Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-25 / 226. szám

Somogyi Néplap 1986. szeptember 25., csütörtök BIZTOS HELYE VAN AZ IDEI TERHESNEK Tárolót avattak Marcaliban Biztos helye lesz az idén a Somogy Megyei Gabona­forgalmi Vállalatnál a mos­tani termésnek. Persze arról sem szabad elfeledkezni, hogy az átlagosnál rosszab­bul fizetett a gabona és a kukoricánál sem lehet re­kordokkal számítani. De mi történik akkor, ha aszályok­tól, jégveréstől mentes évek­ről van szó? Mint Kékesi Jenőtől, a Somogy Megyei Gabonaforgalmi Vállalat igazgatójától megtudtuk, évente átlagosan 500—550 ezer tonna gabonát, napra­forgót és kukoricát vásárol­nak föl. Csúcsidőben egy­szerre 300—320 ezer tonna termény tárolásáról kell gon­doskodniuk. A hetvenes évek elejétől kezdve ugyan fel­épült több nagyobb betonsi- ló a megyében, s készítettek csarnok-tárolókat is, de az ideiglenes — funérlemezből és fáiból felépített — táro­lókkal együtt sem voltak ké­pesek 260 ezer tonnánál több termény befogadására. A termelőszövetkezetekkel és az állami gazdaságokkal kel­lett szerződéseket kötni bér­tárolásra. Most valamelyest javult a helyzet. Világbanki hitelből tavaly elkészült Kis­korpádon és Kapolyban egy- egy hatezer tonnás tároló, hétfőn Siófokon, tegnap pe­dig Marcaliban adhatták át egy-egy tízezer tonnás silót. Az előzményekről Szilágyi Sándorral, a Gabonaipari Tröszt beruházási osztályve­zetőjével beszélgettünk. — Amikor hazánk tagja lett a Világbanknak és a nemzetközi valutaalapnak, akkor megpályázott a ma­gyar mezőgazdaság egy, a gabona termesztésére szóló fejlesztési hitelt. Ebből első­ként traktorokat, földműve­lő és betakarító gépeket vá­sároltunk. A terméshozamok növelése szükségessé tette a tárolók kapacitásának növe­lését is. Az elmúlt két-más- lél évben a gabonaipar 500 ezer tonnával növelte kapa­citását. 400 ezer tonna ter­mény befogadására alkalmas csarnokot építettünk. Mindez négy építőipari vállalat, a Sáév, a Délép, a 31-es ÁÉV és a Dutép közreműködésé­vel, valamint a Kecskeméti Mezőgép munkájával jött létre. A kecskemétiek a két ütemben megvalósított fej­lesztés mindegyikének ver­senytárgyalását megnyerték. Előbb az angol Bental-Simp- lex cég közreműködésével, majd annak licencét megvá­sárolva. A marcali tíz darab ezer tonna tartály itárolójának lé­tesítményi felelőse, a kecs­keméti Rádd Dezső nemcsak azért büszke a marcali és a siófoki tározóra, mert határ­idő előtt tudták befejezni a technológiai szereléseket, hanem azért is, mert kiegé­szítő berendezésékkel együtt akkora sikert arattak, hogy vevőik voltak Iránban, Al­gírban, s vannak most Kí­náiban is. Ott 28 tornyot kell megépíteniük, de számítanak újabb megrendelésekre is. Székely Ferencinek, a So­mogy Megyei Gaibonaforgal- mi Vállalat műszaki igazga­tóhelyettesének véleménye szerint ugyan sokat bővült a tárolókapacitásuk, még nem lehetnek nyugodtak. Szükség lenne Csurgón egy 22 ezer tonna befogadására alkalmas tér kialakítására a mostani ötéves tervidőszakban. Fel kell számolni az ideiglenes tározókat, mert ott gyorsab­ban romlik a minőség, nin­csen mód a megfelelő anyag- mozgatásba. A szakemberék véleménye szerint a világbanki hitelből megvalósított beruházásokkal a gabonaipar éppencsak utolérte magát. Ha nem nő­nének a termésátlagok, ak­kor sem tudiiák az ideális évben megtermelt terménye­ket teljes biztonságban tud­ni. Mindenképpen szükség van arra, hogy újabb táro­lók épüljenek. De most már saját erőből kell megvalósí­taniuk a fejlesztéseket. Ad­dig is szükség lesz a bértá­rolásokra — csak legyen mit raktározni. A marcali és a siófoki tá­rozó példás gyorsasággal ké­szült el, köszönhetően a KÉV-nek, a Sáév-nek, a kecskeméti Mezőgépnek és a hernádi termelőszövetkezet­nek. A berühálók nem vé­letlenül mondották: hasonló lelkesedéssel ennél jobb eredményekre is képes lehet a hazai ipar. Nagy Jenő NEM GONDMENTES A SZÉNELLÁTÁS Első mérleg a Fészekről Tegnap ülést tartott Kaposvár Városi Taná­csa. A testület megvitatta a Tüzép Vállalat tevé­kenységének tapasztalatait, és áttekintette a ta­nácsi beruházások, felújítások helyzetét. (A ta­nácstagság ez utóbbi témában kialakított állás­foglalására lapunkban visszatérünk.) Két i@, egymással, ellen­tétes tendencia jellemzi a Tüzép Vállalat kaposvári tevékenységét. Az építő­anyag-ellátás minden tekin­tetben javul, a tüzelőanyag­kínálat azonban rendre alat­ta marad a kerestetnék. Ügy is lehet mondani, hogy ez utóbbiból a múlt év óta ál­landósult a hiányhelyzet. An­nak ellenére, hogy a .tavaly a tervezettnél mintegy ki­lencvenhat millió forinttal több tüzelőanyagot értékes!-1 tettek, az ellátás nem volt zökkenőmentes. Azzal, együtt sem, hogy a feszültség eny­hítésére különböző intézke - déseket tett a vállalat. Va­lamit enyhült, de nem volt gondimentes az idei első fél­év tüzelőeilátása sem. Hat hónap alatt a vártnál har­mincnyolcezer kétszáz ton­nával kevesebb szén érke­zett Kaposvárra. Elsősorban a fekete szenek és a jobb minőségű barnaszenek hi­ánya okozta a gondokat, fá­ból, brikettből és kokszból megfelelő mennyiség • áll redalkezésre. Kabács Béla igazgató arról is tájékoztatta a tanácstagságot, hogy az ellátás javítása érdekében a vállalat kérte az import szénikeret megemelését. A tüzelővel ellentétben az épitőanyagökból kínálati pi­ac alakult ki, és a Fészek áruház áprilisi megnyitásá­val számottevően szélesedett a választék is. Az ország egyik legkorszerűbb kereske­delmi egysége növekvő nép­szerűségnek örvend az egész Dunántúlon. Úgy számíta­nak, jhogy az új telep és az áruház az idén eléri a két­százmilliós forgalmat. Az itt dolgozók a többcsatornás beszerzésekkel azon vannak, hogy bővítsék az áruválasz­tékot, mivel ez az alapja a célul meghatározott forga­lom teljesítésének. Ezzel együtt tény az is, hogy bi­zonyos áruféleségekből aka­dozik az ellátás, nem kielé­gítő például a fűrészelt ge­renda, a léc, a hajópadló, a gyalult deszka ellátás, na­gyobb az igény a kínálatnál az olcsóbb ajtók, ablakok iránt. Hasznosnak ítélte a testület az áruház szolgálta­tásait, elsősorban a köl­csönzési tevékenységet, mely többek között betonkeverő gépekre, zsaluzó és állványo­zó anyagokra terjed ki. Ahogy megállapították a ta­nácstagok az új, korszerű építőanyagtelep a városi ta­nács és a vállalat eredmé­nyes együttműködésével jött létre, és mindenképpen jól szolgálja a város és a von­záskörzet lakóinak színvona­las ellátását. A tegnapi tanácsülésen köszönt el a 'tanácstagság a végrehajtóbizottság nyug­díjba vonuló titkárától, dr. Balogh Jánostól. Több évti­zedes munkája elismerése­képpen Papp János, a vá­rosi tanács elnöke Kaposvár városért kitüntetést adott át a nyugdíjba vonuló titkár­nak. A testület egyiben dön­tött az utódlásról, dr. - Barna Lajost a pénzügyi osztály vezetőjét választották meg titkárnak. V. M. MEGÉRI A BEFEKTETÉST Igényes a felvásárló A fogyasztási szövetkeze­tek tevékenységében — a kereskedelem, a vendéglá­tás. és a felvásárlás — az ár. bevételt és a nyereségessé­get tekintve is harmadik a felvásárlás. Sokrétű munka ez: közvetlenül irányítják, összehangolják és segítik a termeltetést. Részt vesznek a szerződéskötésekben a ter­melőkkel és feldolgozókkal. Mácsai Ádám, a Mészöv mezőgazdasági tanácsosa meggyőződéssel állítja: a felvásárlás helye, szerepe a TARDI GÁBOR Lakótársak 46. — Nem mondom, alapo­san le lett strapáivá — for­dult a kőműveshez. — Sze­rencse, hogy a mindenható egyben tartotta. Mit művelt vele? — Elköltözöm, öreganyám — közölte válasz helyett a férfi. — Elköltözik, nem addig van az .. . — Az öregasszony kezében megremegett a bot. — Nem így szólt a megál­lapodás. — Megállapodás ide, meg­állapodás oda, másként ala­kultak a dolgok; elmegyek, szót se róla többet. A kifi­zetett lakbért megtarthatja. Az öregasszony homlokán koszorúszerűen mozdultak a ráncok. — Éppen ma vesztek meg mindketten? — szűkölte. — Azon még kevésbé csodál­koztam, hogy az a fiatal fi- csúr kiköltözött, de most maga is, mester uram, idény vége előtt... — Elment ,hát a Bakos ... — mondta maga elé a kő­műves. — Még hajnalban. Csodál­koztam is, hogy olyan ko­rán ébredt, máskor akkor­tájt szokott lefeküdni. — Na és mennyivel ma­radt adósa magának? — Nem maradt adós, ki­fizette a lakbért, az utolsó fillérig. A kőműves testét meleg­ség járta át; mégsem egé­szen méltatlanra pazarolta tanácsait, idejét, pénzét. — Magának tán tartozott? — hajolt közel az öreg­asszony. — Nem... — mondta a kőműves, és félrefordult. — Nem tartozott semmivel. Déltájiban, mikor a napsu­garak legerősebben támad­ták a vidéket, a kőműves batyujával és szerszámaival fdimálházva — ahogy három hónappal ezelőtt érkezett — vonszolta' magát az út szé­lén a vasútállomás felé. Váratlanul éles, ismétlődő dudaszót hallott a háta mö­gül. Oldalra lépett, s foly­tatta útját, anélkül, hogy hátranézett volna. A duda tovább szólt, majd fékcsi­korgás közepette elévágott egy szélei, lapos tetejű sze­mélyautó; kivágódoitt az aj­taja. —- Hová tart, mister? — szólította meg Tony. A kőműves nem érzett iránta gyűlöletet, még el­lenszenvet sem. Folytatta út­ját. Tony kiugrott a kocsiból.s felipattintotta a c'nmagtar- tót. — My God, ne siessen annyira, elviszem. — De én a vasútra me­gyek, onnan meg a főváros­ba. Szerencséje van, mert ne­kem is éppen arra visz az utam. A kőműves habozott: be­szálljon ennek a nemzetközi kalandornak az autójába, aki ráadásul se szó, se beszéd, betelepedett abba a házba, amit ő kizárólag az^asszomy- nak húzott föl, az ‘asszony­nak, akit megkedvelt, akit már lm ár megszeretett, és akivel ez az alak. minden bizonnyal megintcsak össze­feküdt ... Viszont ha elkül­di, kizárólag magának tesz keresztbe, cipelheti a dög­nehéz holmiját az állomás­ig, aztán vonatra fel, vonat­ról le. Tehát inkább szolgá­latába állítja: ez a nemes bosszú! Tony készségesen bepakol, ta a holmikat a csomagtar­tóba, majd beültek a kocsi­ba. A kőműves hátradőlt az első ülésen; élvezte, ahogy a kárpit puhán süppedt alat. ta. A motor csendesen duru­zsolt, a sebességet szinte alig érzékelte. — Aztán megdolgozott maga ézért a járgányért? — kérdezte. — Nem az enyém — kö­zölte Tony. — Bériem. A kőműves elégedetten vette tudomásul: nem mind arany tehát, ami fénylik... Magabiztosabban folytatta a kérdezősködést. — Hát a lányát mikor vi­szi Amerikába? Tony hallgatott egy dara­big. — Változott a helyzet... — mondta szűkszavúan. — Mennyiben? — A kő­műves élvezte a másik zava. rát. — Gondoltam, mindannyi­an utazunk. De másképp alakultak a dolgok.-- Az anyjával együtt... Az asszonyka meg bizonyá­ra nem volt hajlandó... Tony röpke pillantást ve­tett a másik férfira. — Edit kedveli magát. — Én már leszámoltam az egésszel — mondta a kőmű­ves. — Akkor maga bolond — közölte tömören Tony. Rákanyarodtak az ország­úira. Távolban, az út jobb oldalán feltűnt egy alak; vállán utazótáska, orrán napszemüveg. — Áron-boy, a tegnapi vőlegény — jegyezte meg Tony, és rálépett a gázra.— Haszontalan némber. — Álljon meg! — mordult rá a kőműves. Tony fékezett, s az út szé­lére kormányozott. A kőmű­ves hátranyúlt, kilökte az ajtót. — Merre tart, maga csa­vargó? — Olyan mindegy... Bakos Áron még helyet sem foglalt a hátsó ülésen, a kőműves már tudta, hogy távozásával nem zárt le semmit. Szemét a másik me­nekülőre emelte, tekintete hosszasan elidőzött rajta; olyan volt, mint amikor elő­ször látta — divatos ruha­darabok, hosszúszálú ciga­retta, villogó napszemüveg —, az összhatás mégis mást sugallt, s ahogy időnként aj­kához közelítette a sízivar- kát, megremegett a keze. . A fiatalember lassan levet­te napszemüvegét. — Vége — közeljövőben jelentősen megváltozik. — Minden áfésznek alap­vetően fontos lesz a felvá­sárlási ágazat erősítése, hi­szen az így bejött pénz tu­lajdonképpen kétszer forog. A termelőknek kifizetett ösz- szeg növeli a vásárlóerőt, amely — főként kistelepülé­seken — ugyancsak az áfész üzleteinek forgalmán érző­dik majd. Az áfészek a fel- vásárlási bevételek növelé­sére több lehetőség is van. Van aki azt mondja, hogy az értékesítési csatornákat kel! bővíteni, mások azt, hogy nagyobb hangsúlyt kell he­lyezni a minőségi termelte­tésre. mert ebből nagyobb a bevétel, és a jobb minőségű termékekért a feldolgozó többet fizet. A megyei fogyasztási szö­vetkezetek között a csurgói az egyik legeredményeseb­ben gazdálkodó. Felvásárlá­si tevékenysége követendő példa. Az idén eddig 50 szá­zalékkal növelték felvásár­lásukat. Berkes Sándor, az áfész felvásárlási osztályvezetője: — Nekünk nincs hájtér-^ iparunk, melléküzemágunk A tagságunknak viszont igé-L nye és szüksége van vala­milyen kiegészítő tevékeny­ségre, és természetesen a szövetkezet gazdaságossági szempontjai is közrejátsza­nak abban, hogy kiemelten foglalkozunk a termeltetés­sel. Itt van például a mál­na, amely gondos művelés mellett jelentős hasznot hoz. Az idén 220 tonnát vásárol­tunk fel, de jövőre szeret­nénk még többet továbbadni a feldolgozóiparnak, mégpe­dig minőségi árut, mert ezért jóval többet fizetnek, mint a lémálnáért. Ebben az évben az utóbbiból mindössze 67 kilogramm volt, s ez nagyon jó arány. Az őszi telepíté­sekhez 56 ezer csemetét adunk kedvezményes áron a termelőknek, de egyéb cse­metékkel is segítjük őket: tápot, tenyésznyujakat, ve­tőmagokat, a méhészeknek cukrot és fuvarkedvezményt adunk. Sokan akarják elhódítani a termelőinket. Az áfész min­denesetre amíg lehet emeli a felvásárlási árakat, és meg­próbál egyéb szolgáltatások­kal is kedvezményt adni. — Melletünk szól, hogy bennünket hosszú évek óta ismernek és tudják mit vár­hatnak tőlünk. Előbb elad­juk a portékát és utána kö­tünk a termelésére szerző­dést. A támogatásra már árat is tudunk mondani. Az át­vételkor ennél rendszerint többet fizetünk. Mi is töb­bnél érdeklődtünk és a kedvezőbb ajánlatot fő­ijük, a termelőket pedig Fra ösztönözzük, hogy mi­nőségi árut adjanak, ez ne­kik is nekünk is előnyösebb. A szaktanácsadás, a rendsze­res kapcsolat nagyon sok időt igényel. Nékünk azon­ban megéri. Négymillió fo­rint nyereséget számolunk, ebből több mint három már megvan. N. Zs. Porrobbanás a bútorgyárban Szerdán a délelőtti órák­ban robbanás történt Buda­pesten a Bútoripari Vállalat IV. kerületi Lórántffy Zsu­zsanna utcai I-as számú gyáregységéb an. A robbanás a lakköntő üzemépület harmadik szint­jén, az elszívó rendszer por- kamrájában következett be. Ennek falai a szomszédos ké­zirattárra omlottak, s az ott tárolt tűzveszélyes folyadé­kok — hígítók, lakkok, — meggyulladtak. A tűz a csi­szológépekre lerakodott por útján a tetőszerkezetre is át­terjedt; mintegy 80 négyzet­méter felületen kapott láng­ra a tető. A jelentős kárt okozó tűz során személyi sémilés nem történt. A tüzet feltehetőleg kipattanó szikra okozta; a keletkezés körül­ményeit a tűzoltóság és a rendőrség vizsgálja.

Next

/
Thumbnails
Contents