Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-27 / 228. szám

2 Somogyi Néplap 1986. szeptember 27., szombat A hét három kérdése Kedvező előjelek Tárgyilagos légkör az előkészítő tanácskozáson Korrupciók a szovjet vasutaknál Két szovjet minisztert és helyetteseiket felelősségre vontálk, merít az állaimi fe­gyelmet megsértve befejezet­len vasútvonalaikat és vasúti létesítményeket vettek át — adta hírül pénteki számában a Pravda. A minisztériumok párt- és szákszervezeti bi­zottságát felszólították, hogy legyenek igényesebbek a ve­zetőkkel szemben. Az SZKP KB mellett mű­ködő Pártellenőrzési Bizott­ság vizsgálatot folytatott a közlekedési és a közlekedési építkezések minisztériumá­nál, s megállapította, hogy e minisztériumok vezetői nem biztosították a vasútvonalak és villamosított pályaszaka­szok határidőre történő átvé­telét és több esetben befeje­zetlen létesítményeket vettek át, becsapva az államot. Nyikolay Konaryov, közle­kedési miniszter és Vlagyi­mir Brezsnyev közlekedési- építési miniszter -1985 utolsó napjaiban korrigáltak nyolc vasúti komplexum, terveit, törölve belőlük több ipari létesítményt, távközlési vo­nalat, természetvédelmi rendszert és szociális-ijóléti létesítményt. A komplexu­mokat még a korrekciók el­lenére is súlyos hiányossá­gokkal, befejezetlenül adták át. Az enyhülés propagandája Külföldi újságírók a szovjet atomkísérleti terepen Külföldi újságírók , érkez­tek pénteken a szovjet kül­ügyminisztérium szervezé­sében a szemipalatyinszki atomkísérleti terepre — je­lentette a TASZSZ. A cso­port, amelynek két amerikai tagja is van, az Aeroflot kü­lönjáratával érkezett Szemi- palatyinszkba? Egyes nyugati tudósítók, akik élőszeretettel beszélnek arról, hogy a Szovejtunióban sok mindent a titokzatosság leplével vonnak be, el sem tudták képzelni, hogy ide eljuthatnak, erre a helyre, amelyre nyilván állandóan ráirányulnak az amerikai* kémholdak — írták a TASZSZ különtudósítói. A szovjet kísérleti tere­pen több mint egy éve csend van. Ugyanitt folyik a föld alatti atomrobbantások szü­neteltetésének ellenőrzésé­re irányuló szovjet—ame­rikai kísérlet. Jobb azon­ban valamit egyszer látni, mint százszor hallani. Látni a műholdak segítsége nél­kül, saját szemmel, közönsé­ges fényképezőgéppel le­fényképezni. filmre venni és bemutatni a világnak azt, hogy a Szovjetunió hű adott szavához. Ez nem kevésbé fontos, mint a tudományos adatok, az amerikai tudósok által a közelben készített szeizmogramok — hangsú­lyozták a szovjet hírügynök­ség tudósítói. Míg azok a szovjet tudó­sok, akiknek cserealapon le­hetőséget kellene kapniuk megfigyelések végzésére Né­vadóban, nem kapnak be­utazási vízumot, addig az amerikai tévések arra ké­szülnek, hogy élő adás lesz a szovjet atomkísérteti te­repről. Jurij Lebegyev vezérőr­nagy, a szovjet hadügymi­niszter vezérkarának képvi­selője, aki az újságírókat kíséri, kijelentette: „Nyuga­ton egyesek azt állítják, hogy a Szovjetunió által meghir­detett egyoldalú moratórium csak propaganda. Igen, csak­hogy ez az enyhülés prepa-' gandája. Mi azért széliünk síkra, hogy a világot ne »áz­zak atomrobbantások. Ennek propagálásában tettünk most újabb lépést, lehetőséget nyújtva a legnagyobb kül­földi hírügynökségek, lapok, tévé- és rádiótársaságok új­ságíróinak arra, hogy megtekintsék a Szemipala- tyinszk melletti atomkísérle- ti terepet,- ahol több mint egy éve csend uralkodik.” — hangoztatta a szovjet tábor­nok. Az ENSZ-közgyülés 41. ülés­szakán a héten szólalt fel Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter (balra); a kép jobboldalán Shultz ame­rikai külügyminiszter hall­gatja a szovjet diplomatát * s ehhez jó tárgyalási alapot nyújthat a Varsói Szerződés Politikai Tanácsadó Testüle­tének idén júniusban közzé­tett emlékezetes budapesti felhívása. Miért éleződött ki a helyzet Dél-Libanonban? A. „veszélyességi pótlé­kok” ellenére sem jó ma­napság az Unifil, a dél-liba­noni ENSZ-csapatok francia kontingensébe tartozni. A katonákat sorozatos támadá­sok érik, s a helyzetet csak bonyolítja, hogy Párizsban is robbannak a bombák, Jóllehet az elkövetők nem ugyanazok. A libanoni állapotokat még zavarosabbá teszi, hogy két oldalról mutatkozik meg a kihívás. Síita szélsősége­sek provokálják a kéksisa­kosokat, annak ellenére, hogy a Nagikhberri vezet­te, ugyancsak síita amal az Unifil védelmére kelt. Ezzel egyidőben izraeli csapatok hajtanak végre bombatá­madásokat Szidon ellen, és katonai felvonulást tartanak, arra hivatkozva, hogy az ENSZ-erők képtelenek be­tölteni feladataikat. Mind­ez újra megnehezítette a li­banoni konszolidáció folya­matát. A józan ész arra int, hogy ideje lenne az általános, tar­tós megoldások keresésinek, mindenekelőtt az összes ér­dekeltek részvételével ^bo­nyolított békekonferencia formájában. Ezért figyelem­reméltó, hogy miközben a héten a Biztonsági Tanács az Unifil-alakulatok közvet­len biztonságáról vitázott, a Szovjetunió — a Sevardnad- ze-beszédben — javaslatot tett a Biztonsági Tanácson belüli előkészítő testület lét­rehozására a nemzetközi bé­kekonferencia összehívása érdekében. Réti Ervin Tárgyilagos, a vitáktól mentes légkörben zárult az európai biztonsági és együtt­működési utótalálkozót elő­készítő tanácskozás első he­te. A tanácskozáshoz közel­álló körök szerint a küldött­ségvezetők a zárt üléseken először sorra kifejtik kormá­nyuk álláspontját a kidolgo­zandó napirend és ügyrend kérdéseiben. Az általános nyilatkozatok várhatóan a jövő hét elején is folytatód­nak, majd — már párhuza­mosan — megkezdődhet a különböző gyakorlati javas­latok először nem-hivatalos, mad hivatalos egyeztetése. Közösen vallott cél, hogy az előkészítő szakasz két hétig tartson, tehát október 6-án vagy akörül végetérjen. Rudolf Torovsky nagykö­vet, az osztrák küldöttség vezetője pénteken a sajtó előtt elmondotta: bizonyosra veszik, hogy az utótalálkozó november 4-i megnyitó ülé­sén mind a 35 résztvevő or­szág külügyminiszterével képviselteti magát. A semle­ges és el nem kötelezett or­szágok csoportja már dolgo­zik a napi- és ügyrenddel kapcsolatos javaslatain, ame­lyeket jövő héten terjeszt a tanácskozás elé. Az osztrák képviselő szerint többek kö­zött nyitott kérdés még, meddig tartson majd az ál­talános,, a helsinki és madri­di ajánlások végrehajtását vizsgáló vita az utótalálko- zón: a tőkés és a szocialista országok egyetértenek e vita fontosságában, de az előbbi­ek hosszabb időn át szeret­nék folytatni,'míg az utób­biak az új tervek kidolgozá- zásának kívánnak nagyabb hangsúlyt és időt adni. Ugyancsak egyetértés van abban, hogy a közvéleményt széles körben kell majd ,tá­jékoztatni a találkozó mun- - kájárói de eltérnek a néze­tek ennék gyakorlatáról: a nyilvános megnyitó ülés után elegendő-e a sajtó útján va­ló tájékoztatás, vagy pedig egyes teljes ülések legyének nyilvánosak. Egyébként álta­lános igény és célf hogy a bécsi tanácskozás munkája tárgyilagos légkörben bonta­kozzék ki és így egy éven belül (tehát 1987 végére) be­fejeződhessen — mondotta Torovsky. A nukleáris biztonság fokozása A világ országai megerősí­tették, hogy az atomenergia a fejlődés fontos forrása ma­rad, egyben készek együtt - működni a nukleáris bizton­ság fokozása érdekében. Ilyen szellemű határozattal zárult tegnap a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) rendkívüli közgyűlé­se, amelyet a csernobili bal­eset tanulságainak elemzésé­re hívták össze. A háromnapos tanácsko­záson részt vett 94 ország közül 49 (az atomhatalmak, s a kisebb államok sorában Magyarország is) már pén­teken aláírt két új nemzet­közi egyezményt. Az egyik kimondja, hogy nukleáris baleset esetén azonnal tájé­koztatni kell az érintett ál­lamokat a baleset lehetséges kihatásairól, a másik egyez­mény pedig nemzetközi együttműködést ír elő a nukleáris balesetek követ­kezményeinek elhárításában. Az atomfegyverrel rendelke­ző országok egyúttal beje­lentették, hogy a szerződések előírásait — önkéntesen — kiterjesztik mindenfajta nukleáris balesetre, így azokra is, amelyek katonai jellegű berendezésekkel, atomfegyverekkel kapcsola­tosak. A közgyűlésen elfogadott határozat hangsúlyozza, hogy a lehető legnagyobb bizton­sággal kell alkalmazni az atomenergiát, erősítve a két­es a többoldalú együttműkö­dést mind a sugárvédelem - ben, mind a környezet vé­delmében. A dél-koreai fővárosban, Szöulban egyetemisták tiltakoztak a Csőn Tu Hvam rendszer ellen. (Telefoto — AP—MTI—KS, Az események címszavakban Vasárnap: Vita a Biztonsági Ta­nácsban a dél-libanoni ENSZ-erők francia kato­náinak biztonságáról. Hétfő: Megkezdődött az általá­nos vita az ENSZ-közgyű- lés ülésszakán. — Berlin­ben véget ér a szakszer­vezeti világszövetség kong­resszusa. Kedd: Bécsben kezdetét veszi a novemberi Európa-találko; zöt előkészítő tanácskozási Szerda: A Nemzetközi Atomerő Ügynökség rendkívüli kon­ferenciája az atomreakto­rok biztonsági kérdéseiről. Csütörtök: Külügyminiszteri talál­kozók sorozata az ENSZ- ben. A bécsi haderőcsök­kentési értekezlet újabb fordulója. Péntek: Üjabb feszültséghullátn, izraeli katonai mozdulatok Dél-Libanonban. — A Kö­zös Piac belügyminiszterei antiterrorista intézkedé­sekről . tárgyalnak. — Sú­lyos harcok Irak és Irán ^ között. Milyen légkörben kez­dődött meg az ENSZ általá­nos vitája? Az ENSZ közgyűlési ülés­szakának hagyományaihoz tartozik, hogy a mindig szeptember harmadik kedd­jén tartott ünnepélyes nyi­tány, és az ügyrendi kérdé­sek lebonyolítása után az érdemi munka az általános vitával veszi kezdetét. En­nek során a tagállamok, rendszerint a külügyminisz­terek, de nem egyszer ál­lam- vagy kormányfőik tol­mácsolásában, kifejtik néze­teiket a Világhelyzetről, s a legégetőbb nemzetközi prob­lémákról. Hétfőn Reagan, kedden Sevardnadze beszéde hang­zott el az ülésteremben. Az elnök szavait Washington­ban mérsékeltnek mondták — ez az a bizonyos relativi­tás, hogy mihez képest vol­tak mérsékeltebbek —, Moszkvában viszont kiáb­rándítónak — minősítették. Reagan kitért olyan kérdé­sek elől, mint a szovjet mo­ratórium-javaslatok, s aho­gyan a szovjet szóvivő ké­sőbb megjegyezte, eltorzítva hozta nyilvánosságra azt a bizalmas levélváltást; amely­nek során Gorbacsov több fontos fegyverzetkorlátozási indítványt tett. Ügy tűnik, hogy a csúcstalálkozó ügye nem ment előre, sőt a há­rom újonnan keletkezett el­Stockholmban sikerrel zárult az európai bizalom- és bizton­ságerősítő konferencia. A képen: Oleg Grinyevszkij (jobb­ról) Robert Bairry amerikai nagykövettel lentétcsomó, a Daniloff és a Zaharov-ügy, valamint a huszonöt szovjet diplomata kiutasítása az ENSZ székhe­lyéről, érezhetően bonyolít­ja és feszíti a két nagyhata­lom kapcsolatait. Ezzel együtt folytatódott a párbeszéd, hiszen nyolc nap alatt két előre bejelentett, és három váratlan, tehát ösz- szesen öt szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó zajlott, s ezek fontosságuk­nál fogva kiemelkedtek a New Yorkban lebonyolított több száz hasonló szintű összejövetel sorából. Szov­jet részről hangsúlyozták, hogy a mégoly kényes, és nehéz kérdésekre is lehetne megoldást találni, ha mind­két fél részéről megnyilvá­nul a politikai akarat és a jószándék. Ilyen szempont­ból, ha a dolgok közvetlenül nem is függnek össze, a stockholmi konferencia si­keres befejeződésének po­zitív hatása lehet a kelet— nyugati kapcsolatok egészé­re. Sevardnadze például már nem elsősorban az előző na­pi elnöki kijelentésekkel polemizált, hanem a kedvező lehetőségeket, s azok kihasz­nálásának szükségességét hangsúlyozta. Nagy ovációt Berlinben a hét elején befejeződött a Szakszervezeti Világ- szövetség XI. kongresszusa. A képen: a tanácskozáson fel­szólalt Daniel Ortega nicaragua'i államfő is keltett még az igazán profi ENSZ-diplomata hallgató­ság körében is, amikor ki­jelentette: felhatalmazása van rá, hogy akár ott hely­ben, az ülésteremben aláír­ja az atomkísérletek beszün­tetéséről szóló nemzetközi szerződést. ®. Mit jelent a stockhol­mi konferencia sikere? Ritkán adatik meg az utóbbi időben a nemzetközi események forgatagában, hogy egyértelműen, szinte fenntartás nélkül, jó hírről tudósíthassunk. Ilyen ked­vező jelentés érkezett a svéd fővárosból, ahol megállapo­dás született a stockholmi konferencián. Az egyezmény lényege, hogy a résztvevő 35 európai és észak-amerikai állam megerősítették kötelezett­ségvállalásukat az erőszak­ról, a katonai erővel történő fenyegetésről való lemondás­ról, s ebben a keretben fon­tos katonai bizalomerősítő intézkedéseket fogadtak el a nagy hadgyakorlatok, csa­patmozgások előrejelzésé­ben. A megállapodás önmagá­ban is lényeges, de ezen túl az első, 1979 óta elfogadott katonai egyezményként szé­lesebb értelemben is növeli a nemzetközi bizalmat. Jel­képe lehet annak, hogy a politikai realizmus és józan­ság, a kölcsönös biztonsági érdekek figyelembe vétele milyen eredményekkel jár­hat. Jó előjelekkel folytatód­hat a helsinki folyamat, hi­szen a stockholmi egyetértés dokumentumát a november 4-én Bécsben nyíló Európa- találkozó elé terjesztik. Ez áttekinti a többi szakértői értekezlet, fórum eredmé­nyeit is (Budapest, Ottawa, Bern, Velence, Athén). Az osztrák fővárosban kell majd dönteni a hogyan továbbról is. Az eredeti elképzelések szerint a stockholmi konfe­rencia következő szakasza már a tényleges európai le­szereléssel foglalkozhatna,

Next

/
Thumbnails
Contents