Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-29 / 203. szám

4 Somogyi Néplap 1986. augusztus 29., péntek I _____________________JOGI TANÁCSOK__________________ A z ingatlanszerzésről „Szép a bika! Van rá gazda? n EZ IS VÁSÁR, HA NEM IS RÉGI. Nincs tenyérbecsapdosás, nem lót-fut a cenzár, nincs ráaikudás— mégis vásár ez, méghozzá nem is kicsiben, hanem igencsak nagyban, mert akalmasint 85 000—150 ezer forint ütheti a tenyész­tő markát, ám ugyanakkor az is ikiderülhet, hogy az éves bika nem alkalmas másra, csak vágásra ... — Nagyon szép ez a bony­hádi bika, a színe is viszi — hagyománya van Bonyihá- don a vöröstarka tájfajtá­nak —, van rá gazda? Jani, miért nem viszed ezt a szép bonyhádit... S tényleg akad rá vevő, az egy éves állat — a bonyhádi Pannónia Tsz tenyésztése — Szekszárdra kerül. Szente József, a Szekszárdi Állat­tenyésztő Vállalat szarkavá­ri állomásának vezetője az eladó rábeszélő lelkesedé­sével „konferálja” a fölve­zetett harmincegy bikát — valamennyi tíz-negyvenna- pos koráiban a törzstenyész­tő gazdaságokból került az állomásra, s egyévesen ve­zették őket a gondozók a minősítő szakemberek és a vevők elé tegnap Szarkavá­ron. Az állatok „vizsgázta­tása” egyrészt hozott pont­számok, a származással és a jelenlegi termelőképességgel szerzett érdemek, másrészt a tartás, a forma alapján történt, s persze szigorú ál­latorvosi véleményezés is befolyásolta a „bizonyít­ványt” — ehhen dr. Krebsz Gabriella, az Állami Takar­mányozási Minősítő Intézet állatorvosa mondta ki a döntő sízót. Állami minősítés; állami vállalat adja állami válla­latnak az állatot, ám a „há­zonbelüliség” korántsem je­lenti a szigor mellőzését, a vevő kényességét és az el­adó hagyaniányos ambíció­ját. Szarkaváron érdek, hogy minél magasabb áron kelje­nek el a bikák — ezért min­dent meg is tesznek a te­nyésztői munka során —, s a vevő jó árut szeretne kap- friszen a későbbiekben t-szág minden részén ényt ' mondhatnak májd az Utódok termelési eredményei alapján arról, hogy jó vagy rossz vásárt kötöttek augusztus 28-án a szarkavári állomáson. Az el­adók képviselője, Szente Jó­zsef most arra panaszkodott, hogy a korábbinál kisebb a kereslet a magyartarka bi­kákra — tegnap a fölveze­tett 31 közül csak 13 volt hoLstein-fríz, a többi ma­gyartarka —, pedig a kettős hasznosítású teheneket sok­helyütt ma is szívesen tart­ják. Véleményét megerősí­tette dr. Niki János főmér­nök, szarvasmarha-tenyész­tési szakember is, aki vevő­ként jelentkezett néhány bi­kára: — A Csepregi Állami Tan­gazdaságnak jelentős ma­gyartarka törzstenyészete van, a múlt évi tejtermelési versenyben országosan elsők voltak az ötszázon felüli te­hénnel rendelkező állomá­nyok kategóriájában. Győr- Sopron, Vas és Zala megyé­ben még nagy szükség van a magyartarkára, kisebb részben a nagyüzemek, zöm­mel a háztáji gazdaságok foglalkoznak szívesen ezzel a fajtával. Sándor Istvánnal, az ÁTMI főmérnökével és Rózsás Gyu­lával, a szarkavári állomás telepvezetőjével az állatok „keresztelőjéről” is szót vál­tottunk, a vásári fölveze­tésig ugyanis még fülszám­mal szerepelték a bikák, az­után a minősítés után nevet kaptak. — A szarkavári állomáson 240—300 napig mérjük a súlygyarapodást, a takar­mányhasznosítási képessé­get. A fejlődési erélyt mu­tató adatokat pontosan ve­zetjük a törzslapon, melyről minden leolvasható, amit az állatról tudni kell, az előz­ményektől, a származástól kezdve a mostani képig... — A szarkaváriak te­nyésztői munkája egyike a legeredményesebbeknek az országiban, itt mindig szép állatokat találunk, s ezeket szívesen és bizton ajánljuk a vevőknek — mondta Sán­dor István. ■Erről .győzött meg a teg­napi'vásár is. H. F. TARDI GÁBOR Lakótársak 23. — Csak annyit, hogy hé­be-hóba kisegít kisebb ősz- szegekkel — vont vállait Ba­kos Áron. — Amit persze az anyjá­tól pumpol! — Előfordul... — Maga ... — dörögte —, magánák aztán nincsen bőr a képin! — Én így élek — mond­ta Bakos Áron. — De csak átmenetileg: később majd rendezem a dolgaimat. — Tán vár valamire? — hökkent meg a kőműves. — Igen — mondta a fia­talember mély meggyőződés­sel. — Várok. Ervin pincér állít mellet­tük a tálcával. — Kávé, ko­nyak — mondta szkeptiku­san, majd megjegyezte: — Erre már nem kel vár­nod ... Másnap reggel a kőműves szemébe vágott a napfény; mély, ájulásszerű alvásból ébredt. Megmozdult, ugyan­akkor éles fájdalom hasított a .tarkójába. Gondolatait ap­ránként rakosgatta össze, s csak lassan öltött torz formát az előző este errüókképe. Ne­hézkesen könyökére támasz­kodott, hogy kitapogasson egy szál cigarettát. S csak akkor vette észre, hogy ru­hástól fekszik a vetett ágy­ban. Abban a pillanatban újabb, minden eddiginél borzasztóbb balsejtelem ha­tolt- az agyába: a pénz! Megvam-e a pénz, amit az asszonykától kapott, hogy be­indítsa a nyanalóópítés mun­kálatait? Talpra ugrott, és a zsebéhez nyúlt — a pénz ott volt, érezte azonnal. Reme­gő ujjakkal számolta; ezer forint hiányzott csak, amit a csórónak kölcsönzött. Meg­nyugodva roskadt vissza az ágyra. Ekkor váratlan dolog tör­tént: megzörgették az ajta­ját. A kőművesnek még so­ha nem volt látogatója — kivéve Bakos Áront, aki vi­szont ilyentájt fordul a má­sik oldalára —, így hát ijedtséggel vegyes kíváncsi­sággal reszelte a torkát, mely hanghatás, fogalmában a „szabad” szónak felelt meg. Lassan nyílt az ajtó, s Laskaii lépte át a küszöböt. Szája körül friss hegek tü­zeltek, svájcisapkáját a ke­zében tartotta, munkáska- bátja zsebéből egy üveg nyalka látszott ki. — Mit akar? — mordult rá a kőműves. — Gondoltam... — kezd­te nehézkesen Laskai, mi­közben elővette az üveget, és lecsavarta a fémkupakot — jól fog esni egy korty éh­gyomorra ... A pálinka szaba — szat­mári szilva — egy pillanat alatt elárasztotta a helyisé­get, eszébe juttatván a kő­művesnek a temérdek kü­lönféle italt, amit előző na­pon leengedeítt a torkán. Sok városi embernek álma egy kiskert, amiben néhány napig, vagy legalább néhány óráig jó levegőt szív, és eköz­ben egészséges fizikai mun­kát végez. Az ingatlanvásár­lásnál nagy körültekintésre van szükség. Akik teljesen járatlanok e tárgyban, jó, ha jogi szakember tanácsát kérik. Legelső a helyszíni szem­le. Meg kell győződnünk ar­ról, ki és milyen címen használja az ingatlant, rend­ben vannak-e a telek hatá­rai, nem lesz-e probléma a telek megközelítésével. A szomszédokat is érdemes megkérdezni, mit tudnak a telek használatáról, jövőjé­ről. Erről érdemes tájéko­zódni a helyi tanács műsza­ki osztályán (építési tilalom, telekalakítás, építési lehető­ség), nehogy váratlan meg­lepetés érjen bennünket. Higgyünk az eladónak, ha dicséri a portékáját, de azért menjünk el a földhi­vatalhoz, vagy kérjünk a tulajdonostól egy 90 napnál nem régöbbi*tulajdoni lapot, amelyből meggyőződhetünk a telek legfontosabb adatai­ról. Fontos a terület nagy­sága, ki a tulajdonos, van­nak-e tulajdonos társai, eset­leg köztük kiskorú, külíöl- döh lakó vagy gondnokság alatt álló személy. Kelle­metlen meglepetés lenne, ha az adás-vétel lebonyolítása után derülne ki, hogy vala­ki haszonélvezeti jogot, szol­galmi jogot élvez a telken, vagy arra jelzálogjogot je­gyeztek be. Jogszabályaink a szerző­déskötéshez nem írnak elő szigorú formákat, de az in­gatlan adás-vétele minden­képpen csak írásban történ­het. Az írásbeli1 szerződés legszükségesebb kellékei a következők: fel keli tüntet­ni az eladó és a vevő szük­séges adatait (név, lakcám, személyi szám), az ingatlan pontos megjelölését (helyraj­zi szám, utca, házszám), az átruházás szándékát, a vé­telárat a pontos keltezést és az aláírásokat. Be kell szerezni az ingat­lan értékét tanúsító adó- és értékbizonyítványt amit az ingatlan fekvése szerinti ta­nács pénzügyi osztálya állít ki. Á vevőnek nyilatkoznia kell, hogy tulajdonszerzésé­nek nincs jogi akadálya, és ezt a nyilatkozatát a saját lakóhelye szerinti tanács pénzügyi osztályával zára­dékoltatnia keld. * A szerződést ne tegyük félre, hanem a szerződés keltezésétől, illetőleg az utol­só hatósági bejegyzéstől szá­mított 30 napon belül nyújt­suk 'be ahhoz a hatásághoz, amelyik a tulajdonváltozást bejegyzi. Július elseje óta, már nem az illetékhivatal­hoz, hanem a földhivatalhoz kell iratainkat benyújta­nunk. Az illetékekről szóló 1986. évi I-es törvény a kö­vetkezőképpen rendelkezik: „A földhivatal illetékkisza­bás céljából az ingatlan- nyilvántartási bejegyzésről szóló határozatot és a be­jegyzés alapjául szolgáló szerződést én ennék hiteles másolatát, valamint az ille­ték kiszabásához szükséges — rendelkezésre álló — egyéb iratokat megküldi az illetékhivatalnak, függetle­nül attól, hogy a vagyon­szerzés illetékmentes”. Dr. K. É. Növényvédelmi tájékoztató A korán érő gyümölcsösök permetezése Az alma- és körtefák to­vábbi permetezését az egyes fajták érési ideje határozza meg, mert a gyümölcsszedés megkezdődése után növény- védőszerrél már nem kezel­hetjük a fáikat. A szeptem­berben érő fajtákat csak a 7 nap várakozási idejű Undfosz 50 EC 0,1 vagy a 14 nap vá­rakozási idéjű Bd—58 EC 0,1 százalékos oldatának vala­melyikével permetezhetjük a folyamatosan rajzó kalifor­niai pajzstetű lárvái, az el­húzódó fejlőd ésű adimamoly, esetenként a keleti gyü- mödicsmalfy lárvakártétele, il­letve a telelő tojásrakását megkezdő gyümölcsfa ta­kácsatkák ellen. Az erős nappali felmele­gedéseket követő éjszakai lehűlések nyomán a harmat- képződés az alma- és a kör­tefa varasodásának kedvez. Az októberben érő fajták védelme sarán a rovarölő- szerhez ezért feltétlenül ke­verjük a Zimeb 0,2—0,3, a Ddthane M—45 0,2 vagy a — Vigye innen ezt a bü­dös nedűt! — lökte félre Laskai kezét, majd gyorsan becsukta a száját, s összeszo­rította a fogát, mert máris fölfordult a gyomra, — Jól van, mit ellensé­geskedik mindig?! — fakadt ki Laskai. A kőműves pillanatnyilag képtelen volt válaszolni, így Laskai zavartalanul folytat­hatta: — Miért nem értjük meg egymást? Két tökös mester­ember ... — Leesett a tamtusz! bólintott a kőműves. — Nin­csen szükség a munkájára. Erről van itten nagyban szó. . . — Azért, mert megelőzött, maga rettenetes... — Las­kai észbekapott, beszívta az- alsó ajkát, majd felszisszent. — De én nem haragszom, csöppet sem. — Magasba emelte a pálinkásüveget. — Láthatja... Fehér zászlóval jöttem. — Na és mit akar? —pil­lantott az áttetsző folyadék­ra a kőműves, s megfordult a fejében, hogy talán mégis­csak enyhítene néhány slukk a szörnyű másnaposságán. — Tárgyaltai — mondta Laskai. Felkapott a hokedli­ről egy zaccos kávéspoharat, teletöltötte, és a kőműves kezébe nyomta. (Folytatjuk.) Polyraim Combi 0,2 százalé­kos gomfbaölőszer valame­lyikét; e szerek védelmet nyújtanak a monilda gyü- mölcsrothasztó kártétele el­len is. Feltétlenül figyelem­be kell venni, hogy a fel­használható gombaölőszerek várakozási ideje 25—30 nap! A gyümölcsöt ne szedjük Az utóbb két évben meg­szaporodott a tüzek száma. Milliárdos értékek menték veszendőbe. Csupán az utóbbi fél évben több, meg­hökkentő tanulságokkal szol­gáló tűzről hallhattunk. Em­beri mulasztások miatt le­égett a komáromi malom. Egymás után két tüzet is je­leztek a Budapesti Mikro­elektronikai Vállalattól. Az elsőnél több mint egymilld- árd forint kárt kellett el­könyvelni. Százötven mil­lió forint veszteséget okozott a hévízi fürdőtűz, mert sza­bálytalanul használtak kü­lönböző berendezéseket. Sárbogárdon vasúti baleset következtében felborult egy vinilkloridot szállító tartály. A mentésben résztvevők a település és a környező fal­vak kiürítését tervezték. Mindez arra késztette a Mi­nisztertanácsot, hogy napi­rendjére tűzze a tűzvédelem helyzetét, szigorú határozato­kat hozzon a kérők megelő­zésére, a biztonsági berende­zések, a feltételek újbóli el­lenőrzésére. Minderről szó volt tegnap délelőtt a So­mogy Megyei Tanácson is, ahol a jelentősebb gazdasági szervezetek vezetőit tájékoz­tatták a kormányhatározat­ból adódó feladatokról. Nagy Tibor tűzoltó őrnagy, megyei parancsnok egyebek között elmondta, hogy az idén Somogybán is nőtt a tüzek száma. Olyan kirívó esetek történtek, mint a jú­lius 25-i sáripusztai, ahol háromszáz ember került ve­szélybe. A kár 22,5 millió forint. Előtte néhány nappal ABC égett le, s különösen nagy veszély keletkezett, amikor a hetesd úton felbo­rult egy veszélyes anyagot szállító kamion. Az állami egységek az önkéntesekkkel együttműködve, a lehető leggyorsabban megfékezték a lángokat. A veszendőbe Növényvédelmi tájékoztató nedvesen, harmatosán, s akkor, amikor az a tűző naptól erősen felmelegedett. Huzamoslabb ideig csak a teljesen egészséges, sérülés­mentes, kocsánnyai együtt szedett gyümölcs tárolható, a sénülit, beteg gyümölcsöket kiválogatás után a felhasz­nálásig tartsuk elkülönítve. ment értékek mellett jelen­tős az a kiesés, amely aka­dályozta a munkák folytatá­sát, sokba került a helyreál­lítás. A somogyi példák is bizonyítják, hogy a tüzek oka elsősorban az emberi felelőtlenség. Kaposfüreden például azért égett le egy sertésól, mert az infralám- pákat kötözőzsineggel füg­gesztették fel', s az lángra kapott. Egyre több szabály­talanságot tapasztalni az építkezéseknél is, mert a beruházók nem kértek szak- véleményt. A marcali rádió­adónál például átadáskor de­rült ki, hogy- rossz helyre tervezték a tüzivíz-tárolót. Az építtetők a legtöbbször népgazdasági érdekre hivat­kozva mondanak nemet az alapvető biztonsági berende­zések felszereltetésére. A megtakarított forintok ugyan csökkentik a beruházás költ­ségét, de fennáll a veszélye annak is, hogy a tűz marta­lékává váljon, amit megépí­tettek. Példaként a Dél-so­mogyi Mezőgazdasági Kom­binátról hallhattunk, ahol a takarékosság jegyében feled­keztek meg bizonyos előírt munkákról, s emiatt égett le a burgonyatároló. Dr. Kassai János, a me­gyei tanács vb-titkára el­mondta, hogy minden gaz­dálkodó szervezetnék, intéz­ménynek el kell végeznie a saját ellenőrzéseit, hogy át­fogó képet kaphassanak a tűzvédelemről. Utasították a szakigazgatási szerveiket több soron kívüli ellenőr­zésre. — A megyei tűzoltóparancs- nokság a következő hóna­pokban több célellenőrzést tart majd. Szigorúan szá- monkérilk a feladatok vég­rehajtását, ha kell, büntetni fognak, de szívesebben segí­tik a jó példák elterjeszté­sét. A TŰZVÉDELEM NEM MÁSODRANGÜ Síigorúbb ellenőrzés várható

Next

/
Thumbnails
Contents