Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-06 / 184. szám
1986. augusztus 6., szerda Somogyi Néplap 3 Tekintély és tekintélyelv A negyverwalaihóny éveseik nemzedékéhez tartozom, ahhoz a nemzedékhez, amelyet némiképp lekezelően, de valószínűleg találóan beat-nemzedék- nek szoktak nevezni. Arról a nemzedékről van szó, mely különböző történelmi és politikai okoknál fogva — egy-két kivételtől eltekintve — nem érvényesült. .látvgpyosan, nem került vezető posztokra, inkább valahol a középszinten és középmezőnyben kereste-keresi boldogulását, döntési szituációktól viszonylag távol, s így korlátozott felelősséggel. Minket gyermekkorunkban a tekintélyek tiszteletére neveltek, s ha netán úgynevezett kettős nevelést kaptunk, otthon és az iskolában, némiképp eltérő tartalommal, akkor is: kettős tekintélyűi szteletb en nőttünk fel, persze más-más értékrend szerint. Tény az is, hogy közülünk sos.an cinikus felnőtekké váltak, de azért azt hiszem, maradtunk elegen, akik őrzüink valamit a hőskultuszból, a kiemelkedő teljesítmények csodálatából. Mindezt azért bocsátottam előre, mert feltűnt nekem a mai tizenévesek szinte tökéletesen ellenkező előjelű irányultsága: a tekintélyek lebecsülése vagy netán semmibevétele. Tudom, hogy ebben va- laimiképpén benne van a * mi — idézőjelben vett — „munkánk" is: mi sokan szenvedtünk hazug, ránk kényszierített tekintélyektől, mi a demokrácia hívei vagyunk, feltétlen hívei, akik nem rezzenünk össze, ha letegeznek, bírálnak, kérdőre vonnak bennünket. Csak hát az a baj, hogy tekintélyek, igazi, valódi tekintélyek vannak, lennének, kellene, hogy legyenek. S a szabadabb szellemű nevelésnek, az unos-uwtalandg emlegetett, egyre szélesedő demokratizmusnak nem feltétlenül abban kell kiteljesednie, hogy lerombolj uk a tekintélyeket. A tekintélyelvet- talén igen, azt lehet, de nem a tekintélyeket. Mert. hát mi is a tekintély? Az Értelmező Szótár szerint valakinek vagy va- .lamimek az a helyzete vagy jellege, hogy tisztelik és szeretik. És miért teszik ezt? Mert az illető tekintélyes ember már százszor bebizonyította, hogy igaza van, hogy általában helyesen dönt, véleményez vagy tanácsol. Persze könnyen lehet, hogy a tekintélyes ember százegyedszer téved, csal, elbukik, de az előlegezett bizalom a tekintélynek éppúgy jár, mint a banktisztviselőnek, hogy nem fog. sikkasztani, vagy a tűzoltónak, hogy nem fog gyújtogatni. Ezért védem hát a tekintélytisztelet féli g-meddig már úgyis lerombolt bástyáit. Az életkor, a tapasztalat, a szakértelem tekintélyét. Egy társadalom jó működése függ ettől, többek között, s még inkább jó közérzete. Hiszen aki tekintélyt vívott ki, az joggal reméli, hogy tisztelik és követik példáját, s nem feltétlenül a demokrácia jele. ha a tanuló kétségbevonja tanára tudományát, a segédmunkás a főmérnök szakértelmét, a magánember a köztisztviselő tisztességét. Az ostobaság, irigység, cinizmus ugyanis tényleg nem ismer semmilyen tekintélyt. Szentmihályi Szabó Péter Jól sikerűit viták ______________________ E lőadásra készültek a hallgatók Eredményes volt a XIII. pártkongresszus anyagának feldolgozása a Somogy Megyei Tejipari Vállalatnál. Az ötvenkét tagú pártszervezet vezetősége két tanfolyamot szervezett az előző oktatási évben-, egyet a kaposvári központban, egyet pedig a kaposvári tejüzemben, A negyven hallgató közül harminchaton elvégezték a tanfolyamot. — A hallgatók kilencven százaléka párttag volt, a többi párton kívüli. Elsősorban a kulcspozíciókban lévő vezetők vették részt a foglalkozásokon — mondta Dé-' vainé Seres Erzsébet párttitkár. , A vezetőség nagy figyelmet fordított a szervezésre. A központban a jól tájékozott, közéleti tapasztalatokkal bíró igazgatót,' a tejüzemben pedig a szakosítót végzett, s évek óta eredményesen tevékenykedő propagandistájukat, az üzemigazgatót kérték föl a tanfolyam vezetésére. — Megfelelő volt-e a propagandisták városi és helyi fölkészítése? — Nem kezdő propagandistákról van szó, így elsősorban a témákat megelőző előadásokon voltak ott, amelyeket a pártbizottság szerAz első magyar—japán vegyes vállalat, a PoliFoam Műanyagfeldolgozó Kft. alig egy hónapja kezdte meg a termelést, s máris több mint harminc hazai vállalatnak szállított újszerű alapanyagából, polietilén habból készült termékeiből. Kedvező szigetelő tulajdonságai alapján az egyik fő felhasználási területének az építőipar ígérkezik, amelynek máris többféle terméket adtak el. Vásároltak a habosított műanyag lemezek alumíníumfóliával borított változatából is, amelyet a vezeti az Oktatási Igazgatóságon. Propagandistáink úgy vélekedtek, hogy segítette őket az anyag feldolgozásában, elsősorban az időszerű események magyarázásával. — Elegendő helyi információt kaptak-e a két tanfolyam hallgatói? — A pártvezetőség ülésén értékeltük az oktatás tapasztalatait, s erre meghívtuk a propagandistákat is, kérve, hogy ők szintén mondják el véleményüket. Jónak tartották a hallgatók megjelenését, aktivitását és vitakész- ségét, Elismerést váltott ki a kongresszusi anyag feldolgozásának ez a formája a párttagok körében. Szerintük ennél jobb megoldást nem is lehetett volna elképzelni. A vezetőség is úgy találta: most minden párttag érdemben foglalkozott az anyaggal. A taggyűléseken ezt nem lehetett volna megtenni. Az oktatás kihat ,a határozatok végrehajtására is. Mi arra számítottunk, hogy a megszokottnál több párttag „beiskolázása” miatt majd ellenvetéseket hallunk. Erről szó sem volt, sőt inkább örültek neki, pedig mindenki elolvasta, látta a tévében, hallotta a rádióban a kongresszusi tudósításokat. Itt azonban mód volt a véleménynyilvánításra. beépített tetőterek, hétvégi házak és állattartó télepek épületeinek. hőszigeteléséhez ajánlanak. A műanyagból kemping- ■ matracokat is -készítenek, amelyekből az elmúlt . két hétben már csaknem tízezer talált vevőre. Különösen- a hátizsákos turizmust kedvelő fiatalok örültek meg a néhány áruházban és sport- boltban már kapható új matracnak, mert súlya mindössze 35 dekagramm, s ösz- szecsavairva kevés helyet foglal el. — Mennyire érezhető a hétköznapokon az oktatás hatása ? A párttitkár, mint a köz- gazdasági osztály vezetője először a vállalat jó gazdasági eredményeit említette, majd így folytatta: — Meggyőződésünk, hogy érezhető a foglalkozások kisugárzása, mi ugyanis mindent .. lefordítottunk a saját nyelvünkre. Egy-egy témát tárgyalva a hallgatók mindig eljutottak a vállalat, az üzem problémáihoz. így mérlegre került, mit kell tenni a jobb munkaszerve-' zés, a munkafegyelem erősítése érdekében. Minden esetben a népgazdaság helyzetéből indultunk ki, végül- azonban kikötöttünk a saját házunk táján. — Előfordult-e, hogy egy- egy kérdésre a propagandista később tudott válaszolni? — Ilyen is volt, hiszen a mi oktatási naptárunk nem egyezett minden esetben, a fölkészítéssel. Elsősorban a tejüzem tanfolyamán fordult elő, hogy egy-egy kérdésre később kaptak választ a hallgatók. A két tanfolyam módszere eltérő volt. A központban rövid vitaindító* mondott az igazgató, majd kérdések következtek, s kikere- kedett a vita. A tejüzemben egy-egy hallgató készült fel vitaindítóra, a vitát azonban már a propagandista vezette. A pártszervezetben megkezdték a felkészülést a következő oktatási évre. A gazdaságpolitikánk gyakorlati kérdései tanfolyam indul mindkét helyen, szintén húsz-húsz hallgatóval. Most azonban több lesz a párton kívüli hallgató. A központban az igazgató helyett a főmérnök lesz a propagandista. — Szeretnénk előbbre lépni a szemléltetésben is — jegyezte meg Dévaiiné Seres Erzsébet. — A vezetőség javasolta, hogy , esetleg hozassunk a témához tartozó filmeket, így .tegyük érdekesebbé az anyagot. Lajos Géza Műanyag japán technológiával HIROSIMA a fokozott biztonságot. Ennek tudatosan pusztító változata: az atomfegyver, azonban sem a környezetnek, sem az embernek nem barátja. Igaz, a nyugati politikusok beszédeikben, érvelésükben összekapcsolják a biztonság és az atomfegyver fogalmát mondván, ennek az eszköznek az elret- tendő ereje tette lehetővé, hogy Európa négy évtizede békében élhet, ez nyújt védelmet a másik oldallal szemben. Hibás logika, a fegyverkezés átláthatatlan, sötét alagútjába vezeti • a már amúgy is pusztító eszközökkel bőven ellátott Földünket. Ezt a logikát akarják megtörni, az irányt megváltoztatni ' a Szovjetunió és a többi szocialista ország néhány hónapja szinte záporozó javaslatai. Sok tervezet, az ember szinte kapkodja a fejét. Nem lenne jó (mondják) külön-külön elröprengeni fölöttük: mit is tehetnénk? Csakhogy az idő sürget, az emberiség, s vele a hadi- technika fordulóponthoz érkezett, a tempó rendkívül gyors, az új találmányok viharos sebességgel épülnek be a fegyverrendszerekbe, öt-, tíz-, tizenöt éves tervek készülnek. Ezért lenne sürgős és észszerű a megállapodás. Mindenekelőtt a jóakarat megnyilatkozásaként és a legveszélyesebb folyamat, az atomfegyverkezés megállítására a kísérletek megszüntetése. Moratórium, majd a teljes tilalom. Moszkva egy esztendővel ezelőtt jelentette ki, hogy Hirosima évfordulójától nem végez több ’ atomrobbantást. A határidőt ■ d Szovjetunió meghosszabbította, abban a reményben, hogy az amerikai fél is követni fogja a példát. Ha valami erre ösztönöz, úgy ez Hirosima - erhTatár Imre BARACK 70 HEKTÁRRÓL Eddig 50. vagon őszibarackot szedtek le a Bálátonboglári Mezőgazdasági Kombinát lengyeltóti kerületében a 70 hektáros ültetvényről. A sárga húsú gyümölcsöt július elsejétől folyamatosan szüretelik a helyi KISZ-tábor lakói. A termés egy része belföldi fogyasztásra megy, másik része pedig NDK és csehszlovák exportra. Szedés után a barackot korszerű gépsoron válogatják, majd a bogiári előhűtés után kerül a vagonokba. A csomagoló, illetve válogató gépsoron 40 asszony napi 40 tonna gyümölcsöt tud méret és érettség szerint osztályozni. A téli fagykárok után közepes termést ígér a szőlő. Két hét múlva kezdődik a szüret, majd folyamatosan október közepéig tart. A százhektáros dióültetvény termését szeptemberben kezdik „rázni”, majd feldolgozása után nagy része nyugati országokba megy. Lehet-e még újat mondani az első atombomba hatásáról, Hirosima tanulságairól negyvenegy év után? A szörnyű ■ károkat tudományosan, orvosilag, emberileg, politikailag tüzetesen felmérték már, a világ emlékezetében kitörölhetetlenül él az ott pusztultak sorsa, a harang minden évfordulón megkon- dul. De addig, amíg minden városra jut legalább egy (hadi raktárokban szunnyadó), hirosimányi töltet, addig nem az a kérdés: tudunk-e újat mondani, hanem az, hogy miért nem vonta le még mindig az emberiség a régi, tanulságból a kellő következtetéseket. Addig minden Hi- rosima-megemlékezés a jelennek és a jövőnek szól. Tudományos intézetek és hadügyminisztériumok íróasztalain számításokkal telt dossziék fekszenek, amelyek döbbenetes pontossággal mutatják, hogy egy-egy atomtöltet típus bizonyos jellegű célpontokra hullva milyen pusztítást okoz — tíz-, százezernyi, vagy milliós lélekszámmal mérve. E hideg számításoknak egy része la közvélemény előtt is ismert. Maga Hirosima az első példa, de létezik — későbbi produktumként — a paradicsomi déltengereken egy kis sziget, amely az amerikai kísérleti bombarobbantások következtében kétszázötvenezer évig lakhatatlan' lesz. A termelő energia nélkülözhetetlen, s amíg az emberiség más bő forrást nem talál, a civilizáció megőrzéséhez, a haladáshoz, a szükségleteit kielégítéséhez egyre több áramra lesz szükség. S ezt növekvő mértékben — jelen ismereteink szerint — az atomerőből lehet csak nyerni, hiszen ez a forrás a „ környezet (tüdőnk, bőrünk, egészségünk, a növényzet és az állatvilág) szempontjából a legbarátságosa&gjM Meg lehet hozzá tereiStm
