Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-29 / 203. szám
1986. augusztus 29., péntek Somogyi Néplap 3 A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉRVÉNYESÜLÉSE Új lehetőségek a vállalatoknál A gazdaságirányítási rendszer fejlesztésével! összhangban 1985. január 1-től új lehetőségek születtek a munkahelyi demokrácia fejlesztésére a vállalatokon belül. E jelentős változások lényege, hogy a munkavállalók tulaj dón ősi jogukat gyakorolva szólhatnak bele a munkahelyük távlati — stratégiai — döntéseibe, ily módon vállalva részt a vállalat irányi fásában. Megváltozott Ugyanis a vállalatok irányításának eddigi rendszere, a vállalatók jelentős része elszakíthatta államigazgatási függőségeit, és formailag is biztosították számára azt a lehetőséget, hogy önállóan irányítsa saját gazdálkodását. Az új irányítási formák, bár befolyásolják a munkahelyi szervezetek politikai szerepét, de nem szüntették meg a dolgozók érdekvédelmét és érdekképviseletét ellátó eddigi fórumokat, jogosítványokat. A vállalatirányítási reform bevezetésének eredményeként a vállalat általános, vezetésiét elláthatja a vállalati tanács, vagy a vállalat dolgozóinak közgyűlése, vagy küldöttgyűlése, vagy az igazgató. Ezek az új vállalatvezetési formák növelik a munkahelyi kollektíva szavának súlyát, tekintélyét, hiszen közvetlenül vagy küldötteik útján maguk a dolgozók határozzák meg a vállalat működésének legfontosabb kérdéseit. Ez természetesen nem azt jelenti, hagy nincs irányítója egy adott munkahelynek, és az irányítási jogosítványok szétaprózódnak, hanem azt jeleníti, hogy az adott vezető az ediginél lényegesen nagyobb mértékben függ a kollektívától, a jogszabályokban megjelölt .kérdésekben felelősséggel tartozik annak. A szocialista demokrácia szélesítésének útján fontos próbatétel ez, kiderül belőle, hogy a dolgozók mennyire képesek és felkészültek ügyeik közvetlen intézésére, hiszen olyan- kérdésekről kell dönteniük, amelyeknek milliós gazdasági kihatásai, tervezési és gazdálkodási következményei vannak. Így például a vállalati tanács hatáskörébe tartozik a vállalat terveinek meghatározása, a mérleg és eredménykimutatások jóváhagyása. És maga a vállalati tanács — amelynek tagjai között a dolgozók választott küldöttei is helyet foglalnak — gyakorolja az igazgató felett a munkáltatói jogokat, dönthet a beruházásokról, hitelfelvételekről, kötvénykibocsátásokról is. Jelentősnek tekinthető a vállalati tanácsok működésére vonatkozó ama előírás is, hogy a dolgozók választott küldötteinek száma a vállalati tanács létszámának a felénél kevesebb nem lehet. Ugyanakkor azt is le kell szögezni, hagy a dolgozók csak akikor tudnak kellő alapossággal dönteni, ha felkészültek az ilyen jellegű feladatok ellátására, jártasak munkahelyük ügyeiben és kellő tájékozottsággal, megalapozott szakmai hozzáértéssel rendelkeznek. Az elmúlt időszakban a vezető kiválasztásánál is előtérbe került a hozzáértés és a szakmai alkalmasság. A munkahelyi demokrácia egyik fontos tartópillére lett a vezetőikiválasztás új módszere. Elterjedt a pályázati rendszer, valamint a meghatározott időre szóló vezetői választások, kinevezések gyakorlata. A dolgozók, illetve választott küldötteik több jelöltet állíthatnak a vezetői posztokra. Végül a képviseletüket ellátó testületekben titkos szavazással döntenék arról, hogy meghatározott .ideig kinek áz irányításával kívánnak dolgozni. Az új vállalatirányítási formák, valamint a vezető- kiválasztás megváltozott gyakorlata azt jelenti, hogy a dolgozók; valójában részt vesznek a vállalati döntés- hozatali mechanizmusban, ők lettek a munkahelyi hatalom birtokosai. Várhatóan megszűnnek azok a konfliktusok is, amelyek eddig az ágazati, államigazgatási irányításból, valamint a vállalatok önállóságra való törekvéseiből, ezek ütközéseiből keletkezték. Olyan partneri viszony alakulhat ki az irányító szervek, a dolgozói kollektívák, valamint a munkahelyi párt- és szak- szervezet között, amelyek révén a gazdálkodó szervek eredményesebben működhetnek. (Folytatjuk.) Hr. Pethő Róbert Melléktermék hasznosítás, környezetvédelem Szoros érdekeltségben [ötödikévé új módon Újdonságokat hoztak az élelmiszerf-eld olgozásba. Munkájuk nyomán eredményes állattenyésztési módszerék terjeditek el hazánkban, részesei, közreműködői az átfogó országos program, a hulladékanyagok és melléktermékek hasznosításának, a környezetvédelemnek. Több mint négy év után egyre simábbra kitaposott úton jár, és mind figyelemreméltóbb eredményéket ér el a Kaposvári Agrárkutató és Fejlesztő Közös Vállalat. Vörös Ferenccel a vállalat kutatási fejlesztési igazgató- helyettesével a tudomány és a gyakorlat kapcsolatáról beszélgettünk, pontosabban arról a módszerről, amely kezdettől fogva meghatározza ennek a szervezetnék a működését. — A tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának az innováció gyorsításának napjainkban fokozott jelentősége van. A társadalmi, gazdasági haladásnak ezt a fontos feltételét, hogy szolgálta a kaposvári tudományos közös vállalat? — Négy év után, a tapasztalatok, a munika ismeretében elmondhatom: egyre hathatósabban segíti vállalatunk a kutatási- eredmények gyors terjedését — mondta Vörös Ferenc. — Nem volt könnyű a kezdet annak ellenére, .hogy az egyesülés igen jó alapokra, a mezőgazdasági főiskolán kialakult elképzelésekre épült. Itt már korábban élt az a szellem, hogy ne a kutató találja ki, mit kutasson, hanem azokra a gyakorlat gondjaira adjon választ. A főiskola termelésfejlesztési intézetében ezen az elven alakultak ki a termelési rendszerék, született jóné- hány tudományos eredmény. Juhászat újszerű elvek alapján A kisláng! tsz-ben épült húspép üzem Valójában ezt a gyakorlatot hivatott továbbfejleszteni a tudományos egyesülés. — Mi a lényege az új kutatásszervezési gyakorlatnak? — Közös a kockázatvállalás. Az új kutatás, fejlesztés költségeiből részt vállal a közös vállalat, és ennék arányában az eredményből; is részesedik. Ez viszont arra kényszerít bennünket, hogy a gyakorlatot érdeklő, mérhető hasznot is hozó kutatási témákkal foglalkozzunk. Lehetőleg olyanokkal, amelyek szélesebb körben, minél nagyabb területen hasznosíthatók. A felújított böhönyei malom — Hogyan tükröződik ez a tudományos szervezet működésében? — 1982-től hatvannyolc té- ,mát támogatott a minisztérium, öt program saját fedezetből készült, vagyis ösz- szesen heüvenhárom feladatra adtunk megbízást a kutatóknak. E munkák befejeződtek. A kutatási eredmények ötvenhat százalékát — ez igen jó arány — a gyakorlatban hasznosítják a mezőgazdasági üzemek, az élelmiszeripari vállalatok. — Nem lehet könnyű a választás, mégis idézzünk néhány példát. — Mindenekelőtt az üsző- előh aszn o sí,tás t említem, amely a mezőgazdasági főiskola kutatási eredménye. Másfél—kétéves nagyüzemi hasznosítás után ez a módszer közgazdasági szabályozókkal alátámasztott országos gyakorlattá vált. Nagy jelentőségű kutatási eredmény a vágóhídi melléktermék, az elhullott állatok takarmányozási célú hasznosítása is. Hazai berendezéssel és technológiával import fehérje váltható ki ezzel, nem beszélve a környezetvédelemben betöltött szerepéről. A kislángi Béke Tsz-ben készült ez a berendezés, nagy az érdeklődés iránta. Hasonló készül a hőgyészi, a dél- somogyi, és a böhönyei gazdaságban. Az élelmiszeripar területén részt vettünk a Turórudi kifejlesztésében: a választék bővítése céljából r rr Érett döntés, új párttag Őszi vetőmagellátás — Tagkönyvem még nincs, de taggyűlésen már részt- vettem — mondja Ács Kocsis Zoltánná, a Pamutfonóipari Vállalat legújabb párttagja. — Meglepődtem, mert nem gondoltam, hogy egy pártalapszervezet ennyi mindennel foglalkozik. Még ennél is meglepőbb volt, hogy a tagok itt keményen bírálják egymás munkáját. Mindenki nyíltan a másik szemébe mondja véleményét. Jó lenne ezt a brigádmunkában is meghonosítani. Harminchárom éves, csendes, halk szaivú, s mindössze két hónapja tagja a pártnak. — Azt kaptam első feladatul, hogy —. mint a Földeák János brigád vezetője — mutassak példát, segítsem a többiek munkáját. Ács Kocsis Zoltánnétól nem idegen a mozgalmi munka. 1970-ben került a gyárba és három évig dolgozott a KlSZ-ben. Nem sokkal később szakszervezeti bizalmi, majd brigádvezető lett. — Munkáját már akkor figyeltük — mondta Vizeli Istvánná az üzemi pártbizottság titkára. — Szerettük volna minél előbb megnyerni pártszervezetünknek. — Én sem idegenkedtem a gondolattól — emlékezik vissza Ács Kocsisné. Mégis kértem, hogy várjunk még néhány évet. Kicsi volt még a lányom, s féltem, hogy ennyi feladatnak nem tudok eleget tenni. Ebben az évben már a tizenkettedik születésnapját ünnepeltük, s úgy gondoltam, jut időm a mozgalomra is. A gyárban tíz dolgozó közül négy párttag, többségük nő, és a gyereknevelést mindennél fontosabbnak tartják. Mire a gyermekgondozásról -visszajönnék, már közelednek a harminc évhez. Magas az átlagéletkor az alapszervezetekben. A legfontosabb feladat ezért a fiatalítás, a fizikai dolgozók arányának. — Az utánpótlást az ipari tanulók jelentik — mondta az üzemi pártbizottság titkára. — A hároméves szakmai gyakorlat ideje alatt folyamatosan figyeljük őket, hiszen többségük a szakmunkásvizsga után itt matt*! A TT A ¥ for £ c if JLA JIAJL1Jl AtJS rad a gyárban. A legakt - vabbafcra felhívjuk a KISZ- vezető'k figyelmét: ők már ekkor elkezdik velük a foglalkozást. Megismertetik őket a pártmunkával, a jogokkal és kötelességekkel. A mai fiatalak kritikusan szemléLik a világot. Kemény munkával, érvekkel lehet csak -meggyőzni őket. Sokan félnek a rájuk váró feladatoktól is. Felkészítésük munkatársi beszélgetés keretében folyik. Ács Kocsis Zoltánná egy a pártba újonnan felvett fiatalok közül, akifcnék munkájától, példamutatásától is függ, hogy a gyár pártszervezetei hogyan képesek még vonzóbb emberi közösséggé válni. Meghatározóak a fiatalok első benyomásai a pártéletről, ezért fontos, hogy mindig jusson számukra segítő jó tanács, figyelem és biztatás. Horváth Éva A legtöbb őszi vetésű -növény szaporító-anyagából jó ellátást ígér a nagyüzemeknek a Vetőmagtermeltető és Értékesítő V álladat. Az aszály az ellátásban nem okoz fennakadást, mert bár a termésátlagok a magtermő tábláikon is valamelyest elmaradtak a tervezettől, ám bőséges volt a termőterület, 's ennek összes hozama .megfelelő tartalékképzést is lehetővé tesz. A l-egfontosabb őszi vetésű növények összesen mintegy 75—80 fajtájának magját már a napokban szállítják a gazdaságokba. A megrendelőket kivétel nélkül kielégítik, arra törökedn-ek, hogy segítsék a termelőiszövetkezeteket és az állami gazdaságokat a fajtaváltásban, szorgalmazzák az új n-e- mesítésű fajták termesztésbe vonását. Például ezen az őszön öt új, az idén minősített búzafajta vetőmagjából rendelhetnek az üzemek. Várhatóan mintegy 1 millió 350 ezer hektáron kerül ősszel a földbe búza; ehhez az igényeket több mint 60 százalékkal meghaladó készlet áll a vetőmagvállalat raktáraiban, összesen félszáz búzafajta vető-magjából választhatnak a gazdaságok. A múlt évihez képest tovább növékedett a hazai nemesítésű, illetve belföldön fenntartott fajták aránya, s ezek az értékesített meny- nyis-é-g 70 százalékát adják. Most kezdik meg az új GK öthalom, MV 14, MV 15, GK Zombor és az FD 5 fajták forgalmazását, amelyekből azonban egyelőre csak elit és elsőfokú vetőmag áll rendelkezésre. A rozsból — amelyet várhatóan körülbelül 70 ezer h ék-táron vetnek el a gazdaságok — mintegy 20 százalék tartalékuk is van. A négy régebbi takarmány-rozs fajtán túl bővítik a választékot az NSZK-ban nemesített Merkator fajtával, amelyből a szükségleteknek megfelelően importáltak. Kínálják a Tetrap-loid-ot, a-mit anyarozs termesztésére használhatnak a nagyüzemek. őszi árpából négy minősített fajtából és négy fajtajelöltből elégítik ki az igényeket. folytatódik ez a munka. Nagy az érdeklődés külföldön is a kísérleti klímaberendezés eljárás iránt. Ez a gyorsított érlel'ésű szalámi gyártására ad lehetőséget. Böhönyén használaton kívüli malmot tettünk alkalmassá zsírpor előállítására. —A példák érzékeltetik: valóban az élet által felvetett kérdésekre keresik a megoldást. Milyen területeken várhatunk további segítséget? — A VII. ötéves terv időszakára tizen! kilenc témára adtuk be pályázatunkat a MÉM-lhez, közülük eddig tizet elfogadták, és központilag is támogatják. Ezen kívül elfogadtak három — országosan is kiemelt — programunkat, de az anyagok miatt ezeket még át kell dólgozni. Közéjük tartozik például a biológiai erőforrások, a hulládékanyagok, a melléktermékek hasznosítása. Erről egyébként már szerveztünk egy nagy jelentőségű tudományos konferenciát. Feladatunk bőven van, és a termelés, a gyakorlat mindig újabbakat támaszt. Életközeiben élünk. Szoros érdekeltségben az üzemékkel. Csak így szolgálhatja a tudomány a mező- gazdasági ágazat fejlődését V. M.
