Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-27 / 228. szám

4 Somogyi Néplap 1986. szeptember 27., szombat Sárkányok a nagyfal mellett Európai ízlésnek is megfelelő a divat Eire sajnos közvetlenül nincs mód, de ha sikeresen Gondolom sokan vagyunk olyanok, akiknek még nem adatott meg az a szerencse, hogy a közelebbről, a hely­csodálhassák meg Kelet me­sés világát. Kárpótlásnak, vagy éppen kedvcsinálónak a BNV A pavilonjában az egyik káprázatból a másik­ba esik a nézelődő például akkor, ha Kína kiállító­standját körbejárva bete­kintést nyer a kínai elekt­ronikaipar, szőrmekikészí­tés, a könnyűipar, ezen be­lül is a szőnyegszövés jele­nébe. Ez utóbbit bátran mű­vészetnek is nevezhet ük. Sárkányok, képzeletszül­te virágok és más furcsa formák, európai szemnek szokatlan színkombinációk, puha, selymes fényű és ta­pintású domborműszerű sző­nyegek méltán nyerik el a látogatók tetszését. És per­sze itt van a még mindig titkokat rejtő nagyfal is, no csak 3-szor 6 méternyi sző­nyegbe szőve (kicsinyített mása az ENSZ-székház be­linek) és mindehhez lágyan andalító keleti zene szól. PIACI KORKÉP Őszi ársróf A reggeli szürkületben fá­zósan topogtak a tegnapi ka­posvári hetipiac árusai, s hogy egy kicsit fölmeleged­jenek, srófoltak az árakon. Ettől viszont a vásárlók hűltek el. Helyenként már a köze­pes minőségű zöldbabért is 40 forintot kértek, akárcsak a karfiolért. A Zöldért moz­góárusánál még tartott a 7 forintos lecsópaprikavásár, ám néhány termelő már a darabárak visszacsempé- szésével kísérletezett. Szem- revaló tv-paprikát 22—25- ért mértek, 28 a pritamin, a cseresznyepaprika ennél is drágább, 8—10 forinttal. A csípős hajnalokon meg­fakult paradicsomért 10-et fizettünk. 5—6 forintért volt fejes saláta. A 6—7 forintra tartott fejeskáposzta minő­sége ellen nem lehetett ki­fogás. 8—10 forint a vegyes­zöldség csomója. 7-ért mér­ték a burgonyát, kétszer ennyit kóstált a főzőhagy­ma. A „kemény cikkek” ára is kemény: 130 forint a fokhagyma, 50. a száraz tar­kabab. Több kecsegtető portéká­ra leltünk a gyümölcsárusok asztalain. A 18 forintos kör­te majd megszólalt, s eny- nyiért kaptunk almát is. 30- at fizetett, aki régi ízeket idézendő, vállalkozott a he- csedlivel való pepecselésre. Ennyibe került a szemreva- lóbb szőlő is. A 22 forintos barack már nem ígért za­matorgiát. 12—15 forint volt a magábaroskadt szilva ki­lója. Utóbbi áron fordult elő a birs is. A Zöldért kiraka­tában 180 forintos ártábla volt a dióbéles tálon. A sütnivaló gesztenye vá­sárlása komoly szakértelmet kíván. 25—30 forint volt az ára, s aki nem volt résen, csak a sütésnél veszi majd észre, hogy fa alól böngé­szett, szikkadt portékát sóz­tak rá. A sütőtök valódi zamatát majd csak az első dér adja meg, akkor majd jabban megéri a gerezden­ként 6—7 forintot. 2,80-at szerettek volna kapni a tojásért, ám aki szemfüles volt, 2,40-ért is szert tehetett a rántotténak valóra. Szegényes volt a ba­romfipiac kínálata. Itt csak az tűnt fel, hogy az élő pe­csenyecsirke és a tyúk ki­lónkénti ára egyaránt 50 lett. Egy testes kakas 200- ért kelt el. 20 forinttal volt drágább egy tömésre áhíto­zó kacsa. A virágárusok rózsából és dáliából 20—25-ért kötöttek csokrot. A szegfű szála is 20 forint. B. F. Kína soha ennyi kiállító­val nem képviseltette ma­gát a BNV-n, mint most. Ez a növekvő üzleti érdeklő­dést mutatja, amelyről Li Hong Fa, a résztvevő ke­reskedelmi vállalatok egyi­kének igazgatója az alábbia­kat mondta el: — Az eddigi tapasztala­taink szerint itt Magyaror­szágon is egyre keresetteb­bek a természetes alapanya­gok. Többek között ennek a jegyében állítottuk össze az itt bemutatott termékeinket. Természetesen igyekeztünk átfogó képet adni hazánk iparának jelenlegi fejlődé­séről, így az elektronikából, a különböző könnyűipari termékekből, textiliparunk­ból. — Mi áz, aimi véleménye szerint legjobban elnyert a magyar vásárlók tetszését? — Gondolom a selyemipa­ri termékeink és a szőnye­gek. Már többen kérdezték, hogyan lehetne megvásárol­ni a kiállított termékeket. A hollandok szerfölött pon­tosak. Egész kintlétünk alatt egyetlen egyszer kellett egy-két percnél tovább vá­rakoznunk. Mégpedig nem is akárkire, Ruud Lubbers mi­niszterelnökre, akit már ko­ra reggel új kormányának gondjai kötöttek le. Májusban választások vol­tak az országban'. Szinte az utolsó pillanatig úgy nézett ki, hogy a kormányzó ke­reszténydemokrata—liberális koalíció nagyot bukik, mert a parlamentben — igaz, erős amerikai és NATO-nyomás- ra — kierőszakolta a raké­ta telepítés jóváhagyását, ho­lott a felnőtt lakosság fele ellenezte a robotrepülőgépek befogadását. Aztán a parla­menti döntés kész tényekeié állította őket... Májusban a szavazó helyiségekben már a kormány gazdasági teljesít­ményét ítélték a számukra fontosabb tényezőnek. A koalíció tehát maradt, de igazából a 47 éves, igen ener­gikus Lubbers nyert. Időközben megérkezett a kormányfő. Elnézést kért a késésért, aztán sorra vette kérdéseinket. Hollandia gaz­Piaci életkép végződnék a tárgyalásaink, akkor ha nem is tömegesen, a magyar üzletekben is le­het majd kínai szőnyeget vásárolni. A gyapjúból és selyemszálakból szőtt sző­nyegeink kézimunkával ké­szülnek, és több mint két­ezer éves hagyományai van­nak, volt tehát honnan me­ríteni a mai mestereknek. — Önök két vásári bemu­tatkozást kihagytak nálunk. Jövőre ismét találkozhatunk a termékeikkel a BNV-n? — Nagyon sok helyre volt meghívásunk az elmúlt években és nem tudtunk mindnek eleget tenni, azért nem vettünk részt ezen sem. Jövőre ismét találkozha­tunk, ha ez mindkét félnek előnyös lesz. Eddig jó part­nerekkel tárgyaltunk, így minden esély megvan a kö­vetkező részvételünkre, az üzleti kapcsolatok bővülé­sére is. dasági helyzetével kapcsolat­ban elöljáróban leszögezte, hogy ebben az országban úgynevezett jóléti államot alakítottak ki a második vi­lágháború után. Kormánya a gazdaságpolitikában a piaci folyamatokat tekinti megha­tározónak rövid és hosszútá­von egyaránt, s a jelenlegi nehézségek közepette nagy súlyt helyez a takarékosság­ra. Változatlanul súlyos gond a munkanélküliség. Aki Hollandiában jár, an­nak igen hamar feltűnik, hogy milyen nagy becsülete van ebben az országban a mezőgazdaságnak. Mindenütt gondozott földek, békésen legelésző tehenek láthatók, a Bővülő választék Tovább bővíti termékeinek választékát az állami tejipar. A Csornai Tejporgyárban megkezdték a „Nóvalakt” el­nevezésű félzsíros és mind­össze öt százalék tejcukrot tartalmazó poralafcú termék gyártását. Elsősorban a tej­cukorra érzékenyeknek fej­lesztették ki; nagyüzemileg úgy állítják elő, hogy a lak- tóz (a tejcukor) nagy részét úgynevezett ultraszűréssel kivonják a tejből és helyette répacukrot adagolnak. A „Nóvalakt’-ot 125 grammos adagokban hozzák forgalomba, ez a mennyiség egy liter tej készítéséhez ele­gendő. A termék közvetlen fogyasztásra, továbbá tur­mixokhoz, tejjel készíthető tésztafélékhez, főzelékekhez, krémekhez és pudingokhoz egyaránt felhasználható. A csornai tejporból a kereske­delem, illetve a fogyasztók igénye szerinti mennyiséget gyártják azon a gépsoron, amelyen más poralakú tej­termékek is készülnek. A laktóz nélküli tejporból az első nagyobb szállítmányok rövidesen a kereskedelmi há­lózatba kerülnek. Üzemi baleset Sajóbábonyban Tegnap reggel üzemi bal­eset történt Sajóbábonyban, az Észak-magyarországi Ve­gyi Művek V—3 üzemében. A növényvédőszer-gyártás technológiai sorába tartozó, úgynevezett foszgén-rend- szerben — feltehetőleg dugu­lás miatt — szivárgást ész­leltek. Az üzem működését azonnal leállították. A szom­szédos irodaépületben dolgo­zók közül 17 alkalmazottat megfigyelésre a kórház toxi­kológiai osztályára szállítot­tak. A gázszivárgás okát szak­értők vizsgálják. nagyvárosok, Hága, Aimsz- terdam, Rotterdam, Utrecht határában, éppúgy, mint má­sutt. Itt minden- darabka földet hasznosítanak, és a termőterületre nagyon vi­gyáznak. Ez a hollandok vé­rében van, hiszen- az ország területének 65 százalékát év­századokon át kemény mun­kával, és nagy-nagy lele­ménnyel hódították el a ten­gertől. Ma fejlett mezőgaz­dasággal, s tekintélyes — a viliágranglistán az Egyesült Államok után második he­lyen álló! — agrárkivitellel büszkélkedő etnék. Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. Különö­sen igaz lehet ez a mondás a hollandokra, akik februártól szeptemberig naponta több mint 9 millió szál virágot ad­nak el. A virágok királynő­jének természetesen- a tuli­pánt tartják, de hogy hazá­juk egy virágoskert benyo­mását -kelti, az legalább any- nyira betudható a rózsák­nak, kardvirágoknak, kri­zantémoknak, és jó néhány, számomra ismeretlen virág­nak, mint a tulipánnak. Mindenütt ott virítanak — nemcsak az utcákon, par­kokban, kertekben, hanem a lakásokban, a munkahelye­ken is. Az oktatási minisztérium­ban is egy virágköltemé­nyekkel feldíszített asztal mellett beszélgettünk. Meg­tudták, hogy az ország 14,5 millió lakosából 3,5 millió (az óvodáktól az egyetemig) tanul. Mondják is, hogy ná­luk a legdrágább miniszté­rium az oktatási, de nem neheztelnek ezért, mert tisz­tában vannak a tanulás je­lentőségével. A hollandok­nak 1978-ban valóságos sok­kot okozott egy cikk; amely­N. Zs. Tulipánoktól ax elektronikai csodákig Hollandia nem alszik TRAGÉDIA MÁRCIUSBAN kmber Jött a vadnyomon Pasztusics László, a bog- lárlellei Balatongyöngye tsz főagranómusa és Keöves György, a SEFAG somogy - vári erdészetének volt veze­tője állt a közelmúltban a kaposvári bíróság előtt.. Keöves ugyanis az erdészet szállításirányító erdésze, Sgánecz József révén jogo­sulatlanul hívta meg, amo­lyan „protdkollvadászatra” vendégvadászként Komá­romi Jánost, a somogybabo- di tsz főagronómusát. Egy Nivával indultak út­nak négyen, három vadász- fegyverrel. Komáromit ki­tették egy magaslesnél, majd ők hárman — a korábbi tervüktől eltérően — vad­disznólesre mentek. Visz község határában egy erdő­széli itfeiglenes -magaslesre telepedett föl Sgánecz Jó­zsef, Pasztusics és Keöves pedig onnan mintegy 200 méterre, a gépkocsinál he­lyezkedett el. Hamarosan feltűnt a kö­zelben egy szarvastehén két szarvasborjúval: a patak fe­lé tartottak. Keöves fegy­vert ragadott, s az egyik borjút lelőtte. Üjra töltötte fegyverét, a gépkocsi ülésen hagyta. Később Pasztusics László furcsa neszekre fi­gyelt fel. Ügy vélte, hogy a közelből vaddisznó malac sí­rását hallja. Mondta is Kedvesnek, hogy tőle jobb­ra egy vaddisznó jött ki. Ekkor már 18.30 körül jár­hatott az idő, és szürkület volt. Mindketten a jelzett irányba néztek, s láttak is a távolból közeledni egy fe­kete foltot. — Addig kell várni, amíg keresztbe fordul — mondta még Keöves. Eközben Pasztusics magá­hoz ■ vette az ülésen heverő fegyvert. A távcsöves pus­kával a lehúzott. ablakon keresztül célzott a föltétele­zett vaddisznó irányába, majd kiszállt a kocsiból, úgy célzott újra és lőtt. A golyó célba talált, a sötét folt a bokáig érő hóba ro­gyott. Csakhogy nem vad­disznó volt, hanem a meg­beszélt -hét óra helyett már fél órával korábban érkező Sgánecz József. Amikor Pasztusicsék fölfedezték a tragédiát, a gépkocsival rög­tön a iboglárlellei orvosi rendelőbe szállították a se­besültet. Onnan mentő szá­guldott vele a siófoki kór­ház felé, de Sgánecz József a mentőben meghalt. Az ügy szereplői egy sor olyan szabálytalanságot kö­vettek el, s végül a tragé­diához ez vezetett. Keöves tudta, hogy Pasztusicsnak nincs vadászati engedélye, mégsem tiltotta el a vadá­szattól, nem figyelt eléggé társára és fegyverére, pedig töltött állapotban tette le, holott ez önmagában is ti­los. A Kaposvári Városi Bíró­ságon dr. Tarr József ta­nácsa bűnösnek mondta ki Pasztusics Lászlót és Keöves Györgyöt halált okozó, fog­lalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vét­ségében. Pasztusics Lászlót 2 év 3 hónap fogházra, Keöves Györgyöt 1 év 4 hó­nap szabadságvesztésre és 10 ezer forint pénz-mellék- bü-ntetésre ítélte, valamint három évre eltiltotta a hiva­tásos vadász foglalkozás gyakorlásától. A szabadság­vesztés végrehajtását Keöves esetében 3 év próbaidőre fel­függesztette. Az ítélet nem jogerős! Gyarmati László A rotterdami kikötő nek írója Hollandia alszik címmel azt állította, hogy ha­zájuk az oktatás fogyatékos­ságai miatt kimarad a mos­tani tudományos—technikai forradalomból. Az egész or­szág lázba jött, hiszen lét­kérdés, hogy állják a ver­senyt a világgal. Rövidesen nagyszabású programokat dolgoztak ki a legújabb technikai vívmányok meg­honosítására, a képzés kor­szerűsítésére. De más téren is ügyelnek arra, hogy ver­senyképesek, ha úgy tetszik, tárgyalóképesék legyenek. A holland is kis nép, anya­nyelvével aligha boldogulna a világban. Ezért itt szinte mindenki beszél angolul, franciául és németül, sőt a diákok az egyetemeken mind­járt angolul írják meg dok­tori dolgozatukat. Persze, akad furcsaság is a holland oktatási rendszer­ben. Vendéglátóink maguk panaszolták el, hogy az-egye­temi felvételi, sajnos még mindig a lottóhúzáshoz ha­sonlít: a jelentkezők nevét bedobják egy kosárba, és annyit húznak ki, ahány hely van az adott felsőokta­tási intézményben. Kocsi Margit (Folytatjuk) /

Next

/
Thumbnails
Contents