Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-20 / 222. szám

2 Somogyi Néplap 1986. szeptember 20., szombat A fi ét három kérdése Losonczi Pál vezetésével magyar párt-; és állami küldöttség tárgyalt Damaszkuszban lasztásak lesznek: az egész képviselőház megújul, a sze­nátusnak pedig az egyhar- mada, s jónéhány államiban a kormányzó is új ember lesz. A választások előtti politikai harc sajátos szem­pontjai is közrejátszhatnak a washingtoni taktikázásban, nemcsak a „héják” igényei. Moszkvában mindenesetre kellő nyugalommal, a tár­gyalások fontosságának tu­datával szemlélik az esemé­nyeket. Még az olyan pro­vokatív amerikai döntéseket Felbomlott az ausztriai kormánykoalíció a Szabadságpárt jobbratolódása miatt. A képen: Vranitzky kancellár (jobbra) Waldheim köztársasági elnököt tájékoztatja a fejlemények­ről D O' ! __ Milyen előzmények u tán találkozott a Szovjet­unió és az Egyesült Államok külügyminisztere? Jóelőre kitűzték a szov­jet—amerikai külügyminisz­teri találkozó időpontját, s amikor a világ megismerte a szeptember 19—20-i dátu­mot, úgy látszott, zökkenő­mentesen folyhat a Gorba­csov—Reagan csúcstalálkozó előkészítése is. Közben azonban jöttéik a kémügyek, igaz emellett azért folytak az alacsonyabb szintű, de sokrétű konzultációk más kérdésekről, amelyek mind Sevardnadze és Shultz esz­mecseréin, mind pedig ké­sőbb akár a „csúcson” is napirendre kerülhetnek. A Zaharov-, ill teve Dani- loff-incidens rendezésének lehetősége. Aztán megcsi1- lant, de mégsem szűntek meg az okok a borúlátás­ra. Érdemes idézni például Arbatov akadémikust, aki szerint a Fehér Ház nem hajlandó új megállapodások­ra, sőt, a meglevő egyezmé­nyek felirúgása révén kész helyzetet akar teremteni, amely akár a következő ame­rikai kormányzatot is nehéz­ségeik elé állítja 1988 után... Persze, nem szabad elfe­ledni, hogy Amerikában no­vember 4-én részleges vá­is, mint hogy az ENSZ szovjet állampolgár alkalma­zottad közül számosakat tá­vozásra szólítottak fel. A szovjet fővárosban inkább a genfi tárgyalásokon előter­jesztett új amerikai javas- latókat elemzik: mennyiben jelezhetnek Washington ré­széről mégoly csekély meg­egyezési szándékot akár a hadászati fegyverek, akár az úgynevezett eurorakéták dolgában. (D Miért vált Franciaor­szág a terrorizmus új cél­pontjává? Mindenek előtt azt kell le­szögezni, hogy Franciaor­szág, pontosabban annak új kormánya valóban a terro­rizmus új célpontja. A pá­ratlan kegyetlenséggel táma­dó terroristák Párizsban szinte páratlan pontossággal hajtják végre gyilkos me­rényleteiket: egyszer a kor­mányfő és párizsi polgár- mester, Jacques Chirac poli­tikai fellegvárában, a város- ■ házán, másszor éppen a rendőrség központjában. A jobboldal márciusi győ­zelme óta a Szajna partján bizonyos fokig átértékelődött az ország közel-keleti politi­kája, amelyet korábban az arab ügy iránti nagyobb megértés jellemzett. Az utób­bi időben közeledés mutat­kozott Franciaország és Iz­rael között, úgymond a ter­rorizmus ellen, de valójában Líbiával szemben Párizs fel­sorakozott Washington mel­lé, a libanoni válságban szintén módosult a franciák által vállalt szerep. Per­sze, éppen ebben az utóbbi kérdésben a párizsi maga­tartást az a szomorú tény is befolyásolta, hogy Libanon­ban egyre-másra raboltak el és tartottak fogva túszul franciáikat. Az új kormány kezdettől fogva erélyes rendszabályo­kat hirdetett meg a terroriz­mus visszaszorítása címén. A francia földön hagyomá­nyos bánásmódot az idegen politikai menekültek dolgá­ban felváltották olyan intéz­kedések, mint a baszikolk is­mételt kiadása a spanyol hatóságoknak, arabok soro­zatos kiutasítása, drámák fe­lelősségre vonása. Különösen Pasqua belügyminiszter he­lyezte kilátásba a kemény kéz politikájának alkalmazá­sát. A hatalmon levők épp azt vetették az előző, szo­cialista párti kormány sze­mére, hogy túl liberális volt a gyanús külföldiekkel szem­ben, s hogy terroristák ügyé­ben is inkább csak alkudo­zott. Párizs mostani keménysé­ge a francia közvélemény nagyrészének helyeslésével találkozik, hiszen a vak és kegyetlen terrortámadások általános felháborodást vál­tottak ki. A Le Pen nevé­vel fémjelzett szélsőjobbol­dali mozgalom az idegen- gyűlölet új hullámának elin­dításával is fenyegetőzik. A baloldal a jelek szerint nem tud tárgyalási lehetőségükre utalni, hiszen a gyermek és asszonyok gyilkosaival ki merne, tudna alkuba bo­csátkozni? Kibővül-e a GATT? Jövőre lesz 40 esztendős a bonyolult elnevezésű nem­zetközi szervezet, a GATT. Ez tulajdonképpen többolda­lú megállapodás a nemzet­közi kereskedelem szabályai­ról, amely a tagállamok vámtarifáinak egyeztetését, kereskedelmi politikájuk ösz- szehangolását írta elő. Időről időre a GATT tag­jai tárgyalásokat folytatnak a. vámok csökkentéséről. A legismertebb volt ezek közül az 1963-ba Kennedynek, az Egyesült Államok akkori el­nökének kezdeményezésére létrejött „Kennedy-forduló”. Napjainkban is szükséges lenne egy újabb „forduló”, s ahogyan a magyar küldött­ség vezetője. Veress Péter külkereskedelmi miniszter az uruguayi Punta del Esté­ben, a GATT miniszteri ér­tekezletén kifejtette: az egy­re erősödő protekcionizmus visszaszorításának, az export- feltételek megkönnyítésének egyetlen reális útja egy GATT-forduló megindítása. Punta del Este minden bizonnyal úgy vonul be a GATT történetében, hogy itt vetődött fel először konkré­tan mind a kínai, mind a szovjet csatlakozás lehetősé­ge. A kínaiak korábbi GATT-taigságükat felújítani szeretnék, a Szovjetunió, amely eddig nem volt a GATT-nak aláírója, előbb megfigyelőként kívánna részt venni a tárgyalásokban. Pálfy József Münchenben hadi érdekeltségű vállalatok irodaházánál lé­pett működésbe egy pokolgép. Szerencsére itt csak anyagi károk keletkeztek Az események címszavakban Hétfő: A közös-piaci országok külügyminiszterei a ter­rorizmus elieni harcról és a Dél-Afrikával szembeni szankciókról tárgyaltak Brüsszelben. — November végén idő előtti választá­sokat tartanak Ausztriá­ban. — Hazaérkezett Pe- kingből Talizin szovjet el­ső miniszterelnök-helyet­tes. Kedd: Peresz izraeli kormányfő Washingtonban tárgyal. — Szovjet—amerikai tár­sadalmi vita Rigában. — Mitterrand francia elnök indonéziai látogatása. — Berlinben megkezdte ta­nácskozását a szakszerve­zeti világkongresszus. Szerda: Megállapodások aláírásá­val és közös közlemény kiadásával véget ért Lo­sonczi Pál szíriai hivata­los látogatása. — Mihail Gorbacsov látogatása a krasznodari területen. — Véres merénylet Párizs­ban, a francia hatóságok terroristáén enes intézke­déseket hoztak. — Az ENSZ közgyűlése a namí- biai kérdésről tanácsko­zik. Csütörtök: Folytatódott Genfben az atom- és űrfegyverkezés­ről a szovjet^amerikai tárgyalássorozat. — Var­sóban bejelentették, hogy Jaruzelski tábornok Pe- kingbe látogat. — Agyon­lőtték Bej rútban a fran­cia katonai attasét. Péntek: Sevardnadze—Shultz talál­kozó Washingtonban. — Plenáris ülés Stockholm­ban a katonai bizalom- erősítő intézkedésekről tartott konferencián a le­hetséges záródokumen­tumról. — Az ENSZ fő­titkára közvetítésre kész a két nagyhatalom között a szovjet ENSZ-alkalma- zottak kiutasítása ügyé­ben. Várkonyi Péter elutazott New Yorkba Pénteken elutazott New közgyűlésének 41. üléssza- Yorkba Várkonyi Péter kül- kán résztvevő magyar kül­ügyminiszter, aki az ENSZ döttséget vezeti. Hazaérkezett Varsóból a magyar igazságügyi küldöttség Dr. Markója Imre igazság­ügyminiszter, aki dr. Lech Domeracki lengyel igazság­ügyminiszter meghívására küldöttség élén szeptember 16-tól 18-ig látogatást tett a Lengyel Népköztársaságban, hazaérkezett Budapestre. A két igazságügyminiszter esz­mecserét folytatott országaik jogsegély-egyezményének gyakorlati tapasztalatairól, valamint a jogalkotás, az igazságszolgáltatás időszerű kérdéseiről, továbbá a bűnö­zés helyzetéről. Dr. Markója Imrét fogadta Stanislaw Ciosek, a LEMP Központi Bizottságának titkára és Zbigniew Gertych, a minisz­tertanács elnökhelyettese. A magyar küldöttség foga­dásán a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Tadeusz Cze- chowicz, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykö­vete. Megkezdődtek a szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások Az amerikai külügyminisz­térium épületében pénteken, helyi idő szerint reggel meg­kezdődtek a két napra ter­vezett szovjet—amerikai kül­ügyminiszteri tárgyalások. Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter mellett mindkét részről vezető kül- ügyminisztériumi tisztség- viselők, szakértők vesznek részt a munkában. Előzetes közlések szerint a két miniszter pénteken és szombaton összesen négy megbeszélést tart egymással. Sevardnadze szovjet külügyminisztert fogadják a repülőté­ren (Telefoto AP—MTI—KS) Mihail Gorbacsov Sztavropolban A szovjet társadalom mozgásba lendült Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára csütörtökön a krasznodari határterület pártaktívája előtt mondott beszéde után Sztavropolba utazott. Itt több helyen spontán beszélgetéseket foly­tatott a város lakosaival. Ki­jelentette: „A szovjet társa­dalom egésze mozgásba len­dült. Politikánk alapja az ország helyzetének valós ér­tékelése.”. A belső gondokról szólva kifejtette, hogy a problémák megoldása halaszthatatlan: a lakáshelyzetről, az élelmi­szerellátásról, az egészség­ügyről, az oktatásról és a demokrácia ügyéről van szó. „Arra van szükség, hogy né­pünk gazdának érezze ma­gát. Ha pedig ez így lesz, mindent meg fog tenni azért, hogy otthonát díszítse, kor­szerűsítse.” — mondotta Mi­hail Gorbacsov. A 70-es és a 80-as évek fordulóján bekövetkezett le­lassulással kapcsolatban megjegyezte, hogy „elvesz­tettük a lendületet, voltak akik hozzászoktak a tehetet­lenséghez, a közömbösséghez és a fegyelmezetlenséghez. Volt, akinek kedvére volt a rend és a fegyelem hiánya.” „Mindenünk megvan ah­hoz, hogy a negatív jelensé­geket leküzdhessük. Népünk és pártunk számottevő ta­pasztalatokat szerzett a vi­lág első új típusú társadal­mának építésében. Tudomá­nyos és egyéb erőforrásaink hatalmasak. Mindenünk megvan ahhoz, hogy mássá tegyük országunkat. Képe­seik vagyunk előre indulni, képesek vagyunk dinamiku­san mozgásiba lendülni min­den téren” — hangsúlyozta Sztavropol utcáin az SZKP KB főtitkára és széles körű demokráciát sürgetett. „De­mokráciára van szükség a munkásság, a parasztság és az értelmiség körében fel­gyülemlett szellemi potenci­ál mozgósításához, hogy ki­aknázhassuk mindazt, amink van. Ehhez a gazdaság, a ta­nácsok, a párt- és társadal­mi szervezetek munkájának másféle megközelítésére van szükség, arra, hogy az em­berek valóban betölthessék a gazda szerepét” — hangsú­lyozta az SZKP KB főtitká­ra.

Next

/
Thumbnails
Contents