, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Köz- igazgatási Tanácsának és a kordái népinek. Az elmúlt közel négy évtized alatt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság jelentős sikereket ért el a szocialista társadalom építésében. Pártunk, kormányunk és dolgozó népünk támogatja a Koreai Munkapártnak és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak a térség békéje és biztonsága megteremtésére, a hazájuk békés, demokratikus egyesítéséhez szükséges kedvező légkör kialakítására irányuló erőfeszítéseit és konstruktív kezdeményezéseit. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy pártjaink és országaink kapcsolatai évről évre bővülnek és jelentős eredményekkel gazdagodnak. Meggyőződésünk, hogy együttműködésiünk további elmélyítése hozzájárul a szocializmus és a társadalmi haladás erőinek gyarapodásához, a nemzetközi béke és biztonság közös ügyének előmozdításához. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzett ünnepén további sikereket kívánunk Önöknek, és a koreai dolgozóknak szocialista hazájuk felvirágoztatásáért folytatott küzdelmükben. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Losonczi Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke Lázár György a Magyar Népköztársalság Minisztertanácsa elnöke * * * A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Sarlós István,,az Országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Jang Hjong Szob-ot, a KNDK Legfelsőbb Népű Gyűlése Állandó Bizottságának elnökét. A Hazafias Népifront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa ugyancsak táviratban köszöntötte koreai partnerszervezetét.