Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-30 / 204. szám
8 Somogyi Néplap 1986. augusztus 30., szombat IRODALOM, MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS Mit támogat a kulturális alap? Az utóbbi öt évben csaknem egymilliárd forinttal járult hozzá a Művelődési Minisztérium keretében működő Kulturális Alap az eszmeileg és művészileg értékes művek létrehozásához, terjesztéséhez, és a kiemelkedő művészeti események állaimi támogatáshoz mérten csekély, de külön támogatásként mégiscsak tetemes összeg háromnegyede a Filmfőigazgatóság a Kiadói Főigazgatóság, a minisztérium művészeti főosztályai által kezelt úgynevezett szakmai alapokon, negyede pedig a központi kulturális alapon át áramlott a művelődés szinte valamennyi területére. A kulturális járulék befizetését és támogatását illetően hagyományosan a színház-, a' zene- és a táncművészet vezet. A Játékszín működését például annak megalakulása óta a Kulturális Alap fedezi; évről évre milliókkal járult hozzá, hogy a Rockszínház fennmaradjon; s hogy például az Országos Filharmónia teljesíthesse kultúrpolitikai céljait. A híradói Hímekhez, valamint a Balázs Béla Stúdió alkotásaihoz jelentős arányban az Alap adtai az anyagi fedezetet, és támogatta — csupán az utóbbi egy-két évből hozva a példát — az Egy parasztcsalád története című dokumentumsorozatot, a Daliás idők és az Innováció című film előállítását. Anyagilag közreműködött a szovjet filmek fesztiválja, a munkásfilmnapók, a játék- filmszemlék, s például az egri nyári egyetem programjainak megszervezésében, a megyei moziüzemi vállalatok műszaki berendezéseinek korszerűsítésében, s több mint tízmillió forinttal támogatta a kiemelt magyar, szovjet és más külföldi filmek forgalmazását, például a Napló gyermekeimnek. Művelődéspolitikailag nem kevésbé fontos feladat az igényes irodalmi alkotások elismerése, megjelentetése, és azok eljuttatása az olvasókhoz. Az Alap támogatásával látott például napvilágot az utóbbi években több Bartók és Kodály évfordulós kiadvány, ily módon díjazhatják évről évre a Szép magyar könyv kiállításának legszebbjeit, s az Alap biztosítja többek között azt is, hogy az ünnepi könyvheti antológiákat féláron vásárolhatják meg az olvasók. A képzőművészetben a legjelentősebb összeggel a különböző képző- és iparművészeti alkotások megvásárlását támogatják. Hozzájárultak a többi között a pécsi Csontváry-gyűjtemény gazdagításához, a Komárom megyei levéltár berendezésének kiegészítéséhez, a Győr-Sopron megyei Patkóhagyaték, a soproni Stornó- gyűjtemény megvásárlásához. A Kulturális támogatások gyakran sok millió forintra rúgnak, máskor csupán néhányszor tíz- vagy százezer forintra, ám minden esetben jelentősen enyhítenek egy- egy intézmény gondjain. Ez utóbbi — viszonylag kisebb — összegekkel főleg a központi Kulturális Alap siet a hozzáfordulók segítségére, de a saját, a tanácsi, a helyi pénzek ily -módon kiegészülve gyakran nagyértékű beruházásokat tesznek lehetővé. Jó példa talán erre a közelmúltból a szombathelyi képtár közművelődési blokkjához, a sárvári Bartha-féle üveggyűjtemény vásárlásához, a szekszárdi' német bemutatószínpad .technikai felszereléséhez, a szentgotthárdi orgona javításához. A Kulturális Alap intézménye csáknem két évtizedes, megújításának pedig ötéves múltja van, s léte első percétől betölti — olykor zökkenőkkel — funkcióit. Az utóbbi évek egyik legjobb „üzletének” számított például a Kulturális Alap szempontjából is a Ben Húr cimű kétrészes amerikai film, amely után hatmillió került erre a számlára; a Jedi visszatér, valamint a King Kong egyenként körülbelül hat és fél1 milliót hozott. Az ugyancsak amerikai Apokalipszis ennek a „milliós sornak” csupán a vége felé helyezkedik el a maga két millió forintjával. Járulék fizetésére kötelezettek természetesen a könyvkiadók is a krimik, a léktűrök és a szakácskönyvek után. Jellemző, hogy a kiadók 1980-ban -például 55 kiadvány után fizették járulékot, 49 kiadvány után saját bevallásúkból, a további hat kiadvány után már a Kiadói Főigazgatóság minősítése alapján. A következő évben az Alap könyvbevételei emelkedtek, azóta azonban az innen származó ősz- szegek évente nagyjából azonos szinten vannak. Patkó Imre végakarata az volt. hogy magángyűjteménye „haliáüia utá/i a közösséget szolgálja, és állandó kiállításon láthassák az érdeklődők: Örökösei a győri X an tus János Múzeumot választották a gyűjtemény gazdájáuL A Művelődési Minisztérium, a Afrikai tárgyak a második vitrinben megyei és a városi tanács támogatásával Győrbe költöztetett anyag tartalmaz modem magyar és nyugat- európai képzőművészeti alkotásokat. E tárgykörben 789 műalkotás közt 518 grafika, 171 festmény. Az úgynevezett európai anyag 180 hazai, 56 nyugati és 26 külföldön élő magyar művész alkotása. Megtalálhatók a kiállításon az 1920-as években keletkezett modern magyar és szocialista irányzatú művek, zöm-ük azonban a 60-as, hetvenes évek gazdag terméséből valók. Nem kisebb nevekkel találkozhatunk múzeumi sétánk során, mint Pablo Picasso, Jean Cocteau, Marc Chagall, Victor Vasarely, Nicolaus Schöffer, Pátkai Ervin, Székely Vera, Székely Péter. A honiak közül érdemes a szóra Anna Margit, Ámos Imre, Derkovits Gyula, Dési Huber István neve. Ne feledjük Kondor Bélát sem, akinek Darázskirálya Győrött lelt otthonra, minltegy jelzéseként annak, hogy az örökhagyó jószemű és értő gyűjtőnek bizonyult. A gyűjtemény másik nagy egysége a Távol-Keleten, Kínában, Ti beiben és Vietnamiban szerzett képző- és iparművészeti alkotások serege. A legnagyobb érték köztük a kínai festészet számos darabja. Hetvenhét képzőművészeti és negyvenkilenc iparművészeti alkotás sorakozik .ebben az egységben. Végül afrikai és óceáHalotti uma (Ghana) Szobor (Kongó) nyomát őrzik. E tárgyúk a padlástérben kaptak helyet. Nem azért, mert ezek a műtárgyak nem érdemeltek jobb helyet, hanem azért, mert a XVII. századi fedélszék-építészet különleges látvány az oda belépőinek. Így a tárgyak talán az átlagosnál is különlegesebb környezetben tárulhatnak az érdeklődők szeme elé. Varga Lajos Dániel Rendkívül értékes gyűjteménnyel gyarapodott Győr. Az ősi városnegyedben, a szépen fejlődő felújított Vas- tuskós házban a közelmúltban megnyitották és átadták rendeltetésének Patkó Imre hagyatékát, amely a jövőben állandó kiállításon látható. Az 1983-tban elhunyt újságíró vásárlásai és művészbarátainak ajándékai teremtették meg a gyűjtemény alapját. Hosszú időt töltött külszolgálatban, így lehetővé válit, hogy távoli tájék lakóinak kultúráját tanulmányozza. Tudatosan tartós értékek gyűjtésére törekedett a gyomai sokgyermekes család fiaiként történész, művészettörténész diplomát szerzett publicista. Kettős cél vezette: megőrizni a magyar művészet értékeit itthon és támogatni a kezdő művészeket, valamint idegenből hazahozni a nemzet kincseit gazdagító néprajzi képző- és iparművészeti alkotásokat. niai néprajzi munkák zárják a sort a magángyűjtemény harmadik nagy részéként. Felvételeink ezekből mutatnak be néhányat, amelyek szakemberek ítélete alapján kényes mennyiségi és minőségi igényeket egyaránt kielégítenek. A száznegyvennyolc műtárgy közt fa, agyag, fém és kőszöbrok, kultikus tárgyak (urnák, maszkok, pajzsok, hangszerek) egyaránt meglelihetők. Az új állandó kiállítás varázsát jócskán emeli a XVII. századi barokk műemlék épület, amely három szintes. Az első és a második emeletet a magyar és az európai képzőművészeti alkotások foglalják el, Mravik László rendezésében. A távol-keleti, az afrikai-óceániai tárgyak kiállítása a múzeum munkatársainak keze Patkó Imre hagyatéka DÚSA LAJOS TUDÓSÍTÁS önigazgatói ülésemről Kerék Imre RILA mintha tengerfenék-homályból az emlékezet mélyrétegein áthatolva felszínre buknak újra s újra a pisztrángos patakkal párhuzamosan kanyargó szamárpaták-koptatta hegyi út a zöld ormok közül áttetsző csipkefüggönyökként lesuhogó vízesések a kis falu tenyérnyi főterén piaci bódék közt ide-oda hullámzó tarka sokasággal a vendéglő ahol friss halat kapni és kebapcsitát s az égdöfölö csúcsok satujába szorított óriás ékszer és kolostor fekete csuháján lila övvel udvarán öreg pópa ballag át ó falak közt belül gyertyacsönd ikonáhitat turisták fényképezőgépe csattog köztük ott téblábolsz te is s borostyánkő a lepkeszárnyat letörölhetetlenül rögzíti recehártyád az örök-egyszeri pillanatot legendák köbe-tömörülö csodáját Az önigazgatósági ülésen felkértem magamat az elnöklésre. Azután feszült figyelemmel hallgattam beszámolómat és előterjesztésemet. El kellett mondanom, hogy fenntartási, üzemeltetési és egyéb költségeim folyamatosan emelkednek, ezzel szemben költségvetésem bevételei stagnálnak, reálértékben pedig egyértelműen visszaeső tendenciát mutatnak. Számadatokkal, csekkekkel és fizetési felszólításokkal bizonygattam, hogy önüzemem krónikusan veszteséges, s ez állapot megváltoztatására három megoldást vázoltam: bevételeim növelését, kiadásaim csökkentését, végső esetben pedig a szanálást. A bevételek növelése csak termékszerkezetem átalakítása útján lehetséges. A különböző szellemi termékek világom piacán egyre kedvezőtlenebb cserearányokkal értékesíthetők. Termelésem minőségi javítása nem vezethet eredményre, mivel a nyomtatható irományokat sor- vagy flekkdíjjal fizetik, így a minőségi mutatók az árakban nem jelentkeznek. Egyik javaslatom önüzemem megmentésére az volt, hogy az eddigi két ülőgumó helyett négyet kell növeszteni. A két új ülőgumó állásba helyezésével bevételeim megkétszerezhetők a hagyományos piaci viszonyok között, amikoris a jelenlétet és nem a teljesítményt fizetik meg. Ezt a javallatot szakszervezetem a szükséges orthopéd műtétre hivatkozva azonnal megvétózta. Szak- szervezeti bizalmim a Vöröskereszt titkára lett. Másik tervem kiadásaim komplex csökkentésére vonatkozott. A szeszalapú energiahordozók részarányának csökkentésén . túl az árukban mérgező hatású zöldségfélék és egyéb luxuscikkek behozatalát kell korlátoznom. Előnyben kell részesítenem a BÁV, az olcsó áruk boltja, a hatósági húsbolt és egyéb baráti relációjú termékeket a Gála, az iS-modell, a Boutique és egyéb importokkal szemben. Külföldi utazási kedvemet (Budapest, Szilvásvárad, Szentendre) belföldi túrákra kell átterelnem (például Séta a ház körül). Szociálpolitikám támogatási összegét csökkentve be kell vezetném a GHANDI (mezítláb, szellősen) akciót, kiskorú le- származottaim napköziotthonos ebédeltetése helyett a tejbegriz-áta- lányt, oktatási intézménybe járás helyett pedig a „Fedezzük fel a kukákat!” nevű mélyhonismereti mozgalmat. Vöröskeresztes titkárom hatásvadász tiltakozása nyomán ezt a megoldást is el kellett vetnem, pedig legjobb ötletemet, a drasztikus családlétszám-csökkentésről még el sem mondtam. Vöröskeresztes titkárom — érdemei elismerése mellett — az Egyetértő Bizottság elnöke lett. Rövid vita után javaslatot tettem a szanálási eljárás megindítására. önigazgatóságom nevében felkértem az OTP-t, a Nemzeti Bankot és a KST-t... Eddig érdembéli választ csak egy vándor- bazárostól kaptam, aki néhány hónapja munkaerő-igénybevétel ellenében vállalná csődtömegem megszüntetését. Az egyik legnagyobb befizető kulturális intézmény a Hanglemezgyártó Vállalat, könnyűzenéi felvételei után. TízmilHióiinak egy része azonban mégsem valamely más kulturális területeket támogat; a komolyzenei hanglemezkiadás ugyanis nagymértékű támogatásra szarul. Jócskán járulékfizetésre kötelezett az Országos Rendezőiroda; ők viszont joggal teszik szóvá, hogy (még) nem sújtják hasonló terhék a gombamód megszaporodott más műsorrendező irodákat. Fura módon szerény járulékot fizettek be az utóbbi években a színházak; ebből ugyancsak arra lehet következtetni, hogy a sekélyes színvonalú darabok száma nem vagy alig növekedett. Mindenesetre „giccsadózott”, s ézért legföljebb négy forintnál drágább jeggyel nézhettük meg Pécsett a Kaviár és lencsét, a József Attila Színházban a Hálószobakomédiát vagy a Vígszínházban az Ugyanaz háíulrólt. A Kulturális Alap intézménye összességében tehát bevált, s ugyanakkor ismételt korszerűsítésre is szorul. Hozzá kell igazítani elsősorban a bevétel rovatát a változó gazdasági körülményekhez. Deregán Gábor
