Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-13 / 190. szám

4 Somogyi Néplap w 1986. augusztus 13., szerda------------------------ —T---­T öbb tej a gazdaságokból Gyakorlatiasabb együttműködés kellene Somogy nyolc állami gaz­daságának és két mezőgaz­dasági kombinátjának veze­tői találkoztak tegnap dél­előtt a Bárdibükki Állami Gazdaságiban az Állami Gazdaságok Országos Egye­sülésének meghívására, hogy tájékoztatót hallgathassanak meg mezőgazdaságunk je­lenlegi helyzetéről, számot adhassanak félévi eredmé­nyeikről, s mert már augusz­tus közepét írjuk, a várható év végi mérlegről is beszél­jenek. Ma már nem titok, hogy kedvezőtlen, volt ez az év is a mezőgazdaságban. Rosszul fizettek a gabonák, s ez bi­zony meghatározza az esz­tendő nyereségességét. A somogyi gazdaságokat Sze­rencsére nem egyformán súj­totta a szeszélyes időjárás, Nyugodtabbam várhatják december végét azök is, akik valamilyen egyéb foglalatos­ságot is magukénak mond­hatnak. Mint tegnap is el­hangzott, egyre nagyobb szükség van a megtermelt zöldség-, gyümölcsfélék na­gyobb feldolgozási fokára. Nem biztos, hogy jól jár az, aki közvetlenül a fáról adja el cseresznyéjét, meggyét. Külföldön mind nagyobb ke­reslet van a rostos ivólevek iránt. A Hét legutóbbi mű-1 sorában láthattük-hallhat- tulk, hogy itthon is jobban meg kellene tölteni a pulto­kat. Az ajánlat két somogyi gazdaságnak szól: a siófoki­nak és a boglárinak. A gyü­mölcstermesztés anomáliái szükségessé teszik azt is, hogy a termelők változtassa­nak kertjeiken. Bár a Nyír­ségben irtják az almafákat, a gazdasági megfontolások ar­ra késztetik egyebek között a bárdbüikki és a kutasi ál­lami gazdaságot, hogy sza­kosodjanak az almára és a szilvára. Csak ezekből ültes­senek csemetéket, s felhagy­janak a többi gyümölccsel. Az állattenyésztésen be­lül a legtöbb szó a szarvas­marha-tenyésztésről esett. Nem véletlenül. Mint alig fél évvel ezelőtt egy szakmai tanácskozáson is hallhattuk, egyre kevesebb tejet adnak a somogyi gazdaságok. Fő­képpen a termelőszövetke­zetek. Pedig, s ezt a Bárdi- bükki Állami Gazdaság is igazolja, még a jelenlegi kö­rülmények között is érdemes foglalkozni a tejtermeléssel, ök például a mostani hat­százas állományúikat a terv­időszakban nyolcszáz-nyolc- százötven darabra növelik. Korszerűsítik a régi telepe­ket csakúgy, mint több vál­lalkozó. Az ellátást nemcsak meny- nyiségben, hanem választék­ban is bővítik a gazdaságok húsfeldolgozói. Érdemes fej­leszteniük, hiszen a kereslet egyre jobban nő — mondot­ták 3 szakemberek. Az vi­szont már csak a folyosói beszélgetéseken hangzott el, jó lenne, ha a gazdaságok kapcsolata nemcsak a sze­mélyes jó-viszonyra terjedne ki, hanem a mostaninál is több konkrét gazdasági együttműködést hozna létre. N. J. Lángolt a fenyves HŐSÉG, FÜST, IZZADSÁGCSEPPEK Bútortól bútorig Fél hait előtt öt perccel szólalt meg a kaposvári tűz­oltóság hírközpontjának te­lefonija: kissé szokatlan mó­don a rendőrség ügyeletese jelezte, hogy Igái határában, a Somogyszil felé vezető úton kigyulladt a fenyves. Kovács László főhadnagy, a szolgálat parancsnoka nem gondolkodott sokáig. Kettes fokozatú riasztást rendelt el, vagyis mindhárom gép­jármű-fecskendőjüket útnak indította. Nagy volt a koc­kázat. Ha egyszer a fenyves lángra ikap ... Július elseje óta létezik a megyei parancsnokság ideig­lenes tfizojtásvezetői cso­portja., melynek mostani ügyeletesével, Bognár György hadnaggyal igyekszünk a helyszínre. Az átalakított La­da Combi rádióján keresztül szinte minden mozzanatról értesülünk. Másf él hektár te­rületen ég a fenyves! Ügy nyolc-tízéves telepítés lehet.. Bognár hadnagy a homlokát .törli. — Ez ma már a harma­dik. Előlbb Damányban vol­tunk, majd Somogyudvarhe- helyen... És most meg ez. De hát ez a dolgunk. Még füstöl a fenyves, ami­kor megállunk a villogó lámpájú gépjánműfécsken- dők mellett. Bene Szilveszter őrnagy, a városi parancsnok mutatja a fák között meg­húzódó egykori szeméttelep füstölgő maradékát. Kovács László szerint innen indul­hatott a tűz. Szerencsére időben érkeztek, így az igáid öntkéntesekkel együtt körül­határolhatták a lángokat. Jön a termelőszövetkezet fiatal erdésze, Gutpintér László. Azt mondja, nyolc­vanezer forint lehet a kár. Itt már mindent ki kell vágni. Az égett törzsű fák­kal már nem lehet mit kez­deni. Itt-ott újra felcsapnak a lángok. Kevés a víz. Újra és újra be kell térni Igaliba, hogy feltölthessék a tartá­lyokat. Az igáid önkéntesek némelyike fürdőnadrágtoan serénykedik. Jöttek, ahogy tudtak. Meséld Hajnal Miklós rendőr törzsőrmester, hogy éppen az udvarukon állt; amikor fékezett egy ismeret­len gépkocsi vezetője. Csak beszólt, hogy ég az erdő, s már ment is tovább, ö rá­dión értesítette Kaposvárt. Megnyugszik az erdő. A pernyében, a fekete lepelen izzadságcseppdket törölgető tűzoltóik gombolják a nehéz köpenyeket, kabátokat. A tűzoltásvezetőd csoport is visszaindul. A hőség, a szárazság most az ellenfél — mondja Bog­nár hadnagy. — Ki tudja, miikor és miért kell újra. út­ra kelnünk... Nagy Jenő Egy család bútort szeretett volna vásárolni. Körülnéz­tek a kaposvári Domus Áru­házban, benéztek a Lakbe­rendező Ipari Szövetkezet Széahenyi téri boltjába is, de nem találtak kedvükre va­lót. Végűit elutaztak Nagy­kanizsára. Mint mondják, nem hiiába. Tudtak válogat­ni és vásárolni is. Nem ők aiz ©gyedüliek, akik bútorért Kanizsán „kötöttek ki”. Mit szól mindehhez Kovács Fe- rencné, a kaposvári Domus Áruház igazgatóhelyettese. — Az megy al bútorért Kanizsára, aki jugoszláv ele­mes bútort akar vásárolni, vagy van pénze drágább be­rendezésre — mondta Ko­vács Ferencné. — Az utazás másik oka, hogy aki máshol vásárol!, mást talál. Jönnek hozizánk is bútorért Pécsről és Nagykanizsáról is.. A ka­nizsai Damusnak annyi elő­nye van velünk szemben, hogy ott van a nagykeres­kedelmi raktár. Könnyen tudnak szállítani. A bolt alaptsrülete kisebb a kapos­váriénál és szerintem kisebb az ótüjiy választók is. — Véleménye szerint ki­elégítő a kaposvári bolt kí­nálata? — Szekrénysorból és kár­pitozott garnitúrából van bő­ven. A Garzon és a Barba elemes bútorokat még hir­detjük is. Újdonság a Szé­kesfehérvári Bútorgyár és egy jugoszláv vállalat közös terméke, a Vanadin szek­rénysor. Ezt OTP-részletre is adják. Hiányzik viszont az olcsó, kárpitozott garnitúra, és 20 ezer forint alatt szek­rénysort sem tudok ajánlani. A kárpitozott sarokgarnitú­rák ára 18 és 61 ezer forint között van. Sok gondunk volt a Kolumbia elemes szek- rénysörraűi. Nem egyezett az egyes szekrények pác oilása. Az egyik sötét volt, a másik világos. A végén a gyár ki­cserélte az. elemeket. Ezt- most nem tartunk. A minő­ségi (reklamáció kevés, de na­gyon sok bútor megsérül1 a szállításnál. Ha minden da­rabot- egyenként megnéznénk, nagy részüket vissza lehetne minősíteni. A vevő ritkán szól ezért, ment nem tudja a hibát megállapítani vagy csak későn veszi észre. KEVÉS A VEVŐ — HIÁNYCIKK A KATALÓGUS szórólap. Ezt rögtön el is hordják a vevők. — Milyen bútorokra hívná fel a fi gyeimet? — A Koiloniál évek óta na­gyon keresett. Most folyama­tos az ellátás ebből. A leg­keresettebbek a Zala búto­rok. Ezék még sohasem ke­rülitek az árengedményes bú­torok közé. Szép, de kissé drága a Lord nevű elemes konyhabútor. Ezt a Tisza Bú­torgyár szintén egy jugoszláv gyárral közösen kínálja. Most, az iskolakezdés előtt íróasztaliból, tanulóasztalból is van választékunk. Gyer­mekágy éveken keresztül csak előjegyzéssel volt kap­ható. Most van bőven ebből ds. — Elégedettek a forgalom­mal? — Kevés a vásárlónk. Az egyik nap 800—900 ezer fo­rintos forgalmat bonyolítunk le, a másik nap ennek csak a félét. Bútoráruház létünk­re a hűtőládák, hűtőszekré­nyek és a színes televíziók eladása jelenti bevételünk te­kintélyes résziét. 10. — Ez is egy álláspont — mélázott el Bakos Áron. Megállt, szembefordult a kő- kőművessel. — Árulja el: szeret kettyinteni? A kőműves nem hitt a fü­lének. — Mit akar maga?! — hördült fel. — Szeret, vagy nem sze­ret? — Mi köze hozzá?! — Semmi, csak rá akarom vezetni valamire. Nos, nyi­latkozzék ! — Szeretek, na! Vagyis'hát szeretnék... — Helyes. Tegyük fel, -hogy lehetősége adódik három át­lagos külsejű nővel együtt lenni, vagy csak eggyel, egy csodaszéppel: melyiket vá­lasztja? A kőművesen látszott, hogy erősen töri a fejét. — Nem tudom — mondta végül. — Gondolkodjék! — Ezt akkor se tudom megmondani. — Miért ne tudná? — Hát csak azért, maga tökfilkó, mert énnekem még nem volt csodaszép nőm egy se! — tört ki a kőműves. —■ Átlagos külsejű is csupán el­vétve ... Szótlanul léptek tovább. Ahogy közeledtek a vízpart­hoz. a fű egyre zöldebb lett, s a kertek mélyén hosszúra nőtt sást zizegtetett a szellő. Bakos áron egy rozsdás hu­zallal körbekerített térségre mutatott. — Megérkeztünk. A kőműves nyújtotta a nylakát, de a teliket a sás csaknem teljesen benőtte, így egyebet nem láthatott. Ba­kos Áron, gyors mozdulattal átbújt a drót alatt, majd in­tett a kőműv,esnék, hogy kö­vesse, aki hosszas habozás után négykézlábra ereszke­dett, és szuszogva bemá­szott. A sás között keskeny, kita­posott ösvény vezetett a -telek belseje felé; az éles szegé­ly űJevelék karcolták a kéz- fejev- közepén hatszemélyes katonai sátor állt, odébb gu­lyásleves rotyogott 'kondér- ban, mellette egy asszony guggolt, s a szabadtüzet táp- látta. Amikor észrevette a két férfit, felegyenesedett és elmosolyodott, kivillant erős, egészséges fogazata. Bakos Áron széles mozdu­lattá a csodálkozó kőműves­re mutatott: — Mese mama, engedje meg, hogy bemutassam az ország egyik legjobb építé­szét. A szakma kiváló mes­tere, miegymás... — Üdvözlöm, építész úr — mondta határozottan az asszony, s nyújtotta a kezét. Leánynevet mondott, amiből a kőműves csak az utónevet — Edit — jegyezte meg. — Szóval maga ilyen elsőrani- gú szakember? — Hát ugye... — hüm- mögte a kőműves —, az em­ber ha egyszer megtanulta a dolgát. — Rendben van. Egyelőre heveredjen le a tűz mellé, nemsokára kész a gulyás, amellett kellemesebb lesz tárgyalni. — Látván a kő­műves vívódását, az asszony megkérdezte: — Akar egy kispárnát a segge alá? A kőműves a fejét rázta: dehogyis kel-1 neki párna, hozzá van szokva a nomád élethez, ámbár, ha teheti, keres egy darab téglát, és arra üli, mégse legyen egy- szinten a hátsó fele az anya­földdel. Az asszony lesiimí- totta rövid, fiúsra nyírt ha­ját, s utasította Bakos Áront, hogy rögvest keressen egy téglát a vendégnek. A kő­műves elégedetten pislogott: ez a derék asszony máris szolgálatába állította a mi­hasznát, aki -most kelletlenül kullog ülőke után ... Bakos Áron kisvártatva visszatért, ölében egy ter­méskővel. — Ezt találtam a közelben — fújtatta, és a. tűz mellé görgette. Kajánul vigyorgott. A kőműves bizalmatlanul méregette a szúrós, hegyes élű követ. (Folytatjuk.) — Az emberek szeretnék már a vásárlás előtt laká­sukban elképzelni a bútoro­kat. Közkézen forognak kü­lönféle nyugati bútorkataló­gusok. Tudják-e ilyen módon segíteni a vásárlást? — Egy 1979-és katalógu­sunk van, de az egész or­szágban mindössze ez ta­lálható. Ami van, az néhány A tágas áruháziban igen kevés a vevő, a nézelődő. Ta­lán éppen Kanizsán yannak. A választék megítélése ízlés dolga. Mindenesetre a vevők távolmaradása elgondolkod­tató. Lehet, hogy valóban a kínáltat szűkös, talán az árak magasak, lehat, hogy a kettő együtt okozza a pangást. Lehőcz Rudolf----.----------------------------------------------------------------------------------------­N égy hónap alatt szakmunkás lehet ÁCS ÉS KŐMŰVES SZAKMÁKBAN, na a Somogy Megyei Állami Építőipari Vállalathoz jön dolgozni. Feltételek: 8 ált. iskolai végzettség, 20. év betöltése, 4 év gyakorlati idő, orvosi alkalmasság. A képzés idején a szakmának megfelelő átlagkerese­tet, vidékieknek szállást biztosítunk. A szakmunkásvizsga eredményes letétele után szak­munkásbér-besorolás, ahol teljesítménytől függően ha­vi 7—9 ezer Ft kereset érhető el. Jelentkezés a SAÉV munkaügyi osztályán szakmunkásképzés megjelöléssel. (83200) Lakótársak

Next

/
Thumbnails
Contents