Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-20 / 222. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIf. évfolyam, 222. szám Ára: 2,20 Ft 1986. sieptember 20., szombat Műhelytitkok íratlan szabály: az újság­csináló ne azzal traktálja olvasóját, hogy miképpen dolgozik. Nem a hírlapíró személye és módszere a fon­tos, hanem a téma, amiről ír. Nos, ezt az íratlan sza­bályt készülök áthágni né­hány másik — részben írott — törvény kedvéért. Az újság, az újságíró kö­telessége is, hogy pontos, tárgyszerű képet adjon gaz­daságunk helyzetéről. Tetéző- dik mindez még azzal a szakmai kötelességgel, hogy ne csupán pontos, hanem ér­dekes is legyen az az írás. Ezzel szemben — hiába is tagadnánk — olvasható lap­jainkban (a miénkben is néhány porszáraz, irodasza- gú, aktaízű beszámoló, amely a jobbik esetben pontos ugyan, de elolvasni nem kel­lemes, meglehet: nem is ér­demes. Még azt sem taga­dom: előfordul, hogy az ilyen lapos írásért egyes- egyedül az újságíró okolan­dó. De legalább ugyanannyi­szor megesik, hogy nem raj­ta múlik a sikertelenség. Íme, egy példa! Régóta fi­gyeltem néhány ember mun­káját, messziről úgy tetszett, érdekes, amit csinálnak. De ajtajukon bekopogva komor elutasításra leltem. Belső utasítás, hogy csak a főnök nyilatkozhat, akinek egy másik városban van az iro­dája. De föl lehet hívni te­lefonon s ő majd mindent elmond. Felködlött előttem a fekete készüléken keresztül megszülető „életszagú” írás előképe, és inkább letettem a dologról. Azért idézem ezt az esetet kissé homályosan, mert sajnos mind több ilyen belső utasítással nézek far­kasszemet. A jelenség álta­lános, miért épp egy céget pécézzek ki? Azt is tudom: egy üzem­ben az idegen nem „lófrál­hat”. beszélgethet csak úgy, mert zavarhatja a munkát, balesetveszélyt okozhat... De ismerem az ilyen belső utasítások természetét: több­nyire nem a balesetvédelmi előírások miatt és nem is a munkaidőalap védelmében születnek. Hanem miért? Nem sorolom. Egy ellenpél­dával próbálom megadni a választ. Egy gyárban érdekességek­re „vadásztam”. Kutyaszorí­tóban vannak, szanálási el­járás volt. (Ez is hozzá tar­tozik a mai gazdasághoz.) Az igazgató épp nem ért rá. De néhány perc alatt meg­szervezte, hogy egy középve­zető az üzembe kísérjen. Ott pedig kalauzom tapintatosan félrehúzódott, amikor — so­kakkal — beszélgettem. Ki­derült az is, hogy nincs bel­ső utasítás, amitől az embe­rek szájzárat kapnak. A gon­dok ugyanis nem akkor szűnnek meg, ha hétpecsétes titokként őrzik őket. Kötelességünk, hogy pon­tos és érdekes képet adjunk a gazdaságról, annak kisebb „sejtjeiről” is. De nem min­dig sikerül, s nem mindig az újságcsináló gondatlansá­ga miatt. Ezért rúgtam föl az íratlan szabályt, s írtam néhány műhelytitokról. S hadd érintsek végül egy írott törvényt, amely nemrég szü­letett a sajtóról. Többek közt azt is írja: a tájékoztatás kötelesség. Mindenkiéi A törvényben foglalt elvek nem újkeletűek, de most rendszerezetten, paragrafu­sokba szedetten, „államilag hitelesítve” közrebocsáttattak. Itt volna tehát az ideje, hogy átírják a törvénynek — és nemcsak a sajtótör­vénynek — ellentmondó bel­ső utasításokat is. Luthár Péter A vásár főterét a Nemzet­közi Vásárok Szövetségének emblémája és a BNV-n részt­vevő országok zászlói díszí­tik. Itt gyülekeztek a meg­nyitóünnepség vendégei: Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Sarlós István, az Or­szággyűlés elnöke, a Politi­kai Bizottság tagjai, Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, jelen voltak a Budapesten akkreditált dip­lomáciai képviseletek veze­tői és tagjai, valamint a ha­zai és külföldi kiállítók képviselői. A Himnusz elhangzása után Szépvölgyi Zoltán. a fővárosi tanács elnöke mon­dott beszédét. — A 84. Budapesti Nem­zetközi Vásárra olyan idő­pontban kerül sor, amikor a legfontosabb feladat ipari termelésünk szerkezetének korszerűsítése, termékeink minővségénék javítása, élet­színvonal-politikánk vívmá­nyainak megőrzése, hogy to­vábbra is biztosítsuk a ki­Szépvölgyi Zoltán a nemzeti színű szalag átvágására készül (Hauer Lajos felvétele—telefoto—KS) Hazánkkal együtt 35 Ország kiállítóinak rész- ki szakember foglalta el helyét a tárgyalószo- vételével péntek délelőtt 10 órakor ünnepélye- bákban és a kiállított árucikkek mellett, ők sen megnyílt p 84. Budapesti Nemzetközi Vá- váltották fel a vásárt előkészítő szerelőket, sár, a fogyasztási cikkek szakvására. Üzleti tár- díszítőket, berendezőket, akiknek utolsó cso- gyalásokra, a látogatók tájékoztatására felké- portja alig néhány órával a nyitás előtt fejezte szült több.ezer vállalati, gazdasági és műsza- be munkáját. 35 ország kiállítóinak részvételével Megnyílt az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár Lázár György fogadta az indiai vezérkari főnököt Lázár György pénteken fogadta az indiai vezérkari főnököt Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Krish- naswami Sundarji vezérezre­dest, az Indiai Szárazföldi Erők vezérkari főnökét. A megbeszélésen jelen volt Pacsek József altábornagy, a Magyar Néphadsereg ve­zérkari főnöke, miniszterhe­lyettes. (MTI) A balatoni közlekedés közügy 011 rr I >1 H . ni Sürgős a kikotok rekonstrukciója Négysávos lesz a 67-es út a Balatonig — Vasútvillamosítás egyensúlyozott belföldi ellá­tást, s eleget tegyünk kül­földi kötelezettségeinknek is — mondotta bevezetőben. — Az őszi BNV bizonyítéka an­nak a szándékunknak, hogy az egyenjogúság, a kölcsönös érdekek és előnyök alapján külföldi partnereinkkel a jö­vőben bővíteni, szélesíteni kívánjuk gazdasági, kereske­delmi kapcsolatainkat. A ki­állítás látogatói az elkövet­kező tíz nap alatt is meggyő­ződhetnék arról, -hogy politi­kánk változatlan, hogy meg­bízható partnerek vagyunk, s kapcsolataink bővítésére vonatkozóan minden jó kez­deményezést örömmel foga­dunk és támogatunk. A fővárosi tanács elnöke ezután arról szólt, hogy a fogyasztási cikkek nemzetkö­zi vásárát az előző évekhez hasonlóan most is élénk ha­zai és külföldi érdeklődés kíséri. A több mint 70 ezer négyzetméternyi területen 35 ország gyártói és kereskedői, összesen mintegy 1300 kiállí­tó mutatja be áruválaszté­kát. A régi kiállítók mel­lett itt üdvözölhetjük Egyip­tom és Indonézia kiállítóit, akik először vesznék részt őszi nemzetközi vásárunkon. Hosszabb szünet után jelent­kezik ismét — minden bi­zonnyal nagy érdeklődésre számot tartó termékeivel — a Kínai Népköztársaság, Ciprus, Svédország és Zim­babwe. Első számú kereske­delmi partnerünk, a Szovjet­unió most is nagy figyelmet fordít áruválasztéka bemuta­tására. — Minden eddiginél gaz­dagabb bemutatóval jelent­kezik a Nemzetközi Keres­kedelemtechnikai és Ven­déglátóipari Kiállítás, amely figvelemre méltó tájékozta­tást nyújt a szakembereknek és a nagyközönségnek egy­aránt. A Nemzetközi Kör­nyezetvédelmi Kiállítás a föld, a levegő, a víz és a táj védelmével kapcsolatban a legutóbbi években elért eredményekről mutat átfagó és reális képet. Végezetül Szépvölgyi Zol­tán azt kívánta a hazai és A MÁV 1986-ban 117 millió tonna áru elfuvarozását tervezi. A Rákosrendező Körzeti Uzemfőnökség Angyalföldi pálya­udvaráról az év első felében csaknem 40 ezer tonna árut indítottak útnak, az érkező árumennyiség pedig meghaladta a 180 ezer tonnát. Az őszi szállítási csúcsforgalomban első­sorban az exportszállítmányok növekedésére számítanak külföldi kiállítóknak, hogy alakítsanak ki élénk és gyü­mölcsöző, mindkét fél szá­mára haszonnal kecsegtető üzleti kapcsolatokat, a fá­rasztó szakmai munka után pedig érezzék jól magukat vendégszerető fővárosunk­ban. Ezu'tán ünnepélyesen megnyitotta az 1986. évi őszi Budapesti Nemzetközi Vá­sárt. A megnyitót követően a vendégek körsétát tettek a vásárban. A közúti, a vasúti és a vízi közlekedés szakembe­reinek részvételével rende­zett tanácskozást tegnap Ba- latonszéplakon a Közlekedés- tudományi Egyesület. Az eszmecserén a Balaton kör­nyéki eredményekről és te­endőkről volt szó. Dr. Zahumenszky József, az egyesület -főtitkára nyitot­ta meg a rendezvényt, majd Urbán Lajos közlekedési miniszter beszédében Szé­chenyi Istvánra emlékezett, aki a magyar közlekedés fej­lesztésének megindítója volt, s akinek a balatoni hajózás megteremtését is köszönhet­jük. A miniszter megemlé­kezett Kossuth Lajosról is, aki szintén a közlekedésügy fejlesztésének szószólója volt. A reformkor két egymással sokat vitázó nagy alakja e téren egyetértett: mindket­ten tudták, hogy a vízi és a szárazföldi utak fejlődése el­engedhetetlen ahhoz, hogy az ország haladjon. (Folytatás a 3. oldalon.) Szaporítógazdaságok felelőssége Sajtótájékoztató a Évente kétszer — a tava­szi, illetve őszi vetéseket megelőzően — sajtótájékoz­tatót tartanak Baranya, So­mogy és Tolna megye vár­ható ellátásáról a Vetőmag­termeltető és Értékesítő Vál­lalat dél-dunántúli területi központjának vezetői Dom­bóváron. A tegnapi össze­jövetel is ezt a célt szolgál­ta. Ezúttal különösen elő­térbe került a gabonater­mesztés biológiai alapját je­lentő vetőmag minősége, s a szaporítógazdaságok növek­vő felelőssége. A résztvevőket Reizinger József termelési igazgató- helyettes tájékoztatta a vetőmagtermesztés idei ta­pasztalatairól, az őszi igé­nyekről és azok teljesítésé­ről. Minthogy az őszi kalá­szosok vetőmagfeLújítását szolgáló szaporítóterületek az idén az utóbbi évek leg­jobb eredményét adták — csak az Mv 13-as búza fajta­tisztaságával voltak gondok és az őszi árpánál okozott kiesést a megdőlés —; ma­gas biológiai értékű magvak választékát kínálhatták a gazdaságoknak az őszi veté­sekhez. A somogyiak 9512 tonna búzát, 2181 tonna őszi árpát vetőmagellátásról és 334 tonna rozsot rendel­tek, s ezt a mennyiséget meg is kapják. Megyénk mező- gazdasági nagyüzemei ezút­tal az elmúlt négy év átla­gának csak 87 százalékát igé­nyelték, búza vetőmagból, s ami a fajtákat illeti, a sort a Baranjka vezeti, majd a Zagrebcsanka és az MV 10- es következik. A három me­gyében tavaly is ez volt a sorrend, ám a két jugoszláv fajta részaránya alaposan le­csökkent, Tolnában például a harmadik helyre került a Baranjka, s Baranyából sem ebből kérik most a legtöbb magot. Egyes fajták fölött eljárt az idő, szaporításukat meg­szüntetik. Hogy a kínálati skála mégsem szűkül, annak az az oka. hogy új fajták, illetve fajtajelöltek „jelen­tek meg a színen”. Egyre in­kább tapasztalható a magyar nemesítésű fajták térnyeré­se; ezek aránya az 1980. évi 42 százalékról mostanáig 59 százalék fölé emelkedett, s nem megalapozatlan a 80 százalék célul tűzése sem. Az őszi búza vetőmag fémzáro­lási befejeződött, s a szál­lítmányoknak mintegy 80 százaléka már a felhaszná­lás helyén van. Az őszi árpa vetőmagjából a somogyi gazdaságok az idén 12 százalékkal kevesebbet kértek, mint tavaly, s a há­rom megyében együttvéve 623 tonnával csökkent a megrendelés. Itt a kompolti korai a legnépszerűbb, jólle­het részaránya visszaesett. Eokozott igényt támaszta­nak a vetőmagszaporítással foglalkozó gazdaságokkal szemben, s ez a somogyi té- eszekre is vonatkozik. A cél az, hogy egy-két éven belül valamennyi ilyen üzem a piaci igényeket minden te­kintetben kielégítő, garantál­tan fajtiszta, első osztályú vetőmagot adjon. További igény, hogy a technológiai fejlesztés eredményeként csávázott vetőmagot adjanak át a felhasználóknak a sza­porítógazdaságok. Különösen fontos ebben az időszakban a saját termés­ből visszatartott őszi vető­magvak megvizsgáltatása. A három megye közül a so­mogyiak példát mutatnak a küldött minták magas szá­mával, ugyanis az eddig el­lenőrzött tételek nem árul­kodnak egyértelműen jó mi­nőségről ...

Next

/
Thumbnails
Contents