Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-20 / 222. szám
1986. szeptember 20., szombat Somogyi Néplap 3 A balatoni közlekedés közügy (Folytatás az 1. oldalról.) Urbán Lajos a mai helyzetről szólva hangsúlyozta: a közlekedés fejlesztésére is kevesebb pénz jut, mint amennyi szükséges lenne. így rövid távon egyelőre az a célunk, hogy megőrizzük a jelenlegi színvonalat, ahhoz is rengeteg pénz kell, hogy a helyzet ne romolják. Céljaink eléréséhez az érdekelt tanácsok, vállalatok, valamint országos főhatóságok összehangolt, pontos munkájára van szükség. A miniszter szólt arról, hogy a közlekedés minősége nagyban befolyásolja a Balaton idegenforgalmi vonzr erejét, ezért különösen fontos, hogy erre a körzetre a nehéz években is megfelelő figyelmet fordítsanak. A közlekedési tárca vezetője megemlítette a balatoni kikötők rekonstrukciójának sürgető szükségét, a vitorlást turizmus föllendítésének fontosságát. Beszéde után Urbán Lajos adta át a Mahart Balatoni Hajózási Leányvállalat által alapított Balatoni Hajózásért emlékérmet a Vállalat nagy öregjeinek, akik részt vettek a háború után a hajóroncsok kiemelésében, a hajók fölújításában és a balatoni hajózás újjáteremtésében. A következő előadást Ónozó György közlekedési miniszterhelyettes tartotta. A hajózásról szóló történelmi áttekintésében említette, hogy már a rómaiak is használták a vízi utat, s Árpádházi királyaink idejében is több révátkelőhely működött. Érdekességként említette, hogy a háború előtt a budapesti Gellert teret és Siófokot légi út is összekapcsolta, hidroplánok jártak menetrendszerűen. Az előadó egészen a mai túlterheltség állapotáig részletezte a balatoni közlekedés történetének fontos állomásait, majd a jövőről szólva elmondta: — 1990-ig csekély forgalomnövekedéssel számolunk; 5—10 százalékos emelkedésnél nagyobbat jó lenne nem elérni, mert a minőség megtartása a fontos, később pedig a javítása. A balatoni hajózás kulcskérdése ma az, hogy a kikötők állapotán mielőbb javítsanak. Erre a Mahart leányvállalata önerőből nem képes, úgyhogy 'a minisztérium, valamint más szervek — így a Balatoni Intéző Bizottság, az idegenforgalmi szervezetek, a tanácsok — támogatására lesz szükség — hangsúlyozta Ónozó György. A vitorlás-turizmusról is részletesebben beszélt a miniszterhelyettes. Elmondta: külföldi tőke bevonásával a Mahart leányvállalat, valamint több más cég részvételével vegyesvállalat fog újszerű vállalkozásba: vitorlás-üdülőfalvakat létesítenek, Balatonföldváron minden igényt kielégítő vitorlásklub lesz, új kikötőhelyek létesülnek. A szárazföldi közlekedésről a miniszterhelyettes megemlítette, hogy elkészül néhány éven beiül a déli Balatonpart vasútvonalának a villamosítása, több településen lesz közúti rekonstrukció. Igen fontos a légszennyezés és a zajártalom csökkentése, valamint a biztonság növelése. többek között aluljárók és kerékpárutak léterehozá- sával. Hegyi Kálmán, a Közleket- dési Minisztérium főosztályvezetője a balatoni közúti fejlesztésekről tartott előadást. Az ezredfordulóig szóló hosszútávú és a 2010-ig szóló nagytávú tervkoncepciót ismertette, majd a hetedik ötéves tervi tennivalókról beszélt. A déli parton a következő néhány évben látványos, nagy ugrásra nem lehet számítani, de igen sok útszakaszt korszerűsítenek, csomópontokat építenek át, lámparendszereket telepítenek. Megkezdődik a kerékpárutak létesítése is. A távolabbi kilátások már látványosabbak. Tovább épül az M 1-es autópálya, négysávos lesz Kaposvár és a Balaton között a 67-es út. Dr. Bessenyei Gábor, a MÁV vezérigazgatóság főosztályvezetője a vasút fejlődéséről szólva elmondta, hogy még ebben az ötéves terviben villamosítják a bu- dapest — siófok — nagykanizsai vasútvonalat és el kívánják érni, hogy a fővárostól a Balatonig legalább óránkénti százkilométeres sebességgel közlekedjenek a vonatok. A siófoki vasútállomáson nagyszabású fejlesztés várható a közeljövőben: új peronok, utasaluljárók, felüljárók és egyebek építése. A távlati terv az, hogy az ezredfordulón Budapest és Siófok közt már két párhuzamos vágány lesz. A tanácskozáson szó volt még a távlati tervek készítéséről, s külön előadás hangzott el a 195 éve született Széchenyi István közle- kedésfejlesztésbeni szerepéről. A résztvevők elfogadták a tanácskozás ajánlásait; ezeket elküldik minden érintett, a közlekedésben valamiképpen érdekelt szervezethez. A balatoni kikötők sanyarú helyzete többször is szóba került a nap folyamán. Ezekről külön is megkérdeztük az egyik szünetben Szabó Sándort, a Mahart Balatoni Hajózási Leányvállalat igazgatóját. — Van-e remény a lezárt tihanyrévi hajókikötő újbóli megnyitására, illetve kell-e számítani újabb kikötők bezárására? — Több szervezettől kaptunk ígéretet anyagi támogatásra, néhány napon belül végső döntés születik a pénzről, s reméljük, hogy a tihanyrévi kikötőt jövőre a szezonban már megnyithatjuk. Újabb bezárástól egyelőre nem kell félnünk, minden kikötőről elkészítették a búvárok a felméréseket, tudjuk, milyen állapotban vannak. Az előfordulhat, hogy egy-egy kikötőhelyre nem állhat be hajó, de teljes lezárás nem lesz. Reméljük, hogy a vészhelyzetben ösz- szefog minden érdekelt, s hamarosan megkezdődik a kikötők rekonstrukciója. Luthár Péter A termelők érdekében Amíg a répa a kocsikra kerül Évek óta nem tudja kihasználni kapacitását a Kaposvári Cukorgyár. Csökkent a termelési kedv, kevesebb répát vetnek a gazdaságok. A cukorgyár az idén is jóval kevesebb répára számít, mint amennyit a néhány éve megújított feldolgozósor befogadhatna. A gyár keresi a lehetőségeket a répatermelési kedv fokozására. Kezdeményezésének első, kézzelfogható bizonyítékai néhány napja érkeztek meg a cukorgyárba. — Két Moreau-Majevica típusú répabetakarító kombájnt vásároltunk Jugoszláviából. Ezek a gépek levágják a répa leveles fejrészét, kiemelik a földből, majd tisztítás után a kombájn melletti kocsira rakják — magyarázta Németh Ferenc termelési csoportvezető. — Az egyik gépet két baranyai termelőnek adjuk el, a másikat a cukorgyár szakemberei üzemeltetik majd ott, ahol a legnagyobb szükség lesz rá. A gazdaságokban egy ilyen kombájn megvásárlása nehézségekbe ütközik. Részletfizetési kedvezménnyel segítünk nekik. Az új betakar írógépek legalább 500 hektár répa kiszedésének gondját oldják meg. Újra együtt, látogatóban Nyugdíjas tsz-elnökök tanácskoztak Nagyatádon Régen találkoztak már. Ki előbb, ki csak egy esztendeje köszönt el. Tsz elnökök voltak. Itt van Tóth Lajos, a csurgói volt tsz-el- nök. A múltkoriban azt mondta, hogy építkezni akar. Néhány sorral arrébb ül Mészáros József, aki az atá- di szövetkezetben elnökös- ködöt't, most népi ülnök a bíróságon. Mert nyughatatlan a természete. És mit csinál Szabó Kálmán, aki épp tíz évvel ezelőtt ment nyugdíjba a böhönyei gazdaságból ? — Otthon dolgozgatok. Az idén felneveltem tizenbáA HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Kánikula köszöntött ránk a hét elején. Ezek az őszi napok kedveztek a betakarításnak. A szüretelők gyorsabban haladtak a munkával. S a gazdaságok nekifogtak az őszi vetés előkészítésének is. Mi sem természetesebb, mint hogy sikeres az utószezon hiszen aki most vette ki a szabadságát, jobban járt, mint sokan a nyár egyes időszakaiban. A strandok is meghosszabbították a nyitva tartást, s van vendég mindenhol. egyre szorosabb a kapcsolat a testvérvárosok és Kaposvár között. Ennek szép példája, hogy a bulgáriai Kardzsaliból természetbarátok töltöttek öt napot megyénkben, Somogyból pedig népfrontküldöttség utazott a jugoszláviai Bjelovárra a testvérszervezet munkájának tanulmányozására. A legnagyobb jelentőségű rendezvény az olasz testvérme- gyében, Veneto tartományban volt. A hírek szerint nagy a sikere a somogyi kiállításoknak, műsornak, programnak. Mindez hozzájárult, hogy jobban megismerjék Somogy művészetét, hagyományát, mai törekvéseit. A külkapcsolatokat gazdagította a héten, hogy Nagyatádon járt a tavaly júniusban megalakult Kínai Népszövetség a Békéért és Leszerelésért elnevezésű szervezet küldöttsége, amely az Országos Béketanács vendégeként tartózkodik hazánkban. E héten felidézték a Kaposváron 105 éve született Földes Imre író, drámaíró emlékét, s tiszteletére emléktáblát lepleztek le szülőházán. A száz évvel ezelőtt született Szalma Istvánról, Kaposvár 1919-es első városi tanácselnökéről szintén megemlékeztek. Nagyon szép ünnepséget szerveztek a most felújított toponári városrészi iskolában, s az épület előtt a centenáriumra fölavatták az iskola névadója tiszteletére elhelyezett emléktáblát. Egyre nagyobb az igény, hogy szépek, tiszták legyednek a somogyi települések. A héten megkezdődtek az úgynevezett településtisztasági szemlék; a tanácsok, a Vöröskereszt, a népfrontbizottság képviselőinek és szakembereknek a bevonásával először Boglárlelle és Fonyód térségében „pontozták”, hogy milyen a rend és tisztaság. Jó tapasztalatokat is szereznek a szemle résztvevői a lákóhely szereteté- ről, ugyanakkor sok hibára is bukkannak. A szemle egyébként két hétig tart, s ez is megalapozza a településtisztasági verseny díjainak igazságos odaítélését. Szép kezdeményezés indult útjára Tab nagyközségben, megnyílt a népfőiskola, s erre 21 község 87 elöljárója, tanácstagja jelentkezett. Az előadások lehetővé teszik, hogy alaposan megismerjék feladataikat, jogaikat és kötelességeiket. Egyébként a tanács, a népfrontbizottság és az Országos Közművelődési Központ támogatásával szervezték meg a népfőiskolát. Ez a példa máshol 'is követésre méltó, hiszen az ilyen önként vállalt hasznos tanulás bőven kamatozik a közéletben. Igazi konferenciavárossá fejlődött Siófok: hetente érkeznek a friss hírek arról, hogy most épp kik tanácskoznak. E héten a szabadalmi ügyvivők és iparjogvédelmi előadók továbbképzését tartották meg. A csaknem száz hazai vállalat, intézmény szakemberei az Európa 13 országában 1979-től érvényes szabadalmi egyezség joggyakorlatának időszerű kérdéseivel foglalkoztak. A Kaposváron egyre népszerűbb újítási és találmányi fogadóórákon is sok szó esik már ezekről a kérdésekről, s egész biztos, hogy a mostani siófoki tanácskozás haszna hamarosan kamatozni fog. Lajos Géza romezer csirkét. Januárban újra kezdem. — Hogyan él Keresztes Jenő, aki a közelmúltban ment nyugdíjba Szennából? — Betegeskedtem, így munkáról nem lehetett szó. De nem is mennék vissza a szövetkezetbe. Valami más. elfoglaltságot kell találni. Több volt tsz-elnökkel be- szélgettem, s úgy érzem, hogy nem nagyon találják a helyüket. Pedig azzal, hogy nyugdíjasok lettek, még nem felejthették el szakmai tapasztalataikat. Miért nem kamatoztat j ák ? — Biztos, hogy tudnánk még milliókat érő ötleteket adni. S abban igaza van, hogy dolgozniuk kellene még. De ennek meg kellene találni a formáját. Varga Sándor az érdek- védelmi bizottság vezetője a Termelőszövetkezet Somogy Megyei Szövetségében. — Sértődöttek a nyugdíjas elnökök? — Néhányan igen, és el sem jöttek a találkozóra. A többséget azonban érdekli, hogy mi .történik körülötte. — Parlagon marad a szellemi tőke? — Még mindig nem sikerült meglelnünk azt a formát. ahol megtalálhatnák számításaikat. Tudom, szívesen dolgoznának, hiszen meghökkentően alacsonyak a nyugdíjak. Somogybán egyedül a mezőgazdasági főiskola foglalkoztatja az egykori munkatársakat. S kölcsönösen jól járnak.- Szükség lenne máshol iis a hasonló felismerésekre. A beszélgetés helyszíne Nagyatád volt, ahol a Te- szöv és a helyi termelőszövetkezet meghívására tegnap a nyugdíjas somogyi tsz-elnökök gyűltek össze, hogy meglátogatva egy kedvezőtlen adottságú gazdaságban szót váltsanak egymással, s ismerkedjenek utódaik g and j ai val, f öl el ev ení thess ék az emlékeket. Bernáth Ferenc, a nagyberki tsz egykori elnöke — a Teszöv elnöke — barátai mellett a találkozón üdvözölte dr. Tóth Károlyt, a megyei tanács elnökhelyettesét, Galabár Emilt, a Medosz megyei titkárát és Hamvas János nagyatádi tanácselnököt. Bogó László, a Teszöv titkára arról szólt, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek közelgő V. kongresszusára készülve milyen javaslatokat tesznek az állásfoglaláshoz. Gondokról és eredményekről egyaránt szó esett. Az idén például a vártnál több lesz a veszteséges gazdaság. S tovább kell fejleszteni a belső érdekeltséget, erősíteni kell a szövetkezeti demokráciát, s be kellene. vonni a nyugdíjas szakembereket ts a munkába. Számítanak tanácsaikra, várják észrevételeiket. Horváth István, a nagyatádi tsz elnöke a gondokról beszélt, s vendégeiket kisebb kirándulásra invitálta Segesdre. Ott a termelőszövetkezet a soproni önródei vállalattal, a Magyar Nemzeti Bankkal és az OTP-vel létrehozott gazdasági társasági üzemet, a tűzihorgany- zót mutatták be, majd Háromfára látogattak. Berki József Homokszent- györgyön volt tsz-elnök. G mondta: — Hasznosak az ilyen találkozók. Mert jó tudni, hogy mi történik azzal a mozgalommal, amelynek elindítói voltunk. S érezzük azt is, hogy nem vagyunk „leírt” emberek. Nagy Jenő Cipófelsőrészek Barcsról Több mint százan dolgoznak már a szigetvári cipőgyár barcsi gyáregységében, amely tavaly óta működik. Az átadásikor még csak az üzemcsarnok egyik felében voltak gépek, azóta az egész helyiség megtelt és január elsejétől szabászat is van Barcson. Három műszakban dolgoznak most az asszonyok, egy részük a kismama körben^ amelynek munkarendje igazodik a háztartás igényeihez. Az idén háromnegyedmillió pár cipőfelsőrészt készítenek a gyáregységben. Sokat dolgoztak szovjet exportra. de jó néhány, tőkés kivitelre kerülő csizma felsőrészét is a Dráva-parton gyártották. A piaci igények nagyok, a gyáregységnek jövőre várhatóan még többet kell termelnie, s ehhez újabb létszámnövelést is terveznek. Annak idején a barcsi tanács azért támogatta a gyár- telepítést, mert igyekeznek mind több munkahelyet teremteni a városban élő nőknek. Egyrészt az ingázást szeretnék csökkenteni, másrészt pedig azokra gondolnák, aikik eddig munkaalkalom híján voltak háztartásbeliek. Mostanra bebizonyosodott: a szigetvári gyár üzeme beváltotta a hozzá fűzött reményeket, javította a városban a dolgozni akaró nők esélyeit.
