Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-24 / 225. szám
Somogyi Néplap 1986. szeptember 24., szerda Még nem csípnek a méhek Mindig csodáltam a- kaptáraik között, fejükön sisak- rostéllyal dolgozókat, én soha .nem merészkedtem a „mézgyáraik'' közelébe. Többnyire a .méh ék kergettek meg engem. A Hungaronak- tár tábi méhószetieszköz- gyártó telepén a szúrósful- Jépk;<mjak nyomát sem talál tam. Nyers fa illata terjengett az országban egyedülálló üzemben. — A kaptárgyártáshoz és a keretek készítéséhez fenyőt használunk. Szabó István az üzem vezetője, amely 1965 óta készíti a méhészéti eszközöket. Legtöbbet a három kaptár- típusból szerelmiek össze. A Nagy-Boconádi 24 és 15 keretes kivi teliben készül. A legelterjedtebb módszert követi a többfiókos rakodókap- tár. A méhészek ezt azért használják, mert tiszta, nemes mézet vehetnek belőle a virágzások sorrendjében. — Egy év alatt 5500—6000 kaptárt készítünk, de jóval többre is iképes az üzem. Az állatok betegsége miatt, egykét éve kevesebb volt a megrendelés, ám az idén megnőtt az igény. A kaptáraikon kívül mintegy 30 féle méhészeti eszközt gyártunk. Évente összesen 18 millió forint értékben. A kaptáraikat Sárosdi János vasalja. — Egyetlen ménem sincs, mégis szeretem ezt a mun- ■ kát. Húsz éve már ezt csináltam, de máshová pártoltam, végül a fa illata visz- szahozott. Szabó István megmutatta a zöldre festett kaptáraikat és megannyi méh^zéfi ,,esateöát a 'raktárban. Volt közöttük használt filmdoboz: oldalán még ott a tekercs címe. Itt egy ráccsal kiegészítve itató lesz majd belőle. Kicsiny vízmértékhez hasonlít az anyaszállító zárka, amelyben a méhészek postán is elküldhetik egymásnak termékeny állataikat. — Ifehet ezt a munkát csinálni anélkül, hogy ne ismerje a méh eket? — Nekem 16 méhcsaládom van. Aki egyszer megszerette ezeket az állatokat, nem tud róteric lemondani fémmű ért. Mii emberek is sokat ta- jmthatnámfc tőlük. Az otthoni tapasztalatoknak itt nagy hasznát veszem, ezért megpróbálom kollégáimat is rábeszélni a méhészkedésre. Faragó László BÍRÓSÁGI ÍTÉLET A FALITÁBLÁN Eltűnt a malac, de nemcsak malackodtak „Ma is úgy vélem, hogy alkalmatlan a beosztáséra. Most mehetek a bíróságra, mert feljelentett. Holott soha ellene, hanem a gyár érdekében intézkedtem. Az osztályán nagyon rossz a hangulat. Az. egyik tábor táimo-. gatja, míg a többiek, semlegesek. A gyár látja a kárát.” Az idézet a Hétfői Hírek 1984. július 30d számából származik. Akinek a szavait idéztük, az Lovász Ferenc, a Kemikál barcsi gyárának gazdasági vezetője, s akiről szó vani, az. Kustra Pál,, a gyár akkori áruforgalmi vezetője, ma a Szigetvári Állami Gazdaság kereskedelmi osztályának irányítója. Amikor a Hétfői Hírekben megjelentek a fentebb említett sorok, sokan azt hitték, hogy egy hosszas perlékedés végére kerülhet pont. Nem így történt. Kustra Pál meghurcoltatása folytatódott. Ismét az akkori újságot és Lovász Ferencet idézem: „.. . A bíróságokat mindig meghatotta, hogy egyedül neveli három gyermekét. A háztartási napot is megítéljék a. javára, pedig a. lánya 'már elmúlt Í4 'évfeS. ’ft'gdh'd- dok ott kezdődtek, hogy túl sokat ütáízott .1 — Valóban sokat utazott, valóban itt kezdődték a gondok? — Nem. Sokkal korábban. A főnököm aláírt egy fiktív Robbanás a Lenin Kohászati Művekben A Diósgyőri Lenin Kohászati Művekben kedden délután arról tájékoztatták az újságírókat, hogy a nagyüzem kombinált acélművében hétfőn délben, az ASEA üstben történő vákuumfris- sítés közben — eddig még ki nem derített okok miatt — gázrobbanás történt. A robbanás követkéz téb en megemelkedett üstfedél alól gázláng és folyékony salak csapódott ki. A helyszínen szolgálatot teljesítő kohászok már ezt megelőzően észlelték; hogy a berendezés vákuum-értéke há roms z or osá - ra emelkedett. Ennek a zavarnak okát próbálta felderíteni három kohász, amikor a baleset történt. Kelemen Gyula 32 éves acélgyártó főolvasztár, pátrohaá lakos életveszélyes égési sérülést szenvedett. Két társa közül az egyik 20 napon túl gyógyuló, a másik könnyű égési sérülést szenvedett. Kelemen Gyulát a miskolci Szentpéteri-kapui kórház baleseti sebészetén' ápolják, róla kedden délután az osztály főorvosa elmondotta, hogy állapota — súlyos égési sérülése ellenére is, kielégítő. A robbanást követően, a kombinált acélmű műszerházában kisebb tűz is keletkezett, ezt azonban a dolgozók és a helyszínre vonult. vállalati tűzoltók rövid idő alatt eloltották. Az LKM szakemberei szerint a keletkezett anyagi kár nem jelentős. A gázrobbanás és a tűz keletkezésének okát és körülményeit szakértök vizsgálják. TARDI GÁBOR Lakótársak 45. — Beteg vagy részeg? — kérdezte. — Ha tele van, jobb lesz ha eltünteti a főnök szeme elől. Ma már elvitetett gyamormosásra egy tagot a zsarukkal. — Lefogadom, hogy nem nyugati turista volt az illető — vágta felé az asszony. '— Kerítsen vizet! — Minek? — somolygott a kölyök. — Azért, mert rosszul van a vendég úr — válaszolta az asszony. — Pohár víz rendel — motyogta távozóban a kölyök. — A vendég úrnak . .. A kőművesnek az ital nem sokat használt, szemhéját nyitogatta ugyan, de azt nem lőhetett pislogásnak nevezni. Lába időnként rán- dult egyet, combja, vádlija kemény volt, s törékenynek érezte, akár az -üveget. — Akaid itt valahol egy darab kötél? — fordult ismét a kölyökhöz az asz- szony. — Erős legyen, és hosszú. Az a legfontosabb. Szedje a lábát, megkapja érte a pénzét! A kőműves az északi part hátralevő részét vontatva tette meg. Bódultán, feszes izmokkal ült a nyeregben,, az éjszakai bogarak akadály nélkül ütköztek tágra meredt szemének. Amikor egy- vonalba értek az indulási ponttal, az asszony a tó felé fordította a kormányt. — Vízbe veszejt? — szólalt meg fásultan a kőműves. — Talán még elérjük az utolsó kompot — fordult hátra az asszony. A komp hatalmas teste ott rázkódott a part mentén. Az asszony megtámasztotta kerékpárját a járdaszegélyben, s elsietett jegyet venni; a kőműves továbbra is szoborszerűen ült a gépén. A fedélzeten az asszony odaintett egy matrózt, s a férfit kettesben 1 esegítették a nyeregből, majd nekitá- masztották á korlátnak. Az asszony melléállt, könyöke hozzáért a karjához. — Ügy érzem, megértjük majd egymást — mondta. — Na ja... — nyögte a kőműves. A víz szuroknak tetszett, a gépházból kiszűrődő zaj dörgedelemnek hatott. — Ha akarja, ma éjjel magával maradok — simult a férfihoz az asszony. — Velem? — bukott ki a szó a kőműves száján. — Persze — mondta természetes1 hangon az asszony. — Ma éjjel magánál alszom. Ez ilyen egyszerű. — Nem hiszem — rázta a fejét, a kőműves. — Nálam nem alhat. — Miért ne alhatnák? — nevetett fel az asszony"! hangjába kis kétség szökött. — A szálllásadónőm nem engedi. Az asszony most felszabadultan nevetett. — Akkor mit tegyünk? — kérdezte halkan. — Menjünk szállodáiba? Mint a fiatal párocskák? — Eredjünk hát magához, az új házba — ajánlotta a kőműves. — Hiszen tető alatt van, nem kell más, mint bedobni egy matracot meg egy plédet. Az asszony elkomorodott. —* Oda nem lehet! — Kétségbeesetten nézett a férfira. — Ma még nem. Holnap. S azután mindig ... — Én a tiszta, világos beszédet szeretem — .dörren- tett rá a kőműves. — Miért nem lehetünk kettesben az új házban? , — Tony miatt... — mondta sokára az asszony. A kőműves egy darabig hallgatott. — Maguk .. . együtt vannak? — kérdezte lassan. — Tudom, nehéz megértenie ... — mondta zavartan az asszony. — Egyedül voltam ... Megzavarodtam Ugyanakkor éreztem, hogy ami elmúlt, nem ismétlődhet .. . Ezért is hívtam el magát a túrára... A kőműves gyomra össze- rándult. Áthajolt a korláton. Hányt. Az asszony megérintette a homlokát. — Hagyjon engem, Edit asszony — egyenesedett ki. — Többet nem megyek magához. — Dehogynem jön — nyúlt felé az asszony. — Hiszen még tartozom magáinak. — Énnekem nem tartozik senki — jelentette ki a férfi. — A ház felépült, és én megkaptam, ami járt. Az emberem majd elhozza a szerszámaimat. Minden jót. .. A kőműves megragadta a kerékpárt, s merev, határozott léptekkel megindult a lejárat felé. A késői 'ébredés után a kőműves roskatag térddel, izomláztól gyötörve támoly- gott az- udvarra. Első pillantása az esővízgyűjtő hordónak támasztott kerékpárra esett. Mellette állt Pálné, s botjával piszkálta, bökdöste, mint egy döglődő állatot. (Folytatjuk.) számlát;, amit rám akart kenni. Nem mentem bele. S ezt követően nemet mondtam a másodállási kérelmére. Tudniillik, hogy én a Piramis lakásszövetkezet tiszteletbeli elnöke voltam. Ö szeretett volna főkönyvelő lenini ugyanitt. Nem egyeztem bele. — Megérte? Ha jól számolom, akkor közel négy éven át háborúskodtak. Magát mindenért feljelentették. Átkutatták az irodáját, szondával várták a gyárkapuban. Egyáltalán hogyan tudta végigcsinálni ezt? — Mert a becsületemet akartam megvédeni. — Itt a kezemben a bírósági ítélet. Valóban mindenben magának volt igaza. Pártatlan, elfogulatlan bíró mondta ki ezt, hiszen Nagyatádról jött Barcsra, hogy senkit se lehessen elfogultsággal vádolni, miközben maga ellen jogászok sora mondott, csődöt. Olvasom, hogy az „utolsó forduló” előtt már orvosok kezelték. Javasolták, hagyja az egészet. Maga felmondott, el’ méh»; új- mtmkáhélyre; Ezzel le is lehetett volna zárni az egész ügyet. — Nem. Szükségem volt arra, hogy kimondják azt, amit mindanki tudott: nem vagyok becstelen ember. Az a bizonyos „nem” sokba került Kustra Pálnak. Bírósági anyagok kötete az asztalomon. Hihetetlen, hogy mivel nem vádolták meg. Egy szilveszteri vállalati ünnepségen sült malacot akarták kisorsolni. A már alaposan meghurcolt Kustra Pált kérték meg, hogy kapcsolatai révén szerezze meg. Megtette. A malac azonban az egyik vállalati vezető házibulijára került. Hivatalos ■irat bizonyítja ezt. Mindenesetre őt vádolták: meg azzal, hogy ellopta, holott még az újéviköszöntőt is máshol tartotta. Citálták rendőrségi vizsgálatok elé, s amikor benyújtotta a vezetők álltai régen várt felmondását, mindenhová „utána nyúltak”! A lehető legrosszabb jellemzések születtek Kustra Pálról. Vélt és mondvacsinált történetekkel vádolták, anélkül, hogy bárki is meggyőződött volna azok igazáról. Egy parányi adalék: felesége autóbaleset során életét vesztette Jugoszláviában'. Egyedül maradit három gyermekkel. Táviratoztak néki, hogy utazzon ki a biztosítási ügyeket intézni. Szabadnapot kért amit szóban megígértek, aztán számonkérték, hogy hol is járt. Amikor hivatalos útról tért haza Győrből az autópályám, s letért Siófokra; akkor elszámoltatták, hogy miért állt meg a Balaton-parti városban. Mindenütt hibát kerestek benne. Felmondtak neki. Talán nem érte váratlanul, de az már igen, hogy amikor a kaposvári munkaügyi bíróság az ő igazát bizonyította és visszahelyezte munkakörébe, feldúlták irodáját, őt megkerülve intézték osztálya ügyes-bajos dolgait. Akkor jelent meg a gyár gazdasági vezetőjének már 'említett kijelentése is. A riport készítése közben eszembe ötlött, hogy felkeresem a Ke- rniikál barcsi gyárának vezetőit, hogy az ő véleményüket is megkérdezzem. Aztán lemondtam az utazásról. A barcsi városi bíróságon dr. Klauz László tanácsa által meghozott ítélet magáért beszél. „A bíróság megállapítja, hogy az alperes (Kemikál) megsértette a felperes (Kustra' Pál volt Kemikál-doligo- zó) személyhez fűződő jogait, becsületét, jó hírnevét, emberi méltóságát..Kustra Pál megtalálta igazát. Hogy ez az egészségébe került? — Mit szóltak az egykori kollégák? — Aki igazán kolléga volt, az örült neki. — Szólal ' fádnak róla. — Benne volt az ítéletben, hogy a jogerőtől számított tizenöt napon belül ki kell függeszteni a gyárban. — Kifüggesztették? — Nem jártam utána. Egy embert ártatlanul meghurcoltak. A bíróság ítéletének indoklásából csupán egyetlen dolgot idézzünk: „Az ember munkájának, munkájával kapcsolatos emberi magatartásának az értékelése a személyhez fűződő jogokat érinti, alkalmas lehet a jó hírnév sértésére és az embert a munkavállalásé, ban, tehát személyiségi érdekeinek kifejtésében. Ezért az ember munkájára, munkájával kapcsolatos magatartásra vonatkozó jogszabálysértő minősítés nem csupán a munkajogi szabályokat sérti, hanem a polgári jog által védett személyhez fűződő jogok sérel- ■ mét is jelenti, polgári jogi szem él y i s égvédelimi f el h as z- nálásra ad lehetőséget. A személyzeti munkában nem érvényesülhetnek szubjektív szemponitdk, a minősítés nem válhat a személyes ellentétekből fakadó ellenszenv magnyitvánuláisának az eszközévé. Nem lehet a minősítést megtorló eszközként alkalmazni . .1.” Az ügyvéd leveleket tesz elém. A Kemikál vezetői írták. Vissza vonultak. Megszüntettek mindenféle eljárást, elismerték Kustra Pál becsületét. Hogy az elmúlt évek álmatlan’ éjszakáinak keserveit ki téríti meg, azt nem tudni. Nagy Jenő A KAPOS KERESKEDELMI VÄLLALAT pályázatot hirdet siófoki 415. sz. „A” kategóriás élelmiszerboltjának boltvezetőhelyettesi állására PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — kereskedelmi szakközépiskolai érettségi bizonyítvány, * 5 év szakmai vezetői gyakorlat vagy — nem szakirányú érettségi bizonyítvány és boltvezetői szakvizsga-bizonyítvány. 5 év szakmai vezetői gyakorlat. A munkakör betöltéséhez erkölcsi bizonyítvány szükséges. A pályázatot írásban — részletes önéletrajzzal — 1986. szeptember 30-ig kérjük* leadni a vállalat' személyzeti vezetőjénél. Kaposvár, Május 1. u. 57. (83525)
