Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-04 / 208. szám

4 Somogyi Néplap 1986. szeptember 4., csütörtök Lee Cooper- embléma a sátrakon Nemzetközi kiállításra készül a kempingcikkgyár lesztett rudazat. A pehely­könnyű alumíniumötvöz étből készük csövek teleszkópsze- rűen egymásba csúsztatha­tok. Ezt a sátarcsaládót úgy állítatták össze, hogy minden igényt kielégítsen. 2—3—4 személyes nagyságban varr­ják. A jobb hőszigetelés vé­gett kettős tetővel is. A mű­szálas anyagból varrott vál­tozat 3 kilós, a vászonból összeállított kétszer ekkora. Kellemetlen meglepetés vi­szont, hogy az őszi BNV-re ezekből a sátrakból egy sem jut. Ott a Budaflax más ter­mékekkel szerepel. — Ha megindul a sorozat- gyártás, akkor a mintabolt­jainkban megvásárolhatók lesznek az új termékek — nyugtatott meg az igazgató. A beszélgetést az udvaron folytattuk. Kérésünkre fel­állítottak egy kétszemélyes Lee Cooper-sátrat. Rudazaita még a régi tervezésű volt, legalább háromszor nehe­zebb, mint a mostani... Az új kelendő lenne, de a vá­sárlók nem ismerik, mert a boltokban ailig-alig van né­hány tabi sátor. Nagyabb nyilvánosságnak kellene megmutatni valamennyit, hiszen amíg a szállodaárak ilyen magasak lesznek, ad­dig — különösen a fiatalok számára — a hátizsákos, sát­ras kirándulás szinte az egyetlen lehetőség. Faragó László Nálunk is mind több há­tizsákos turista járja az or­szágot; sokan így indulnak külföldre is. Elképesztő, hogy mi miniden fér el egy háti­zsákban: takaró, ruhák... Mindez együtt elég súlyos. A Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat Tabi Kempi/ngcikkgyára a legter- ménykenyebb hazai turisz­tikai eszközöket előállító vóUailat. Udvarán 1 csupasz' csővázak meredeznék. A lát­vány Ihátizsákoisszemmel ag­kú kerti pavilon. Nem al­vásra való, inkább cjsaládi beszélgetésekre i Fémvázas szerkezetű, vászonponyva - toarítással készüli. A vázra erősíthető virágtartókkal tették hangulatosabbá. — A „házukat” hátukra vevő kirándulóknak tömlő­vázas túrásátnat kínálunk — mondta Varga..Is/tvján. — A fémvázat '32 mm vastag tűz- oltótomlő helyettesíti, ez egy kerékpárpumpával percek alatt felfújható. A sátor rukciónál „felszabdalták” az oldalfalakat, méghozzá úgy, hogy azok kitámaszitható aj­tókká váltak. A többoldaLú szellőztetéssel kibírható a forróság, ezenkívül megnö­vekedett a fedett tér is. A Lee Cooper ezután nem­csak a fanmerruházatban lesz márka, hanem a sátraknál is. A kiállításra szánt darabok közül ez számíthat a legna­gyobb sikerre. Az igazi új- - donság az önállóan kifej­gasztó. Varga István igazga­tó rögtön a beszélgetés ele­jén .megnyugtatott: biztatób­bat is tud mutatni. — Szeptember végén Köln­ben lesz a Spoga szabad id ő- és kempingcikkeket bemuta­tó kiállítás. Ezen a tabi gyár négy* sátrával szerepel,1. Az egyik egy félgömb ala­A nyolcvanas évek végétől — elsősorban a főváros kör­nyékéről bejáró dolgozók, tanulók kényelmes utazása érdekében — villamos mo­torvonatokat állít forgalom­ba a MÁV. A korszerű sze­relvények gazdasági előnye takarékos energiafelhaszná­lásukban rejlik: a haladás­hoz szükséges villamos ener­gia egy részét ugyanis féke­zéskor visszatáplálják a há­lózatba. Forgalmi szempontból is előnyösebbek a hagyományos vonatszerélvényeknél, hiszen a pillanatnyi utazási igény­től függően, rugalmasan vál­toztatható a vonatok befoga­dóképessége: két — egyen­ként négy kocsiból álló, 700 személyes, elöl-hátul vezé­relhető — szerelvény egy­szerű művelettel összekap­csolható vagy szétválasztha­tó, akár a közbeeső állomá­sokon is. Mivel a motorvo­natok gyorsulása nagyobb, mint a jelenlegi villamos- mozdony-húzta szerelvénye­ké, a mostaninál sűrűbben követhetik egymást a vona­tok. A kocsik légfűtésesek, a széles ajtók, az alacsony lépcsők megkönnyítik és anyaga poliészter, külső fe­lületét PVC-vel vonták be, hogy vízhatlan legyen. Az összes hozzávalóval együtt sem nehezebb három kilónál. A mai igényeknek megfe­lelően készülitek a négysze­mélyes lakásátrak. Nyáron a sátorban még elviselhetetle­nebb a hőség. Érméi a konst­gyorsítják a ki- és beszál­lást. A biztonságot fokozza, hogy az ajtókat a vezető zárja és reteszeli, így azok menetközben nem nyithatók. A. motorvonatok prototí­pusa — a Ganz-Mávag, a Ganz Electric és a MÁV kö­zös fejlesztése — a jövő év derekára készül el. Körülbe­lül egyéves próbafutás után kezdődhet a sorozatgyártás. A MÁV — anyagi lehetősé­geitől függően — előrelátha­tólag hatvan villamos motor­vonatot szerez majd be. Va­lamennyit a budapesti igaz­gatóság területén állítják forgalomba, s ott is elsőként azokon a vonalakon; ahol a különösen erős napi „ingá­zás” mellett számottevő az üdülőforgalom is. A század- forduló végéig összesen 250 —280 villamos motorvonatra lenne szükség a főváros kör­nyékén a teljes elővárosi forgalom lebonyolításához. A motorvonatok karban­tartására, naponkénti szervi­zelésére üj bázist létesít a MÁV Tatai úti telepén. Itt a kisebb-nagyobb javítások mellett naponta kívül-belül meg is tisztítják a kocsikat. 28. Bakos Áron vált ki a tö­megből. Egyik kezében zsír- papírpa göngyölt csomag, másikban zsemlék. Hóna alatt, nylontasakban uborka. Emese lenyelte az utolsó falat gofrit, és megtörölte a száját egy illatosított papír­zsebkendővel. — Mi ez? — kérdezte, he­gyes pillantást lövetvén az élelmiszerekre. — Pick szalámi — mondta a fiatalember. — Más nem volt. A lány gyors mozdulattal kitépte a kezéből, és föld­höz vágta, a kis kerek la­pocskák ott feküdtek a por­ban. Bakos Áron hitetlen sze­méket meresztett a szalámi­ra, majd a kedvesére. — Normális vagy? — kér­dezte halkan. Emese lendítette a kezét, s tenyere a következő pilla­natban a fiatalember arcán csattant. Aztán megpördült a sarkán, és mielőtt a két férfi magához tért volna a meglepetéstől, elkeveredett a szemük elől. — Ez meg mi volt? —kér­dezte döbbenten a kőműves. — A szokásos hiszti — vá­laszolta Bakos Áron. — Min­denesetre alaposan elvette a kedvem az előadástól. — Nekem is... — Ajánlhatok inkább egy csöndes bohharapót? — Igen ám, de mit fog hoz­zá szólni Edit asszonny, ha megtudja — aggályoskodott a kőműves. — Legfeljebb majd azt mondjuk, hogy láttuk az elő­adást. A fiatalember elmoso­lyodott. — Legyen nyugodt, majd elmesélem a tartalmát. — Nem bánom — sóhajtott a kőműves. — Ha már annyi­ra büdös magának a kultú­ra ... A kőműves és az asszony egymás mellett ültek a félig fölhúzott házfalon — megpi­hentek kicsit. A férfi reszelte a torkát, krákogott. — Nos? — fordult felé az asszony; kezdte megismerni. — Mondani akar valamit? — Igen ... — Akkor hát ki vele! — Edit asszony ... Maga igencsak szimpatikus nekem — bökte ki a kőműves. — Maga is szimpatikus — mondta az asszony. Viszont számos szimpatikus emberrel találkozunk az életben. TARDI GÁBOR Lakótársak Villamos motorvonatok ingázóknak Határközeiben Mélyhűtőládák a tejtermékekért Ha nincs is olyan látvá­nyos mozzanata az idei ha­tármenti árucserének, mint a tavalyi bjelovári és az az­előtti évben a kaposvári köl­csönös bemutatkozás, ezért a csendes hétköznapok is eredményesek. Az első fél­év tapasztalatairól Baloghné Molnár Ida, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezető­helyettese így nyilatkozott: — Egy kicsit változott a határmemtd cserekereskede­lembe bevont áruk köre. A gazdaságossági szempontok most elsősorban arra ösztön­zik a vállalatokat, hogy a hagyományos export-import forgalmat részesítsék előny­be. Ez nem jelenti azt, hogy a korábban kialakult jó kapcsolatok megszűnnek, az áruk engedélyezése azonban • szigorúbb lett, azaz nem mindent és nem mindenáron kell ilyen formában behoz­nunk, illetve exportálnunk hiánypótlásra, illetve a vá­laszték bővítésére. — Mennyi és milyen ösz- szetételű áru cserélt gazdát, az első félévben? — összességében nagyobb értékű árut importáltunk, mint amennyit mi adtunk a jugoszláv, a lengyel és a bolgár partnereknek. Több mint 52 millió forint érték­ben hoztunk be és 39 millió forintért vittünk ki különbö­ző árucikkeket. Ez kevesebb a tavalyinál. A legaktívab­ban részt vevő hazai válla­latok közül megemlíteném a Balaton Füszértet: most a nyáron Jugoszláviából hozott be sört, cserébe pedig a Tejipari Vállalat nyers tejet és sajtot adott. Ugyancsak a tejtermékekért szerzett be a Titán mélyhűtőládát, a Dél- dunántúlli Cipőnagykereske- delimi Vállalat pedig cipőt hoz be. A nemrég alakult Balaton- Coop társulás radiátort, por­szívót, takarókat, padlósző­nyegeket Importált Csehszlo­vákiából. A Somogy Keres­kedelmi Vállalat Lengyelor­szággal és Bulgáriával szer­ződött cserére. Konfekció- árukkal, virágcseréppel, koz­metikai cikkekkel és kötött- árúkkal gazdagodott a hazai választék, cserében hasonló árukkal bővítették a len­gyel és a bolgár üzletek kí­nálatát. — Mi várható a második félévben? — Mivel még ezután is szerződnek megkötésre, a cserében részt vevő vállala­toknak lehetőségük lesz ar­ra, hogy tekintettel a hazai választékra olyan árukat importáljanak, amelyek hiányt pótolnak, ilíétve bőví­tik a kínálatot. Ugyanezek a szempontok vezérlik a szomszédos országok keres­kedelmi vállalatait is. Mivel a tárgyalások még folynak, az év végére várható üzlet­kötések értékét most még megbecsülni sem lehet. N. Zs. r Uj típusú műtrágyasxóró A hódmezővásárhelyi Me­zőgazdasági Gépgyártó Vál­lalat új típusú műtrágya- szóró berendezések közös gyártásában állapodott meg az idén az NSZK-beli Ama- sonen céggel. Az ez évre szóló megrendelés előírásait a napokban teljesítették: összesen hatvan gépet küld­tek el az NSZK-beli cégnek. Az új műtrágyaszóró első­sorban abban különbözik a régebbi típusúaktól, hogy jobbak az úgynevezett me­nettulajdonságai, vagyis a rosszabb terepviszonyokhoz A kőműves a távolba ré- vedt: a sás fölött apró boga­rak lebegtek, az utcán gyer­mekcsoport vonult a víz felé, kísérőik darukért emelkedtek ki közülük. — Azért csak akad némi­nemű különbség — mondta. — Akad ... A kőművesnek eszébe ju­tott egy régi emléke, mentő­övként kapott bele. — Például, mint ahogy már említettem, egy ízben majd­nem bekötötték a fejemet... — Nem. említette. — Nofene... Akkor rosz- szul emlékezem. — Most' elmondhatja. A kőműves mély lélegzetet vett. — Az úgy volt akkoriban — húsz évvel ezelőtt, amikör még állami vállalatnál' nyom­tam az ipart — rendszeres volt nálunk a kiszállás, va- igyishát a vidéki út.. . Szállo­dában laktunk, fizette a vál­lalat, továbbá kiutalták na­pidíjat is a létfenntartásunk­ra, tán nem kell monda­nom, már akkoriban se ab­ból éltünk .. . Szóval, egy íz­ben az alföldi kisváros csi­betenyésztőjének üzemi konyháját javítgattuk, mi­közben köröttünk folyt a sü­tés-főzés ... Egyszer látom is kitűnően alkalmazkodik. A traktonvontatású berende­zés menet közben kevésbé rázódik, és így a benne le­vő hatóanyag nem tömörö- dik. Ez lehetővé teszi, hogy egyenletesen terítse szét a földekre a műtrágyát. Hazai piacra is készítenek hasonló műtrágyaszóró be­rendezéseket „Bóra” néven, két változatban. Ezeket még az ősszel több helyen — pél­dául a bábolnai napokon — bemutatják, majd az igé­nyek felmérése után kezdik a sorozatgyártást. ám, hogy az orrom alatt gőzölög egy tányér pör­költ ... A szakácsnő tartotta elém, személyesen! — Nahát! — szólt közbe az asszony. — És ez még csak a kez­det volt! — folytatta a kő­műves, tudomást sem véve a gunyoros hangról. — Jöttek a fogások sorjában, nap mint nap ... És csak nekem! A kollégák nyála majd el­csöppent... Képzelheti! Mondok, már csak megné­zem magamnak tüzeteseb­ben ezt a szakácsnőt! — S megnyerte a tetszé­sét? — Nem mondhatnám, ha­bár húsos volt, meg piros­pozsgás ... — Látja,, én nem vagyok sem húsos, sem pedig piros­pozsgás — nevetett az asz- szony. — Az nem baj! — fakadt ki önfeledten a kőműves. — Csöppet se baj. Az a sza­kácsnő, különben nem volt az igazi. — Egy pillanatig hallgatott, majd sejtelmesen elviigyorodott. — Még ha történt is köztünk egy s más ... De aztán én toyább- utaztam, ő meg maradt. — Miért nem leveleztek? — kérdezte az asszony. A kőművest meglepte a kérdés. Életében nem leve­lezett senkivel, levelezőlapot sem írt, s egyáltalán: min­denfajta betűvetés komoly nehézséget okozott számára. Ezt viszont nem vallhatja meg az asszonynak, itt és most. — A szakácsnő nem akar­ta ... — bökte ki vörös kép­pel. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents