Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-20 / 222. szám
4 Somogyi Néplap 1986. szeptember 20., szombat Tudomány- és technikatörténet Száznegyven éve kezdődött a balatoni gőzhajózás Vádemelési javaslat két ember ellen Egy azbesztlapon múlott Hegesztés okozta a sáripusztai tüzet A kaposvári hetipiacon, fél kilenc után kezdődik az „árapály", így aki teheti, olyankor megy oda, a jobb alku reményében. Tegnap a nyáron rrtegszokottnál már makacsabbak voltak az árusok. Nem engeditek például az almapaprika 22—26 forintos árából, pedig mellettük — igaz, apróbb fajtákat — a Zöldért mozgóárusa 7- ént mért. A zöldpaprika java 20-ért fogyott. Drágult viszont a most 40 forintra tartott méregerős cseresznye- paprika. Ugyancsak 40 forintért adták a karfiol kilóját. Zsenge káposztát 7-ért vehettünk, hasonlóképp a fejes saláta darabját is. Beérett a másodvetésű zöldbab; 26 forintot kértek kilójáért. 14 forint a főző- .hagyma, s nem sok jót jósol, hogy ennek tízszereséért láttunk fokhagymát. Valamelyest mérséklődött a vegyes zöldség és a burgonya ára. Az előbbit csomónként 7- ért, az utóbbit kilónként Somogybán, amióta az állami tűzoltóság történetét írják, olyan nagy kárt okozó tűz még nem volt, mint a kéthely—sáripusztai. A sáripusztai kastély könyv szerint nyilvántartott «j^éke alapján a becsült kár huszonkét és fél millió forint, ám a helyreállítás költségei várhatóan ennek a sokszorosára rúgnak. S mindez egy rosszul elhelyezett radiátoron és egy azbesztlapon múlott. Apróságokon! Mi lett volna, ha...? — fölsejlik az emberben azonnal a kérdés, és válaszol rá rögtön a lemondó sóhaj. Nagy Tibor őrnagy, megyei tűzoltóparancsnok segítségével próbáltuk rekonstruálni az eseményeket. — Az épület manzárd-részében hegesztettek a tűz keletkezése előtt. Ezt tudtuk, amikor az oltás után megkezdtük a vizsgálódást. Ám a hegesztés és a tűz észlelése közt sok idő eltelt, úgyhogy több nyomon indult el a vizsgálat, és csak az egyéb lehetséges okok kizárása után jutottunk el addig a megállapításig, hogy a tüzet minden bizonnyal a hegesztés okozta. A kastélyban a marcali Építőipari Szövetkezet emberei dolgoztak. Központi fűtést szereltek; a tűz napján, július 25-én akarták megtartani az első nyomáspróbát. Már minden kész volt. Ám közben kiderült, hogy az egyik radiátort rossz helyre tették. Csupán néhány centivel, de mindenképpen odébb kellett rakni. Bedő Gyula részlegvezető utasítására Horváth László központifűtés-szerelő hozzálátott a munkához. Sürgetett az idő, megkezdődött a hegesztés úgy, mint máskor. Még soha sem lett belőle baj, bár lehetett volna ... Ekkor lett is. A kastély tetőterében levő helyiségek nagy részének hőszigetelésére vastag parafaréteg szolgált- Több átépítés és fölújítás után azonban néhány helyre nem parafa, hanem deszka és nád került a vakolat alá. Tudta-e avagy nem tudta ezt a részlegvezető és a szerelő, egyre megy. Az előírások szerint írásos engedély kellett volna a hegesztéshez. De nem volt. A munkakezdés előtt d falat meg kellett volna vizsgálni, de nem vizsgálták meg. Egy azbesztlapot kellett volna a cső és a fal közé tenni, valamint egy homokos tálcát a radiátor alá, oda, ahol át volt törve a padló, de azbesztlap nem volt, és tálca sem. Szerezni sem tudtak ... Horváth László ugyan mondhatta volna a főnökének, hogy ő így nem dolgozik. De nem mondta. Hiszen ez a radiátoráthelyezés volt az utolsó hegesztés, és addig is így csinálták az egész épületben. Apróságnak tetszik mindezek között, hogy az előírt balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatást nem tartották meg; hogy a munkára senki sem felügyelt. Nem apróság azonban, hogy a hegesztés után nem — avagy csupán felületesen,— vizsgálták meg 6,50-ért árulták. 20-ért fogyott az eltenni való csemegeuborka, 10-ért a már korántsem makulátlan paradicsom. A gombaszezon korai végét jelzi, hogy csak 120-150- ért vehettünk szikkadt vargányát. Frissebbnek látszott az 50—70-re ' tartott galatn- bica. 20 forint volt egy bögre csibegomba. A gyümölcspiacon is nehezebb imár szép árut találni. Aki so,kát válogatott, 30- ért vehetett szőlőt. 20-ért barackot és almát, 15-ért körtét és szilvát. Aki viszont nem adott a külcsínre, 5—10 forinttal olcsóbban is megúsztaLejárt „lemez” már a 4 forintos dinnye. Újdonság volt viszont a sütni való gesztenye, ennek kilóját minőségtől függően 26—40 forintért, adták. Akinek volt sütnivalója, egyelőre nem vett a gerezdenként 6—7-ért tukmált tökből. A Szigetvári Állami Gazdaság nemrég nyílt pavilonja a legtöbb cikk esetében, sajnos, drágább a piaci árak átlagánál. Kivétel volit ez alól a tojás, amelyet 2,40-ért árult, miközben a termelők 3 forintot kértek érte. 200 forint méltányos árnak számított egy pár csirkéért. Tömött kacsát 250-ért kaptunk. 160-ért várt vevőre egy kakas. A virágának egyre ősziesebbek. Egy szemrevaló dália- vagy rózsacsokor ára 25 forintnál kezdődik. Üde szegfűt 18-érit láttunk. B. F. Oltás után. {Archív ikóp.) nya .. . Ennyi az egész? A két gyanúsított nem bűnöző. Nem akartak rosszat. Úgy tették dolgukat, mint máskor. Sürgette őket a határidő. Tetteiket a bíróság hivatott minősíteni. Bizonyára az ügy súlyának megfelelő ítélet születik majd, s az pontot tesz ennek az esetnek a végére. (A rendőrségi vizsgálat a múlt héten lezárult, az ügy iratait vádemelési javaslattal átadták az ügyészségnek.) Egyetlen nyitott kérdés maradt a fentiek lejegyzése után: minden rendben van-e ezzel? Bedő Gyula és Hor-. váth László ott fog ülni a vádlottak padján. De vajon nem kellene-e még oda ültetni mindenkit, aki nem akart rosszat, csak egy kis veszélyt okozott így vagy úgy, de abból szerencsére nem lett baj... Ez persze képtelenség. S; az is valószínű, hogy nem is egy ilyen tömeges vádlottak padjára lenne szükség. De akkor mire? Luthár Péter a falat. Mert akkor még meg lehetett volna előzni a tüzet. Nagy Tibor őrnagy: — Reggel nyolc és fél kilenc között hegesztettek. Fél tizenegykor észlelték a tüzet. Két óra telt el. A fal ott másfél centi Vastag vakolatból és két centi vastag fenyődeszkára erősített nádpallóból állt. A vakolat és a deszka között a szűk, zárt térben lassú, lappangó égés kezdődött. Azután a terjedő izzás néhány résen át levegőt kapott s hirtelen föllángolt a tetőtér. Ezt vették észre. De akkor már késő volt... A tűzoltók „gyártottak” ilyen falszerkezetet és próbaképpen hegesztettek a modelltől öt centiméter távolságra, ahogy a kastélyban is történt. Fél perc múlva már füstölt a nád. A próbafal belső- oldalán igen rövid idő alatt száz Celsius-fokot mértek ... Az igazi falnál, azon a szerencsétlen napon, senkinek sem jutott eszébe, hogy oda tegye a kezét és fölkiáltson: te jó ég, ez forró, gyorsan vizet ide! * * * Csupán a sáripusztai otthon dolgozóinak lélekjelenlétének köszönhető, hogy több száz ember közül senki sem sérült meg. Szerencse a szerencsétlenségben: péntekenként mindig bent van az otthon minden dolgozója. Így sokan menthették a gondozottakat, akik közt nem egy mozgásképtelen. Egy hanyagul fölszerelt radiátor hanyag áthelyezése... Egy azbesztlap hiágőzhajóját több mint 100 évi szolgálat után vonták ki a forgalomból. A „Kisfaludy” és a „Balaton" gőzöst a dualizmus korában és a XX. század derekáig több gőzhajó forgalomba állítása követte. Közben a hajózásban is új erőgépek jelentek meg, s a balatoni gőzhajók lassan-las- san muzeális emlékként megtestesítői lettek egy letűnt kor technikájának. Dr. Rosta István TARDI GÁBOR 42. A kőműves közölte, hogy ő igazán otthonülő típus, még télvíz idején, a háromnapos ünnepeken se mozdul ki hazulról. Bólogatott, feje kishíján lecsuklott a fáradtságtól. Amint oldalra fordult, hogy megropogtassa a nyakcsigolyáit, szeme előtt lassan kirajzolódott a helységnévtábla. — Félúton vagyunk! — szus szan tóttá. Végre beértek a városba. Árnyas parkok, hűs eszpresszók mellett gurultak el. — Hol ebédezünk? — élénkült fel a kőműves. — Arra most nincs idő — közölte az asszony. — Tovább akar menni ?! — Előbb megnézzük a nevezetességeket. A kőműves pillanatokig meginómult. — Van a közelben egy csodálatos kastély — lelkendezett az asszony. — Aztán ott a templom, csupán néhány kilométernyire a városközponttól. Nem tudja véletlenül, milyen stílusban épült? — Nem én csináltam . . . Az asszony élesen nézett rá. — Magát talán hidegen hagyják a turisztikai látványosságok ? — Már hogyan hagyna en- gemet hidegen bármiféle látványosság?! — tiltakozott a kőműves —, ámbár az a való, hogy jelen pillanatban egy kerthelyiségre, alkonyba nyúló ebédezésre, s szó- dás borra gondolok. — Kárbaveszne az eddigi fáradtság — mondta az asz- szony. — Nem beszélve a látványosságokról, amiket elmulasztanánk megtékinteni. (Folytatjuk.) Lakótársak A Balaton második gőzhajója csavargőzös 'volt. Ma a bog- lárlellei parton található Száznegyven éve, 1846. szeptember 21-én bocsátották vízre a Balaton első gőzhajóját, a Kisfaludyt. E napon volt Széchenyi István születésnapja: az ötvenötödik. A vízrebocsátás napja nem véletlen — a gróf v ugyanis a balatoni gőzhajózás gondolatának felkaroló- ja és szorgalmazója volt. Az első balatoni gőzös fateste Óbudán készült, a hajógyárban. Füredre vontatásához 1846 júniusában egész kis ménes kellett. A hajó gőzgépét a londoni Penn- gyárban állították elő; a helyszíni összeszerelést óbudai, komáromi és trieszti szakmunkások végezték. A hajó eredetije, sajnos, megsemmisült. A korabeli leírások szerint a Kisfaludy magas építésű, farkasfogas végződésű kéményét sodronyokkal merevítették. Az első és a hátsó fedélzetről egy-egy árboc magasodott föl, ezen voltak a keresztvitorlák, amelyek a szélenergiát hasznosítva segítették a gőzgépek munkáját. A nyitott fedélzeten fapadokat helyeztek el. Gondosan ügyeltek apróságokra is, például a személyzet megjelenésére. A Kisfaludy matrózai hasonló egyenruhát hordtak, mint a tengeri hajósok, a kapitány oldalán pedig díszkard függött. . . Hosszú volna felsorolni mindazt az előnyt, ami a balatoni gőzhajózás megindulásából származott. A Kisfaludynak is része volt abban, hogy Füred a reformkorszak végére hazánk egyik kedvelt és forgalmas társadalmi központjává vált. A hajóút igénybevételével Bécsből is sokan keresték föl a Balatont. Az osztrák vendégeket Soprontól Keszthelyig gyorskocsi vitte, onnan Füredre a gőzhajó. Miután a pest—kenesei gyorskocsijárat menetrendjét is a gőzöshöz igazították, Pestről is többen keresték föl Füredet. A balatoni gőzhajózást a reformkori arisztokrácia élénk érdeklődése kísérte. A „Honderű” című lap például beszámolt arról, hogy a pró- baúton részt vevő Széchenyi Istvánt és kíséretét Keszthelyen Festetich gróf fogadta. A rendes járatok megindulása előtti ellenőrzéseket Széchenyi és Massion óbudai hajógyári igazgató személyesen irányította. A Balatonon a Kisfaludy gőzösön kívül volt egy másik híres hajó is. Ez a „Balaton” nevet viselte. A „Balaton” gőzgépei azonban már nem lapátkerekeket hajtottak, hanem hajócsavart. A hajócsavar a lapátkeréknél technikailag fejlettebb, modernebb megoldást jelentett. A „Balaton” volt a tó első csavargőzöse, a gőzgéppel hajtott hajók között pedig a „Kisfaludy” után a második. E csavargőzöst a Zala—Somogyi Gőzhajózási Társulat 1872-ben vásárolta. 50 személy befogadására volt alkalmas. A hajót az évtizedek során többször átépítették, s a neve is változott. Dr. Bíró József technika- történeti kutatásai a közelmúltban hívták föl a figyelmet arra, hogy a „Balaton” minden bizonnyal a legöregebb s viszonylagos épségben megmaradt magyar hajók sorában. Legutóbbi neve F. K. 312. A tó második PIACI KÖRKÉP Az első gesztenye
