Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-29 / 203. szám

1986. augusztus 29., péntek Somogyi Néplap 3 A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉRVÉNYESÜLÉSE Új lehetőségek a vállalatoknál A gazdaságirányítási rend­szer fejlesztésével! összhang­ban 1985. január 1-től új le­hetőségek születtek a mun­kahelyi demokrácia fejlesz­tésére a vállalatokon belül. E jelentős változások lénye­ge, hogy a munkavállalók tulaj dón ősi jogukat gyako­rolva szólhatnak bele a munkahelyük távlati — stra­tégiai — döntéseibe, ily mó­don vállalva részt a vállalat irányi fásában. Megváltozott Ugyanis a vállalatok irányí­tásának eddigi rendszere, a vállalatók jelentős része el­szakíthatta államigazgatási függőségeit, és formailag is biztosították számára azt a lehetőséget, hogy önállóan irányítsa saját gazdálkodá­sát. Az új irányítási formák, bár befolyásolják a munka­helyi szervezetek politikai szerepét, de nem szüntették meg a dolgozók érdekvédel­mét és érdekképviseletét el­látó eddigi fórumokat, jogo­sítványokat. A vállalatirányítási reform bevezetésének eredménye­ként a vállalat általános, ve­zetésiét elláthatja a vállalati tanács, vagy a vállalat dol­gozóinak közgyűlése, vagy küldöttgyűlése, vagy az igaz­gató. Ezek az új vállalatve­zetési formák növelik a munkahelyi kollektíva sza­vának súlyát, tekintélyét, hi­szen közvetlenül vagy kül­dötteik útján maguk a dol­gozók határozzák meg a vál­lalat működésének legfonto­sabb kérdéseit. Ez termé­szetesen nem azt jelenti, hagy nincs irányítója egy adott munkahelynek, és az irányítási jogosítványok szétaprózódnak, hanem azt jeleníti, hogy az adott veze­tő az ediginél lényegesen nagyobb mértékben függ a kollektívától, a jogszabá­lyokban megjelölt .kérdések­ben felelősséggel tartozik annak. A szocialista demokrácia szélesítésének útján fontos próbatétel ez, kiderül belőle, hogy a dolgozók mennyire képesek és felkészültek ügye­ik közvetlen intézésére, hi­szen olyan- kérdésekről kell dönteniük, amelyeknek mil­liós gazdasági kihatásai, ter­vezési és gazdálkodási kö­vetkezményei vannak. Így például a vállalati tanács hatáskörébe tartozik a vál­lalat terveinek meghatározá­sa, a mérleg és eredményki­mutatások jóváhagyása. És maga a vállalati tanács — amelynek tagjai között a dolgozók választott küldöttei is helyet foglalnak — gya­korolja az igazgató felett a munkáltatói jogokat, dönthet a beruházásokról, hitelfel­vételekről, kötvénykibocsá­tásokról is. Jelentősnek tekinthető a vállalati tanácsok működésé­re vonatkozó ama előírás is, hogy a dolgozók válasz­tott küldötteinek száma a vállalati tanács létszámának a felénél kevesebb nem le­het. Ugyanakkor azt is le kell szögezni, hagy a dolgozók csak akikor tudnak kellő alapossággal dönteni, ha felkészültek az ilyen jellegű feladatok ellátására, jártasak munkahelyük ügyeiben és kellő tájékozottsággal, meg­alapozott szakmai hozzáér­téssel rendelkeznek. Az elmúlt időszakban a vezető kiválasztásánál is előtérbe került a hozzáértés és a szakmai alkalmasság. A munkahelyi demokrácia egyik fontos tartópillére lett a vezetőikiválasztás új mód­szere. Elterjedt a pályázati rendszer, valamint a megha­tározott időre szóló vezetői választások, kinevezések gyakorlata. A dolgozók, il­letve választott küldötteik több jelöltet állíthatnak a vezetői posztokra. Végül a képviseletüket ellátó testü­letekben titkos szavazással döntenék arról, hogy megha­tározott .ideig kinek áz irá­nyításával kívánnak dolgoz­ni. Az új vállalatirányítási formák, valamint a vezető- kiválasztás megváltozott gya­korlata azt jelenti, hogy a dolgozók; valójában részt vesznek a vállalati döntés- hozatali mechanizmusban, ők lettek a munkahelyi ha­talom birtokosai. Várhatóan megszűnnek azok a konflik­tusok is, amelyek eddig az ágazati, államigazgatási irá­nyításból, valamint a válla­latok önállóságra való tö­rekvéseiből, ezek ütközései­ből keletkezték. Olyan part­neri viszony alakulhat ki az irányító szervek, a dolgozói kollektívák, valamint a munkahelyi párt- és szak- szervezet között, amelyek ré­vén a gazdálkodó szervek eredményesebben működ­hetnek. (Folytatjuk.) Hr. Pethő Róbert Melléktermék hasznosítás, környezetvédelem Szoros érdekeltségben [ötödikévé új módon Újdonságokat hoztak az élelmiszerf-eld olgozásba. Munkájuk nyomán eredmé­nyes állattenyésztési mód­szerék terjeditek el hazánk­ban, részesei, közreműködői az átfogó országos program, a hulladékanyagok és mel­léktermékek hasznosításá­nak, a környezetvédelemnek. Több mint négy év után egyre simábbra kitaposott úton jár, és mind figyelem­reméltóbb eredményéket ér el a Kaposvári Agrárkutató és Fejlesztő Közös Vállalat. Vörös Ferenccel a vállalat kutatási fejlesztési igazgató- helyettesével a tudomány és a gyakorlat kapcsolatáról beszélgettünk, pontosabban arról a módszerről, amely kezdettől fogva meghatároz­za ennek a szervezetnék a működését. — A tudományos eredmé­nyek gyakorlati alkalmazá­sának az innováció gyorsítá­sának napjainkban fokozott jelentősége van. A társadal­mi, gazdasági haladásnak ezt a fontos feltételét, hogy szolgálta a kaposvári tudo­mányos közös vállalat? — Négy év után, a ta­pasztalatok, a munika isme­retében elmondhatom: egy­re hathatósabban segíti vál­lalatunk a kutatási- eredmé­nyek gyors terjedését — mondta Vörös Ferenc. — Nem volt könnyű a kezdet annak ellenére, .hogy az egye­sülés igen jó alapokra, a me­zőgazdasági főiskolán kiala­kult elképzelésekre épült. Itt már korábban élt az a szel­lem, hogy ne a kutató ta­lálja ki, mit kutasson, ha­nem azokra a gyakorlat gondjaira adjon választ. A főiskola termelésfejlesztési intézetében ezen az elven alakultak ki a termelési rendszerék, született jóné- hány tudományos eredmény. Juhászat újszerű elvek alapján A kisláng! tsz-ben épült húspép üzem Valójában ezt a gyakorlatot hivatott továbbfejleszteni a tudományos egyesülés. — Mi a lényege az új ku­tatásszervezési gyakorlatnak? — Közös a kockázatválla­lás. Az új kutatás, fejlesztés költségeiből részt vállal a közös vállalat, és ennék ará­nyában az eredményből; is részesedik. Ez viszont arra kényszerít bennünket, hogy a gyakorlatot érdeklő, mér­hető hasznot is hozó kutatá­si témákkal foglalkozzunk. Lehetőleg olyanokkal, ame­lyek szélesebb körben, mi­nél nagyabb területen hasz­nosíthatók. A felújított böhönyei malom — Hogyan tükröződik ez a tudományos szervezet műkö­désében? — 1982-től hatvannyolc té- ,mát támogatott a miniszté­rium, öt program saját fe­dezetből készült, vagyis ösz- szesen heüvenhárom feladat­ra adtunk megbízást a ku­tatóknak. E munkák befeje­ződtek. A kutatási eredmé­nyek ötvenhat százalékát — ez igen jó arány — a gya­korlatban hasznosítják a me­zőgazdasági üzemek, az élel­miszeripari vállalatok. — Nem lehet könnyű a választás, mégis idézzünk néhány példát. — Mindenekelőtt az üsző- előh aszn o sí,tás t említem, amely a mezőgazdasági főis­kola kutatási eredménye. Másfél—kétéves nagyüzemi hasznosítás után ez a mód­szer közgazdasági szabályo­zókkal alátámasztott orszá­gos gyakorlattá vált. Nagy jelentőségű kutatási ered­mény a vágóhídi mellékter­mék, az elhullott állatok ta­karmányozási célú hasznosí­tása is. Hazai berendezéssel és technológiával import fe­hérje váltható ki ezzel, nem beszélve a környezetvéde­lemben betöltött szerepéről. A kislángi Béke Tsz-ben ké­szült ez a berendezés, nagy az érdeklődés iránta. Hason­ló készül a hőgyészi, a dél- somogyi, és a böhönyei gaz­daságban. Az élelmiszeripar területén részt vettünk a Turórudi kifejlesztésében: a választék bővítése céljából r rr Érett döntés, új párttag Őszi vetőmagellátás — Tagkönyvem még nincs, de taggyűlésen már részt- vettem — mondja Ács Ko­csis Zoltánná, a Pamutfonó­ipari Vállalat legújabb párt­tagja. — Meglepődtem, mert nem gondoltam, hogy egy pártalapszervezet ennyi mindennel foglalkozik. Még ennél is meglepőbb volt, hogy a tagok itt keményen bírálják egymás munkáját. Mindenki nyíltan a másik szemébe mondja véleményét. Jó lenne ezt a brigádmun­kában is meghonosítani. Harminchárom éves, csen­des, halk szaivú, s mind­össze két hónapja tagja a pártnak. — Azt kaptam első fel­adatul, hogy —. mint a Föl­deák János brigád vezetője — mutassak példát, segítsem a többiek munkáját. Ács Kocsis Zoltánnétól nem idegen a mozgalmi munka. 1970-ben került a gyárba és három évig dol­gozott a KlSZ-ben. Nem sokkal később szakszerveze­ti bizalmi, majd brigádve­zető lett. — Munkáját már akkor figyeltük — mondta Vizeli Istvánná az üzemi pártbi­zottság titkára. — Szerettük volna minél előbb megnyer­ni pártszervezetünknek. — Én sem idegenkedtem a gondolattól — emlékezik vissza Ács Kocsisné. Mégis kértem, hogy várjunk még néhány évet. Kicsi volt még a lányom, s féltem, hogy ennyi feladatnak nem tudok eleget tenni. Ebben az év­ben már a tizenkettedik szü­letésnapját ünnepeltük, s úgy gondoltam, jut időm a mozgalomra is. A gyárban tíz dolgozó közül négy párt­tag, többségük nő, és a gye­reknevelést mindennél fon­tosabbnak tartják. Mire a gyermekgondozásról -vissza­jönnék, már közelednek a harminc évhez. Magas az átlagéletkor az alapszerve­zetekben. A legfontosabb fel­adat ezért a fiatalítás, a fi­zikai dolgozók arányának. — Az utánpótlást az ipa­ri tanulók jelentik — mond­ta az üzemi pártbizottság tit­kára. — A hároméves szak­mai gyakorlat ideje alatt fo­lyamatosan figyeljük őket, hiszen többségük a szak­munkásvizsga után itt ma­tt*! A TT A ¥ for £ c if JLA JIAJL1Jl AtJS rad a gyárban. A legakt - vabbafcra felhívjuk a KISZ- vezető'k figyelmét: ők már ekkor elkezdik velük a fog­lalkozást. Megismertetik őket a pártmunkával, a jo­gokkal és kötelességekkel. A mai fiatalak kritikusan szemléLik a világot. Kemény munkával, érvekkel lehet csak -meggyőzni őket. Sokan félnek a rájuk váró felada­toktól is. Felkészítésük mun­katársi beszélgetés keretében folyik. Ács Kocsis Zoltánná egy a pártba újonnan felvett fia­talok közül, akifcnék munká­jától, példamutatásától is függ, hogy a gyár pártszer­vezetei hogyan képesek még vonzóbb emberi közösséggé válni. Meghatározóak a fia­talok első benyomásai a pártéletről, ezért fontos, hogy mindig jusson szá­mukra segítő jó tanács, fi­gyelem és biztatás. Horváth Éva A legtöbb őszi vetésű -nö­vény szaporító-anyagából jó ellátást ígér a nagyüzemek­nek a Vetőmagtermeltető és Értékesítő V álladat. Az aszály az ellátásban nem okoz fennakadást, mert bár a termésátlagok a magtermő tábláikon is valamelyest el­maradtak a tervezettől, ám bőséges volt a termőterület, 's ennek összes hozama .meg­felelő tartalékképzést is le­hetővé tesz. A l-egfontosabb őszi veté­sű növények összesen mint­egy 75—80 fajtájának mag­ját már a napokban szállít­ják a gazdaságokba. A meg­rendelőket kivétel nélkül ki­elégítik, arra törökedn-ek, hogy segítsék a termelőiszö­vetkezeteket és az állami gazdaságokat a fajtaváltás­ban, szorgalmazzák az új n-e- mesítésű fajták termesztés­be vonását. Például ezen az őszön öt új, az idén minő­sített búzafajta vetőmagjá­ból rendelhetnek az üzemek. Várhatóan mintegy 1 mil­lió 350 ezer hektáron kerül ősszel a földbe búza; ehhez az igényeket több mint 60 százalékkal meghaladó kész­let áll a vetőmagvállalat raktáraiban, összesen fél­száz búzafajta vető-magjából választhatnak a gazdaságok. A múlt évihez képest to­vább növékedett a hazai nemesítésű, illetve belföldön fenntartott fajták aránya, s ezek az értékesített meny- nyis-é-g 70 százalékát adják. Most kezdik meg az új GK öthalom, MV 14, MV 15, GK Zombor és az FD 5 fajták forgalmazását, amelyekből azonban egyelőre csak elit és elsőfokú vetőmag áll ren­delkezésre. A rozsból — amelyet vár­hatóan körülbelül 70 ezer h ék-táron vetnek el a gazda­ságok — mintegy 20 száza­lék tartalékuk is van. A négy régebbi takarmány-rozs fajtán túl bővítik a válasz­tékot az NSZK-ban nemesí­tett Merkator fajtával, amelyből a szükségleteknek megfelelően importáltak. Kínálják a Tetrap-loid-ot, a-mit anyarozs termesztésére használhatnak a nagyüze­mek. őszi árpából négy minősí­tett fajtából és négy fajta­jelöltből elégítik ki az igé­nyeket. folytatódik ez a munka. Nagy az érdeklődés külföl­dön is a kísérleti klímabe­rendezés eljárás iránt. Ez a gyorsított érlel'ésű szalámi gyártására ad lehetőséget. Böhönyén használaton kívü­li malmot tettünk alkalmas­sá zsírpor előállítására. —A példák érzékeltetik: valóban az élet által felve­tett kérdésekre keresik a megoldást. Milyen területe­ken várhatunk további se­gítséget? — A VII. ötéves terv idő­szakára tizen! kilenc témára adtuk be pályázatunkat a MÉM-lhez, közülük eddig ti­zet elfogadták, és központi­lag is támogatják. Ezen kí­vül elfogadtak három — or­szágosan is kiemelt — prog­ramunkat, de az anyagok miatt ezeket még át kell dólgozni. Közéjük tartozik például a biológiai erőforrá­sok, a hulládékanyagok, a melléktermékek hasznosítá­sa. Erről egyébként már szerveztünk egy nagy jelen­tőségű tudományos konfe­renciát. Feladatunk bőven van, és a termelés, a gya­korlat mindig újabbakat tá­maszt. Életközeiben élünk. Szoros érdekeltségben az üzemékkel. Csak így szolgál­hatja a tudomány a mező- gazdasági ágazat fejlődését V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents