Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-28 / 202. szám

1986. augusztus 28., csütörtök Somogyi Néplap 3 Jövőnk függ attól, hogy miiként tudjuk elavult munkakörülményeinket megváltoztatni, s ott más­ként dolgozni. Fontos, hogy visszanyerje rangját a fő- munkaidő, s az ott dolgo­zó munkás kapjon elegen­dő ösztönzést a feladat színvonalas végrehajtásá­hoz. Az üresjáratok energi­át emésztenék fel. Ehe­lyett az alkotó elképzelé­sek, a tartalékolt energiák hatékony felhasználására van szükség. Jövőnk attól is függ, hogy meg tudjuk-e szüntet­ni a munkafegyelem laza­ságait. Munkatársaink arra ke­restek választ, hogy a mun­kaidő-kihasználásának me­lyek az akadályai, miként egyeztetik a vállalati és egyéni érdékeket, hogyan javítják' a munkaszervezést. Emlékeztetünk arra, hogy alig egy hónapja a Minisz­tertanács tárgyalta a mun­kafegyelem helyzetét és ja­vulásának ütemét nem te­kintette kielégítőnek. Hivatali pillanatképek Hétfő délután egy óra. Három mun kar uh ás férfi a Toldi lapótelep felől a Ki­nizsii presszót veszi célba. Egyikük sörrel, a másik ket­tő fröocsel öblíti le az ebé­det. Mesélik, hogy korábban munkaidőben még nem jár­tak a kocsmában, különben is még tart az ebédidejük és szeretnék jól kihasználni. Fél órával később városi tanács műszaki osztályán azt mondják: naponta átla­gosan 50—60 ember fordul meg náluk. Hétfőn a foga­dóórák negyed egy és ne­gyed öt között vannak. Hé­zagos időközönként állít csak be valaki telekügyiben, építési ügyben. Középkorú férfi hétvégi telket akar vá­sárolni. Töfbstaör is becsület­szavát adja, hogy szabadsá­gon van. Dolgát intéző má­sik ügyfél érkezik: ravaszul egy nap szabadságot vett ki két részletben. Fél napra van szüksége egyszerre. Ilyen rugalmas a munkáltató. Egy hölgy munkaidejében ugrott át a közelből. Azt mondja, gyakran kénytelen ilyenkor rendezni a dolgait. Kedden délelőtt az OTP bejáratánál két munkaruhás emberbe botiok. Végeztek mára a hivatallal. A meg­kérdezettek többsége itt is a szabadságát áldozza ügyei intézésére. Érdemes lenne utánanézni, hogy hányán választják nyaralás helyett a hivatalt szabadságuk ide­jére. Nagy Ottó, a betétosztály vezetője szerint az ügyfelek közül sokan építési köl- csönért állnak sorba és ese­tükben valószínű, hogy sza­badság ideje alatt építkez­nek. Sok itt az olyan nyug­díjas, aki nyugdíjkifizetés­kor nem otthon várja a pos­tást, hanem a takarékcsekk­re utalt összeget veszik fel. Számuk gyarapodik: most ezer ember él ezzel a lehe­tőséggel, Az OTP csütörtö­kön délután fél hatig fogad­ja ügyfeleit, de szinte senki sem keresi meg őket a hoszt- szabbított nyitvatartási idő­ben. Földihivatal, Kaposvár. Pál- földi László hivatalvezető az ügyfélforgalomról készült ki­mutatást rakja elém. Átlag kettőSzázfhatvanhatan kere­sik fel őket naponta. A leg­több ügyfélnek az ingatlan nyilvántartóban van dolga. A hivatalvezető elmondta, hogy szóba került a szom­bati nyitva tartás is, de en­nek csak akkor lenne értel­me, ha minden intézmény egyik pillanatról a másikra megtiltaná dolgozóinak a munkaidőben történő ügyin­tézést. Addig nem valószínű, hogy bárki is kopogtatna itt szombaton. A földihivatalból kilépve a sétálóutcába mentem. Tö­meg volt: talán éppen most fogják felkeresni valamelyik intézményt vagy csak vásá­rolnak, esetleg sétálnak. Munkahelyi igények ÉRDEKAZONOSSÁG Egy hónapja a KSH hoz­ta nyilvánosságra: a nyolc­órás munkaidő alatt a fér­fiak ötóra hairmindkillenc percet, a nők négyára húsz­percet dolgoznak. Bizonyára egy egész sor kiegészítő ma­gyarázat enyhítené e szomo­rú statisztikai adatot, ám ez keveset változtat a képen. Alacsony hatékonysággal és keveset dolgozunk! Hogyan lelhetne változtatni ezen ? Er­ről kérdezték dr. Egerszegi Lászlót, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkárát. A XIII. pártkongresszus ha­tározatában áll: el kell ér­ni, hogy mindenki találja meg a számítását és a pén­zét a főmunkaidőben. Ez egy sereg munkafegyelem­mel és hatékonysággal! kap­csolatos valamint intenzitás­beli kérdésben változtatást igényel. A kormány már több intézkedést tett. Ezek azonban csak szerény ered­ményt hoztak. Július utolsó napján a kormány újabb in­tézkedéseket határozott el a munkaidő védelmében. Ez mindenképpen segít meg­szüntetni például azt a szo­kásjogot, hogy napközben el- mászkáljon a dolgozó. A ma­gántermészetű ügy intézése miatt kieső munkaidőre a dolgozó nem kap munka­bért, csak ha a kieső időt ledolgozza. Egyúttal intézke­dik a kormányhatározat ar­ról is, hogy bővíteni kell a munkaidőn kívüli ügyintézés lehetőségeit. Ezután a tanulmányi ked­vezményékkel csak akkor lesz kötéles a vállalat a dol­gozóját támogatni, ha az nemcsak az egyén hanem a vállalat érdekeit is szolgálja. — A határozatnak né­hány tiltó rendelkezése is van: megtiltja a szeszes ital munkahelyre való bevitelét, tárolását, fogyasztását még munkaidőn kívül is. Az iga­zolatlan munkanapok eseté­ben a vállalatnak biztosít előnyt. — A magyarázat erre egy­szerű: a teljes munkaidőalap több mint egy harmada füst­be megy. Vagyis nyolcvan munkanap egy évben a laza munkafegyelem miatt. Ezt figyelembe véve ezek az in­tézkedések inkább következ­mények. A szakszervezeti bi­zottságok egyetértettek ezek­kel a szigorításokkal. Ezeket a rendelkezéseket követni kell bizonyos összehangolt, vállal átirányítási-fejlesztési valamint ösztönző intézke­déseknek. Egyre többször hallani, „azért alacsony a teljesít­mény, mert alacsony a bér, és azért alacsony a bér, mert alacsony a termelé­kenység. Mi a járható út? — A szakszervezet tevé­keny részese a vállalati cé­lok meghatározásának, egy­úttal e szövevényes munka- fegyelmi kérdés megoldásá­nak is. Éppen az érdekkép- visélet révén tehet sókat az üresjáratok megszüntetésé­ért. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy itt nemcsak az egyén bol­dogulásáról, érdekképvise­letéről van szó: a kongresz- szusi elvek a főmunkaidőben való boldogulást tűzik ki cé­lul. A munkaadók számítógé­pes feldolgozásra alkalmas nyomtatványokon jelzik igé­nyeiket a megyei munkaerő- szolgálati irodának s ezeken az íveken az egyéb megjegy­zések rovata többnyire üre­sen marad. Az iroda dolgo­zói azonban személyes kap­csolatokat is tartanak a vállalatok, intézmények sze­mélyzeti ügyekért felelős embereivel. így többet tud­nak az igényekről, mint amennyit a nyomtatvány ók elárulnak. Kardos I-mréné, a munka­erőszolgálat vezetője el­mondta: — Mind többször külön is fölhívják figyelmünket rá, hogy tájékoztassuk a mun­kát kereső embereket arról: nagy szigorúságra számítsa­nak, a nyolc óra az nyolc óra, nem lehet elszaladni bevásárolni. Tehát ne mun­kahelyet, hanem munkát ke­reső embereket irányítsunk a cégekhez. Mi ebből mérjük le, hogy a munkahelyeken igyekeznek a munkaidőt mind jobban kihasználná. — Kissé furcsa, hogy a munkást keresőik tulajdon­képpen azt kötik ki: náluk dolgozni kell... — Korábban sem örült senki a lógósoknak. A szi­gorodás jele csupán, hogy most hangsúlyt kap a szor­galom. — A munkát kereső em­berek mit várnak leendő munkahelyüktől? — Szintén kedvező ten­denciát tapasztalunk. Ma már száz közül kilencven­nyolc érdeklődő kezdi úgy: olyan helyre szeretne men­ni, ahol „van meló, de van pénz is". A legtöbben szó szerint így fogalmaznak. Mind több fiatal szakember jelentkezik irodánknál azzal, hogy van munkahelye, de szeretne igényesebb, a vég­zettségének jobban megfele­lő munkát találni. Mi úgy tapasztaljuk': a közhiedelem ellenére nem ijednek meg attól az emberek, hogy ke­ményen kell dolgozni. — Visszatérve a vállalati követelményekre: a cégek ajánlatában szerepel-e csá­bításként, hogy saját üzem­orvos van, hogy vállalati óvoda, bölcsőde van, tehát jelzik-e, hogy gondokat igye­keznek levenni a dolgozók válláról, épp a munka, a munkaidő rovására menő gondokat. — Ezt nemigen jelzik a munkaadók. Még azok sem, amelyeknél vannak ilyen szolgáltatások. Mi tu­dunk ezekről az előnyökről és tájékoztatjuk a munkát keresőket. — Sokszor esik szó róla, hogy a több gyerekes anyák szívesen vállalnának négy vagy hat órás munkát, rövi­dített munkaidőben jól és in­tenzíven tudnának dolgozni, s a családjukra is maradna elegendő idejük. — Sajhos, alig-alig van ilyen munkahely. Pedig fon­tos volna, hogy legyen. A fiatal nők nem esnének ki a gyakorlatból, szakmailag fejlődhetnének. A nyolcórás munka utolsó egy-két órájá­ban mái' a legtöbb anyának otthon jár a feje ... Né­hány vállalattól tudjuk, hogy ha már ott dolgozó nő kéri a rövidített munkaidőt, ak­kor, ha lehet, megoldják e gondot. De eleve négy vagy hat órára szinte sehol sem keresnek dolgozókat. Kilépők és ügyintézők Mit kell tennie a dolgozó­nak, ha magánügyben, ‘mun­kaidőben akarja elhagyni a villamossági gyárat? Szól a művezetőnek, aki kitölti a távozási engedély rubriká­ját, mikor, hová, miért, med­dig? Az engedélyt a kapu­nál leadja, a portás feljegy­zi, mikor hagyta el a gyárat, s azt is, imikor érkezett vissza. Az eltávozási enge­dély a munkaügyre, majd a bérelszámolóba kerül, ahol a feltüntetett adatok alapján levonják a fizetésből a gyá­ron kívül töltött időt. Ha műhelyben dolgozik, órabér­ben, vagy teljesítményben az eltávozó, akkor nagyon egyszerű ez — mondja Bir- talan József, a Kaposvári Villamossági Gyár szakszer­vezeti titkára. Ha havibérről van szó, akkor bonyolul­tabb: kiszámítják az óradí­jat, s levonják azt. A veze­tő beosztásúnknak állandó kilépési engedélyük van: nem kell kéretőzni, de a portán jegyzik, hogy mikor távoztak és mikor érkeztek vissza. A kilépésnek más módja is van: lehetőséget aduink dolgozóinknak arra, hogy a távol töltött időt le­dolgozzák. Akkor azt nem vonják le a fizetésükből. A legtöbben, ezt a megoldást választják, mert előnyösebb a dolgozónak, és kedvezőbb a gyárnak. Egyetlen adat: májusban és júniusiban ket­tőszáznyolcvan ember távo­zott el munkaidőben a gyár­ból, és összesen hétszáz órát töltöttek távol. Ez több mint négy ember egész havi mun­káját jelenti. Ez a magán­ügyben eltávozottak adatai: hivatalos ügyben százötven dolgozó hagyta el ebben a két hónapban a gyárat és ugyancsak kétszáz órát töl­töttek munkaidő alatt a ka­pun kívül. A hivatalos kilé­pések ellenőrzése, nyilván­tartása ugyanaz, mint a magánügyben távozóké, az­zal a különbséggel, hogy nem vonják le a távollétét a fizetésükből. Hová mennek ilyen sokan? A legtöbb hi­vatal, intézmény nyitva tar­tása megegyezik a gyár munkaidejével. Az emberek Hatszáz perc a volánnál Közvetlenül a délutáni csúcsforgalom előtt a városi közlekedésben résztvevő autóbuszok indulóhelyein nagy a jövés-menés. — Ilyenkor még pár perc­re sem lehet leülni — vetet­te oda futtából Vuncs Gyöngy és máris ment fel­frissíteni magát egy kis meleg szódával. A reggeli és a délutáni műszakváltá­sok idején nem igen lehet megtalálni itt a gépkocsive­zetőket, akik naponta több mint tizenöt órát töltenek el szolgálatban. Ennek az idő­nek csak egy részében vezet­nek: legfeljebb tíz" órát ül­hetnék a volánnál. — Többnyire mindenki ki­használja ezt az időt. Ügy állítják nekünk össze a „fordát” (napi időbeosztás- és útvonalterv), hogy a bu­szon eltöltött idő megközelít­se a hatszáz percet. Az szin­te mindennap előfordul, hogy egy lerobbant kocsi helyett valakinek be kell ugrania, de erre való a készenléti szolgálat. Tíz perc múlva négy óra — nézett az órá­jára Kirsch Gyula — ne haragudjon, de nekem men­nem kell. A délelőtti órákban a forgalomirányítók felé téve- dőknek megakadhat a sze­mük a sakkozó, a tévét néző sofőrökön. Sókan szemrehá­nyóan pillantanak be hoz­zájuk. Pedig még délelőtt sincs egy óránál több idő a pihenésre. A fordulók szá­ma,, a vezetéssel eltöltött percek hoznák igazán a konyhára. Egy hónapban a rövid és hosszú munkanapoktól füg­gően — csak 15—20 napot dolgoznak. Ez a látszólagos szabadság túl kecsegtetőnek tűnik, ám nem kapkodnak a betöltetlen helyekért. Az „autóbuszvezetőt felve­szünk" tábla megsárgul már, mire jelenkező akad. Kicsivel más helyzetben vannak a helyközi közleke­désben résztvevő gépkocsive­zetők. Náluk nem ennyire fe­szített a ritmus. — Ma reggel fél nyolcra érkeztem be az első jára­tommal. Kilenckor kellett továbbindulnom Böhönyére. A közbeeső időben leszámol­tam az előző napi jegyekkel és a pénzzel. Mellette reg­gelizni is maradt még idő. Fetzer Ferenc, vidéken la­kik, mint a helyközi járato­kon dolgozó társainak több­sége. Az útvonalaikat úgy tervezik, hogy otthonukból induljanak és oda is érkez­zenek este vissza. Az autóbuszok nem sokat pihennek. A menetrend szi­gorú megtartása mellett szállítják a szüretelőket, vo­natpótlóiként segítenek a MÁV-nak és hétvégén még a fürdeni vágyó időseket is oda-vissza szállítják laká­suktól egy termálvízig. A gépkocsik még egy darabig teljesítik a nehéz futamot, csak vezetőjük is bírja szusz- szál. csak ekkor tudják elintézni ügyeiket. A legtöbben az OTP-.t és a tanácsot jelölik meg úticéljuknak. Nagy gond, hogy nincs a gyárban fogorvos, oda is munkaidő­ben mennek az emberek. A gyár messze van a várostól, a buszok elég ritkák: a ki­lépők legtöbbször két óránál többet töltenek távol. Nem­rég egy körlevéllel megszi­gorították a gyárban a ma­gánügyben való távozást. Korábban aki magánügyben kilépőt kért, az meg is kap­ta. Ma már csak indokolt esetben adják meg. A negy­venórás munkahét beveze­tésével rohamosan megnőtt a péntek délutáni kikérők száma. Sokan így kívánták meghosszabbítani a hétvégét. Ma mér erre nincs lehető­ség: az eltávozások ideje nem haladhatja meg a négy órát. A rendelet egymaga azonban kevés: a hivatalok­nak, intézményeknek jobban kell alkalmazkodni, s hosz- szábib ideig nyitva tartani. A MUNKAIDŐ RANGJA

Next

/
Thumbnails
Contents