Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-28 / 202. szám
4 Somogyi Néplap 1986. augusztus 28., csütörtök Bevonultak az újoncok Embert próbáló tizennyolc hónap áll előttük. Kicsit még megszeppentek. Furcsa még a parancsszó, szokatlan az egyenruha, tanulni kell mindent — azt is, hogy a zsebeken be keld kapcsolni a gombokat. A surranó pedig töri a lábat. Tegnap reggel Kaposváron, a városi művelődési központban gyülekeztek azok a somogyi fiatalók, akik most vonultak be 18 hónapos sorkatonai szolgálatra. Balogh István, a városi KlSZ-bizott- ság munkatársa azoknak a fiataloknak a nevében is köszöntötte őket, akik már letöltötték katonaidejüket. Űtravalója így hangzott: — Ma olyan időszakba léptek, amikor megváltozik a körülöttetek levő világ. A haza javát szolgálni nemcsak a gazdasági építéssel lehet, hanem a védelmére való felkészüléssel is. Alapvető ésdgküník és kötelességünk, hogy megóvjuk forradalmi vívmányainkat, hozzájáruljunk a Varsói Szerződésibe tömörült országok védelmi erejének erősítéséhez, a szocialista világrendszer biztonságához, a béke megőrzéséhez. A Magyar Néphadsereg a dolgozó nép hadserege. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a legalapvetőbb érdekünk védelmezője, hanem azt is, hogy bizton számíthatunk tagjaira. Délután indult el a megyeszékhelyről az a különvonat, amely a nagyatádi helyőrségbe szállította az újoncokat. Könnyes szemű édesanyák, titkon büszkélkedő apák, feleségek jöttek el az állomásra, hogy az utolsó percékben is bátorító szóval indítsák útra szeretteiket. A barcsi Fenyősi Lászlót senki sem búcsúztatta: szülei dologidőben egy . percre sem hagyhatták ott a munkahelyüket. Különben sem ismeretlen tájakon robogott vele a vonat: a barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezet erdésze volt. Együtt érettségizett Filotás Zoltánnal — ő viszont a kaposmérői termelőszövetkezetben dolgozott. Barátai még az utolsó percekben is a vonatablak mellett állták, s biztatták, hogy azonnal írjon, mihelyt megtudja, hova kerül, milyen beosztása lesz. A vonaton előkerültek a hazai csomagok: mindenki a szomszédját kínálta finomabbnál finomabb sültekkel, almával, körtével. Félre lehet-e tenni a hazai gondokat? Aligha. Viola Ernővel már úgy találkoztam, hogy előbb édesanyjától hallottam a gamási pedagógus 'gondjairól. Felvették a pécsi tanárképző földrajz szakára, KATONÁHÓNAPOK és szeptember nyolcadikán kezdődik a tanév. A megnyitón már néki is ott kellene lennie. — Talán sikerül. Mindenesetre jó, hogy most hívtak be, mert. legalább előbb túl leszek rajta. Nagy István édesapja So- mogy&zöbon leste a vonatot. Reménykedett, hazakerül a fia. — Mi jutott útravalónak? — Én ötvenháromban voltam katona. Azóta sók minden megváltozott. Annyit kértem csak a fiamtól: becsülettel álljon helyt, hogy büszke lehessek rá. Este még az otthoni ruhát hordták, ma reggel már egyenruhába öltöznek — ébresztő után. Harckocsizok lesznek. Különleges feladatokat kell majd ellátniuk, néha rendkívüli nehéz körülmények között. Hogy mi történik velük? A következő tizennyolc hónapban szeretnénk nyomon követni sorsuk alakulását. Ott leszünk az ünnepnapjaikon, erőpróbáikon is. Nagy Jenő TARDI GÁBOR Lakótársak őszintén szólva, reges rég 22. — Ne merészelje sértegetni! — mordult rá a kőműves. — Én csak azt akartam kérdezni, szokott-e találkozni és sétálgatni férfiemberrel délutánonként, vagy estefelé... — Tudtommal nem. — És ... Miben leli kedvét? — Újabban kerékpározik. — Bitig ... lizik? — Képzelje! Hetenként egyszer nyeregbe száll, és túrára indul, általában csak késő este érkezik haza. A kőműves erre megint csak újabb pohárért nyúlt. — Egyedül? — törölte meg csuklójával a szája szélét. — Legjobb tudomásom szerint igen. — Aztán ... nem veszélyes ez a fajta mulatság? — Miért lenne veszélyes? — Az országút ugye... A mezők .. . Az erdők ... — Ne legyen már naiv, Dénes úr. Az a nő erős — testileg legalábbis... S túl van a legjobb formáján, ugyanakkor tizenévesen sem lehetett a szatírok álma ... — Fogja be azt a lepcses száját! — tört ki a kőműves. — Jól van, jól van — nyugtatta Bakos Áron. — Ha akarja, szívesen szólók néhány jó szót az érdekében. A kőműves ezt kikérte magának: tud ő nők nyelvén beszélni, mégpedig nem is akárhogyan, hallotta volna csak a másik, miként pergett a nyelve a múltkorában, amikor a leszázalékolt danukezelőnőnék csavarta el a fejét a szakszervezeti üdülő előtt. Bakos Áron hangosan felnevetett — még a fejét is hátravetette. — Ez jó ... — nyerített egyre hangosabban. — Leszázalékolt darukezölőnő ... Nem mindennapi kaland lehetett, valóban ... Gratulálok! — Mit vihog, maga hülye?! — hördült fél a kőműves, és felháborodásában az asztal lapjához koppintottá a poharát; kishíján összetört. — S ha szabad érdeklődnöm ... — folytatta a fiatalember, akit pillanatnyilag még ez a durva reakció sem zavart — hol történt meg az ... aktus ? Hol kapott szew- bad utat a vágy? — A tóparton, a nádas szélén — válaszolta magától érthetően a kőműves. — Értem... — nyelte le a továbbiakat Bakos Áron, s intett Ervinnek, hogy a kávé után a világért se felejtkezzen el a konyakról. A kőműves előrehajolt, álla az asztal képzeletbeli felezőpontjánál, az üres poharaik fölött mozgott: — Mondja', maga nagyszájú, miért nem a babájáról ha- dovázik, aki átverte, mint szart a palánkon? ' — Átvert? — csodálkozott Bakos Áron. — Engem? — Nem, majd engemet! — Miről beszél egyáltalán? — Kitől róhan el a baba, magától, vagy éntől em?! Nyugdíjba készül az ólom MEGÚJULÓ NYOMDAIPAR HT Országos nyomdász ifjúsági találkozó kezdődik ma a fonyódligeti táborban. A vasárnapig tartó program szervezői a kulturális és sport- rendezvényeket megelőzve napirendre tűzték a legfontosabb szákmai kérdéseket is. A fejlesztés irányairól és lehetőségeiről az ország nyomdaiparának irányítói adnak tájékoztatót, és megosztják eddigi tapasztalataikat. A rendezvénysorozat alkalmat ad arra, hogy a somogyi nyomdászat helyzetéről, helyéről az ország nyomdaiparában kérdezzük Mike Ferencet, a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat igazgatóját. — A somogyi nyomdaipar — az országoshoz hasonlóan a megújulás éveit élíi — mondta. A nyomda 1976-ban kapott új otthont Kaposváron: jobb körülmények közé kerültek a nyomdászok. Az új épület azonban sok tékintetben korszerűtlen technikát fogadott magába. Ennek több oka volt. A legelső alighanem a pénzhiány. Az is tény, hogy a vállalatnak akkor még nem volt technológiai fejlesztési stratégiája, hiányoztak az ismeretek arról, hogy milyen irányba fejlődik az iparág. Azóta jelentősen előreléptünk. Meghonosítottuk és kiterjesztettük az ofszet technikát. Az újságolvasó, a könyvet lapozó ezt elsősorban abból veszi észre, hogy tisztább lett a betű képe, olvashatóbb az írás, szebb a fénykép. Az ofszet technológia tette lehetővé a színes nyomtatás meghonosítását is Kaposváron. Szép munkákat vállaltunk, amelyéket igényes kivitelben adunk ki a kezünkből. Bizonyítjuk ezzel a nyomdászok felkészültségét, szakmaszeretetét, tehetségét. — A fejlesztésben ez volt az első lépcsőfok. A megvalósítás idejét tekintve azonban sók nyomda megelőzte a kaposvárit. — Ez tény. De az is, hogy újabb lépésekre kényszerít bennünket a technológiai fejlődés. A szakmai igényesség pedig szükségessé teszi. A világ korszerű nyomdaiparában háttérbe szorult, majd eltűnt az üzemekből az ólom, amely évszázadokig a — Ugyan kérem, Dénes űr, biztosíthatqrn, hogy rosz- szül látja a dolgok állását. Emese elrohant ugyan, mert úgy érezte, hogy pillanatnyilag — hangsúlyozom, pillanatnyilag! — máshol talán jobban érezné magát, mint mellettem. — Azt akarja mondani, hogy másvalakivel... — dőlt hátra széles mosollyal a kőműves, miközben elégedetten billegette a fejét. — Lehetséges — hagyta rá a fiatalember. — Na és nem iagatja, hogy kivel hetyeg? — Még ha hetyegne is valakivel, amit enyhén szólva valószínűtlennek tartok, mit tehetnék ellene? — Most már semmit. Délután még megakadályozhatta volna. — Vajon mivel? A kőműves habozott, hogy kimondja-e, amit gondol, aztán csak annyit jegyzett meg: ő bizony nem hagyná, hogy az eltartottja szó nélkül szélnek szaladjon. — Ő tart el engem, de ez mellékes — felelte a fiatalember. — A lényeg az, hogy senkinek sem szabad a szándéka ellen tenni. A kőműves zaklatott gondolatai már az első válaszmondatnál elakadtak. — Mit akar azzal mondani, hogy a lányka tartja el?! — kérdezte hangosabban. (Folytatjuk.) sokszorosítás egyik legfontosabb anyaga volt. Helyét elfoglalta az elektronika: a fényszedés hazánkban is bizonyítja már létjogosultságát. Ennek az eljárásnak az alkalmazásával nemcsak a munkakörülmények javulnak: könnyebbé és vonzóbbá is válik a szakma. A munkájukra igényes nyomdászok ezzel az eljárással minőségileg jőbb terméket tudnak előállítani. — A fénys zed és megköveteli a számítógépet is. — A fényszedés és a számítógépek alkalmazása elválaszthatatlan. Ez teszi lehetővé, hogy a tipográfiai kéz- iratfeldolgozás tulajdonképpen láthatatlanná váljon: a szövegfeldolgozás szabályai szerint elkészített, bekódolt kéziratot a gép automatikusan rendezi a tipográfus programja alapján. — Mindez Somogybán a jövő? — Ezek a berendezések még hiányoznak a mi nyomdánkból. Megjelenésük azonban nem sokáig várathat magára. A régi, ma még használt szedőgépeink pótolhatatlanok, újakat már nem gyártanak. Felújításúk az alkatrészellátás gondjai miatt ugyancsak megoldhatatlan. Egyre jobban akadozik az ehhez a technológiához szükséges betűmatricák forgalmazása is. Lassítani tehát lehetne az új technológia betörését, de megakadályozni nem. A szakmában a megszerzett pozíció megtartása, a piac biztosítása és bővítéSzáznegyven esztendővel ezelőtt — 1846. augusztus 27-én — a folyó Tiszadob— Tiszaszederkény közötti szakaszának átvágásával megkezdődött a Tisza, azt követően pedig mellékfolyóinak szabályozása. Szerdán, az évforduló alkalmából, - ünnepséget tartottak a nagy munkát tervező, irányító Széchenyi István, Vásárhelyi Pál és Pietro Paleocapa emlékét hirdető tiszadobi domborműnél. * * * A Tiszadobnál elkezdődött, majd viszonylag rövid idő alatt az egész Tiszán és mellékfolyóin végigvonult szabályozás nem fejeződött be a múlt században, sőt ma is tart. A Vásárhelyi Pál által kidolgozott s a később Pietro Paleocapa vízimérnök terveivel módosított elképzelések következetes megvalósítása a felszabadulás után is folytatódott, s 1960-ban újabb jelentős szakaszába lépett. Akkor készültek el a Dombrád—Tisza telek közötti terméskőgátak, a szabályozási művek, a mellékvizek, a csatornák csatlakozó szakaszai s fejeződött be a ti- szakanyári mederrendezés. Szeptember elsejétől tízre növekszik a somogyi mentő- állomások száma, nem zár be az eddig csak idényben működtetett boglárlellei men tőügy elet, tudták meg Szőllősy Józseftől a megyei mentőállomás vezetőjétől. Balatonszemesen elkezdődik az épület felújítása, de a mentők maradnak. Mindössze a hívhatóságuk módosul. A régi számon — 45- 005-ön — továbbra is tárcsázható lesz, ám éppen a felújítási munkák miatt Nyomdász Ifjúsági Találkozó se azt parancsolja, hogy gyorsítsuk meg az új technológia bevezetését. Ezért döntött úgy a vállalat küldöttgyűlése, hogy legfontosabb feladat a szedés technológiájának korszerűsítése, a fényszedés bevezetése. A beruházás a nyomda történetében a harmadik korszerűsítést jelenti. Jelentőségét tekintve azonban az első helyre kerül. A megvalósítás sorrendjéről a Somogyi Néplap szerkesztőségének vezetőivel közösen állapodtunk meg. Az a véleményünk, hogy először a napilap előállítását kell korszerűsítenünk, hiszen ez a vállalat legnagyobb munkája. Az újságkészítés mindig meghatározó volt a nyomda életében. Ha valóra válnak az elképzeléseink, akikor nemcsak a nyomdában hoz alapvető változást a fényszedés, hanem megváltoztatja a szerkesztés módját is. Szó van arról, hogy a szövegelőálií tás egy részét a szerkesztőségbe telepítjük. Fejlesztési terveink miatt örülünk mindenekelőtt annak, hogy a hét végén mi rendezzük meg az első országos ifjúsági találkozót, amelynek egyik szakmai programja a fényszedéssel kapcsolatos. Dr. K. I. A Felső-Tiszánál elkezdődött és jelenleg is ezen a részen elsődleges fontosságú folyamszabályozási munkák célja változatlanul az árvíz- védelem: a víz és a jég gyors levonulásának biztosítása. Emellett egyre inkább előtérbe került és kerül a hajózási lehetőségek bővítése. Kevésbé látványos, de rendkívül költségesek és nagy jelentőségűek a folyamatos karbantartási munkák. Csak a Felső-Tisza vidékén évente 25—80 millió forintot költenek a védvonalak erősítésére, az árvízvédelmi művek felújítására, illetve kiegészítésére. A szabályozási, karbantartási munkák ma már mindenütt szorosan összefüggnek a belvízvédelemmel és az öntözésre, horgászatra is lehetőséget teremtő víztározók kiépítésével. A keleti országrészben például a Tisza komplex szabályozása során eddig 15 ezer hektárnyi, beljvízvisszatartásra alkalmas tározó épült, s jelenleg is egy újabb, tízmillió köbméter víz befogadására alkalmas tározó kialakításán dolgoznak. Boglárleliére költözik hétfőtől a telefonügyeletük. így a megyei mentőállomás kéri a környék lakosságát, hogy ezután a mentők általános számán a 04-en, vagy a fo- nyódi (61-304), vagy a siófoki 10-110, illetve 11-110 számon kérjék a mentők segítségét, ha nem jelentkezik a szemesi mentőállomás. A hívott mentőállomás a hívásokat azonnal továbbítja és a legközelebbi mentőkocsi a már ismert gyorsasággal siet a betegek, sérültek segítségére. Száznegyven éve kezdődött A Tisza szabályozása ÜJ MENTŐÁLLOMÁS A BALATON-PARTON
