Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-24 / 225. szám

1986. szeptember 24., szerda Somogyi Néplap 5 EGÉSZSÉGESEN ÉLNI Futás az infarktus elől Az egészséges életmódnak csak egyik részé, hogy “ne rongáljuk szervezetünket mérgekkel, túltáplálkozással. A másik, hogy a lehető leg­jobb fizikai állapotban tart­suk magunkat, mert így számos betegség, főleg a szív, vérkeringési és moz­gásszervi betegségek elhárít- hatók. Ha úgy tetszik: moz­gás az életért. Ez lehet az egészségesen élő jelszava. A téma egyik szaktekintélye dr. Apor Péter, az orvostudo­mány kandidátusa. — Mi a véleménye a mai átlagember egészségi állapo­táról Önnek, aki testnevelés­tudományos kérdéseit ku­tatja? — Munkatársaimmal évek óta foglalkozunk azzal, hogy a hozzánk fordulók szív és érrendszeri állapotáról mű­szeres mérésekkel objektív képet adjunk. Ennek alap­ján nem túlzás kijelenteni, hogy a semmit nem sporto­ló átlagember. edzettsége nem megfelelő, nagyon sok esetben nem éri el azt a színvonalat, ami, figyelembe véve a szívizom-iní'arkttis kockázati tényezőit, megvé- dená ettől a betegségtől. — Mi büszkék vagyunk .arrff, itögn n-Offtfün.. sok te­vékenységből száműztük a fizikai munkát. — Ez még nem volna baj. Az a baj, hogy nem helyet­tesítettük a felüdítő, regene­ráló sporttal, s szinte telje­sen mellőzzük a test meg­mozgatását, a szív edzését. — Ez tehát a diagnózis. De mi ..hozhat gyógyulást? — A mozgás, az életkor­nak megfelelő sportolás. Tu­lajdonképpen minden fizikai mozgás megfelel, például ha végzése közben a percenkén­ti pulzus, azaz az árverések száma tartósan eléri a 180 mínusz életkor szintet, 40 éves embernél a 140-et. — Ez így igen egyszerű­nek tűnik. Az emberek nagy többsége azonban hajlamos — inkább a divatot követni. Ezek is jók infarktus ellen? — Ha a már említett fel­tételt teljesítik, akkor igen. De, ha nem, akkor nem tud­ják befolyásolni a szív és keringési rendszer állapotát. A csak ímmel-ámmal vég­zett mozgás legföljebb az ét­vágyat növelheti meg, de nem alkalmas a szívbetegség megelőzésére. — Tudjuk tehát, hogy mi nem használ. De mi az, ami használ, s nem kíván külö- nösebp. ■befektetési?. .. . — Például a futás. A nem túl megerőltető ütemben le­futott hosszabb távok bámu- latraméltó hatást érnek el a szív teljesítőképességének növelésében. — Ha jól értelmezem sza­vait, s tudva mitől megy föl a pulzus, mondjuk 140-re, a testmozgásnak ehhez a faj­tájához bizonyos erőfeszítés is szükséges. Tehát a szép­ségen kívül az egészségért is szenvedni kell? — Anélkül nem megy. De hát egy ilyen nagy kincsért csak nem sajnálunk némi szenvedést? Amit azért nem kell eltúloznunk. — Tegyük fel, hogy va­laki legyőzi környezete fur- csálkodását, saját idegenke­dését, és elhatározza, futni fog. Hol lehet manapság futni? — Ez főleg nagyvárosban gond. Üdvös lenne, ha a sportpályákra beengednék a’z egészségükért sportolókat is. Ha erre nincs lehetőség, legjobb természetes környe­zetben futni, mert a forgal­mas utak környékén több kipufogógázt lélegzik be az ember, mint a járókelők. De a kevéssé forgalmas utcák, és a parkok is alkal­masak a futásra, jöbb híján. ■ (»4» József A CSEND HATÁRÁN A halló gyermek fejlődé­se során, hallás útján „ma­gától” sajátítja el a beszé­det. A hallási fogyatékos er­re képtelen, tehát néma ma­rad. Ez a süketség legsúlyo­sabb velejárója. Mivel a környezet, helyes megértésé­hez az érzékszervek közös, összehangolt munkája szük­séges, a hallásiv analizátor kiesése nemcsak a hangin­gerektől fosztja meg a bete­get, hanem megbontja az összhangot 'is. A különböző érzékszervek által gyűjtött érzetek között nem alakul­hatnak ki normális össze­köttetések, s csupán hiányos érzékleti képek állhatnak össze. A látás és tapintásér- zákelés a több gyakorlás, na­gyobb igénybevétel miatt né­mileg pontosabb: a hangkép­zésnél nagy segítséget ad a hangrezgések tapintás útján történő megkülönböztetése, és a beszédmozgások úgyne­vezett kinesztéziás érzékélése. A fogyatékosokkal való foglalkozás régi keletű: mód­ja, tartalma az adott társa­dalom fejlettségi fokától függ. A régebbi, szórványos próbálkozások után már a 18. század végén két irány­zat bontakozott ki. Francia- országban a növendékeket rendszeres jelekre tanítot­ták, s ezek segítségével nyújtottak ismereteket. Né­metországban viszont a han­gos beszéd elérését, a beszéd útján történő ismeretnyúj« fást tartották célszerűbbnek. A kérdés eldőlt: a jelbe- szédben nincsenek viszonyí­tó elemek, gyűjtőfogalmak, nem lehetséges az általáno­sítás — csupán egy kicsi sorsközösség érintkezését old­ja meg. A beszéd megtaní­tásával viszont a társadalom legfontosabb kommunikációs eszközét adják a növendé­kek kezébe, és lehetővé te­szik számukra a nyelvi gon­dolkozást. Érdemes megje­gyezni, hogy hazánkban a Oházár András által alapí­tott első intézetben (180'2- ben, Vácott), már ebben a szellemben kezdődött a munka. A gyógypedagógusok vég­telenül aprólékos, lankadat­lan munkával ma már el­jutnak addig, hogy 3000— 5000-es tartalmilag és alaki­lag jól bevésett, bár egyéb­ként passzív szókinccsel, ál­talános iskolai bizonyítvány- nyal hagyják el a növendé­kek az intézetet. A munká­hoz természetesen a techni­kai eszközök egész sorát használják fel. A halláská­rosodás fokának a megálla­pításához audiometriás esz­közöket - alkalmaznak, .ennek alapján csoportosítják a nö­vendékeket. A beszédtaní­tásban legfontosabbak a fo­netikai tükrök, fogalomalko- ' tó filmek, valamint az egyé­ni és csoportos hallókészü­lékek. Mivel a süketek és a ne­hezen hallók egész testükön érzékenyek a vibrációra (kü­lönösen a belső fül károso­dása esetén), újabban Nyu- gat-Németországban vibrá­ciós készülékekkel is kísér­leteznek. Kis vibrátort erő­sítenek a csuklóra, a mail- csontra, a kulcscsontra vagy a nyakcsigolyára; és ezekre vezetik rá a felerősített hanghullámokat. A ma még kísérleti módszer alkalma­zása esetén az érzett vibrá­ciót saját hangjával utá­nozza a gyermek. Ezt erő­sítik azzal, hogy — mint képünkön látható — a hal­lássérült gyermek fejére hallókészüléket is tesznek. Munkavédelmi konferencia Budapesten kedden a Hil­ton Szálló nagytermében háromnapos magyar—olasz műemlékvédelmi konferen­cia kezdődött az Ólasz Kul­turális Intézet, a Nemzet­közi Kulturális Intézet, az Országos Műemléki Felügye­lőség. valamint a Műemlé­kek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa (ICO- MOS) magyar nemzeti bi­zottságának rendezésében. A konferencián a két ország építészei, művészettörténé­szei és régészei 16 magyar és olasz szakértő előadásának megvitatásával folytatnak tapasztalatcserét. A találko­zó megnyitó ünnepségén megjelent Emilio Paolo Bas­si, Olaszország budapesti nagykövete is. Á Cár és cámő Áfádra költözött Sascha Diene Benett van Tettedore Az idén újabb szobrokkal gyarapodott a nagyatádi nemzetközi faszobrász alko- tótélep. Az új alkotások be­mutatására Varga Géza Fe­renc szobrászművészt, a sziimpozion vezetőjét kértük. — A koreai—japan szár­mazású Kim Snuflg fí ércé- zett elsőként az idei alkotó évadra két ülő figura tervé­vel. A telepen található sok­féle szobor azonban olyan hatással volt rá, hogy le­mondott eredeti elképzelé­séről. Elmondása szerint életében először csinált nem figuratíiV kisplasztikákat, melyekből Budapesten a Bástya galériában nyílt ki­állítása. Itt a telepen egv jellegzetes tartású, Búdba szobrokra emlékeztető figu­rát is elkezdett faragni, amit már nem tudott befejezni, így jövőre visszajön. Az ör­mény Levon Tokmadgah a Óár és cárnő figuráját ké­Lóránt Zsuzsa': Bárányos ember szítette el és faragott' egy női torzót is. Munkái a naív művészet és a népművészet jegyeit hordozzák magukon. ■ Karl Trossbach az NSZK- ból- érkezett. Ö a szoborpark és a szomszédos kastély köz. ..ti, területre te.rplitózt;ikákké- . ’szítéitfriájd’nOTrany kis'ébb-’' nagyobb szobrot faragott ki, meghagyva a fa természetes formáját, vonalait, csavaro­dásait. Ezek most a szent­endrei Műhely galériában láthatók. Az olasz Fausto Maria Franohi is változtatott eredeti elképzelésén, hatal­mas méretű relief tervét nem valósította meg, hanem Irónia címmel készített szí­nezett plasztikát. Lóránt Zsuzsa harmadszor volt vendége Nagyatádnak, s ez­úttal befejezte munkáját a Bárányos embert. A másfél méteres festeti faszobor az új. hármas számú általános, iskola aulájába kerül. Ko­Béke totem Kolozs Balázs: A titkok kul­csa lozs Balázs egy hét méteres oszlopot faragott A titkok kulcsa címmel. Szabó Iván Munkácsy-díjas szobrász- művész ugyancsak visszatérő vendég. Ezúttal a honvédség felkérésére egy két darabos plasztikát formált a Dózsa- féle parasztfelkelés és a Rá­kóczi szabadságharc emléké­re. Az osztrák Hermann Wa. lenta érdekes sejtszerkezet­re emlékeztető organikus formákat készít, amelyeket jövőre fog befejezni. Sascha Liene Benett van Tettedore egy nagyobb és kisebb plasz­tikát faragott. A holland mű­vész Béke totemjéhez és kis­plasztikáihoz különböző anyagokat használt föl: a fát üveg, kötél, bőr és kő egészíti ki. „ Meghívást kapott erre az évre a csehszlovák Dusán Druzek és a magyar Samu Géza, de ők nem érkeztek mgg, s nem dolgozott az idén Baksa Soós Krisztina és Medve András sem, mi­vel autóbalesetet szenvedték. A tervek szerint ők jövőre ismét Nagyatádra látogat­nak. A történetem 1945 után folytatódik Napjaink képe a diákok ismerete Majer György, a La tinea Sándor középiskolai kollégi­um igazgatóhelyettese har­minc éve pedagógus. — Gyerekben én még so­ha nem csalódtam — mond­ja —. pedig találkoztam már velük harci helyzetben, sport­pályán és katedrán. Az a ta­pasztalatom. ha felnőtt mó­don. a személyiség teljes tiszteletben tartásával bá­nunk velük, elkerülhetők a ■konfliktusok. Máj,er György a kollégiumi nevelésben is ezt szorgal­mazza. Szeretne nagyobb te­ret adni1 a tanulói önállóság­nak. a kezdeményezésnek. — Csak annyira Irányít­son a pedagógus, amennyire feltétlen szükséges. Itt a d iák otth ónban ti zennégy-fi - zennyolc éves fiatalok lak­nak. Ebben a korban a leg­fogékonyabb az ember. Nem mindegy, hogy miiként for­máljuk őket. E téren égy kollégiumban különösen sok­rétűek a pedagógus lehetősé­gei. Itt jobban megismerjük a gyerekeket, mint az isko­lai tanárok. Felelősék va­gyunk értük, s nemcsak a tanulásukért, a szabadidő hasznos eltöltéséért, hanem egész személyiségük alaku­lásáért is. Májer György részese a „Pedagógusok a békéért” mozgalomnak. Szívügye az ifjúság politikai nevelése. — A háború számomra konkrét élmény — meséli.— A mai tizenéveseknek vi­szont nincsenek érzelmi támpontjai, ezért nehéz ve­lük megértetni, mit jelent a pusztítás, a háború. A tan­könyvek sajnos nem tarta­miak lépést a kor követelmé­nyeivel. Történelemtanitá- sunk egyik legfontosabb fel­adata lenne, az 1945 utáni Magyarország megismerte­tése nemcsak az általánosság szintjén. A gyerekeket ér­dekli a történelem, s érzel­mileg sokkal könnyebben azonosulnának vele. ha sa­ját környezetük múltját a helyi források alapján ala­posabban megismernék. Konkrét oldalról kell meg­közelíteni a történelmet, a politikát, s megengedni a gyereknek, hogy a következ­tetést maga vonja le. Májer György levéltári adatok alapján dolgozta fel a Latinca kollégium múlt­ját. Összegyűjtötte azokat az írásokat. melyek 1945 óta u helyi sajtóban jelen­ték meg róla. — Gyakran jönnek be hozzám gyerekek — mondja —, s nem egyszer panasz­kodnak. Kemény az ágy, kicsi az asztal. Ilyenkor én előveszek egy régi újságcik­ket: olvassa el a gyerek, mi­lyen volt akkor itt az élet. Szalmán aludtak a diákok, s naponta egyszer kaptak csak enni. Nem kell semmit mondanom, a gyerek maga is megállapíthatja a fejlő­dést. Felmérést is végzett a.gim­nazisták körében. Eredmé­nyei azt mutatják, a fiata­lok hisznek az előrehaladás­ban. s félnek a háborútól. — A fiatalok többségét ér­dekli a politika. A közömbö­seket viszont meg kell győz­ni: a világpolitika alakulása miindannyiunk életére hatás­sal van., ezért nem lehetünk iránta • közönyöseik. A meg­győzés legjobb módszerének a mindennapok békeprog- ramjámak bemutatását tar­tom. A pedagógusnak meg kell találnia a hidat a világ történései és a tanuló szemé­lyisége között. Erre jó lehe­tőséget adnak az osztályfőnö­ki órák. és a kollégiumi fog­lalkozások. Havonta 'rend­szeresen rendezünk sajtóvi­táikat. Tanári előkészítés után diiákvezetők irányítá­sával kötetlen beszélgetése­ket rendezünk különböző politikai témákról. Ezeket úgy választjuk ki, hogy a gyerek életkori sajátosságai­hoz, és az érdeklődéséhez egyaránt igazodjon. így nö­velhetjük aktivitásukat. Le­hetőséget adunk egyéni be­szélgetésekre is. Ez különö­sen az érettségi- előtt álló fiataloknál nagyon fontos. Horváth Éva

Next

/
Thumbnails
Contents